Békés Megyei Népújság, 1974. május (29. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-08 / 105. szám

Dicsérő oklevelet kaptak a vésztői vasutasok

A vésztői MAV-csnmóporrt az elmúlt évben sikeresen teljesítette tervét, ezért a MÁV vezérigazgatója és a Vasutasok Szakszervezete Elnöksége Dicsérő oklevéllel tüntette ki.

A kitüntetés ünnepélyes átadására a közelmúltban került sor, amelyen részt vett Lovász Lázár, a Szegedi MÁV Igazgatóság vontatási osztályának vezetője, valamint Ácsai Milhály,

a Vasutas Szakszervezet területi bizottságának titkára. Ekkor osztották ki a szocialista brigádoknak, a kiváló dolgozóknak járó kitüntetéseket, s ezen kívül 110 ezer forint pénzjutalmat.

Képünkön Lovász Lázár átadja az aranyolakeittel kitüntetett Hámán Kató Szocialista Brigád vezetőjének, Pongrácz Lajosodnak a brigádkitüntetést és a vele já«é pénzjutalmat.

Hétfőn, május 6-án délelőtt ülést tartott a KISZ Békés megyei Bizottsága mellett működő mezőgazdasági Hiúsági réteg- tanács.

Első napirendi pontként. a testület a KISZ Központi Bizottsága 1973. októberi határozatának tükrében a megyei

ÁFÉSZ-ék mozgalmi munkáját, tevékenységét értékelte, meghatározta a további feladatokat. Ezután az ifjúsági parlamentek eddigi tapasztalatairól hangzottak el beszámolók, értékelő vélemények. A testület az ülés utollaó napirendjeként egyéb ügyeiket tárgyalt.

■■■»•«■»■»*«»******»®9*9«*tB«**««»**-*«J| miniininiiiiHiiMUiiiniiMiiiHNt

központba, kinézett az ablakon.

Zászló, felirat, ünnepi ruházat? — Sehol.

— Minek is: . . minek is —

mondogatta vagy inkább mormolta, és elindult a fürdő felé.

Másnap néhány újság rövid híradásban közölte, hogy Magyarország legújabb és legnagyobb ércbányájában „ünnepélyesen” megkezdték a termelést.

A BÁNYA ÉS KINCSE

Az ötvenöt méter magas aknatorony valóságos kilátó. És itt van is mit látni. . . . Tölgyesek, cser- és bükkerdők borítják a tájat. Vadászház. Régi major. A fák lombjai között szürke szalagok kanyarodnak. A bánya útjai, amelyeken végigdübörögnek az ércet szállító mammut tehergépkocsik. Minden évszak szép a Mecsekben. Tavasszal friss hajtásokkal zsendülnek a fák, nyáron mélyzöld leveleik alatt rejtik el a kirándulókat, a kis hegyi házakat, ősszel sárgából barnáspirosba hajló szőnyeget terítenek a lejtőkre és ormokra, télen hókristályoktól rogyadoznak az ágak, a fák tövében nyulak fészkelnek, őzek, szarvasok, vaddisznók csapásai keresztezik egymást. ■

Ebbe a vadregényes tájba ékelődik a bánya. Az egyik. A legnagyobb és legszebb, a leggazdagabb. És a legnehezebb művelésű. bár a legkorszerűbb.

B. K. geológus szerint vagy kétszázmillió éve hatalmas folyórendszer hömpölygött a dombok között. Áradás és apadás váltakozott. Áradáskor a folyók szín- tó tengerré duzzadtak, apadáskor pedig lerakták a törmelékanyagot. A törmelék a mocsa- ! raliban, a medrekben bomlásnak : indult, és az ott maradt pangó ; vízzel vegyi folyamatra lepett. A ; víz urántartalma kicsapódott, le- • rakódott. A homokkövekben tu- : lajdonképpen így indult meg az : ércképződés, amely még sok ve-,; gyi átalakuláson ment keresztül, • miközben tovább érlelődött, uú- ! sült. A szénné alakuló nö- : vényi korhadékok és a ; fehérjék felbomlásával fel- ; szabaduló kénhidrogének mel- ■ lett a különféle baktériumok is jj szerepet kaptak az urántestek, i -telepek kialakulásában, dúsu- ; lásában. •

És kétszázmillió év múlva az jj ember elkezdett kutatni az urán • után. Szerte a világon. Hatalmas : uránmezőkre bukkantak. Dél-Af- ; rikában, Franciaországban, Cseh- ■ Szlovákiában, a Szovjetunióban. ! Hazánkban, a háborútól megté- jj pett kis országban nem volt eh- : hez sem szakember, sem műszaki ; felszerelés.

AZ ELSŐ IGAZGATÓ

K. L. így emlékezik erre az j időre:

— 1953 észén, a hegyi falu la- ; kossága kezdetben gyanakvással, • majd érdeklődéssel figyelte azt a j négy-öt fős kis csoportot, amely- : nek tagjai nyakukba akasztott ; „doboz ’-zal, fülükön hallgatóval, ■ kezükben meghajlított fémcső- ! vei, amit pár centire a föld fe- ; lett maguk előtt tartottak, járták ; a község határát, a hegy alját. ■ Lehet, hogy a gyanakvást — és » az érdeklődést is fokozta az, hogy ! a csoport tagjai idegen nyelven, j oroszul beszéltek.

(Folytatjuk)

Brigádvetélkedő

Medgyesegyházán

Hat megyei község hét mező- gazdasági munka- és szocialista brigádja mérte össze szakmai, politikai és kulturális tudását a vasárnap délelőtt Medgyesegyházán, a községi pártbizottság székházában megrendezett döntőn. Minit ismeretes, a med- gvesegyházi művelődési ház — amelynek bázisfeladata a mezőgazdaságban dolgozók művelődésével törődni, szabad idejük hasznos eltöltéséről gondos- ] kodni — az elmúlt év őszén I szellemi vetélkedőre hívott fel i több megyei termelőüzemet. A községi fordulók legjobbjai kerültek a medgyesi döntőbe.

A négy gépes, az egy-egy halász, cirokfeldolgozó és fed ö brigád először szakmai kérdésekre válaszolt, szóban és írásban. A politikai totó kitöltése után következtek a zenei kérdések Erkel és Kodály műveiről, a XV. század után alkotó magyar zeneköltók művészetéről, írásban az Adáshiba című. a tv-ben látott színmű tartalmáról, mondanivalójáról, napjaink politikájáról, valamint a ke- resztrejtvényszerűen megoldha. tó tv-rejtvény.

A hat forduló után születtek meg az eredményt adó pontszámok, Az első helyezettnek járó pénzjutalmat a Biharugrai Halgazdaság központi gépműA Kertészet és Szőlészet új száma

A kertész szakemberek és háztáji, kiskerti termelőik közkedvelt képes heti szaklapjának május 9-én megjelenő új számában többek között dr. Bálint György a nemrégiben meg- nyüt bécsi nemzetközi kertészeti kiállítás számunkra legfontosabb tapasztalatait, tanulságait ismerteti. Papp János a gyümölcsfák lombtrágyázásánák módjáról és lehetőségeiről ad fontos, időszerű útbaigazítást. Józisa Miklós egy különlegesen szép dísznövénynek, a rododendronnak éghajlati és talajigényével, szaporításának módjaival foglalkozik. A Házunk tája rovat első oldalán Mészáros Árpád a kertitraktorok kötelező vizsgáztatásának tudnivalóit ismerteti. A lap az Idejében szólunk rovattal, valamint az időjárási és növényvédelmi előrejelzéssel — mint minden számában — ezúttal is felhívja olvasói figyelmét a kertészeti termelés legsürgetőob tennivalóira. (KS)

A Békés megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat

pályázatot

hirdet;

I fő állam- és jogtudományi egyetemmel rendelkező szakember felvételére

Hosszabb gykkorlattal és szakvizsgával rendelkezők előnyben.

1 fő gép-gyorsiró szakképesítéssel rendelkező

dolgozó foglalkoztatásába is.

Bérezés megegyezés szerint

Jelentkezni lehet: Békés

megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat, Gyula. Beke sugarút 50. sz. alatt. Személyzeti vezetőnél

helyének szocialista brigádjának

hat tagja vehette át. Második lett a medgyesbodzási Egyetértés Tsz gépkocsizó brigádja, harmadik helyen pedig a mezőhegy esi ÁG domibegyházi kerületének Petőfi Gépműhely brigádja végzett.

A nagyszerűen szervezett verseny végeztével dr. Kozma hajós, a Biharugrai Halgazdaság igazgatója mondott köszönetét a házigazdáknak, a verseny szervezőinek a zsűri és a brigádok nevében. (—esi)

yolc-tizmiüiárd forint je- jentős összeg, különösen, ha tekintélyes hányada dollárban csördül az asztalon. A magyar baromfitenyésztés pedig évenként nagyjából ekkora értéket produkál. És még csak azt sem lehet mondani, hogy a hazai fogyasztó elől visz- szük külföldre a csirkecombot, vagy a kacsapecsenyét. Mert miiközben — különösen egyes cikkkekben — nagyhatalomnak számítunk a világpiacon, az itthoni fogyasztás is baromfihúsból negyedik, tojásból nyolcadik helyen áll a világranglistán.

A hazai baromfitenyésztés az elmúlt esztendőkben cikk-cak- kos pályát futott. Az elmúlt évtizedben a termelés meredeken ívelt felfelé azután bizonyos megtorpanás következett be. Ugyanis a szakemberek vitatkozni kezdtek, hogy érdemes-e nekünk a fejlesztéshez drága fehérjetakarmányt behozni külföldről, miközben az elhelyezési piacok nem is látszanak mindig biztosnak. A termelők viszont azt tapasztalták, hogy egyéb termelési ágakban többet hoz a befektetett forint, mint a baromfiüzemágban.

A termelés nem esett vissza, de ez a kettős ok megtörte a fejlődés iramát. Az érdekeltek egy ideig ,jnem figyeltek oda” eléggé a baromfitenyésztésre. Ez megint két következménnyel járt. Egyrészt elhanyagolták a beruházást. Nem modernizálták az épületeket, nem cserélték ki a lassanként elhasználódó berendezéseket. Másrészt viszont meglazult a baromfitelepeken az az irgalmatlan fegyelem, amely nélkül ma már nem képzelhető el eredményes termelés.

Bekövetkezett az a helyzet, amit a szakemberek a maguk, kacifántos modorában úgy fejeznek ki, hogy „a genetikailag lehetséges paraméterek és a realizált paraméterek színvonalában fokozódó eltérés nyilvánult meg.” Ezt magyarul úgy mondják, hogy a tudomány és a technika egyre tökéletesebb fajtákat, takarmánytápokat, eljárásokat és gépeket kínált, de mi ezeket nem használtuk ki, ezért a lehetőségek mögött egyre jobban elmaradtunk.

Most léptük át az újabb fordulat küszöbét. Eldőlt a vita: érdemes a baromfitenyésztéssel foglalkozni, a hazai kereslet emelkedik és a külső piaci elhelyezés is biztosítottnak látszik, csak persze azt kell termelni, amit a vevő keres. És akkor a dollárban kifejezett árak is kedvezőek lesznek. A baromfi- tenyésztés ismét elérheti régi jövedelmezőségét, de nem úgy, hogy a termelők az áruért többet kapnak, hanem úgy, hogy olcsóbban állítják elő. 1

Jó példáért nem kell külföldre menni, mert amint tíz évvel ezelőtt voltak, úgy ma is vannak — sőt nagyobb számban — idehaza is világszínvonalon termelő üzemek. Ezeknek a példáját kell követni. És szakosodni kell. Egy üzemben ma már csak egyfajta baromfival, egyféle műveletet érdemes elvégezni. Tehát vagy tojást termelni, vagy pecsenyecsirkét. Vagy befogniTovábbképzés

A megyei művelődési házali gazdasági vezetőinek május 10- én, pénteken délelőtt továbbképzést tartanak a békéscsabai Megyei Művelődési Központban. Elsőként — 9 órakor — a művelődési intézmények muhkater- vének és pénzügyi tervének összhangjáról beszél Sörös Pé- temé, a megyei tanács gazdasági főelőadója. A keretgazdálkodás, a jegy- és bélyegelszámolás rendszere lesz a 11 órakor kezdődő második előadás témája, amelynek előadója Eckert An- talné, a Megyei Művelődési Központ gazdaságvezetője.

való libátj előállítani, vagy libát hizlalni és így tovább. A kistermelők szerepe változatlanul nagy, de a szabály a kisemberekre is érvényes. Termelésüket szervezni kell úgy, hogy legyen aki előállítja számukra az alapanyagot, a takarmánytápot, legyen, akitől megtanulják a változó módszereket és legyen, aki garantáltan átveszi a termést. Mindezek között pedig legyen egy, aki a teljes folyamatot átfogja, kézben tartja.

Fajtákért sem kell külföldre mennünk, mert talán az egy libát leszámítva, hazai nemesítésben és hibridizálásban jobban állunk, mint a szocialista tábor többi országai.

Épületünk is van elegendő, újat építeni nem. vagy alig kell. De a meglévők alapos átformálásra, rekonstrukcióra szorulnak és még inkább érvényes ez a jelenleg alkalmazott gépekre, berendezésekre, szakkifej ezéssel: a technológiára. Az eddigi „egyrétegű” baromfitenyésztést most több rétegben kell csinálni. Eddig ugyanis az úgynevezett mélyalmon, a padlón, egy szintben ka- pirgáltak az aprójószágok. És legfeljebb apró kerítések osztották tágas kockákra a csarnokot. Ma már ketrecekben kell elhelyeznünk a baromfit és a ketreceket több rétegben rakni egymás fölé. Így ugyanazon épületben többszörös létszámú állománnyal dolgozhat a termelő.

Persze egy ilyen zsúfolt csarnokot másként kell szellőztetni, a ketrecben tartott jószágot másként kell etetni-itatni és, ha az tojást termel, kell olyan gép is, amely automatikusan összegyűjti a tojást. És mindehhez ismét kell, sőt most még jobban kell az a bizonyos irgalmatlan fegyelem. A rendszergazdák az összes szükséges kellékekkel a teendők pontos leírását is szállítják. Ezt milliméterre és másodpercre kell betartani, mert a mai színvonalon más módon már nem lehet termelni. És valakinek gondoskodni kell arról is, hogy azok a zsákok, amelyekben a takarmánytápokat szállítják pontosan olyan összetételű keveréket tartalmazzanak, mint amilyent a zsákon levő felírás mutat. Ma ugyanis még elég sok az eltérés, ami tovább súlyosbítja a gondokat.

■ kormány a rekonstrukcióhoz harmincszázalékos vissza nem térítendő állami támogatást biztosít. A konjunkturális helyzetben levő. lúdtenyésztés épületeihez egyedi' elbírálás alapján ötvenszázalékosat. Az érdekeltek felfigyeltek ezekre a lehetőségekre. Országszerte a baromfitenyésztési kedv fellendülése tapasztalható. Sokan megfordulnak mostanában a hatósági irányítással, tervezéssel, kutatással foglalkozó szerveknél, s azok alig győznek válaszolni az érdeklődők kérdéseire. Ügy tűnik, hogy ez az esztendő valóban a fordulat ideje lesz, a baromfitenyésztők legyűrik a részben maguk teremtette akadályokat és ismét számíthatunk a régi szép lendületre, a hazai ellátás és a dollárbevételek további javulására.

Eöldeáki Bél*

(Jj lendület

a baromfitenyésztésben

Ülést tartott a KISZ MB mezőgazdasági rétegtanácsa