Békés Megyei Népújság, 1974. június (29. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-19 / 141. szám

Védelem — gondoskodás az emberekről AHást foalalt a megyei tanács végrehajtó bizottsága: Biztosítani kell a Körös-völgy árvízvédelmét A billenőplatós ZIL-ből nem csúszott tó a föld A súlypont eltolódott a gépkocsi eleje a magasba emelkedett. A teher­kocsi elejét lánctalpas traktor húzta vissza ismét a földre. A védelmi munkáknál gyakran előfordul ilyen eset, mint * képen látható dobozi Kis Gáborral te Ahol az emberek dolgoznak, napjában többször is meg­jelenik az élelmiszerkisker büfékocsija hűtött, szeszmentes italokkal Belvízrendezésre 680 millió forintot fordítanak — utolsó évében 50 ezer hektárt öntöznek Tegnap, június 18-an ülést tartott Klaukó Mátyás elnökle­tével a Békés megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. Első napi­rendi pontként a végrehajtó bi­zottsági határozatok teljesítését ismertető jelentést', majd Takács Lajosnak, a KÖVIZIG igazgató-i jának. a megye vízgazdálkodási negyedik ötéves tervének időará­nyos teljesítéséről szóló beszá­molóját tárgyalta meg az ülés. A megyénk területének mintegy kétharmadát kitevő 3591 négy­zetkilométer mély fekvésű árte­rület a Körösök és a Berettyó vízgyűjtőjéhez tartozik. Ennék árvízvédelmét 340,6 kilométer hosszú fővédvonal és 110,8 kilo­méter másodrendű védvonal biztosítja. Az árvédelmi művek­nek az ártéren élő 265 ezer em­ber élet- és vagyonbiztonságát kell megnyugtatóan szolgálnia. A védendő népgazdasági vagyon ér­téke is jelentős. 1970-ben 65 mil­liárd forintot tett ki. A negyedik ötéves terv fejlesztési célkitűzé­seit a Körös-völgy biztonságá­nak fokozása határozza meg. El­készült a román határ menti új lo­kalizáló töltés, Elek és a Sebes- Körös között. Helyreállították az 1970. évi árvízkor megrongáló­dott árvédelmi töltéseket. Több helyen hullámtér rendezésére is sor került. A töltés alatti vízszi­várgás megakadályozására elvé­gezték a résfalazásí munkákat. A még hátralévő feladatok kö­zé tartozik a hullámtérrende­zés és a töltéserősítés a Kettős- Körös mindkét oldalán, a do­bozi híd közelében, valamint a Sebes-Körös bal oldalán, a ko- mádi hídnál, A beszámoló kitért a belvíz- rendezésre is. Noha a mély árié- í ri területen az állami vízrende- i zési művek kiépítettsége jobb az i országos átlagnál, ennek ellenére : az 1970-es évi rendkívüli bel-1 víz megyénkben 914 millió forint kárt okozott. A nagyarányú ká­rosodás nemcsak a kedvezőtlen időjárással, hanem elsősorban az üzemközi művek állapotával, a szabályozás hiányával magyaráz­ható. Az üzemközi művek nélkül ugyanis az állami műveli sem tudnak megfelelő hatásfokkal dolgozni. A megye vízrendezésének fel­adataival 1970-ben a megyei pártbizottság is foglalkozott. Itt Fehér-Körös töltésén épült a képen látható állványzat. A gyulai ÄKSZ dolgozói áramló viz további pusztításától védik a gátat (Fotó: Gál) született az a kezdeményezés, melynek alapján a vízügyi igaz­gatóság elkészítette a vízrende­zési művek összehangolt fejlesz­tésének tervét. Az üzemi vízren­dezés ugyan a harmadik ötéves terv időszakában már megindult, ám az egységes szemléletet és tudományos megalapozottságot a megyei pártértekezlet után ké­szült átfogó tanulmányterv ad­ta meg. Elkészült több község vízrendezési terve is. Jelenleg a vízrendezési főmű­vek naponta 11.5 millió köb­méter belvizet képesek elvezet­ni. A községek és városok közmű­ves vízellátását és csatornázá­sát elsősorban a társulatok és a tanácsok valósítják meg. Me­gyénkben öt városnak és 32 köz­ségnek van vízműve, hat község­ben pedig most épül. Nagyobb | fejlődésre ezen a téren csak az utóbbi 10—12 évben került sor. Megyénk közműves vízellátása j 1960-ban 10 százalékot tett ki.' 1973-ban már 69,2 százalékra emelkedett A rohamosan növekvő ivóvíz- igényt azonban a községeink, városaink alatt levő mélységi vízkészletek nem képesek ki­elégíteni, így több helyen vízellátási ne- j kézségekkel kell számolni. Ez el- i sősorban az öt városra, valamint | Gyomára. Dévaványára, Füzes- j gyarmatra, Szeghalomra, Vésztő- 1 re, Körösladányra, Mezőberény- re vonatkozik. Ugyanakkor I a szennyvízkezelés is egyre több j gondot okoz. A csatornaművek í csak a települések központjait. ! valamint az új lakótelepeket! mentesítik a szennyvíztől. Leg- j több helyen csak a gerincvezeték épült meg. Megyénk jelentős hévízkésziettel rendelkezik. Sok irányú hasznosításával azon­ban nem élnek kellőképpen. Az adottságok jobb kihasználása a jövő feladatai közé tartozik. A beszámoló foglalkozott a kö­vetkező ötéves terv célkitűzése­ivel* is. A megye’ ötödik ötéves tervé­ben a vízgazdálkodás fejlesz­tésének biztató távlatai rajzo­lódnak ki. Továbbra is első­rendű feladat a Körös-völgy árvízvédelmének biztosítása. 1985-re az ártéren lévő népgaz­dasági vagyon értéke megközelí­ti a 144 milliárd forintot. A ki­emelt feladatok közé tartozik a belvízrendezés is. Erre a célra 680 millió forintot fordítanak. Az öntözési feladatok között első helyen szerepel a Tisza II víz­lépcső további bővítése, vala­mint a körösladányi duzzasztó építése. Az ötödik ötéves terv­ben a főművi fejlesztés révén mintegy 12 ezer hektárnyi terü­lettel növekedik az öntözött terü­let. s így az ötéves terv utolsó évéiben megközelíti az 50 ezer hektárt. Kondoros és Murony térségében 7000 hektárt. Elek és Kétegyháza között 1500 hektárt, Szeghalom környékén pedig 2 500 hektárt öntöznek majd. Ugyanakkor fokozott gondot keli fordítani a szennyvíz félhaszná­lására is. A vízellátás megjavítása indo­kolttá teszi a regionális vízellátó rendszer tanulmánytervének ki­dolgozását. Fokozni kell elsősor­ban Békéscsabán, Gyulán és Bé­késén a szennyvízcsatornázás és tisztítás ütemét. Egyre égetőbb problémaként jelentkezik a víz minőségének védelme. 1973-ban 38 üzemet, vállalatot, illetve'szó­Az ötödik ötéves terv megyénkben vetkezetet, intézményt, bírságol­tak meg szennyvíz kibocsátása miatt. A KÖVIZIG 100 üzeme közül 34 üzem esett birság alá. A bírságolás évi összege 2—4 millió forint. Megyénk vízkészlet-gazdálko­dási helyzete kedvezőtlen. A fo­lyók hasznosítható vízkészlete különösen a nyári időszakban elenyésző. Ezen csak tarozással és a Ti­szából történő víz átvezetésé­vel lehel változtatni. A hely­zeten sokat javít majd a csongrádi vízlépcső megépíté­se. Takács Lajos a napokban be­következett árvízveszélyről is be­számolt. Elmondta, hogy az 1970- es árvízhez képest, amikor a Kö­rösökön a víz 14 nap alatt tető­zött. a mostani veszélyhelyzet há­rom nap alatt állt elő. Június 15- én, délután a nagyobb katasztrófa megelőzése indokolttá tette a partrobbantást és a víz a Fehér - Fekete-Körós deltájába zúdult A becslések szerint a kár meg­közelíti a 100 millió forintot. A végrehajtó bizottsági beszá­molót javaslatokkal és kiegészí­tésekkel fogadta el. Megállapí­totta. hogy az öntözéses gazdál­kodás feltételeit tovább kell ja­vítani. Javaslatot fogadott el a termálvíz felhasználásának ter­vezésére. Állást foglalt a körös­ladányi duzzasztómű építése tár­gyában. Megállapította, hogy to­vábbra is első feladat a Körös­völgy árvízvédelmének biztosí­tása. Indokolttá vált a korábbi árvízvédelmi tervek felülvizsgá­lata. Határozatot fogadott el. hogy a vízügyi igazgatóság dolgozzon ki új tervet a gátrendszer erő­sítésére, a tározók kialakításá­ra. Elvi állást foglalt, hogy a Fekete- és Fehér-Körös deltá­jának területére az illetékes' tanácsok ne adjanak építési engedélyt. Ebben a kérdésben végső soron a gyulai, illetve a gyulavári ta­nácsnak kell döntenie. Utasítot­ta .az illetékes szerveket, hogy az árvíz visszavonulása után nyom­ban mérjék fel a károkat és a kiadásokat, s erről jelentést te­gyenek. Majd elismerését fejez­te ki a Gyulai Vízügyi Igazga­tóságnak, a rendőrségnek, a munkásőrségnek, a gyulai ta­nácsnak azért a munkáért, ame­lyet az árvízsújtotta lakosság va­gyonának mentésében, illetve el­helyezésében tettek. Második napirendi pontként Krivik Andrásnak. megyénk testnevelési helyzetéről és sport- helyzetéről szóló beszámolóját tárgyalták meg. A beszámolót az ülés elfogadta. Jóváhagyta a ta­nácsi vállalatok továbbfejlesz­tésére vonatkozó javaslatot. Tu­domásul vette a Gyulai városi Tanács Végrehajtó Bizottságá­nak beszámoltatásával kapcso­latos határozatot, valamint a szeghalmi járásban működő ta­nácsok önkormányzati jelegét ismertető beszámolóra vonatko­zó határozatot. Végezetül a tes­tület elfogadta az 1974. évi vál­lalati bérpolitikai keret felhasz­nálásáról szóló jelentést. Ezt kö­vetően bejelentéseket tárgyalt meg a végrehajtó bizottság, majd személyi ügyekben döntött. (Scrédi) 3 Bimjsmsm 4874 ÍÜMUS 4*. Szakadá'tfíamil ömlik az anyag a Fekete- és a Fehér-Körös át­számított védőtöltésére. Az OVH árvízvédelmi' készenléti szolgá­lata is megérkezett. A töltésű- csowkdkaifc szádlemez-fallal vé_ dik meg a további károsodás­tól. Gyulaváriban változatlanul folyik a körgát erősítése. A me­gyei tanács szaíkigazgatási ősz. tályai felkészültek a keletkezet károk számbavételére. A Gyu­lai városi Tanács intézkedett í Fehér- és a Fekete-Körös del- tájából kimenekített családal időszakos, majd végleges elhe lyezéséről: számításba vették ű porták juttatását a szenitpálfal vai területen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom