Békés Megyei Népújság, 1974. május (29. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-01 / 100. szám

KOR ÖS TÁJ KULTURÁLIS MELLÉKLET Len in.kiállítás a Szovjet Tudomány és Kultúra Házában Nevét tisztán ejtik oroszul és külföldi akcentussal is Április 22. Egyszerű nap ez a töb­bi sorában, de ez a nap mindig emlékezetében marad földünk népeinek. Április 22-én a világ ha­ladó emberisége megem­lékezik az orosz föld niagy fiának, a világ dolgozói vezérének, a kommunis­ta párt megteremtőjének, a proletárforradalom gé­niuszának, a világ első munkás-paraszt állama létrehozójának, Vlagyimir Iljics Lenin születésének 104. évfordulójáról. Lenin életét, harcát, te­vékenységét egy célnak rendelte: a munkának a tőke elnyomása alóli fel­szabadítása ügyének. A Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom szer­vezője és ihletője, Lenin nevével kapcsolatos az emberiség történetében az a gyökeres forduló­pont, amely a kapitaliz­musból a szocializmus fe­lé vezet. AMILYEN ÓRIÁSI volt Lenin eszméinek és tetté­nek jelentősége, olyan mélyen tudta megérteni és kifejezni korának meg­oldásra váró problémáit. Napjainkban a lenini esz­mék hatalmas fegyvert jelentenek a népiek bol­dogságáért harcolók ke­zében. Nincs a világnak olyan sarka, ahol ne hangzana fel Lenin neve, mint egy lángoló felhívás az elnyo­más. egyenlőtlenség, ki­zsákmányolás elleni harc­hoz, mint a harci egység szimbóluma, mint a győ­zelem záloga abban a tör­ténelmi harcban, amely a kommunista eszmék di­adaláért folyik. A Központi Lenin Mú­zeum kollektívája Moszk­vában összeállított egy te­matikus kiállítást és el­küldte Budapestre a Szovjet Tudomány és Kultúra Házának, amely hivatásos és népművészek alkotásait tartalmazza. Veled megyünk kedves olvasó a kiállítási terem­be és megtekintjük még egyszer a Vlagyimir Il­jics életútját bemutató kiállítást oly módon, hogy megismerkedünk a kiál­lítási anyaggal, amelyet oly szeretettel helyeztünk itt el. íme a Vörös tér (N. Babaszjuk művész alko­tása). Ma szeles idő van. Az áprilisi égbolton ha­talmas, ritka felhők úsz­nak. Suhognak a zászlók. A naptól megvilágítva fényesen ragyognak a ha­talmas transzparensek, élő virágból készült ko­szorúk. Hasonló virágból ma sok van a Lenin-ma- uzóleumnál, hiszen nap­ról napra újakat visznek oda az emberek, podig ennyi virágot nehéz ta­lálni áprilisban. Lassan lépkednek a csiszolt koc- kakövön, minden oldal­ról odahallatszik egy ked­ves szó: Lenin. Nevét tisztán ejtik oroszul és külföldi akcentussal. Ne­ve mindenki ajkán van. mindenkinek érthető és közeli.., Megvalósult és megva­lósul mindaz, amiért Le­nin élt. Még fiatal ko­rában hitt hazájának bol­dog jövőjében, az egész emberiség boldogságában. ITT, A VÖRÖS TÉREN beszélt Lenin 1919. má­jus 1-én. „Unokáink mint ritka furcsaságot fogják szemlélni a kapi­talizmus korszakának do­kumentumait, emlékeit és nehezen tudják elképzel­ni, hogyan lehettek az üzemek és gyárak egyes személyeké.” Igen, meg­valósult a forradalom, amely megszüntette a dolgozók kizsákmányolá­sát, elnyomását. N. Zsu- kov művész megörökítet­te vásznán a történelmi pillanatot — Lenin a Szmolnijba, a szocialista forradalom központjába megy. A kép címe: Az Idő. Lenin személyének szentelték munkáikat a Kukrinyikszi művészek. Egyik ilyen alkotás — „Lenin Razlivban.” Nem messze Leningrádtól most emlékmúzeum van ott, kiállítási tárgyai Vlagyi­mir Iljics földalatti mun­kájáról beszélnek. 1917-es év: Lenin visz- szatér Finnországból Pé- tervárra. A szocialista forradalom vezetőjének életéből ezt a mozzana­tot ábrázolja Sz. Szkub- ko. Az ecset másik mes­tere, N. Sziszojev vászon­ra vitte „V. I. Lenin és N. K. Krupszkaja a pa­rasztok között, 1921-ben Gorki faluban.” Lenin a Kremlben élt és dolgozott. Jöttek ide munkások a fogadószoba sarkába helyezve tarisz­nyájukat. A muzsikok várták, hogy találkozza­nak Iljiccsel. Leninhez jöttek igazságért, taná­csért. Mindnyájuknak szentelt egy kis időt, de a munkások és parasztok iránt különleges szerete- tet táplált. „Falusi kül­döttek Leninnél” a címe annak a hímzésnek, ame­lyet az Ukrán Köztársa­ság népművésze készített'. Türkmén népművészek Nur Szaltan és Nur Ala­pi jeva, alkotásuk Lenint ábrázoló művészi sző­nyeg. A KIÁLLÍTÁSON ott van még olyan ismert szobrászművészek alkotá­sa is, mint: N. Tomszkij, Z. Belinszkij, V. Pincsuk, N. Andrej ev, A. Maive- jev, P. Vasziljev, N. Va- sziljev, N. Zsukov, I. Nyi- vinszkij, D. Nalbangyan, B. Kusztagyijev. Van itt bronzból és alumíniumból veret, van akvarell, fából készült intarzia, színes selyem fonalból kézimunka. Oroszország és Ukraj­na, Üzbegisztán és Kirgi­zia, Türkménia és Tád­zsikisztán hivatásos és népművészeinek munkái várják a látogatót a Lenin életét bemutató kiállítá­son Budapesten, a Szov­jet Tudomány és Kultúra Házában. Ivan Vaskeba Csapolás Demény Gyula felvétele Az ízlésSormálás jó alkalmai Kiállítás a Népújság előcsarnokában endhagyó kiállítás nyit meg a Népúj­ság ka- maratár- lat-sorozaíiban, amelyet megtekintve úgy érzem, beszélnünk kell a megnöve­kedett szabad idő értelmes, értékes felhasználásáról. E tevékenységek 1 egyik terü­lete a képző- és iparművé­szet, megnyilvánulási for­mája — többek között — a hobby-, barkács-, amatőr képzőművészeti és iparmű­vészeti kiállítás. A kiállítá­sok megrendezésekor nem tekinthetünk el bizonyos esztétikai és művészeti (el­vi és gyakorlati) feltételek tisztázásától, illetve betar­tásától. Joggal lehet feltenni a kérdést, milyen módon érinti ez a probléma a sza­bad idővel való gazdálko­dást? Május köszöntése • Túrán István • Messiás Május, messziről jöttél. Tépték a talpad durva kövek. Golgota-ösvény kínjai tested, Jaj, meggyötörték, s gyűlt a tömeg — Hóhéraidra, nem rád kiáltni Fennszóval dörgő „Feszítsd meg!”-et Messiás Május, ülj le körünkbe. Mutasd meg vérző száz sebedet! Milliók vártak merész reménnyel S bálványok után nem eped Lelkünk, az erős, harcokban edzett Célod a célunk — megyünk veled Messiás Május, tárd ki a szíved, Tégy a kedvünkért újra csodát! Váltsd meg e bolygót (sok vér kiömlött) — Glóriás utad járja tovább Többé-nem-éhes. víg proletárhad. Sújtson a sarló és kalapács! Messiás Május, száguldj előre! Végtelen pályád int szabadon . . „ Hajnalpír-csókod lobbantsa lángra Zsarátnok-vágyunk tűz-tavaszon! Ringjon vetésed szerte a Földön. S teremjen áldott búzakalászt! Köztudott, hogy a látás­ra nevelés, a vizuális kul­túra terén nagyon sok pó­tolni valónk van, sőt alap­vető feladat az ízlést rom­boló „alkotások” és ezek szellemi lecsapódásai, vagy­is a giccs elleni küzdelem. Minden emberbsi — szinte kivétel nélkül — ott szunnyad az alkotni vágyás. A tehetség, a szorgalom és a körülmények sokak szá­mára lehetővé teszik, hogy a hivatás és a hobby talál­kozása magas színvonalú, alkotó tevékenységben csú­csosodjon ki. A többség számára a ki­fejezési vágy megvalósulá­sa a szabad időre korláto­zódik. Mivel az itt tartalé­kolt energiák (szellemi és fizikai) nagyok, és irányítás nélkül vagy rossz irányítás­sal haszontalan és silány dolgokra veszhetnek el, ma­gukban hordják a giccs ke­letkezésének lehetőségét is. Ezt megakadályozni, il­letve jó irányba terelni döntő feladat és egyben a vizuális nevelés fontos esz­köze. Az alkotás, mint fo­lyamat, nem biztos, hogy műalkotást hoz létre, bár ez nem is lehet cél ebben az esetben. Viszont töre­kedni kell arra, hoev a bar­kácsolással (nevezzük talán í<*V ezt az alkotási folyama­tot) létrehozott ipar- és képzőművészeti dolgok színvonalasak legyenek. Feltehető a kérdés, mi­lyen jegyek alapján lehet eldönteni valamiről, hogy az értékes, szép dolog vagy értéktelen? Kész recept nincs, de' a művészeti tevékenységben vannak olyan alapvető el­vi, esztétikai. technikai, formai törvények, amelyek­nek ismerete vagy széle­sebb körű ismertetése hoz­zájárul a közízlés fejleszté­séhez. Ezeknek hiánya az alkotás folyamatában a giccs létrejöttéit eredmé­nyezheti. Hasonlóképpen, az anyag törvényszerűségeinek, tulajdonságainak megsért^, se is ide vezet. A feladat tehát adott: a szabad idő felhasználására javasolt ta­nácsok feltétlenül térjenek ki az ilyen jellegű törvény- szerűségekre. Ha valaki a képzőművészetben meg tud­ja különböztetni az értéke­set a silánytól, könnyebben és gyorsabban fog tájéko­zódni a zenében és az iro­dalomban, de ugyanez áll fordítva. Ez persze mar komplex eredmény, és alap­vető jegye kell, hogy le­gyen a szocialista embertí­pusnak. Visszatérve az ipar- és képzőművészeti jellegű bar­kács- és hobbykiállítások megszervezésére, minden esetben törekedni kell a céltudatos válogatásra, íz­léses elrendezésre és ha van mód, az esztétikai tanács­adásra. Ajánlatos a kiállí­tások megrendezésére kép­ző- és iparművészek segít­ségét kérni. A Népújság kamaratárla­tán most szereplők — Mik- lya Jenöné (szalmaintar­zia), Kuti Mátyásáé (hím­zés), Szlávik Lajos (szo_ nyegszövés) és Tóth Imre (fafaragó) — alkotásaikkal bizonyítják a fentebb el­mondottak igazát. Érdemes megtekinteni ezt a kiállí­tást, Vollmuth Frigyes

Next

/
Oldalképek
Tartalom