Békés Megyei Népújság, 1974. május (29. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-09 / 106. szám

nyoleszáz ifjú bérletező — Készülődés Ki tud többet a tanácstörvényből? Orosházi sikerek a döntüben Gyermekszínház Békéscsabán Három zenés mesedarab — Televízióban A szarvaskirály — Diyole községből ség volt az egyre növekvő mun­kásgárda összetartására is. És ez nem volt könnyű. Mert a műsza­ki és szakmunkáéi-őt a pártszer­vezetek és a szakminisztériumok adták az expedícióhoz, de a se­gédmunkaerőt toborzás, illetve jelentkezés alapján kellett meg­teremteni. — Hamar elterjedt az ország­ban a hír, hogy nem bauxit ku­tatásával foglalkozunk. Hogy mennyire így volt, bizonyltja az a sok levél, amit az ország kü­lönböző, távoli vidékeiről jelent­kező munkásaktól kaptunk. Pél­dául 1954 májusában Nyíregyhá­za és Békéscsaba környékéről ír­tak az expedícióhoz, hogy sze­retnének részt venni az urán­kutatásban. . . . Megjelentek Pécsett és környékén a szeren­cselovagok, akik már végigjár­ták . Dunaújvárost, Kazincbar­cikát. Komlót, Inotát, és onnan kikopva az expedíciónál vélték felfedezni Amerikát. — Ezt az állományt nem volt könnyű összetartani. Nagy gon­dunk volt á szállás és az élel­mezés. Ha esetleg elmegy majd az Uránvárosba a munkásszál­lóba. gondoljon arra is, hogy ti­zenhat éve az embereinket a he­gyi falvakban, magánházaknál kvártélyoztuk el. Hogyan éltek? Talán jobb, ha nem is emlék­szem vissza rá. Egy szobában ti­zenkét ember lakott, emeletes ágyakban, szájukból mosakod­tak, mellékhelyiségként a domb­oldalakat, az erdőket használták. A falusi boltok élelmiszert nem­igen tartottak, még kenyeret se tudtak vásárolni. Italt annál in­kább. Ekkoriban már volt párt­szervezet, szakszervezet az ex­szeptemberre Április 30-án délután tartotta idei utolsó bemutató előadását Békéscsabán a Jókai Színház Gyermekszínháza. A sok-sok si­keres táj előadás után most hat alkalommal láthatják Békéscsa­ba és a környék községleinek leg. kisebbjei Jékely Zoltán—Ko­csár Miklós zenés mesejátékát, a Mátyás király juhászát. Az évad harmadik bemutató­ja előtt Gozzi—Heltai: A szar­vaskirály és Andersen—Bánki— Károlyi: Pomádé király új ru­hája című darabokat játszotta a színház, s akik még nem lát­ták A szarvaskirály-it, azok jú­nius 10-én, hétfőn délután lát­hatják: a Magyar Televízió film- szalagra rögzíti a nagy sikerű mesedarabot. Budapest és Pécs után Békéscsaba színháza vál­lalkozott arra. hogy szervezett keretek között bérletes formá­ban gyermekszínházat hozzo-n. létre. Az elképzelés szerencsé­sen találkozott a városi tanács megértésével, majd anyagi tá­mogatásával. a szegedi Nemzeti Színház együttműködési szándé­kával. A* szarvaskirály című da­rabot hat alkalommal Szegeden mutatta be a társulat, cseréiben a Tisza-partj város operatársu­lata szintén hat alkalommal ját­szotta Békéscsabán Ránki ked­ves iörténetű. szép zenéjű me­seoperáját. a Pomádé király új ruhájp című darabot. A Békéscsaba környéki hét község, valamint Gyom® gyer­mekei közül nyolcszázan látták a színház három meseelőadá­sát. A csabai iskolák közül a 4.. a 9-> a 10. és a 11. sízámó ál­talános iskolákból, az óvodák közül pedig a Tanácsköztársaság úti és a Szegfű utcai óvodából látta a legtöbb gyermek az elő­adásokat. A gyermekszínház jelentősé­géről, a tervekről. a jövő évad elképzeléseiről Haász Miklós menedzserrel beszélgettünk. — A szervezett gyermekielő­adásoknak igen nagy jelentősé­ge van: segíti a legkisebbek szépre nevelését, tudatformálá­sát. A gyerekek együtt izgulnak a jóra törő hőssel, elítélik a go- noszkodót, a rosszat akarót Azért választottunk zenés dara­bokat, ezzel is segítsük a zene megszerettetését. S hogy egy-egy előadás milyen értékű, mennyit jelent, arra jó példa az, hogy egy előadás után a Szegifű ut­cai óvodában a gyerekek raj­zókban mondták el. mit is lát­tak voltaképpen, a színházban. Érdekes, kedves, szép rajzok, alkotások születtek. A jövő évad tervét minden is­kola és óvoda szeptember első napjaiban megkapja, így hama­rább kezdhetik el a bérletek szervezését. Az 5—8 éves kö­zönségnek és a 9—14 éveseknek külön-külön 4—4 előadásból ál­ló bérleteket adnak ki. A két bérletben közös lesz a Jókai Színház egy magyar és egy kül­földi szerzőtől játszott meseda­rabja, valamint egy, a szegedi Nemzeti Színház művészei által bemutatott mű. Ezenkívül a ki­sebbeknek a Napsugár báb­együttes készít új bábműsort, az idősebbeknek pedig az ifjúsági irodalom egy magyar szerzőjé­nek művét állítja színpadra a csabai társulat A művek kivá­lasztásánál. a műsorterv össze­állításában kikérik a pszicholó­gusok. a pedagógusok és a gye­rekek véleményét is. A jövő évad tervei között sze­repel még. hogy üzemekkel, in­tézményekkel veszi fel a kap­csolatot a színház. A cél; az üzemek, vállalatok anyagi se­gítségével minél több gyermek­kel megismertetni, megszerettet­ni a színházat. A csabai Jókai Színház vezetősége ezenkívül szeretne tudományos vizsgála­tot szervezni szakemberek be­vonásával; lemérni a gyermek- előadások tudatformáló szere­pét. hatását, ugyanakkor a vá­rosi és a megyei szervek támo­gatásával gyermekrajzpályáza- tot is hirdetnének azzal a céllal: mit és hogyan láttak a gyere­kek. (— esi —) Aki a legtöbbet tudta: Schiller Ervin gyei döntő valamennyi résztve­vője oklevelet kapott A szín­vonalas vetélkedőn részt vett Klaukó Mátyás. a megyei ta­nács elnöke is. Dr Kertész Márton zársza­vában köszönetét mondott nem­csak azoknak, akik részt vettek a hasznos vetélkedőn, hanem azoknak is, akik segítették a si­keres lebonyolítását. Nem A Békés megyei Tanács Vég­rehajtó Bizottsága, valamint a Közalkalmazottak Szakszerve­zete Békés megyei Bizottsága még az elmúlt év végén hirdet­te meg valamennyi községi, vá­rosi tanács és járási hivatal dolgozóinak azt a vetélkedőt, amely „Ki tud többet a tanács- törvényből?” címet viselte. Az­zal a céllal hívták életre ezit a szakmai versenyt, hogy a ta­nácsi apparátusban dolgozók minél jobban megismerjék, és alkotó módon érvényesítsék a tanácstörvényt és végrehajtá­sával összefüggő fontosabb jog­szabályokat. Hiszen mindezek alapos ismerete biztosíték arra, hogy a tanácsi munka színvo­nala tovább emelkedjen, szak­volt könnyű dolga a, zsűrinek és fél ezren jelentkeztek és [ vettek részt a szakmai vetélke­dőn. A versenyzőknek nem volt j könnyű dolguk, ameddig elju­tottak az elmúlt hét péntekén ! megrendezett megyei döntőig, hiszen addig túl kellett, jutni az elődöntőkön, maid a közép­döntőkön is. A megyei döntőre 33-an jutottak be. Itt elsőként Paigyoga Lajosmé, a Közalkalmazottak Szakszer­vezete megyei bizottságának j titkára köszöntötte a résztvevő­ket. hangsúlyozva, hogy akik bekapcsolódtak a versenybe és [ az elő- és középdöntők során egész a megyei döntőig eljutot­tak, azok élethivatásuknak te­kintik a ta<nács; munkát, a köz szolgálatát. LÁSZLÓ LAJOS: URÁNBÁNYÁSZOK A győztesek szerűbb, gyorsabb legyen az ügyintézés, vagyis, hogy a ta­nácsi dolgozók magasabb szin­ten legyenek képesek intézni a lakosság ügyes-bajos dolgait. A felhívás mindenütt, nagy érdeklődésit váltott ki, s ennek eredményeként több mint két ÉPÍTŐIPARI KIVITELEZŐ VÁLLALAT felvételre keres kőműves, ács, vb. szerelő, ép. lakatos, asztalos szakmunká­sokat, továbbá betanított és se­gédmunkásokat. Kereset teljesítmény alapján. Jelentkezni lehet: Budapest X., Salgótarjáni út 18. Munkaerőgazdálkodás. és helyezettek Nem volt könnyű dolga a zsűrinek —. amelynek elnöke dr. Kertész Márton, a megyei tanács vb titkára volt, tagjai dr. Fekete Antal, az MSZMP megyei bizottságának osztály- vezetője, dr. Bencze János, a Minisztertanács Tanácsi Hiva­talának képviselője, dr Súlyúk István, a megyei tanács osz­tályvezetője és Paigyoga La­josáé — hiszen minden döntőbe jutott versenyző alapos felké­szültségről tett tanúbizonysá­got Először tesztlapokat osztot­tak ki és az ebben legjobb eredményt elért, nyolc verseny- : ző került a szóbeli vizsgákra. : Végül a teszt és szóbeli vizs- ■ gák után kialakult a végső ; sorrend. Első helyezést ért el és ! az ezzel járó négyezer forintot 5 nyerte Schiller Ervin, a Kar- 5 doskúti községi Tanács V. B. • adóügyi előadója. Második lett és háromezer forintot kapott Szilbereisz Se- bestétny. a mezőkovácsházi, harmadik Várnai Istvánná, az orosházi járási hivatal dolgozó­ja. akiknek jutatnia kótezer fo­rint volt. Ezer . forintot kapott a negyedik helyezett dr. Kiss Valéria, a többi döntőbe ju­tott versenyző pedig értékes tárgyjutalmakat vett át, A me­2. — Ez volt a Maszobai II. elne­vezésű expedíció, amely egész évben kutatott, és nem ered­ménytelenül. 1954 tavaszán fel­színre került az első uránrög. Ezután rohamosan növekedett az expedíció létszáma, 1954 végén már ezren dolgoztak benne. — A „központ” ekkor a hegyi faluban volt, szoba-konyhás, föl­des házban. Akik az első kuta­tóaknákat mélyítették, a 3aját két kezükkel nyomták a sziklá­ba a fúrókat, hogy robbanthas­sanak, és a vitlát, a rakodót sem gép hajtotta, hanem emberi kéz emelte ki a mélyből az anyagot. — Nehéz volt a kezdet, a foly­tatás még inkább. Az első érc­rög felszínre hozásakor minden­ki örült.' örömünnepet ültünk. Azt hittük, megnyertük a csatát. Valójában azonban ekkor kezdő­dött az igazi küszködés. Mert a geológusokból és geofizikusok­ból az első ércrög nemcsak az öröm indulatát robbantotta ki, hanem a türelmetlenségét is, amit addig, a lázas kutatás és bi­• Készletek a Gondolat Kiadónál az az idei könyvhétre megjelenő ri­portkönyv bői» zonytalanság időszakában, ma­gukba fojtottak. — Egyik napról a másikra szerették volna kiterjeszteni a kutatást a Mecsek egész terüle­tére. Persze, hogy nem ment. An­nál kevésbé, mert nem szerepelt a népgazdasági tervben, s aki tudja, hogy akkor ezt milyen ko­molyan vették, az nem csodálko­zik mennyit törtük a fejünket: hogyan tovább? — 1954-ben kis Krélius-fútó­gépekkel dolgoztunk. Később kaptunk szovjet fúrógépeket, ezek már úgy vájtak a sziklába, mint a kés a vajba. Az 1955-re forduló télen két nagyobb mé­retű akna mélyítését is meg­kezdtük. Gépi villával dolgoz­tunk. A termelés mellett rend­szeres föld alatti kutatásokra tértünk át. Készültek a doku­mentációk, amelyek sejtették ve­lünk, milyen értéket rejt a Me­csek. — Ekkor már kiemelt népgaz­dasági beruházásként szerepelt az érckutatás és -termelés, ami éreztette hatását a berendezések korszerűsödésében, a munka szervezettségében. Mindez azon­ban kevés volt ahhoz, hogy sta- hil üzemek alakuljanak ki. Szűk-

Next

/
Oldalképek
Tartalom