Békés Megyei Népújság, 1974. május (29. évfolyam, 100-125. szám)
1974-05-01 / 100. szám
KOR ÖS TÁJ KULTURÁLIS MELLÉKLET Len in.kiállítás a Szovjet Tudomány és Kultúra Házában Nevét tisztán ejtik oroszul és külföldi akcentussal is Április 22. Egyszerű nap ez a többi sorában, de ez a nap mindig emlékezetében marad földünk népeinek. Április 22-én a világ haladó emberisége megemlékezik az orosz föld niagy fiának, a világ dolgozói vezérének, a kommunista párt megteremtőjének, a proletárforradalom géniuszának, a világ első munkás-paraszt állama létrehozójának, Vlagyimir Iljics Lenin születésének 104. évfordulójáról. Lenin életét, harcát, tevékenységét egy célnak rendelte: a munkának a tőke elnyomása alóli felszabadítása ügyének. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom szervezője és ihletője, Lenin nevével kapcsolatos az emberiség történetében az a gyökeres fordulópont, amely a kapitalizmusból a szocializmus felé vezet. AMILYEN ÓRIÁSI volt Lenin eszméinek és tettének jelentősége, olyan mélyen tudta megérteni és kifejezni korának megoldásra váró problémáit. Napjainkban a lenini eszmék hatalmas fegyvert jelentenek a népiek boldogságáért harcolók kezében. Nincs a világnak olyan sarka, ahol ne hangzana fel Lenin neve, mint egy lángoló felhívás az elnyomás. egyenlőtlenség, kizsákmányolás elleni harchoz, mint a harci egység szimbóluma, mint a győzelem záloga abban a történelmi harcban, amely a kommunista eszmék diadaláért folyik. A Központi Lenin Múzeum kollektívája Moszkvában összeállított egy tematikus kiállítást és elküldte Budapestre a Szovjet Tudomány és Kultúra Házának, amely hivatásos és népművészek alkotásait tartalmazza. Veled megyünk kedves olvasó a kiállítási terembe és megtekintjük még egyszer a Vlagyimir Iljics életútját bemutató kiállítást oly módon, hogy megismerkedünk a kiállítási anyaggal, amelyet oly szeretettel helyeztünk itt el. íme a Vörös tér (N. Babaszjuk művész alkotása). Ma szeles idő van. Az áprilisi égbolton hatalmas, ritka felhők úsznak. Suhognak a zászlók. A naptól megvilágítva fényesen ragyognak a hatalmas transzparensek, élő virágból készült koszorúk. Hasonló virágból ma sok van a Lenin-ma- uzóleumnál, hiszen napról napra újakat visznek oda az emberek, podig ennyi virágot nehéz találni áprilisban. Lassan lépkednek a csiszolt koc- kakövön, minden oldalról odahallatszik egy kedves szó: Lenin. Nevét tisztán ejtik oroszul és külföldi akcentussal. Neve mindenki ajkán van. mindenkinek érthető és közeli.., Megvalósult és megvalósul mindaz, amiért Lenin élt. Még fiatal korában hitt hazájának boldog jövőjében, az egész emberiség boldogságában. ITT, A VÖRÖS TÉREN beszélt Lenin 1919. május 1-én. „Unokáink mint ritka furcsaságot fogják szemlélni a kapitalizmus korszakának dokumentumait, emlékeit és nehezen tudják elképzelni, hogyan lehettek az üzemek és gyárak egyes személyeké.” Igen, megvalósult a forradalom, amely megszüntette a dolgozók kizsákmányolását, elnyomását. N. Zsu- kov művész megörökítette vásznán a történelmi pillanatot — Lenin a Szmolnijba, a szocialista forradalom központjába megy. A kép címe: Az Idő. Lenin személyének szentelték munkáikat a Kukrinyikszi művészek. Egyik ilyen alkotás — „Lenin Razlivban.” Nem messze Leningrádtól most emlékmúzeum van ott, kiállítási tárgyai Vlagyimir Iljics földalatti munkájáról beszélnek. 1917-es év: Lenin visz- szatér Finnországból Pé- tervárra. A szocialista forradalom vezetőjének életéből ezt a mozzanatot ábrázolja Sz. Szkub- ko. Az ecset másik mestere, N. Sziszojev vászonra vitte „V. I. Lenin és N. K. Krupszkaja a parasztok között, 1921-ben Gorki faluban.” Lenin a Kremlben élt és dolgozott. Jöttek ide munkások a fogadószoba sarkába helyezve tarisznyájukat. A muzsikok várták, hogy találkozzanak Iljiccsel. Leninhez jöttek igazságért, tanácsért. Mindnyájuknak szentelt egy kis időt, de a munkások és parasztok iránt különleges szerete- tet táplált. „Falusi küldöttek Leninnél” a címe annak a hímzésnek, amelyet az Ukrán Köztársaság népművésze készített'. Türkmén népművészek Nur Szaltan és Nur Alapi jeva, alkotásuk Lenint ábrázoló művészi szőnyeg. A KIÁLLÍTÁSON ott van még olyan ismert szobrászművészek alkotása is, mint: N. Tomszkij, Z. Belinszkij, V. Pincsuk, N. Andrej ev, A. Maive- jev, P. Vasziljev, N. Va- sziljev, N. Zsukov, I. Nyi- vinszkij, D. Nalbangyan, B. Kusztagyijev. Van itt bronzból és alumíniumból veret, van akvarell, fából készült intarzia, színes selyem fonalból kézimunka. Oroszország és Ukrajna, Üzbegisztán és Kirgizia, Türkménia és Tádzsikisztán hivatásos és népművészeinek munkái várják a látogatót a Lenin életét bemutató kiállításon Budapesten, a Szovjet Tudomány és Kultúra Házában. Ivan Vaskeba Csapolás Demény Gyula felvétele Az ízlésSormálás jó alkalmai Kiállítás a Népújság előcsarnokában endhagyó kiállítás nyit meg a Népújság ka- maratár- lat-sorozaíiban, amelyet megtekintve úgy érzem, beszélnünk kell a megnövekedett szabad idő értelmes, értékes felhasználásáról. E tevékenységek 1 egyik területe a képző- és iparművészet, megnyilvánulási formája — többek között — a hobby-, barkács-, amatőr képzőművészeti és iparművészeti kiállítás. A kiállítások megrendezésekor nem tekinthetünk el bizonyos esztétikai és művészeti (elvi és gyakorlati) feltételek tisztázásától, illetve betartásától. Joggal lehet feltenni a kérdést, milyen módon érinti ez a probléma a szabad idővel való gazdálkodást? Május köszöntése • Túrán István • Messiás Május, messziről jöttél. Tépték a talpad durva kövek. Golgota-ösvény kínjai tested, Jaj, meggyötörték, s gyűlt a tömeg — Hóhéraidra, nem rád kiáltni Fennszóval dörgő „Feszítsd meg!”-et Messiás Május, ülj le körünkbe. Mutasd meg vérző száz sebedet! Milliók vártak merész reménnyel S bálványok után nem eped Lelkünk, az erős, harcokban edzett Célod a célunk — megyünk veled Messiás Május, tárd ki a szíved, Tégy a kedvünkért újra csodát! Váltsd meg e bolygót (sok vér kiömlött) — Glóriás utad járja tovább Többé-nem-éhes. víg proletárhad. Sújtson a sarló és kalapács! Messiás Május, száguldj előre! Végtelen pályád int szabadon . . „ Hajnalpír-csókod lobbantsa lángra Zsarátnok-vágyunk tűz-tavaszon! Ringjon vetésed szerte a Földön. S teremjen áldott búzakalászt! Köztudott, hogy a látásra nevelés, a vizuális kultúra terén nagyon sok pótolni valónk van, sőt alapvető feladat az ízlést romboló „alkotások” és ezek szellemi lecsapódásai, vagyis a giccs elleni küzdelem. Minden emberbsi — szinte kivétel nélkül — ott szunnyad az alkotni vágyás. A tehetség, a szorgalom és a körülmények sokak számára lehetővé teszik, hogy a hivatás és a hobby találkozása magas színvonalú, alkotó tevékenységben csúcsosodjon ki. A többség számára a kifejezési vágy megvalósulása a szabad időre korlátozódik. Mivel az itt tartalékolt energiák (szellemi és fizikai) nagyok, és irányítás nélkül vagy rossz irányítással haszontalan és silány dolgokra veszhetnek el, magukban hordják a giccs keletkezésének lehetőségét is. Ezt megakadályozni, illetve jó irányba terelni döntő feladat és egyben a vizuális nevelés fontos eszköze. Az alkotás, mint folyamat, nem biztos, hogy műalkotást hoz létre, bár ez nem is lehet cél ebben az esetben. Viszont törekedni kell arra, hoev a barkácsolással (nevezzük talán í<*V ezt az alkotási folyamatot) létrehozott ipar- és képzőművészeti dolgok színvonalasak legyenek. Feltehető a kérdés, milyen jegyek alapján lehet eldönteni valamiről, hogy az értékes, szép dolog vagy értéktelen? Kész recept nincs, de' a művészeti tevékenységben vannak olyan alapvető elvi, esztétikai. technikai, formai törvények, amelyeknek ismerete vagy szélesebb körű ismertetése hozzájárul a közízlés fejlesztéséhez. Ezeknek hiánya az alkotás folyamatában a giccs létrejöttéit eredményezheti. Hasonlóképpen, az anyag törvényszerűségeinek, tulajdonságainak megsért^, se is ide vezet. A feladat tehát adott: a szabad idő felhasználására javasolt tanácsok feltétlenül térjenek ki az ilyen jellegű törvény- szerűségekre. Ha valaki a képzőművészetben meg tudja különböztetni az értékeset a silánytól, könnyebben és gyorsabban fog tájékozódni a zenében és az irodalomban, de ugyanez áll fordítva. Ez persze mar komplex eredmény, és alapvető jegye kell, hogy legyen a szocialista embertípusnak. Visszatérve az ipar- és képzőművészeti jellegű barkács- és hobbykiállítások megszervezésére, minden esetben törekedni kell a céltudatos válogatásra, ízléses elrendezésre és ha van mód, az esztétikai tanácsadásra. Ajánlatos a kiállítások megrendezésére képző- és iparművészek segítségét kérni. A Népújság kamaratárlatán most szereplők — Mik- lya Jenöné (szalmaintarzia), Kuti Mátyásáé (hímzés), Szlávik Lajos (szo_ nyegszövés) és Tóth Imre (fafaragó) — alkotásaikkal bizonyítják a fentebb elmondottak igazát. Érdemes megtekinteni ezt a kiállítást, Vollmuth Frigyes