Békés Megyei Népújság, 1974. május (29. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-04 / 102. szám

Erdei Lajos ée Gonda János aláírják a versenyt elhívást A geszti „Határőrközség” kezdeményez Az orosházi határőrkerület­A Viharsarok mezőgazdasága 30 év utian 5. Születőben a korszerű mezőgazdaság ben 17 köaség határos a szom- üzédos országokkal. A közsé­gek lakossága eddig is sokolda­lú segítséget nyújtott határőre­inknek az országhatárok őrzésé­ben. Ennek eredményeként már több település — köztük Geszt is — kiérdemelte a „Határőr- községi megtisztelő címet. Most, csütörtökön a geszti ta­nácsházán ünnepélyes eseményre került sor, amelyen ott volt Erdei Lajos tanácselnök, Gonda János, a párt községi bizottságá­nak titkára, Szattler István fő­hadnagy, az orosházi kerület megbízottja, valamint társadal­mi, gazdasági vezetők és az if­júság üsépvisalői. Ezen a napon írták alá east a felhívást, amelyet valamennyi határőrköaséghez d- iküldtek:-A geszti „Határőrközséír” la­kossága pártunk XI. kongresz- szosára. valamint hazánk felsza­badulásának 30. évfordulójára való felkészülés szellemében, az MSZMP határőrségi bizottsága által kiadott felhíváshoz csatla­kozva szocialista versenyre hív­ja ki az orosházi kerülethez tartozó valamennyi „Határőr községet*. A napokban adták át a Békés- | csabai Szőnyegszövő Háziipari Szövetkezetnek a „Kiváló Szö­vetkezet” elismerő címet a Kis­ipari Szövetkezetek Békés me­gyei Szövetségében. Az ünnepséget Gaika Pál. a szövetkezet elnöke nyitotta meg. Beszámolójában elmondta, hogy Fagykár A szeszélyes tavaszi időjárás, amely meghozta a várva várt esőt, károkat is okozott Baranya mezőgazdaságában. Az április­végi fagyok nyomán súlyos pusz­tulás történt a gyümölcsösökben, különösen a fagyra érzékeny kaj­sziban és kisebb mértékig a sző­lőkben is. A fagykár összege csupán a mezőgazdasági nagy­üzemekben több millió forintra rúg. Április 26-án és 19-én jég esett Baranya területén. Ilyen korai jégverésre hosszú idő óta nem volt példa, s valószínű elő­jele annak, hogy az idei tavasz és nyár erősen jeges lesz. Az első jégverés a Duna mentén pusztított: a termékeny Mohá­csi-szigeten és Dunafalva hatá­rában. Az elemi csapás több mint ezer hektárnyi területet érintett, főleg búzát, kendert, lucernát, burgonyát és hagymát. Szerencsére a kár nem súlyos és mivel a növények fejlődése még eléggé kezdeti állapotban van, regenerálódnák a vetése«. A verseny során községünk la­kossága mindent megtesz pár­tunk határozatainak maradék­talan végrehajtása. gazdasági eredményeink növelése érdeké­ben. Ezért vállaljuk, hogy agi- tációs felvilágosító és propagan­damunkánkban községünk párt-, állam- és társadalmi szer­vei azon munkálkodnak, hogy a lakosság megértse az államhatár őrzésének politikai jelentőségét. Vállaljuk, hogy a kongresszus­ra és hazánk felszabadulásának évfordulójára való készülést tük­rözni fogják gazdasági eredmé­nyeink és a termelésben is élen­járunk. Erőnkhöz mérten segít­séget nyújtunk a határőrségnek, a határőrizeti munkában, a ha­társértések megakadályozásá­ban. Tovább fejlesztjük közsé­günk lakosságának és a határ­őrségnek baráti kapcsolatát. Tö­rekszünk a közös politikai, kul­turális és sporttevékenység fej­lesztésére.” A verseny 1975. április 30-ig tart, és 1975. május 31-ig végzik el az értékelést. A versenyben legjobb eredményt elért közsé­gek részére a határőrség okleve­let adományoz. az elmúlt évben mintegy 84 mil­lió forint árbevételt ért el a szö­vetkezet, s ez az eredmény 23 százalékkal több az 1972-ben el­értnél. Természetesen a nyere­ség is jelentős volt, több mint 10 millió forint. A szövetkezet eredményeihez nagyban hozzá­járult az a 22 szocialista brigád — 320 dolgozóval —, amelyek 1973-ban maradéktalanul telje­sítették vállalásukat. A jó mun­ka elismeréseként öt termelési egység szocialista részleg lett. Gaika Pál külön méltatta a fia­talok munkáját, akik a múlt év­ben meghirdetett „Tegyük szeb­bé szövetkezetünket”-mozgalom- ban nagy lelkesedéssel vettek részt. Gaika Pál beszámolója vé­gén köszönetét mondott a társ- vállalatoknak, s a szövetkezet összes dolgozójának az eredmé­nyes munkáért. Az elnöki beszámoló után Ger­gely Sándor, a KISZÖV politi­kai osztályvezetője átadta a Könnyűipari Minisztérium ván­dorzászlaját és sok sikert kí­vánt a további munkához. Az ünnepség végén Gaika Pál kiosztotta a Kiváló Dolgozó cí­meket. Futaki Angéla és özvegy Szálai Nádomé a könnyűipar kiváló dolgozói lettek, 47-en pe- dik elnyerték a Szövetkezet Ki­váló Dolgozója címet. Az ünnepségen a városi párt­bizottság képviseletében Várai Mihály, a városi tanács részéről pedig Paulik Pál vett részt. N .Á. A menve mezőgazdaságában . a harmadik ötéves terv évei alatt számottevő változások kö- | vetkeztek be. Az 1961—65-ös : évek átlagához viszonyítva 22 százalékkal nőtt a termelés. Emelkedett a gazdálkodás szín­vonala. Tovább szilárdult á nagyüzemek pénzügyi helyzete. Javult a mezőgazdasági terme­lés anyagi, műszaki, technikai feltétele. A helyes gazdaságpo­litika, a megváltozott gazdaság- irányítási rendszer eredménye­ként javult a vezetés színvona­la. fejlődött az üzemi, a szövet­kezeti élet demokratizmusa. Növekedett a mezőgazdaságban dolgozók személyes jövedelme. Általában ezek a legfőbb jel­lemző változások. A nagyüzemi gazdálkodásnak igen nagy próbatétele volt az 1966-os esztendő. Az ár- és bel_ víz, a ragadós száj- és köröm­fájás sok milliós közvetlen és közvetett kárt okozott. A szo­cialista nagyüzemek gyorsan ki­heverték a veszteségéket és 1969-re már olyan félté tél eket biztosítottak a termelés számá­ra, hogy rekorderedmények szü_ lethettek. A 402 ezer tonna bú­za és 480 ezer tonna kukorica minden megelőző eredményt fe­lülmúlt A megye gazdaságai­tól 1969-ben — összehasonlító áiron számolva — kétszer any- nyi árut vásároltak fel, mint 1957-ben. Érdemes egy kicsit részleteiben foglalkozni ezen időszak eredményeivel. A nö­vénytermelés növekedése a di­namikusabb. 11 kenyérgabona- probléma megoldódott, azóta nincs szük­ség behozatalra. Megyénk me­zőgazdasága a szocialista át_ szervezés óta először az állatál­lomány részére szükséges áb­rák- és szálas takarmány mennyiséget megtermelte. Égyre inkább szaporodott a magas termésáltlaigokat elérő gazdasá­gok száma: a búza termésát­laga 1969-ben 42 termelőszövet­kezetben haladta meg a 35 má­zsát hektáronként, a kukoricáé pedig 18 termelőszövetkezetben a 60 métermázsát májusi mor- zsoltban. Beszédes összehason­lítás a következő: az 1931—1940. évek átlaga 1969-re megduplá­zódott. kukoricából! pedig 9 szá­zalékkal kisebb területen 71 százalékkal több termett Bé'^és megyében. A megye állatállo­mánya az 1960-as évek végén közel húsz százalékkal több volt a felszabadulás előttinél, még­hozzá úgy. hogy a lovak száma egynegyedére csökkent. Az 1960-as évek végén a me­gye mezőgazdaságának anyagi­műszaki fejlődése felgyorsult. E folyamatot segítette az 1966. évi nagymérvű hitelelengedés, a gazdasági irányítás rendszeré­ben történt korszerűsítések, a felvásárlási árak rendezése és a fokozott állami támogatás a húsprobléma megoldása érdeké­ben. A beruházás fő iránya ko„- rábban a növénytermesztés, an­nak gépesítése volt. A párt és a kormány által meghirdetett húsprogram beruházásainak ál­lami támogatása — a 70 száza­lék és 50 százalék — arra ösz­tönözte a mezőgazdasági üze- möket, hogy beruházásaikat az állattenyésztésben koncentrál­tan és komplexen valósítsák meg. A megyében soha nem látott beruházási lendület indult el. Új fogalommal gazdagodott a mezőgazdasági szakkifejezések gyűjteménye: a szakosított ál­lattenyésztő-telep. Lényege, hogy az eddigi vegyes állatfajra épülő állattenyésztési telepek helyett, most csak egy állat­fajra épül a telep, az adott vi­szonyoknak megfelélő nagysági­ban és korszerűségben. Ilyen te!epek építését ha­tározták el megyénkben sokfe­lé. A megyében 1969—1970— 1971-ben 16 szakosított szarvas­marha-telep, 30 szakosított ser­téstelep és 3 nagytestű ba­romfi telep — pulyka — építé­sét határozták el az üzemek. Említésre méltó, hogy 10 szako­sított sertéstelepet termelőszö­vetkezetek és állami, gazdasá­gok társulásban valósítottak meg. A . telepek megépültek, be­népesítésre kerültek, számos gonddal, problémával, de üze­melnek. A nagyüzemek pénzügyi for­rásaikat az állattenyésztés fej­lesztésére fordították elsősor­ban az 1968—1972 közötti évek­ben. Bizony a növénytermesz­tés gépesítésének még csak a szinten tartására se igen ma­radt pénz. Mezőgazdaságunk gépparkjára az „elöregedési” folyamat volt a jellemző, a tnaJktorellátottság a megyék sorrendjében nálunk a legked­vezőtlenebb. A szakosított tele­pek építésének befejezése — 1972 — után a figyelem a gé­pesítés felé fordult és a nagy­üzemek pótolni igyekeztek a lemaradást. Az 1963—1969-es évek felfe­lé ívelő eredményeinek tenden­ciáját átmentileg megakasztot­ta az 1970-es ár- és belvíz, mely . több mint egymilliárd fo­rint közvetlen veszteséget ako­zott a megye mezőgazdaságá­nak. fi sokáig elhúzódó belvíz miatt több tízezer hektár terü­let nem termett abban az év­ben. Igen nagy kár. Jóllehet, hogy harminc évvel azelőtt bi­zonyára sok száz család jutott volna koldusbotra — mint ahogy jutott is a felszabadulás előtti „vizes” években — ilyen katasztrófa után. Most azonban a szocialista állam támogatása és az üzemi, szövetkezeti kol­lektívák összefogása átsegítette gondjaikon a bajba jutottakat. A szövetkezeti nagyüzem a baj. bői való kijutásban is bizonyí­totta fölényét a paraszti kis­üzem fölött. Már a II. ötéves terv idősza­kában új vonásként jelentkezett a szövetkezeti mozgalomban egyes termelési feladatokra — sertéshústermelés, baromfikelte­tés, legelőgazdálkodás sfb. — való összefogás, társulás, a ter­melőszövetkezetek között. Majd később az új gazdaságirányítá­si rendszer bevezetése után a folyamat felerősödött. A terme­lés koncentrálása, az eszközök hatékonyabb kihasználása, a gazdasásosabb beruházások megvalósítása érdekében szá­mos közös vállalkozás alakult a megyében. Donul többségük ter­melési és feldolgozói feladat megvalósítására jött létre. A társulások elsősorban termelő­szövetkezetekből tevődtek össze, kevés volt a kezdeményezés a termeltető, feldolgozó vállalatok részéről. A megyei pártbizott­ság állást foglalt a társulások, a kooperációs lehetőségeik mel­lett, javasolta az állami válla­latok felé is a bekapcsolódást. Bár kezdetben számos objektív és szubjektív tényező akadályoz­ta a kibontakozást, ma már el­mondhatjuk, hogy a társulás, a kooperálás gondolata teljes mértékben bevonult a gyakor­latba és nagyon sok jól műkö­dő közös vállalkozás tevékeny­kedik mezőgazdaságunkban. Napjainkban a tudomány és technika nagyon gyors fej­lődésének lehetünk szemtanúi, de egyben részesei is. Örvende­tes, hogy a fejlődés „szerencsé­re nem tudta kikerülni” a me­zőgazdaságot sem, sőít talán úgy is fogalmazhatnánk, hogy a megye mezőgazdasági üzemei élharcosai az újnak, a korsze­rűnek. Miről is van szó tulaj­donképpen? Az iparszerű ter­melési rendszerekről. Ezeknek lényege, hogy jól képzett szak­embereik, szákmunkások a ter­melés folyamatának minden szakaszában a hozzáférhető leg­korszerűbb termelési elemeket — fajta, gép, növényvédő szer, műtrágya, takarmány, stb. — komplex rendszerben alkalmaz­zak. Tehát a termelés személyi és tárgyi feltételei pontosan összehangolva egyidejűleg funk­cionálnak. Iparszerűndk azért nevezik, mert a termelés kon­centrációja, a szervezés színvo­nala és a technológiai fegyelem hasonló a jól szervezett ipari üzemekéhez. E rendszerek lehe­tővé teszik a termelésnek az eddiginél gyorsabb ütemű, ha­tékonyabb növelését. , Békés megye mezőgazdaságá­ban már több éve alkalmaznak iparszerű termelési rendszere­ket. Nagyon nehéz is lenne megtalálni, hogy mikor, ki kezdte el. Lényeg az, hogy a korszerű nagyüzemi baromfi-, a szakosított sertéstelepek már ide sorolandók. Az itt szerzett tapasztalatok és a tudományos, technikai fejlődés hatására a növénytermelésben is beindult a rendszerek szervezése. Bár az elsők, a kezdeményezők számos nehézséggel, buktatóval talál­koztak, mégis bátran nekifog­tak és ma már mind az állat­tenyésztésben,, mind a növény- termelésben kimagasló eredmé­nyeket érnek el. Az élen járó állami gazdaságok és termelő- szövetkezetek eredményeikkel elérték, sőt meg is haladták a világszínvonalat. Eredményeik arra engednek következtetni, hogy megyénk mezőgazdaságá­ban még óriási tartalékok van­nak. Medvénk mezőgazdaságá­nak helyzetét, fejlődését igen jól mutatta be az 1973 augusz­tusában Békéscsabán megtartott ipari-mezőgazdasági kiállítás és vásár. Az ötvenezer főny; lá­togató az elismerés hangján nyilatkozott szoci alista mező- gazdasági nagyüzemeink elért eredményeiről és megelégedés­sel vette tudomásul, hogy a szocializmus énítése a megye mezőgazdaságában jó úton ha­lad. MOLNÁR LAJOS az MSZMP Békés megyei Bizottságának politikai munkatársa Következik: A szorgalmas békési parasztemberek mmsiss. 5 1974. MÁJUS (. A BÉKÉSCSABAI INGATLANKEZELŐ VÁLLALAT felvételre keres férfi munkaerőket az alábbi munkakörökbe: kőműves, bádogos, villanyszerelő és segédmunkás Jeletkezés: Békéscsaba, Kétegyházi út 3 Építésvezetőinél. x Harmadízben érték el a megtisztelő címet: Kiváló Szövetkezet

Next

/
Oldalképek
Tartalom