Békés Megyei Népújság, 1974. május (29. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-31 / 125. szám

JiiHiiiuiiuiiMiiiiniaMiiHiiiiiiiiimiiiiHiiiiiiHUMaaiMiiiuHiiiHiMiiiuii S okoldalúan segíti a Hazafias Népfront a nemzetiségi szövetségek munkáját Ülést tartott a megyei elnökség Tegnap, május 30-án Békés­csabán a Hazafias Népfront Békés megyei elnöksége ülést tartott. A megnyitó után Nagy József, a HNF megyei elnöke átadta az Országos Béketanács elnökségének a békemozgalom- ban kifejtett eredményes mun­kát elismerő oklevelet és kitün­tetést Kele Józsefné szeghal­mi, Juhász János békési és Gyurik János medgyesegyházi Lakosoknak. Eat követően első napirendi pontként az ülés meg­tárgyalta Lapusnyik Lajosné, a HNF megyei elnökének be­számolóját az MSZMP Közpon­ti Bizottsága nőpolitikái hatá­rozatának megvalósításáról. Me­gyénkben a Hazafias Népfront bizottságai aktívan közremű­ködtek a nőpolitikái határozat végrehajtásában, állapította meg az elnökség. A beszámo­lót a hozzászólásokkal és a javaslatokkal kiegészítve elfo­gadta. Második napirendi pontként az ülés megvitatta Nagy János, a HNF megyei alelnökiének a Hazafias Népfront nemzetiségi munkájáról szóló beszámoló­ját. A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának Titkársága 1971 májuséban határozatot ho­zott a népfrontmozgalornnak a nemzetiségi politika végrehaj­tásának segítéséről. A gyakor­lati megvalósítás irányát a párt X. kongresszusa szellemében határozták meg. A határozat első rendű feladatként jelöli meg a magyar és a nemzetisé­gi lakosság közötti egyetértést, a kölcsönös megbecsülés fej­lesztését, a szocialista haza fiság és az állampolgári hűség erő­sítését, valamint a barátság ápolását a hazánkban élő nem­zetiségekkel és határainkon túl élő népekkel. A határozat ki­tér az anyanyelvi , oktatás, a hagyomány, a kultúra ápolá­sának fontosságára, a nemzeti­ségi szövetség munkájának tá­mogatására. A határozatból adódó helyi feladatokat a Hazafias Népfront járási, városi, községi testüle­téi üléseiken tárgyalták meg. Ugyancsak ebből a célból 1971 j szeptemberében megyei nem-1 zetiségi ankétot rendezitek Bat- tonyán. Ezen részt vettek a nemzetisége lakta járások köz­ségi tanácsainak és a népfront- bizottságok vezetői, a nemzetisé­gi területen megválasztott or­szággyűlési képviselők, a nem­zetiségi szövetségek titkárságai­nak vezetői. Ekkor leplezték le, ünnepélyes keretek között a köz_ ségben a nemzetiségek egyenjo­gúságáért következetesen harco­ló román politikus, Eftimie Mur- gu emléktábláját. A nemzeti­ségi községekben évek óba szor­gos munka folyik a nemzetisé­gi hagyományok és emlékek összegyűjtésére. A tanácskozás ehhez a munkához is új lendü­letet adott. 1972 tavaszán Tót­komlóson, majd augusztusban Békéscsabán avattak nemzeti­ség; tájházat. A táj ház létre­hozása egyik legszebb példája a lakosság, valamint a társa­dalmi és állami szervek ösz- szefogásánaik a nemzetiségi em­lékek összegyűjtése és köz- kinccsé tételé érdekében. Ugyancsak 1972-ben került sor a népfrontbizottságok újjá vá­lasztására. A mozgalom , ki­emelt feladatnak tekintette, hogy a választott testületekbe a nemzetiségi lakosság megfe­lelő arányban legyen képvisel­ve. A választások eredménye­ként Békéscsaba« — ahol a lakosságnak mintegy 30 száza­léka nemzetiségi — a HNF vá­rosi' bizottsága tagjainak 25- százaléka, a külterületi bizott­ságokénak 60 százaléka nemze­tiségi lakos lett. Ez jellemző a szarvasi, a gyulai, a mezőko­vácsházi, valamint a békési já­rás nemzetiségi községeire is. A nemzetiségi szövetségekkel való együttműködés különösen a Hazafias Népfront V. kong­resszusa után sokat javult. 1972 szeptemberében a Hazafias Népfront megyei és a gyulai járás munkabizottságai együt­tes szervezésében került sor Eleken a nemzetiségi napra. Néhány hónappal később nem­zetiségi tanácskozást tartottak Békéscsabán. Ezen a tanácsko­záson részt vettek a szövetsé­gek választmányi tagjai, aktí­vái, a párt-, az állami és tár­j sadalmi szervek képviselői. A I vitaindítót a Hazafias Nép­front megyei titkára tartotta. A rendezvény a nemzetiségek kongresszusára való felkészü­lés jegyében zajlott le. Kong­resszusi küldöttválasztó-gyűlést megyénk 16 településén tartot­tak. S a kongresszuson 88-an képviselték megyénk nemzeti­ségét A megyénkben élő nemzeti­ségi lakosság többsége szlovák és román. Kisebb számban él­nek délszlávok és néhány tele­pülésen német ajkúak. A román szövetség székhelye megyénk­ben van. A szövetség titkár­sága és a Hazafias Népfront bizottságai között évek óta jó az együttműködés. Sokat javult az utóbbi évben a szlovák szö­vetséggel’ való kapcsolat is. A délszláv szövetség, noha egyet­len megyei településhez sem kötődik, rendszeres kapcsolatot tart fenn a megyei népfronttal. Az elnökség ülésén részt vett és felszólalt Such János, a szlo­vák és Szilágyi Péter, a ro­mán szövetség főtitkára. El­mondták, hogy a Hazafias Népfront megyénkben működő bizottságai sokoldalúan segítik a nemzetiségi szövetségek mun­káját. Az ülés a beszámolót elfo­gadta. Ezt követően a béke­mozgalom megyei tapasztal su­táit vitatták meg, majd beje­lentéseket tárgyaltak. S. I TIT-csoportok alakultak Az elmúlt héten dr. Sonkoly Kálmán, a TIT megyei elnök­ségének tagja tartott előadást ü kondorosa TIT-csoport alakuló összejövetelén. Tegnap, csütör­tökön dr. Kertész Márton, a TIT megyei elnöke volt az elő­adó a csorvási TIT-csoport ta­nácskozásán, ma . pedig Bakó Ignác, a TIT megyei ügyvezető elnökségének tagja lesz az elő­adó a kétegvházi TIT-csoport alakuló ülésén. KÖZELEDIK A TANÉV VÉGE, ESEDÉKES A MEGÚJÍTÁSA A BIZTOSÍTÁS EGÉSZ ÉVBEN ÉRVÉNYES Évadzáró: „Részeg' éjszaka“ Bemutató a Jókai Színházban Gálfy László (Kovács Lajos) cs -Felkai Eszter (Irénke) (Fotó: Demény) A TIP-TOP ruhagyár esetlen hivatalnoka, Kovács Lajos kö­rül bonyolódik a komikus tör­ténet. Az 50. születésnapját ünneplő Kovácsot sietve öltöz­teti a mama és Juliika húga, nehogy elkéssen a tiszteletére várható munkahelyi ünnepség­ről. De mi sem természetesebb, hogy az ünnepség elmarad. Kovács reménykedése azonban félreértések, mulatságos hely­zetek sorozatát Indítja el, mi­közben a néző harsányan, de néha keserűen mulat és meg­ismeri a hivatalok, az éjsza­kai mulatók groteszk figuráit. A csalódott Kovács ebben a karikirozott, nyüzsgő társaság­ban határozza el magánlázadá­sát: ellopja a neki szánt pénz­jutalmat, és lerészegediik. A Gádor Béla alapötletéből írt (Görgey Gábor) zenés ko­média szatirikus fegyverekkel veszi célba korunk már-már közhelyként ismerős jelensége­it.» A munka temetésére áhí­tozó hivatalnok-típust, a szünet nélkül szerelem-vágyó kollega­nőt, az önmaga ellen fellázadó vénkisasszonyt, a munka meg­szállottját, a kiégett táncosnőt, a törhetetlen, idegbeteg karri­eristát, a pozíciójával birkózó öregedő igazgatót és a minden­re elszánt „majomszerető” ma­mát. Apró, mazsolaként szemez­gethető poénok, a színészek ál­tal teremtett geggek nevettetik ka saját magunkat. Mindez persze nem lenne több egy lan­gyosan kellemes esténél. A színház azonban ezzel soha­sem elégedhet meg! A humor­ral is (sőt, még csak azzal iga­zán!) valami nyomot kell hagy­nia bennünk. Balogh Géza, a „Részeg éjszaka” rendezője is ezzel az igénnyel látóit munkához. Megszívlelte azt, amit a neves humoristaszerkő, Gádor Béla mondott darabjá­ról : „Tragikomédiának nevez­ném, ha merném. Szereplői kis­sé komikus, kicsit reménytelen figuráik.” A rendező nemcsak mulatsá­gossá teszi Kovács figuráját, hanem szomorúvá. Olyan em­berré, akinek segítségre van szüksége. Emberi kapcsolatok­ra. És ez már figyelmeztetés, hiszen sok ilyen ember él kö­rülöttünk. Kovács előre meg­tanult, köszönő beszédére sen­ki sem figyel oda, hiába kezdi el újra, meg újra. A Paradi­csom bárban azonban, amikor zavarát feloldja az ital, egy­szerre megrendítő elesettséget. közöl az eddig süket fülekre találó vallomás. Ebben az egyetlen feszült pillanatban „menekül meg” a már-már re­! ménytelenül lecsúszó táncosnő | is (Zsrzsi), aki1 Kovács ijesztő I magára maradottságában ismer magára. • Ez a tragikomikus pillanat teremti meg azt a véletlent is, ami helyrehozza a hivatali kol­legák mulasztását, akik végűi is köszöntik és megjutalmazzak Kovács Lajost. E feloldás ma­gával hozza a többi happy en­det: Kovács is, a táncosnő és a vénkisasszony is megtalálja párját. Ha egy pillanatra odafigye­lünk egymásra, mar megvan a remény a reménytelenség el­oszlatására. A Részeg éjszaká­ban sikerült ezt a rendezőnek kimondani. Nem sikerült azon­ban a darabbeli két karrieris­ta „főember’ túl hosszúra nyúlt jellemzése. Lelassítják az elő­adás elfogadhatóan pergő rit­musát. Üres pillanatok vannak az Irénke lakásán játszódó je­lenetben is. A Részeg éjszaka előadó­gárdája azt bizonyította, hogy kedveit műfajuk a táncos-zenes, énekes komédiázás. Sajnos, en­nek ellenére többen csak sab­lonokba bújva oldják meg fel­adatukat. Ez pedig mindenképp visszafogja a hatást. Gálfy László Kovács Lajosa jól végig­gondolt, szánalmas, rokonszen­ves, fejlődő figura, akinek el- eseltsége, alázatossága alig ész­revehetően oldódik lel és ez­által válik hitelessé. Dévay Ca­milla, a tőle szokatlan Zsizsi- szerepban bájolgó, mindenre kapható lokálalkalmazott. Oly­kor túl is parodizálja a buta, elesett táncosnőt. Vajda Károly (Kubacska) az egyetlen, aki igazi komik usként iormál- ja mulatságos figuráját. Alakí­tása következetes. Jól eltalál­ja Kabos Gyula hangját is, egy kísértetiesen Kaoos-jele- netben. („Most kopogjak vagy ne kopogjak...”) Felkai Eszter vágytól égő Irénkéje, Horváth József nagyszerűen táncoló Fe­rije színesíti a zenés komédiát. A lokálzene (Fényes Szabolcs; vezényelt Hollpert János) jó keretet ad a játékhoz. A darab díszlete praktikus, de nem so­kat mond (Suki Antal). A Jókai Színház is a műfaji változatosságra törekszik, bár a' különböző műfajokban nyúj­tott teljesítményt nem lehet egymáshoz mérni. Az igényes néző ennek ellenére óhatatla­nul összehasonlít és azt hi­szem, elfogultság nélkül mond­ja ki: a következő évadban szívesebben látna olyan ízitg- vérig színházi estét, amilyet legutóbb Thornton Wilder: Mi kis városunk-ja hozott Békés­csabán, Eéthy István

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom