Békés Megyei Népújság, 1974. június (29. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-16 / 139. szám
HARMINC C^ESZTENDEÍE 11. Üdüljön bombabiztos óvóhelyeinken Alábbi szemelvényeink az Orosházi Friss Hírek 1944. június 19-i számából valók: „A késő tavassá pompába öltözött Budapest készen áll a belső idegenforgalomra. A főváros eseményei, fürdői és természeti szépségei várják' a vendégeket. Bombabiztos óvóhelyek biztosítják a turisták testi, épségét.” Aztán egy kellemetlen hír: „Szó, mi szó, a kömyvnap nem sikerült úgy, minit tavaly. Ezt be kell vallanunk. Nem sikerült annak ellenére, hogy a piacra csak keresztény könyv, került és csak keresztények vásároltak könyvet.” Persze,, az alapvető optimizmusod ez mit sem változtatott, legalábbis az derült ks egy haditudósító cikkéből, amit a nagyváradi hadosztály körletében irt, a hadosztályparancsnok érkeztekor: „A figyelőállásban fiatal százados jelentkezik. Szeme ragyog az örömtől, amikor hozzáfog a helyzet és feladata ismertetéséhez. Először térképen mu_ tatja meg a legpontosabban a saját vonalat, aztán a távcsövéhez nyúl és a térképen felvázolt vonalat megmutatja a terepen.” S a lelkes hangulatnak még nincs vége: „Kormányzó Űr 76. születésnapja virradt ránk, sanyargatott, de hittel, hősiesén küzdő magyarokra. A nemzetnék ezen az ünnepnapján fellobogózott házak hirdessék örömünket, templomok megszentelt falai között áldjuk a magyarok Istenét és adjunk hálát neki, amiért Kormányzó Űr Öfőméltósá- ga erőben, egészségben, frisseségben megérte ezt a napot és Istenünk különös kegyelmét lát_ jUik abban, hogy a világégés idején megtartotta a hivatott vezért a nemzetnek, a vezért, akinek magyarsága példát mutat, akinek bölcsessége irányt szab, erélye lenyűgözi, hite magával ragadja, lelke magához öleli az egész nemzetet és könnyei elsiratják mindannyiunk gyermekeit, akik ma szenvednek, megcsonkulnak, vagy éppen hősi halált halnak a magyarság, a keresztény magyarság szent ügyéért.< Végül egy nappal későbbről a szegedi dSendörkerület vezetőjének utasítása: „A partizánt rejtegetőkkel szemben a lakosság nyugalmának feltétlen biztosítása, a köz- biztonság védelme érdekében komolyabb, súlyosabb — szükség esetén halálos — ítéletek meghozása látszik szükségesi- nek.. Ily módon, ha nem is lesz kiirtható, de minden bizonnyal jótékonyain lecsökkenthető az alattomos pahtizánrejtegetések szánra. Konkrét esetekben a nyomozásnak módjában áll annyi bizonyítékot összegyűjteni. ami elegendő a rejtegetővei szemben a bíinrészesség megállapításához. ezáltal súlyosabb — szükség esetén halálos s- ítélet alkalmazásához.” (d antes) Tejipari Szállítási, Szolgáltató és Készletező Vállalat Kirendeltsége, Gyula, Mártírok u. 3. sz., egy fő érettségizett adminisztrátort vesz feL 153036 \ : I • fi : Az ezüstjelvény is fényesen csillog (Tudósítónktól) Nem minden arany, ami fénylik — ezt tartja az ismert régi közmondás. Ám e kétes értékű kicsengést hordozó kiszólás nem mindig így igaz. Sőt, van rá eset, amikor a fényesen csillogó szimbólum — ha nem is arany — vetekszik az arany bűvöletével Érzékletesen példázza ezt a Békéscsabai Ingatlankezelő Vállalat ezüstkoszorús szocialista asztalosbrigádjának esete is. A harmincegy éves, sudár termetű, halk szavú brigádvezető, Lovas György így vélekedik: — Mai kollektívánk elődje, az 1973. április 2-án történt új_ jáalakulásunkig, a nyolctagú Dózsa Szocialista Brigád volt. s így adódik, hogy négy tagunk már 1970 óta a szocialista cím viselője. A mostani 12 fős kollektívánkban az asztalos, kárpitos és épületüvegező szakma van képviselve. A szükségszerű kisebb belső átszervezés nem zökkentett ki bennünket e korábbi lendületből, sőt úgy érzem, azóta szakmailag és lelkű- letileg egyaránt még inkább összeforrtunk. Ügy élünk, dolgozunk, vállvetve a közös célokért, mintha egy családhoz tartoznánk. Persze, problémáink azért vannak, például olya. nők, hogy olykor gondot okoz a késedelmes anyagellátás vagy éppen az alapanyagok nem megfelelő minősége. E nehézségeket azonban igyekszünk megfelelő anyagválogatással, a j munka kedvezőbb összehangolásával áthidalni. Ügy hiszem, mindez hozzájárult ahhoz, hogy május 1-én méltók lehettünk a megtisztelő Ezüstkoszorús Szocialista Brigád címre. És még sok minden közrejátszott ebben — ez már a krónikás véleménye. Egyebek között az is, hogy a következő, vállalati szempontból igen fontos kötelezettségvállalásaikat sorra, rendre teljesítették, illetve számottevően túlteljesítették, például: — az anyagtakarékosság fokozott érvényesítése. — a gépek, védőberendezések rendszeres karbantartása, — a balesetelhárítási óvó rendszabályok pontos betartat sa, — részvétel a szakmai és politikai oktatásokon. — aktív és széles körű társadalmi tevékenység. Brigádnaplójuk meglehetősen szűkszavú, mégis sok minden egyébről is „árulkodik”. Megtudhatjuk belőtte, hogy a kis kollektíva négy taggal képviselteti magát a pártban, egy brigádtag elvégezte a marxizr- mus—leninizmus esti egyetemet, hárman a Kiváló Dolgozó cím birtokosai, egyikőjük éppen e napokban érettségizik, egy másik pedig a közgazdasági technikum másodéves hallgatója. Tavaly /novemberben ketten kapták meg a törzsgárdajel- vónyt, ketten viselnek vállalaton belüli társadalmi funkciót. Gyakran látogatják kollektíván a különféle rendezvényeket, olykor fehér asztal mellett, is megvitatják eredményeiket, teendőiket. Naplójukban például az MSZMP Békéscsabai városi Bizottságának emlékbélyegzője tanúsítja, hogy májusban megtekintették az MSZMP Központi Bizottsága gondozásában bemutatott „Változó falu” c. doku- mentumkiállítást. Kállai János átképzős tanfolyamot végzett, tavaly pedig az NDK-ban üdült, s hazatérte után élménybeszámolót tartott társainak. Ami pedig a 'brigád társadal. mi tevékenységét illeti, hét arra sem lehet panasz. Vállalati és szakszervezeti felkérésre pétidéül pingpong- és biliárdasztalt, hirdető- és kiállítási táblákat készítettek, együttesen 115 társadalmi munkaórában. A vállalati dolgozok hétvégi pihenöházán-ak építéséhez pedig további 195 társadalmi munkaórával járultak hozzá. Tucatnyi embertől nagyszerű teljesítmény. Azért mégiscsak a szakmai munkájukra, annak minőségi színvonalára a legbüszkébbek. Méltán feljogosítja erre őket a megrendelők, bérlők sok-sok di_ csérete. elismerő naplóbejegyzése is. Ezekből — érzékletes szemelvényként — hadd idézzünk itt csupán egyetlen töredéket: „Köszönet a figyelmes, pontos, jó munkáért, amit a szocialista brígádirriozgaloim szellemében végeztek és ezzel vállalatuknak is jó hírnevet szerezték. — Siklódi Jenő sk., ör u. 14.” Kazár Mátyás Serény munka ?-z asztalosműhelyben. A képen: Gyeraj László és Szabó András brigádtagok (Fotó: dr. Gabnai János) Év vége a dolgozók iskolájában Békéscsabán Az elmúlt héten, pénteken vizsgáztak a békéscsabai dolgozók iskolájának hallgatói az 1. számú általános iskolában. Mint. egy félszázan fejezik be a nyolc általános iskolai osztályt, kapnak bizonyítványt A 35 tanulócsoport hallgatóinak átlagos élet. kora harminc évnél magasabb. Az előző évhez képest sokkal többen iratkoztak be az iskolába. Az okok között kutatva a legelső dolog az üzemek, vállalatok érdekeltsége, tanulni vágyó dolgozóik támogatása. A tanulmányi szabadság, az egymű- szakos munka, anyagi elismerés igen nagy segítséget és ösztönző erőt jelent De a dolgozók, az ..iskolás” munkások is sokat megtesznek azért, hogy tanulni, minél jobb eredménnyel vizsgázni tudjanak. Van, aki szabad szombatjait áldozza fel, van, aki évi rendes szabadságát veszi ki a vizsgák előtt. S mindemellett lemondással, a szabad idő csökkenésével is jár, bár az ered-1 mény megéri: a nyolc osztály elvégzése után elóbb-utóbb a bo_ ríték „vastagodásával kárpótolja” a dolgozót vállalata. A Békéscsabai Hűlőházban például június 5-én kis ünnepségen fogadták a végzős kollégákat. megvendégelték őket, s a vállalat Igazgatója pénzjutalma, kát adott át a legjobban vizsgázott dolgozóknak. A KISZ- szervezet védnökséget vállalt a felnőttoktatás felett: ígérik, hogy két éven belül mindenki elvégzi az általános iskolát A szóbeli vizsgákon —amely, nek vizsgaelnöke Fekete János- né. a városi pártbizottság osztályvezetője volt — igen jól sze. repeltek. A sikeres eredmények a további feladatoknak is alapot biztosítanak: a város valamennyi üzemét és vállalatát megnyerni a felnőttoktatás ügyé. nek, hagy mihamarább a lehető legtöbben megszerezzék az álta. láruos iskolai végzettségét. ■ sala sasi ■MiiuiMiiamiaBaaiUKS 36. — Miért kérte magát alacsonyabb beosztásba? — Két okból. Az egyik, mert elfáradtam. Másrészt szakmailag jobban érdekel engem a gép, mint az adminisztráció. Az üzemvezető viszont nem menekülhet el a papírmunka elől. — Azt mondják, elpolgárosodnak itt az emberek. Házat építenek, szőlőt vesznek, az autójukkal bütykölnek. — Még mindig jobb. mintha valami hülyeséggel foglalkoznának. Mikor üzemvezető voltam, azért is újítottam mindig, hogy ez kösse le az emberek gondolkodását. Mert hajlamosak a heb- rencskedésre, a hőzöngésre. Figyelje meg a bányászokat, most is totyognak, mert normarendezés volt. — Én nem szégyellem, ha azt mondják, hogy elpolgárosodtam. Romos házat vettem, újjáépítettem. Berendeztem magamnak egy műhelyt a szuterénban, ott barkácsolok. Van egy öreg Skodám. minden javítást elvégzek rajta. Tavasztól őszig szombatonként felpakoíom a családot, sátrat viszünk magunkkal, és letelepszünk valami szép helyen. Két nagy gyerekem van és egy kicsi. A kicsi hétéves. — Kései gyerek. — Állami gyerek. Az egvik patronáló szocialista brigáddal * Részletek a Gondolat Riadónál a* Idei könyvhétre megjelenő riport- könyvböL LÁSZLÓ LAJOS: URÁNBÁNYÁSZOK kijártam a csertői állami gyermekotthonba. Már az első alkatommal feltűnt nekem egy fekete lányka. Vacsoráztunk az étkezdében. Odajött hozzám, evett a tányéromból, az ölembe ült. Nem beszélt, csak szemezett velem és simogatott Amikor másodszor mentünk, megint megkeresett. Az egyik gondozó elmondta, hogy a gyerek félcigány, s szépen énekel. Addig biztattam a kislányt, hogy végül is elénekelte a „Maros vize főijük csendesen”-t. 'Harmadszorra elkértem egy hétre. A feleségem is megszerette, a nagyfiam, aki most katona, megtakarított pénzéből szandált, vett neki. Sírt a kislány, mikor visszavittük. Aztán megint elhoztam. Egy hónapig volt nálunk. Utána már hiányzott. Legközelebb bementem a megyei főnökségre és megmondtam, örökbe vállalom a gyereket. Egy éve van nálunk A mj gyerekünk már. ÜJlTÁSOK Kopaszodó, alacsony férfi fut hozzánk Öt vártam, de az újító most siet a régi műszaki főiskolára. A lakására hivott. Más nap meglátogattam. A kis ház meglapul a villák között, gazdája csak azzal tudta szalonképessé tenni, hogy sok rózsát, virágot, bokrot ültetett köréje, hogy azok eltakarják kopott vakolatát, szokványt* külsejét. A bejárati ajtón nincs csengő. Mielőtt kopognék, hangokat hallej... — ... Ezt még nézzétek meg. Ha fölmegyünk, a valóságban is láthatjátok. Ez a ParlamentVékony gyerekhang kérdez valamit, de nem értem. Kopogok. A zaj elhalkul. Világosság gyűl. Kijön a kopaszodó, alacsony férfi Vékony, < fekete asz- szony áll mellette. — Elnézést... Házi mozielőadásunk van... Mikor a szemem megszokja a világosságot, felfedezem a két gyereket. Az asztalnál ülnek és csodálkoznak, A házi mozin vagy a kései vendégen, nem tudom. Nézneik megilletődötten. végül az egyik nyel egyet, és megrántja anyja kezét — Ez a bácsi most itt alszik nálunk...? Az anyja elvörösödik és roeg- simogatja a fejét: „Hallgass...” Az apa a másik szobába invitál. — Sok diaképem van. Esténként ezzel szórakozunk. Szenvedélyem. — Másik szenvedélye az újítás. — Kétkezi munkásként kerültem a vállalathoz. Technikumot végeztem, hamarosan ‘ művezető lettem, három fúrótorony munkájáért feleltem Hajnalonként fogtam a kis táskámat és felültem az üzemi buszra. Jó élet volt, jól fizettek. Nem törtük magunkat. — Másként lett, amikor az ércdúsítóhoz kerültem. Ott any- nyi baj akadt, hogy akinek volt valami lelkiismerete, újított valamit vagy megszökött. Azt az üzemet, uram, a kínlódás hozta létre. Nincs még egy olyan keservesen kezdő gyára az országnak. Én akkor kezdtem az egyetemet. amikor legtöbb volt a baj. Azt hittem, rámegy az egészségem. A feleségem, mire hazajöttem a műszakról, a tankönyvből a magnóra olvasta az anyagot. Fejhallgatóval tanultam, hogy a családot ne zavarjam. Az egyik gyerek már megvolt, a másikkal terhes volt az asszony. Könyvből nem volt erőm tanulni. Egyébként is atlditív típus vagyok. Mikor megkaptam a gépészmérnöki diplomámat, már kiforrt bennem az újítás is. A töimlőszelep. (Folytatjuk)