Békés Megyei Népújság, 1974. május (29. évfolyam, 100-125. szám)
1974-05-04 / 102. szám
Erdei Lajos ée Gonda János aláírják a versenyt elhívást A geszti „Határőrközség” kezdeményez Az orosházi határőrkerületA Viharsarok mezőgazdasága 30 év utian 5. Születőben a korszerű mezőgazdaság ben 17 köaség határos a szom- üzédos országokkal. A községek lakossága eddig is sokoldalú segítséget nyújtott határőreinknek az országhatárok őrzésében. Ennek eredményeként már több település — köztük Geszt is — kiérdemelte a „Határőr- községi megtisztelő címet. Most, csütörtökön a geszti tanácsházán ünnepélyes eseményre került sor, amelyen ott volt Erdei Lajos tanácselnök, Gonda János, a párt községi bizottságának titkára, Szattler István főhadnagy, az orosházi kerület megbízottja, valamint társadalmi, gazdasági vezetők és az ifjúság üsépvisalői. Ezen a napon írták alá east a felhívást, amelyet valamennyi határőrköaséghez d- iküldtek:-A geszti „Határőrközséír” lakossága pártunk XI. kongresz- szosára. valamint hazánk felszabadulásának 30. évfordulójára való felkészülés szellemében, az MSZMP határőrségi bizottsága által kiadott felhíváshoz csatlakozva szocialista versenyre hívja ki az orosházi kerülethez tartozó valamennyi „Határőr községet*. A napokban adták át a Békés- | csabai Szőnyegszövő Háziipari Szövetkezetnek a „Kiváló Szövetkezet” elismerő címet a Kisipari Szövetkezetek Békés megyei Szövetségében. Az ünnepséget Gaika Pál. a szövetkezet elnöke nyitotta meg. Beszámolójában elmondta, hogy Fagykár A szeszélyes tavaszi időjárás, amely meghozta a várva várt esőt, károkat is okozott Baranya mezőgazdaságában. Az áprilisvégi fagyok nyomán súlyos pusztulás történt a gyümölcsösökben, különösen a fagyra érzékeny kajsziban és kisebb mértékig a szőlőkben is. A fagykár összege csupán a mezőgazdasági nagyüzemekben több millió forintra rúg. Április 26-án és 19-én jég esett Baranya területén. Ilyen korai jégverésre hosszú idő óta nem volt példa, s valószínű előjele annak, hogy az idei tavasz és nyár erősen jeges lesz. Az első jégverés a Duna mentén pusztított: a termékeny Mohácsi-szigeten és Dunafalva határában. Az elemi csapás több mint ezer hektárnyi területet érintett, főleg búzát, kendert, lucernát, burgonyát és hagymát. Szerencsére a kár nem súlyos és mivel a növények fejlődése még eléggé kezdeti állapotban van, regenerálódnák a vetése«. A verseny során községünk lakossága mindent megtesz pártunk határozatainak maradéktalan végrehajtása. gazdasági eredményeink növelése érdekében. Ezért vállaljuk, hogy agi- tációs felvilágosító és propagandamunkánkban községünk párt-, állam- és társadalmi szervei azon munkálkodnak, hogy a lakosság megértse az államhatár őrzésének politikai jelentőségét. Vállaljuk, hogy a kongresszusra és hazánk felszabadulásának évfordulójára való készülést tükrözni fogják gazdasági eredményeink és a termelésben is élenjárunk. Erőnkhöz mérten segítséget nyújtunk a határőrségnek, a határőrizeti munkában, a határsértések megakadályozásában. Tovább fejlesztjük községünk lakosságának és a határőrségnek baráti kapcsolatát. Törekszünk a közös politikai, kulturális és sporttevékenység fejlesztésére.” A verseny 1975. április 30-ig tart, és 1975. május 31-ig végzik el az értékelést. A versenyben legjobb eredményt elért községek részére a határőrség oklevelet adományoz. az elmúlt évben mintegy 84 millió forint árbevételt ért el a szövetkezet, s ez az eredmény 23 százalékkal több az 1972-ben elértnél. Természetesen a nyereség is jelentős volt, több mint 10 millió forint. A szövetkezet eredményeihez nagyban hozzájárult az a 22 szocialista brigád — 320 dolgozóval —, amelyek 1973-ban maradéktalanul teljesítették vállalásukat. A jó munka elismeréseként öt termelési egység szocialista részleg lett. Gaika Pál külön méltatta a fiatalok munkáját, akik a múlt évben meghirdetett „Tegyük szebbé szövetkezetünket”-mozgalom- ban nagy lelkesedéssel vettek részt. Gaika Pál beszámolója végén köszönetét mondott a társ- vállalatoknak, s a szövetkezet összes dolgozójának az eredményes munkáért. Az elnöki beszámoló után Gergely Sándor, a KISZÖV politikai osztályvezetője átadta a Könnyűipari Minisztérium vándorzászlaját és sok sikert kívánt a további munkához. Az ünnepség végén Gaika Pál kiosztotta a Kiváló Dolgozó címeket. Futaki Angéla és özvegy Szálai Nádomé a könnyűipar kiváló dolgozói lettek, 47-en pe- dik elnyerték a Szövetkezet Kiváló Dolgozója címet. Az ünnepségen a városi pártbizottság képviseletében Várai Mihály, a városi tanács részéről pedig Paulik Pál vett részt. N .Á. A menve mezőgazdaságában . a harmadik ötéves terv évei alatt számottevő változások kö- | vetkeztek be. Az 1961—65-ös : évek átlagához viszonyítva 22 százalékkal nőtt a termelés. Emelkedett a gazdálkodás színvonala. Tovább szilárdult á nagyüzemek pénzügyi helyzete. Javult a mezőgazdasági termelés anyagi, műszaki, technikai feltétele. A helyes gazdaságpolitika, a megváltozott gazdaság- irányítási rendszer eredményeként javult a vezetés színvonala. fejlődött az üzemi, a szövetkezeti élet demokratizmusa. Növekedett a mezőgazdaságban dolgozók személyes jövedelme. Általában ezek a legfőbb jellemző változások. A nagyüzemi gazdálkodásnak igen nagy próbatétele volt az 1966-os esztendő. Az ár- és bel_ víz, a ragadós száj- és körömfájás sok milliós közvetlen és közvetett kárt okozott. A szocialista nagyüzemek gyorsan kiheverték a veszteségéket és 1969-re már olyan félté tél eket biztosítottak a termelés számára, hogy rekorderedmények szü_ lethettek. A 402 ezer tonna búza és 480 ezer tonna kukorica minden megelőző eredményt felülmúlt A megye gazdaságaitól 1969-ben — összehasonlító áiron számolva — kétszer any- nyi árut vásároltak fel, mint 1957-ben. Érdemes egy kicsit részleteiben foglalkozni ezen időszak eredményeivel. A növénytermelés növekedése a dinamikusabb. 11 kenyérgabona- probléma megoldódott, azóta nincs szükség behozatalra. Megyénk mezőgazdasága a szocialista át_ szervezés óta először az állatállomány részére szükséges ábrák- és szálas takarmány mennyiséget megtermelte. Égyre inkább szaporodott a magas termésáltlaigokat elérő gazdaságok száma: a búza termésátlaga 1969-ben 42 termelőszövetkezetben haladta meg a 35 mázsát hektáronként, a kukoricáé pedig 18 termelőszövetkezetben a 60 métermázsát májusi mor- zsoltban. Beszédes összehasonlítás a következő: az 1931—1940. évek átlaga 1969-re megduplázódott. kukoricából! pedig 9 százalékkal kisebb területen 71 százalékkal több termett Bé'^és megyében. A megye állatállománya az 1960-as évek végén közel húsz százalékkal több volt a felszabadulás előttinél, méghozzá úgy. hogy a lovak száma egynegyedére csökkent. Az 1960-as évek végén a megye mezőgazdaságának anyagiműszaki fejlődése felgyorsult. E folyamatot segítette az 1966. évi nagymérvű hitelelengedés, a gazdasági irányítás rendszerében történt korszerűsítések, a felvásárlási árak rendezése és a fokozott állami támogatás a húsprobléma megoldása érdekében. A beruházás fő iránya ko„- rábban a növénytermesztés, annak gépesítése volt. A párt és a kormány által meghirdetett húsprogram beruházásainak állami támogatása — a 70 százalék és 50 százalék — arra ösztönözte a mezőgazdasági üze- möket, hogy beruházásaikat az állattenyésztésben koncentráltan és komplexen valósítsák meg. A megyében soha nem látott beruházási lendület indult el. Új fogalommal gazdagodott a mezőgazdasági szakkifejezések gyűjteménye: a szakosított állattenyésztő-telep. Lényege, hogy az eddigi vegyes állatfajra épülő állattenyésztési telepek helyett, most csak egy állatfajra épül a telep, az adott viszonyoknak megfelélő nagyságiban és korszerűségben. Ilyen te!epek építését határozták el megyénkben sokfelé. A megyében 1969—1970— 1971-ben 16 szakosított szarvasmarha-telep, 30 szakosított sertéstelep és 3 nagytestű baromfi telep — pulyka — építését határozták el az üzemek. Említésre méltó, hogy 10 szakosított sertéstelepet termelőszövetkezetek és állami, gazdaságok társulásban valósítottak meg. A . telepek megépültek, benépesítésre kerültek, számos gonddal, problémával, de üzemelnek. A nagyüzemek pénzügyi forrásaikat az állattenyésztés fejlesztésére fordították elsősorban az 1968—1972 közötti években. Bizony a növénytermesztés gépesítésének még csak a szinten tartására se igen maradt pénz. Mezőgazdaságunk gépparkjára az „elöregedési” folyamat volt a jellemző, a tnaJktorellátottság a megyék sorrendjében nálunk a legkedvezőtlenebb. A szakosított telepek építésének befejezése — 1972 — után a figyelem a gépesítés felé fordult és a nagyüzemek pótolni igyekeztek a lemaradást. Az 1963—1969-es évek felfelé ívelő eredményeinek tendenciáját átmentileg megakasztotta az 1970-es ár- és belvíz, mely . több mint egymilliárd forint közvetlen veszteséget akozott a megye mezőgazdaságának. fi sokáig elhúzódó belvíz miatt több tízezer hektár terület nem termett abban az évben. Igen nagy kár. Jóllehet, hogy harminc évvel azelőtt bizonyára sok száz család jutott volna koldusbotra — mint ahogy jutott is a felszabadulás előtti „vizes” években — ilyen katasztrófa után. Most azonban a szocialista állam támogatása és az üzemi, szövetkezeti kollektívák összefogása átsegítette gondjaikon a bajba jutottakat. A szövetkezeti nagyüzem a baj. bői való kijutásban is bizonyította fölényét a paraszti kisüzem fölött. Már a II. ötéves terv időszakában új vonásként jelentkezett a szövetkezeti mozgalomban egyes termelési feladatokra — sertéshústermelés, baromfikeltetés, legelőgazdálkodás sfb. — való összefogás, társulás, a termelőszövetkezetek között. Majd később az új gazdaságirányítási rendszer bevezetése után a folyamat felerősödött. A termelés koncentrálása, az eszközök hatékonyabb kihasználása, a gazdasásosabb beruházások megvalósítása érdekében számos közös vállalkozás alakult a megyében. Donul többségük termelési és feldolgozói feladat megvalósítására jött létre. A társulások elsősorban termelőszövetkezetekből tevődtek össze, kevés volt a kezdeményezés a termeltető, feldolgozó vállalatok részéről. A megyei pártbizottság állást foglalt a társulások, a kooperációs lehetőségeik mellett, javasolta az állami vállalatok felé is a bekapcsolódást. Bár kezdetben számos objektív és szubjektív tényező akadályozta a kibontakozást, ma már elmondhatjuk, hogy a társulás, a kooperálás gondolata teljes mértékben bevonult a gyakorlatba és nagyon sok jól működő közös vállalkozás tevékenykedik mezőgazdaságunkban. Napjainkban a tudomány és technika nagyon gyors fejlődésének lehetünk szemtanúi, de egyben részesei is. Örvendetes, hogy a fejlődés „szerencsére nem tudta kikerülni” a mezőgazdaságot sem, sőít talán úgy is fogalmazhatnánk, hogy a megye mezőgazdasági üzemei élharcosai az újnak, a korszerűnek. Miről is van szó tulajdonképpen? Az iparszerű termelési rendszerekről. Ezeknek lényege, hogy jól képzett szakembereik, szákmunkások a termelés folyamatának minden szakaszában a hozzáférhető legkorszerűbb termelési elemeket — fajta, gép, növényvédő szer, műtrágya, takarmány, stb. — komplex rendszerben alkalmazzak. Tehát a termelés személyi és tárgyi feltételei pontosan összehangolva egyidejűleg funkcionálnak. Iparszerűndk azért nevezik, mert a termelés koncentrációja, a szervezés színvonala és a technológiai fegyelem hasonló a jól szervezett ipari üzemekéhez. E rendszerek lehetővé teszik a termelésnek az eddiginél gyorsabb ütemű, hatékonyabb növelését. , Békés megye mezőgazdaságában már több éve alkalmaznak iparszerű termelési rendszereket. Nagyon nehéz is lenne megtalálni, hogy mikor, ki kezdte el. Lényeg az, hogy a korszerű nagyüzemi baromfi-, a szakosított sertéstelepek már ide sorolandók. Az itt szerzett tapasztalatok és a tudományos, technikai fejlődés hatására a növénytermelésben is beindult a rendszerek szervezése. Bár az elsők, a kezdeményezők számos nehézséggel, buktatóval találkoztak, mégis bátran nekifogtak és ma már mind az állattenyésztésben,, mind a növény- termelésben kimagasló eredményeket érnek el. Az élen járó állami gazdaságok és termelő- szövetkezetek eredményeikkel elérték, sőt meg is haladták a világszínvonalat. Eredményeik arra engednek következtetni, hogy megyénk mezőgazdaságában még óriási tartalékok vannak. Medvénk mezőgazdaságának helyzetét, fejlődését igen jól mutatta be az 1973 augusztusában Békéscsabán megtartott ipari-mezőgazdasági kiállítás és vásár. Az ötvenezer főny; látogató az elismerés hangján nyilatkozott szoci alista mező- gazdasági nagyüzemeink elért eredményeiről és megelégedéssel vette tudomásul, hogy a szocializmus énítése a megye mezőgazdaságában jó úton halad. MOLNÁR LAJOS az MSZMP Békés megyei Bizottságának politikai munkatársa Következik: A szorgalmas békési parasztemberek mmsiss. 5 1974. MÁJUS (. A BÉKÉSCSABAI INGATLANKEZELŐ VÁLLALAT felvételre keres férfi munkaerőket az alábbi munkakörökbe: kőműves, bádogos, villanyszerelő és segédmunkás Jeletkezés: Békéscsaba, Kétegyházi út 3 Építésvezetőinél. x Harmadízben érték el a megtisztelő címet: Kiváló Szövetkezet
