Békés Megyei Népújság, 1974. május (29. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-11 / 108. szám

Világ pp&letárjúú» egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÍS A MEGYEI rTANÁCS LAPJA 1OT4, MÁJUS 11- SZÓMBA® Áras L— fssrijíg XXIX ÉVFOLYAM, 108. SZÁM MAi SÁSOM KÉRDÉS — HÁROM FELELET MUNKÁSFIATALOKRÓL (3. oldal» »98 SZEGHALOM KÉPEKBEN & oldal» NAP KRÓNIKÁJA (5= oldal» JOVO HETI RÁDIÓ. ÉS TV«MŰSOR «K oldali ® <8> ® SZERKESSZEN VELÜNK ff. oldal» Határozati javaslat elfogadásával befejezáditt a műanyag- és építőipari konferencia Egy héttel meghosszabbították a kiállítás nyitva tartását Tegnap, pénteken reggel 8 órakor Békéscsabán, a Technika Házában folytatódott a Műanyag az építőiparban konferencia. Ez­úttal is több szakmai előadás hangzott el, amelyeket dia- és filmvetítés követett. Elsőként dr. Nagy Lajos, a Szilikátipari Központi Kutató Intézet csoportvezető tudomá­nyos kutatója tartotta meg elő­flz ifjúsági szövetsíg időszerű tennivalói a KISZ megyei bizottság ülésén Végnap délelőtt tartotta soron | tfcöveükeaő ülését Békéscsabán a KISZ megyei bizottsága. A na­pirendi pontban a KISZ Köz­ponti Bizottsága 1974. április 17=1 határozatát tárgyalták meg. A határozatból adódó Békés me-! gyei feladatokról Szabó Miklós, # ESSZ MB első titkára beszélt Részletesen szólt m szövetség időszerű teendőiről, külön hang­súlyozta: tovább kell erősíteni az ifjúsági szövetség kommunis­ta, politikai jellegét A testület munkájában részt vett Frank Ferenc, az MSZMP megyei bizottságának első tit­kára. adását amelyben az épületszi­getelésnél alkalmazott műanya­gokat és bitumenes nehézleme­zeket ismertette. S akárcsak az előbbi előadót, az utána követ­kező Péli Józsefet az Országos Szakipari Vállalat főépítésve- zetőjét is hasonló figyelemmel hallgatták meg. Előadásában a gyakorlati szakember alapossá­gával tájékoztatta a résztvevő­ket mindarról, amit a vízszigete­lésnél használatos bitumenekről és műanyagokról tudni kell. Dr. Zincz Béla, a műszaki tudo­mányok kandidátusa Műanya­gok az épületgépészetben című előadásában elsősorban a külön­böző műanyag csövek. Szentki­rályi Béla, a HUNGÁRIA Mű­anyagfeldolgozó Vállalat vevő- szolgálatának vezetője a mű­anyaghab tömbök és lemezek, Ivánfy Jenő, a Borsodi Vegyi Kombinát műszaki gazdasági ta­nácsadója pedig a PVC széles körű építőipari alkalmazását is­mertette. Az előadások után az elnöklő dr. Zincz Béla kandidátus be­terjesztette a konferencia hatá­rozati javaslatát, amelyet a ta­nácskozás résztvevői egyhangú­an elfogadtak. E szerint elhatá­rozták, hogy a jövőben kétéven­ként rendeznek hasonló konfe­renciákat. Egyúttal meghatá­rozták a legközelebbi témáját is, amely a következő: 1. Hő-, hang- és vízszigetelési anyagok, 2. Homlokzat, burkoló, nyílásszer­kezeti és szakipari szerelvény­anyagok tárgyköre. A határozati javaslat megállapítja, hogy Bé­késcsabán, a DÉMÁSZ-székház- ban rendezett műanyagipari ki­állítás és gyártmánybemutató jelentősen hozzájárult a konfe­rencia sikeréhez. Olyannyira, hogy a nagy érdeklődésre való tekintettel május 11-e helyett május 18-ig tart nyitva, hogy minél több szakember és érdek­lődő tekinthesse meg, IP. P.) Megkoszorúzták névadójuk emléktábláját Szocialista brigádok vezetőinek találkozója A békéscsabai MÁV szertár- | á&sökség négyszeres aranyko- szcrús és kiváló szocialista bri- ! ®&djs pénteken ünnepséget ren­dezett Békéscsabán a brigád megalakulásának 15. és névadó­ba, Sebes György halálának 38. évfordulója alkalmából. Az ünnepségen részt vettek a békéscsabaiakon kívül Mező­hegyes, Vésztő, Szeghalom, Kis­kunhalas, Kiskunfélegyháza, Szeged-Tiszs és Szeged-Rókus vasútállomások szocialista bri­gádvezetői Tóth János, a Sebes György Szocialista Brigád vezetője ismer, tette a résztvevőkkel a brigád 15 év alatt elért eredményeit, felvillantva életüket, minden- aapo® munkájukat. Ezt köve­tően megbeszélték a brigádmez. galmon belüli problémákat, ki­cserélték tapasztalataikat, majd a párt XI. kongresszusa és ha­zánk felszabadulásának 30. év­fordulója tiszteletére tettek vál­lalásokat. Itt jelentették be, hogy a szertárfőnökségnél mű­ködő öt szocialista brigád is csatlakozott a békéscsabai cso­mópont által beindított munka­versenyhez. A résztvevők megtekintették azt a házi kiállítást is, amelyen a főnökség brigádjai bemutat­ták az életükről szóló doku­mentumokat A tapasztalatcsere után Tóth János és Petrovszki György koszorút helyezett el névadójuk, Sebes György em­léktáblájánál Békéseidbe művészei, kulturális és tudományos életének képviselői tonácskoztak a közeljövő feladatairól A város művészeit, a tudo­mányos élet, a közművelődés kiemelkedő képviselőit hívta meg tegnap délelőtt baráti, őszinte beszélgetésre Araczki János tanácselnök, a KlSZ-tá- bor tanácskozótermébe. Megnyitó szavaibap a város kulturális életének jelentőségét hangoztatta, példákkal vázolva fel a jelenlegi helyzetet és a közeljövő tennivalóit Ezután Filadelfi Mihály, a városi tanács közművelődési csoportvezetője mondott vitain­dítót, ezt dr. Becsei József, a városi pártbizottság titkára égé. szítette ki. Az élénk és sokoldalú eszme­cserében — többek között — el­mondta véleményét Lovas Edit, a színház igazgatója, Bőm Mik­lós koreográfus, dr. Köteles La­jos, a megyei tanács főelőadó­ja, ' Sass Ervin, lapunk kulturá­lis rovatának vezetője, Lipták Pál könyvtárigazgató, Székely Tamás színművész, Koszta Ro­zália, Gaburek Károly, Mlado- nyiczky Béla képzőművész, Ma. zán Mátyás városi népfront­titkár, Sárhelyi Jenő, a zeneis­kola Igazgatója, Marton György és Tóth István, a szimfonikus zenekar tagjai, zenepedagógu- l sok, és sokan mások. A tanácskozás minden bi­zonnyal meggyorsítja majd a megyeszékhely kulturális életé­nek fejlődését, Békéscsaba von­záskörének megerősödését. Jő ütemben épül a békéscsabai vásárcsarnok iiiíWWvíw! A békéscsabai Városi Tanács kivitelező részlege építi a vá­sárcsarnokot a Trefort utcában. Harminchárom kercsztmcreví- tő főtartót kell a tetőszerkezetbe beemelni. Képünkön a 24. tetőszerkezeti elemet teszik a helyére. Az építők remélik, hogy ezzel a munkával egy hét múlva készen lesznek, s az ütemezés szerint a vásárcsarnokot még ez évben átadják (Fotó; Demény Gyula» Ki mit Ind a piacról ? Minden ismeretet, amit jő lenne birtokolni, nem képes megszerezni senki. A piac sze­szélyes. mint egy szépasszony. Hol előzékeny, hol elutasító, látszatra hangulatainak enged. Valójában a kereslet és a kíná­lat tükrözője. Ezek mögött meg ott áll a mennyiség, mi­nőség, az ár, a tetszetősség, az­az a kereskedés sokféle jellem­zője. Vevő és eladó nem örök szerep. Sűrűn helyet cserélnek Tehát a piacról mindenkinek minél többet tudnia kell. Kel­lene, s a feltételes mód indo­kolt. Tavaly az Ipar 104 milliárd! forint értékű árut adott át a nagy- és a kiskereskedelem, nek. Ez összehasonlítható ára­kon számítva — nyolc száza­lékkal nagyobb az 1972_es ter­méktömegnél. Igen ám, de pél­dául százezerrel kevesebb olajkályha készült, mint esz­tendővel korábban! Mérséklő­dött a mosógépek, porszí­vók • előállítása; telítődött a piac, felelik a miértre a szakemberek Vajon váratla­nul? Némelyik vállalatot a ke­reslet lanyhulása fölkészület­lenül* érte, mert hisz’ a talá­lomra kiragadott eseteken túl, jó ideig sorolhatnánk, mi min­denben „szeszélyeskedett” ta­valy a fogyasztó. Tegyük eh­hez hozzá a beruházásra, a külkereskedelemnek átadeti árumennyiséget, annak sorsát, s akkor látjuk igazán, miként hullámzik a piac. A vállalatok ma már fontos­nak tartják a piaci ismerete­ket, Piackutatási céllal rész., legeket, osztályokat szerveztek, gyűjtik az információkat, áru­bemutatókat, közvéleményku­tatásokat rendeznek. S mégis, nem ritkák a meglepetések Termelni kezd az új üzem, s az áru nem kell senkinek Pe­dig három éve, amikor a dön­tést hozták a beruházásról, vitték minden mennyiségben. Mi történt? Csupán annyi, hogy nem folyamat, hanem ál­lapot szemügyre vevése után határoztak. Ami a legfőbb gyengéje napjainkban a piaci hatások fölismerésének. A ter­melők ugyanis hajlanak arra, hogy a jelent vetítsék rá a jö­vőre, s nem azt kutatják, mit rejteget a jövő. Ha, ma kapós egy termékfajta, akkor úgy hi­szik. holnap meg holnapután még több kell belőle. S közben elkerüli a figyelmet az igény, az ízlés, a divat változása, a műszaki haladás érlelődő gyü­mölcse, s hiába számítottak nagy üzletre, hoppon marad­nak. Ez csupán egy a lehetséges esetek, okok közül. Igaz, gya­korlati következményeihez tar­tozik egyebek mellett a köz­úti jármű gyártás némely ágá­nak — dömper, normál teher­gépkocsi — félbemaradt, mert nem igazolódott fejlesztése. Vagy a padlókefélőgépek ke­resletének rohamos csökkenése. Ami az új műanyag burkola­toknak a faltól falig szőnye­geknek tudható be. Váratlan piaci hatások? Inkább arról beszélhetünk, hogy a jövő fel­mérése nem terjedt ki elég széles körre, valamennyi meg­szerezhető információra. Nincs olyan vállalat, amely függetleníthetné magát a ve­vők, felhasználók kedvező vagy kedvezőtlen magatartásá­tól. Igaz. a vállalatok közötti verseny ma inkább kívánalom, mintsem valóság, s kibontako­zásának akadtak, akadnak vad­hajtásai. Az azonban tény, hogy a felhasználói, fogyasztói igények kielégítése — vagy ki- elégítétlensége — mind erőtel­jesebben szól bele a termelők boldogulásába, a jövedelmező­ségbe, a nyereségbe. S az sem kétséges, hogy a jövő azok előtt nyitja meg még jobban a terepet, akik képesek kitapin­tani a holnapi szükségleteket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom