Békés Megyei Népújság, 1974. június (29. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-12 / 135. szám

A szovjet és az amerikai kűl. ügyminiszter ismétlődő találko­zói világszerte a lapok címolda­laira kerülnek — s közben fo­lyik atz amerikai elnök nyárra tervezett útjának előkészítése. Nem váltak be azoknak az ame­rikai ultrakonzervatív köröknek reményei, amelyek abban bíz­tak, hogy Nixon belpolitikai ne­hézségei miatt lemondja a láto­gatást. Nem kétséges, hogy nap­jainkban a rendszeres szovjet- amerikai érintkezés a nemzet­közi kapcsolatok kiemelkedően fontos és stabil elemét jelenti. És még valami mást is elmond­hatunk e kapcsolatokról: azt, hogy döntő részük van annak az enyhülési irányzatnak sike­rében, amelyet a reakció» erők több kontinensen is megélén­külő ellentámadása sem tud visszafordítani. Különösen fontos szerep jutott a fordulat előidézésében a Szov­jetunió, s más szocialista orszá­gok egységes, a békére irányuló külpolitikai lépéseinek. Előáll­hatott volna ugyanis olyan hely­zet is, amikor a szovjet katonai erő növekedését a fegyverkezési verseny megállíthatatlan foko­zódása követi. Csakhogy az ak­tív, egyeztetett békepoiitika alá­ásta az anlikommunizmus, a féktelen fegyverkezési hajsza legfontosabb alapját, azt az ar­gumentumot, hogy a tőkés vi­lágot a Szovjetunió, a szocialista országok részéről valamiféle oi- íenzíva fenyegetheti. Ami a szovjet—amerikai vi­szony fő területeit illeti, ezek közül természetesen a politikai kapcsolatok a döntőek. A het­venes évek legmagasabb szintű találkozói roppant gondosan elő. készített, lényegre törő diplomá­ciai események. Az 1B72. évi moszkvai megbeszélés — Leo- nyid Brezsnyev és Nixon ame­rikai elnök között — megtörte a hidegháború jegét és lefektette a kapcsolatok alapelveit. A kö­vetkező évi, 1973-as amerikai Brezsnyev-üt már más feladatot testesített meg: megszilárdítani és valóban tartóssá tenni a vál­tozást. A két csúcstalálkozó éveiben, napjainkig több megállapodásra került sor, mint a kapcsolatok egész megelőző Időszakában. Az eddigi megállapodások elősegí­tették a nukleáris háború veszé­lyének elhárítását. némileg csökkentették a fegyverkezési verseny veszélyes ütemét. Ügy tűaik — és ez is elválaszthatat­lan az eddigi találkozóktól —, hogy az amerikai diplomácia A MEZŐGÉP Vállalat Központi Gyáregysége, Szarvasi út, felvételre keres vasipari ismeretekkel ren­delkező raktárost, raktári segédmunkást. valamint villanyszerelő, esztergá­lyos. lakatos szakmunká­sokat és szakma nélküli munkavállalókat. Jelentkezés: a gyár­egység munkaügyi előadójánál. 84730 megértette; a világ semmilyen térségében sem lehetséges tar­tós rendezés^ ha nem veszik figyelembe a Szovjetunió, s a vele egybehangolt politikát kö­vető szocialista országok közös, ségének súlyát, hatókörét és ér­dekeit. A politikai szférában elért ha­ladás számos sorompót emelt fel már eddig is, más területe­ken. A kereskedelem többszörö­sére emelkedett és a legnagyobb amerikai bankok körében divat­tá vált azzal toborozni ügyfele­ket, hogy a banknak már iro­dája van a szovjet fővárosban: a képes hirdetéseket a Kreml hagymakupolái díszítik. A tu­dományos együttműködés egyik kifejezője az Apollo—Szojuz- program. amely a7, űrhajósok kölcsönös látogatásaival, közös kiképzéseivel, az űrtervezők ta­pasztalatcseréjével sikeresen halad a megvalósulás felé: né­hány évvel ezelőtt ez egyszerűen fantasztikus és elképzelhetetlen lett volna. A kapcsolatok at­moszférájának alakulását, azt, hogy a szovjet—amerikai vi­szony az Egyesült- Államokban sokkal több. mint egy párt vagy csoport ügye, tükrözte Edward Kennedy moszkvai látogatása és az Is, hogy mind a politikusok, mind az üzleti körök részéről egyre többen foglalnak állást a kölcsönösen előnyös együttmű­ködés kialakítása mellett. • Ezzel egyidejűleg azonban ak­tivizálódnak e folyamat, ellen­felei is. Ezt jelzi a Szovjetunió­nak szóló amerikai szállítások hitelezése körüli huzavona vagy a moszkvai Kissinger-látogatást követő — Washingtonban hiva­talosan is alaptalannak minősí­tett — pesszimista saijtókam- pány. Befolyásos reakciós erők (a katonai-ipari komplexum, a szélsőjobboldali szervezetek és a cionista törvényhozást lobby „különös koalíciója”) nyilván célul tűzték ki, hogy aláássák a szovjet—amerikai kapcsolatok megjavításának politikáját. Ezek az erők a kereskedelem, politikai kérdések mellett a leg­nagyobb hévvel a SALT-ot, a hadászati fegyverrendszerek to­vábbi korlátozásáról folyó szov­jet-amerikai tárgyalásokat tá­madják. A téma egyik elismert i" szakértője. Larionov ezredes, a ! történettudományok doktora, a j Pravdában úgy vélekedik, hogy 1 az enyhüléssel szembeheiyez- : kedő erők azért iparkodnak : mérgezni a tárgyalások légkö- 5 rét, mert a SALT mostani for- • dulóján, a minőségi korlátozás-- : ból fakadó minden technikai ; nehézség ellenére, van lehető- [ ség a konstruktív eredményre. « ha mindkét részről megvan a ! megegyezésre irányuló tényleges j óhaj. Bizonyosra vehető, hogy az előkészítés alatt álló harmadik magas szintű találkozó a szovjet fővárosban további lépést je­lenthet afelé, hogy a szovjet— amerikai kapcsolatokban elért fordulat — amely a békét és enyhülést szolgálja és egyetlen nép érdekét sem sérti — meg­szilárduljon és visszafordítha­tatlanná váljék. Cedenbal—Czinege találkozó Jumzsagijn Cedenbal, a Mon­gol Népi Forradalmi Párt Köz­ponti Bizottságának első titkára, a Mongol Népköztársaság Nagy Nép] Hurál elnökségének elnöke kedden fogadta azt a magyar katonai küldöttséget, amely a mongol kormány meghívására Czinege Lajos vezérezredes hon­védelmi miniszter vezetésével tartózkodik Ulánbátorban. A meleg, baráti légkörben le­folyt találkozón részt vett Batin Dorzs hadseregtábornok, a Mon­go! Népköztársaság honvédelmi minisztere. Portugália: Brazzaville! álláspont a fiiggetiensegröl Henri Lopes, a Kongói Népi Köztársaság miniszterelnöke Dar es Saiaamban kijelentette, .a fegyveres harc mindaddig folytatódni fog Angolában, Mo- zambikban és Bissau-Guinea- ban, amíg Portugália kézzel foghatóan be nem bizonyítja, hogy kész átadni a irataimat ezen országok népeinek. Nem a függetlenség megadá­sának kérdéséről kell tárgyalni, hiszen az minden nép elidege­níthetetlen joga —, hanem ar­ról, mi legyen a mechanizmu­sa annak a folyamatnak, mely­nek során a hatalom Mázambik, Angola és Bissau-Guinea la­kosságának többsége kezébe kerül — tette hozzá a kongói kormányfő. Sajtótájékoztató Nixon és Kreisky megbeszéléséről Salzburg Ronald Ziegler, Nixon elnök sajtótitkára kedden délben a Salzburgi Nemzetközi Sajtóköz­pontban tájékoztatást adott a Ni,xon—Kreisky találkozóról és az elnök közel-keleti utazásáról. A sajtótájékoztatón bejelentette, hogy az amerikai elnök és az osztrák kancellár kereken száz percen át tárgyalt. Elsősorban a közel-keleti kérdésről cseréltek véleményt, miután Kreisky ko­rábban a szocialista internacio- nálé tény megái lapító küldöttsé­gét vezette a térség országaiba. Hasznosnak nevezte az eszme­cserét, amelyen az európai biz­tonság kérdéséről, valamint a kelet—nyugati kapcsolatokról szintén véleményt cseréltek. Az elnök szerdán délelőtt ki­lenc órakor indul Salzburgból Kairóba, ahol Szadat elnökkel tárgyal és csütörtökön vonattal Alexandriába látogat. Bruno Kreisky ugyancsak nyi- latkezo.tt a sajtó képviselőinek Salzburgban. A kancellár hasznosnak és kedvező légkörűnek nevezte a Nixonnal folytatott tanácskozást és kijelentette: az elmúlt tíz napban a világ két legnagyobb vezető országának képviselőivel találkozott és meggyőződése, hogy a Szovjetunió és az Egye­sült Államok a tartós békéért küzd, s arra törekszik, hogy a feszültséget tovább csökkentsék. Kreisky bejelentette, elfogadta Nixon elnök meghívását és a tervek szerint ősszel ellátogat Washingtonba. Jobert és Servan-Schreiber volt francia miniszterek külön utakon Párizs Michel Jobert volt francia külügyminiszter, aki az elnök- választási kampányban Chaiban- Delmas mellett szállt síkra, kedden sajtóértekezletet tartott Párizsban és bejelentetté, hogy politikai akciót akar kezdemé­nyezni s egy olyan mozgalom kialakításának tervével foglal­kozik, melynek hármas célja a gaulie-ista intézmények védel­me, megfelelő nemzetvédelmi politika és külpolitika biztosí­tása lenne. Mint ismeretes, az UDR ugyancsak e feltételekhez kötőt­Zökkenők nélkül halad a csapatszétválasztás Damaszkusz , — A sziriaiak és izraeliek tökéletesen teljesítik feladata­ikat.jelentette ki Rudolf Stajduhar, az ENSZ csapatszét- j választási megfigyelő erőinek | szóvivője hétfőn Damaszkusz- ban. I A jugoszláv ENSZ-szóvivő, | aki ezúttal első ízben nyilatko- j zott a csaipatszéfcvátasztási meg­állapodás végrehajtásáról, el­mondotta, hogy a két fél júni- j us 6-a óta az utak aknátaianí-1 tását végzi. Közölte, hogy a csapatszétválasztás első szaka- j sza június 14-én ér véget, ami- j kor az ENSZ megfigyelő erői* elfoglalják az izraeliek által ki­ürített területeket. Másnap, jú­nius 15-én e területeik szíriai fennhatóság alá kerülnek. A szembenálló haderők szétvá­lasztásának utolsó szakasza —! folytatta a szóvivő — június 25-ére van kitűzve — s más­napra minden kiürített terület szíriai kézJ-e kerül vissza. | te a jelenlegi kormány támoga­tását. Jobert azt hangoztatta, számos barátja van az UDR-en belül, de más politikai tenden­ciák soraiban is, s tömörülés­re akarja felszólítani mindazo­kat a demokratákat, akik e cé­lokkal egyetértenek. Ugyancsak kedden tartott sajtóértekezletet Servan-Schrei. beír, akit Giscard d’Estaing el­nök vasárnap mozdított el mi­niszteri tisztéből, mivel Servan- Schreiber elítélte a francia nuk. leáris kísérletek folytatását. Servan-Schreiber sajtóérte­kezletén azt hangoztatta, hogy nem sértette meg nyilatkozatá­val a miniszteri szolidaritást: hiszen az atomkísérletek foly­tatásának kérdését a miniszter., tanács vasárnapig még nem vi­tatta meg s a döntést a kor­mány megkérdezése nélkül, „az UDR és a katonai körök nyo­mására” hozták meg. Servan-Schreiber kijelentet­te, hogy ő továbbra is megbí­zik Giscard d’Estning reíörm- politikájában és minden erejé­ből támogatni kívánja az elnö­köt. Giscard d’Estaing megígér­te neki, hogy helyette nem ne­vez ki senkit a „reformok mi­niszterévé”, hanem- személye­sen ő foglalkozik majd a szük­séges reformok ügyével s az el­nök maga lesz saját „reform- ügyi minisztere”. Tékozlás és takarékosság tegnap értéktelen — ma kincs Lassan két évszázada lesz, hogy 178t)-ben felfedezték az uránt, ám hosszú időn át érték­telen, semmire nemi jó érc­nek tartották. Csupán néhány évtizede vált kinccsé, a magi- energia forrásává, s még be­csesebb lesz a következő évti­zedekben. A kőolajra rálelő em­ber évszázadokon át nem tu­dott mit kezdeni a sűrű folya­dékkal... Ahogy a technika fej­lődik. úgv változik az vasok értéke, felhasználhatósága. A Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat munkavédelmi usoportja felhívja a megye lakosságának figyelmét. Hogy A MEGYE TERÜLETÉN LEVŐ TÉGLAGYÁRAK BÁNYA­GÖDREIBEN FÜRÖDNI. ILLETVE CSÓNAKÁZNI ÉS A BANYA TERÜLETÉRE IDEGENEKNEK BEMENNI ÉLET­VESZÉLYES ES TILOS! Tőrén ab'akok Általa ban. A világpiacon. Nagy tét-elekben. De konkré­tan, az egyes emberek szemé­ben. a mindennapokban? Jár­juk végig egy új lakótelén épü­lő házait. Számoljuk a betört ablakokat... Hazánkban 12—13 millió négyzetméter síküveget használnak fel esztendőnként. Becslések, valamint vizsgálatok tanúsítják- a teljes mennyiség 10—15 százaléka pazarlódik el, szakszer útiéul szállítás, tarolás, felületes vágás ' stb. miatt. Mert rendben van, nyitva hagy. ta a gyerek az ajtót, a szél be­vágja, betöri a lakásban az at>- lakot. De rendben van-e, hogy az átadás előtt sok helyen szin­te újraüvegezik a lakóházakat, ipari, mezőgazdasági épülete­ket? Apró példa a törött ablak. Ezer Ilyen apró példa van. Ta­valy egy hektár mezőgazdasá­gi területre — hatóanyagban számítva — 216 kg műtrágya jutott. (1950-ben hat kg.) S mennyi ömlött ki tárolás, töl­tés közben, mennyi szóródott el az árokpartokon? Pedig meny­nyi munka, energia rejlik egy mázsa műtrágyáiban! Lassú ébredés Ismeretesek az iparban a nagy pontosságú — pre-jziós — öntés, a sajtolás, a porkohá­szat különböző korszerű eljárá­sai. Mégis, tavaly a fellrasz- raálit hengerelt acél 42 százalé­ka — az alakítás, a forgácso­lás során keletkező vesztesegek miatt — hulladékba került! Holott egy fonna nyersacél elő. állításához csupán kohókoksz­ból 650 kg kell. Azaz nemcsak az. acél pazarlódik, hanem ve­le sok minden más úgyszin­tén. Lassú az ébredés abból az ^álomból, hogy olcsó az anyag. S még ha az is, drágává — az indokoltnál mindenesetre drá­gábbá — válik a termék. Hi­szen ami veszendőbe marat, azt is meg kell fizetnie valakinek A valaki a felhasználó, a fo­gyasztó. Azaz a társadalom. Mert hol termelők. hol fo­gyasztók vagyunk. S ezért a közösségi tudat kifejezője is az, fiúként bánunk a ráník bízott javakkal. Napjainkban Magyarorszá­gon a /polietilén fölhasználá­sa ötvenszerese az 1960. évi­nek. Tizenkét hónap alatt 18— 22 ezer tonna réatermék áram­lik be a gazdaság vérkeringé­sébe. Fenyőfűrészurubó] nem kevesebb, mint 1,3 millió köb­méter kell ugyanannyi időre Csak utóbbinál maradva: lát­juk a földbe taposott, gépko­csik által sáriba gyúrt deszká­kat? Az idő kényére hagyott zsaluzatokat? A méternyi „hulladékokat”? Láitjuk. És nem' faj? A magunké vész el! Jól van, takarékoskod j unk 'Hol, ki kezdje? Frázis lenne, hogy mindenki a maga he­lyen? Az anyagokkal való Szovjet—amerikai kapcsolatok

Next

/
Oldalképek
Tartalom