Békés Megyei Népújság, 1974. május (29. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-01 / 100. szám

Országgyűlési képviselőink 1973. évi számvetéséből Az országgyűlési képviselők Békés megyei csoportja a leg­utóbbi ülésén összegezte az 1973. évi munkájának mérlegét. A számvetés sok tekintetben elismerésre méltó előbbre lépés­ről tanúskodik. Elég utalni az itt közölt nyolcpontos javasla­tukra, mely a vízgondok eny­hítését célozza. Jó és bevált gyakorlat már, hogy a csoport­üléseiken az országgyűlés idő­szakaihoz és azok ügyrendjei­hez igazodva minden alkalom­kor egy-két helyi témát vitat­nak meg. Ügy is mondhatjuk: jó felkészülés ez a soron követ­kező országgyűlésre. Az országgyűlés tavaly hat törvényt alkotott. Ezeket min­den alkalommal a megyei kép­viselőcsoport rendkívül tartal­mas üléseken vitatta meg. A törvényeket alkotó munkában hat megyei képviselőnk szólalt fel az országgyűlésen: Balogh László, Bálint Istvánná, az az­óta elhunyt Darvas József, Kla- ukó Mátyás, Kovács József és Sándor József. Ez a hat hozzá­szólás nem csupán helyeslést és csak hozzászólást jelentett, ha­nem kiegészített, indokolt, és a végrehaj tandókra több fontos ajánlást is tartalmazott. Javas­lataik alapjan több módosí­tást fogadott el az országgyűlés — vagy éppen miniszteri, fő­hatósági intézkedést sürgetett, melyekre az illetékesek rend­szeresen válaszoltak. (Ezeknek a válaszoknak helyt adott a Békés megyei Népújság is.) Ezek a tények mutatják, hogy a csoportüléseken jól meg­gondolt, a választók érdekeit tükröző észrevételek születnek. Nagyon fontos része az ország- gyűlési munkának a parlament állandó bizottságaiban való részvétel. Megyénk hat állandó bizottságban képviselteti ma­gát. Ezenkívül három bizottságba állandó meghívást kapnak. A bizottsági üléseken rendszere­sen részt vesznek és .javasla­taikkal, a helyi gondok ismer­tetésével segítik a törvénytelő­készítő munkát. Kihelyezett bi­zottsági ülésre is sor került. Az elmúlt évben, a parlament egészségügyi bizottsága tartott kétnapos kihelyezett ülést me­gyénkben. Ennek előkészítésé­ben Újhelyi Sándomé ország- gyűlési képviselő, bizottsági tag jeleskedett. A párt megyebi­zottságának és a tanács ve­zetői adtak tájékoztatást me­gyénk egészségügyi helyzetéről. A bizottság gondosan vizsgálta helyzetünket — remélhetőleg a következő években hatékony in­tézkedéssel segítik egészségügyi ellátottságunk fejlesztését. Különösen figyelemre méltó a megyei csoport kihelyezett üléseinek alkalmával a rend­szeres üzemlátogatás. Az el­múlt évben új városunkban, Békésen tekintették meg a cu­korkaüzemet, az Egyetértés Tsz-t és a kosárfonó vállalatot. Ez utóbbinál bérfeszültségről, fog­lalkoztatottsági gondokról par­naszkodtak a képviselőknek. Ez ügyekben a MÉM és a MEDOSZ ■— Kovács István, a MEDOSZ főtitkára, megyénk országgyű­lési képviselője — segítségével eredményes intézkedés történt. Így dióhéjban említve a számvetés sok-sok adatait, a kérdés végül is az, mennyire szerez tudomást a választópol­gár az egyre érdemibbé váló munkáról. A képviselők tájé­koztatást adtak arról, hogy be­számolási kötelezettségüknek mindannyian eleget tettek. 65 alkalommal tartottak képviselői beszámolót és 110 fogadónapot. Mintegy 550-en keresték fel a 15 képviselőt és a beszámoló­kon pedig összesen több tízez­ren jelentek meg. A gyűléseken tájékoztatást adtak az ország- gyűlés törvényalkotó tevékeny­ségéről, a képviselői munkáról. A képviselők megelégedéssel számoltak be arról, hogy sze­mélyes vagy írásos előterjeszté­seikre a minisztériumok, főha­tóságok gyorsan intézkednek. Ez nagyban növeli a legmaga­sabb államhatalmi testület tag­jainak területi tekintélyét is. A 120 alkalommal tett üzemi lá­togatás is lehetőséget biztosí­tott a dolgozókkal való közvet­len beszélgetésre. A közvélemény tájékoztatá­sához tartozik még, amiről Var­ga Zsigmond országgyűlési kép­viselő, csoportvezető, így szólt az ülésen; „A Békés megyei Népújság szerkesztősége cso­portüléseinken, valamint a par­lamentben rendszeresen képvi­selteti magát, s ezekről tudósí­tást közöl. A megyei képvise­lők országgyűlési felszólalásait a Népújság teljes terjedelem­ben közli. Ami nagyon jó, időn­ként visszatérnek az elhangzott képviselői javaslatok sorsára, intézésére.’5 Képviselő. Ez a sző már ön­magában is nyilvánvalóvá teszi azt a tartalmat, amelyet hor­doz. A képviselő valakinek, va­lakiknek érdekében érvel, ha­dakozik; azaz képviseli megbí­zóit Igaz, sok esetben keresik fel lakásán is a képviselőt; la­kás. a nyugdíj, a napközi és főiskolai felvétel a rendszere­sebb kérések közé tartozik. És a képviselő mérlegeli a lehető­séget. Ezek a magánügyeknek látszó panaszok is végül adalé­kok a jó törvények megszüle­téséhez. Ezeknek tükrében lát­tassa a képviselő mindazt, ami társadalmunk fejlődéséhez fon­tos és nem hanyagolható el. Természetesen a választópolgár is akként mérlegel: mit tett és mit intézett az ő képviselője. Az elmúlt évi számadást te­kintve elmondhatjuk, gazdag, eredményes és termékeny kép­viselői évet zártak a megye or­szággyűlési képviselői, mint vá­lasztóik és az egész társadalom elkötelezett szószólói. Kocskár János Megyénk képviselői au országgyűlés nyári ülésszaka», eififérben Tass Isfvánué és Pullai Árpád (MTI fotó; Yigov&zki Ferenc felv.) A Csongrád-Békés megyei képviselőcsoport együttes ülésének Javaslatai 1973-ban Mint arról már beszámol­tunk. a Csongrád—Békés me­gyei képviselőcsoport 1973. ok­tóber l_én együttes ülést tar­tott Csongrádon. A két képvi­selőcsoport megtárgyalta az Alsótiszavidéki és Körösvi­déki Vízügyi Igazgatóság állal elkészített, a két megye víz­gazdálkodási helyzetére vonat­kozó tájékoztató anyagot A képviselőcsoportok ülé­sén részt vett Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az ország- gyűlés elnöke is. A tárgyalást Győri Imre, a Csongrád me­gyei pártbizottság első titkára — azóta már a Központi Bi­zottság titkára — vezette. A kialakult vita. hozzászólá­sok alapján az együttes képvi- selőcsopört-ülés az alábbiakban fogadott el közös állásfoglalást és ajánlást, melynek megvaló­sulását. illetve azok megoldá­sának elősegítését kéri az ille­tékes szervektől és főhatósá­goktól. O Békés és Csongrád me­gyében a települések sok­irányú fejlődésének — lakás­építések — akadályát képezi a csatornázottság hiánya. A csa­tornázás megvalósítása lakos­sági erőforrásokból nem lehet­séges, mivel a lakosság jelen­leg a vízellátási közművek megvalósításának terheit viseli. A településeken a többszintes építkezések célcsoportos hitel­ből valósulnak meg. Ezért a két képviselőcsoport javasolja, hogy a csatornázás az említett építkezésekhez kapcsolódóan ugyancsak célcsoportos hitel­ből jöjjön létre. O Az urbanizáció fejlődé­sével a szennyvizek el­helyezése évről évre fo­kozódó gondot jelent. A különböző tisztítási el­járások rendkívül költségesek és hatásfokuk nem minden esetben kielégítő. Javasolja az együttes ülés, hogy mindazokon a helyeken, ahol arra a talaj­adottságok alkalmasak, a szennyvizek mezőgazdaság; el­helyezés útján kerüljenek hasz­nosításra. Erre vonatkozólag ;ó tapasztalatokat szerzett a Körös­vidéki Vízügyi Igazgatóság Gyula és Békéscsaba városok szennyvizének elöntözésével. (Gyulán nyárfatelepítés. Békés­csabán takai-mánynövények ön­tözése.) A települések ivó- és háztartási vízellátása a települések alatti víztartó réte­gekből megnyugtatóan nem old­ható meg. Az elmúlt tíz év­ben létesített vízműkutak víz­szintje állandóan csökken. Szükségesnek és indokoltnak tartja az együttes ülés, hogy a vízellátás megyei, regionális vízellátó rendszer útján való­suljon. meg. Érre jó lehető­ség van a Maros hordalékkúp­jában található ivóvíz-tömeg feltárása útján. O Mind Csongrád. mind Bé­kés megye területén je­lentős számú kihasználatlan hévíz-kút van. Javasolja a két képviselőcsoport, hogy az ille­tékes megyei tanácsok a fel­tárt hévizek hasznosítására át­fogó tervet készittessenek. JPM Folyamatban van és 1975. év végéig időarányosan készül Békés megye 15 éves vízrendezési programja. Szük­ségesnek ítéli a képviselőcsoport, hogy az V. ötéves tervi felada­tok megvalósításához a külön­féle forrásból a fedezetek ren­delkezésre álljanak. Mindenek­előtt szükséges a MÉM és az OVH részéről nyújtandó állami támogatások biztosítása. O Csongrád megye, vala­mint Békés megye déli fele az ország legjobb termő­területe. amelyen a termelés fo­kozása öntözés útján volna biztosítható. Ugyanakkor ezen. területek saját vízkészlettel nem rendelkeznek. Ezeken a területeken mezőgazdasági és ipari vízigények biztosítására csak a csongrádi vízlépcső megépítése ad lehetőséget. Ja­vasolja az együttes ülés, hogy az illetékes kormányzati szer­vek vizsgálják meg a vízlép­cső szükségességét és hozzanak határozatot annak megvalósí­tására. O Az élővilágra egyre foko­zódó veszélyt jelentének, a vizekbe kerülő ipari és mező- gazdasági vegyszerek. Mivel ezek további alkalmazásáról nem mondhatunk le, indokolt, hogy az iparban, mezőgazda­ságban és a háztartásokban csak gyorsan bomló vegyszerek kerüljenek alkalmazásra. Ezért javasolja az együttes, ülés. hogy mind hazai gyártásból, mind importból csak ilyen vegysze­rek kerüljenek forgalomba. O A vizek tisztaságának és az egészséges természeti környezet megóvásának bizto­sítását az együttes ülés ki­emelten fontos feladatnak tart­ja. Ennek érdekében mindenki­nek saját működési területén meg kell termi a szükséges in­tézkedéseket. Az intézkedések terjedjenek ki a megelőzéstől a szigorú felelősségre vonásig. Az együttes ülés indokoltnak és fontosnak tartja egy termék szetvédelmi, illetve környezet­védelmi törvény megalkotását. A javaslatot dr. Biczó György,, a Csongrád megyei képviselő- csoport vezetője és Varga Zsigr. mond, a Békés megyei képvise­lőcsoport vezetője írta alá. Az eddig végzett munka értékelé­sére ez év május 24-én, Szarvason tartandó együttes ülésen kerül sor, Látogatás a, békési cukorkaüzemben Egyik pai lamcnti felszólaló. Kovács Józseí A békési kosárfonók munkájában gyönyörködnek a képvise* lök

Next

/
Oldalképek
Tartalom