Békés Megyei Népújság, 1974. május (29. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-30 / 124. szám

A MEGYEI PART BIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA TÍV74. MÁJUS 30., CSÜTÖRTÖK Árai m fillér XXIX. ÉVFOLYAM, 124. SZÁM MR: RÖRÖSTAJ-ANKÉT SZEGHALMON (4. oldal) A FELEDÉKENY SZIRÉN (3. oldal) SrORT <6 oldal) Munkások a vezetésben A Központi Bizottság legutób­bi ülésén irányelveket fogadott el a munkásosztály társadalmi szerepének fejlesztéséről, hely­zetének további javításáról. A Központi Bizottság állás- foglalásából egyértelműen kitű­nik, hogy pusztái) jelszavak hangoztatásával, intézkedések, akciók elnevezésével, statiszti­kai adatokat szépítő lépésekkel az irányelvekben rögzített célo­kat nem lehet teljesíteni. Min­den területen nagyon megfon­tolt, tervszerű munka szükséges. Azért fontos ért hangsúlyozni, mert a munkások már csaknem három évtizede vesznek, részt az állam ügyeinek intézésében, a vállalatok, üzemek irányító munkájában. Mögöttük van te­hát egy sor hasznos, jó tapasz­talat, de figyelmeztető tanulság is, melyeket csak tervszerű, át­gondolt munkával lehet hasz­nosítani. Minden korábbi tevékenysé­günk — kimondva és kimondat­lanul is — a munkáshatalom erősítését célozta és szolgálta, így ez a mostani határozat csak annyiban új és más, mint mondjuk az 1958-ban hozott, hogy a bekövetkezett fejlődés következtében ma sok tekintet­ben más a helyzet gazdasági; politikai téren egyaránt, mint tizenöt évvel ezelőtt. Nem ez a határozat hozta létre a műn- 'káspolitikát, nem most kell megteremteni a riiunkásosztály -vezető szerepét, hanem az eddi­gi eredményekre építve tovább kell art erősíteni, fejleszteni a mai kor lehetőségei és szük­séglete szerint. Ez a tevékenység nem tűri a felszínes megoldásokat. Nem sokat tettek azzal sehol sem, ha a különböző szervekbe be­vonnak vagy beválasztanak egy- egy fizikai munkást, s ezzel el- íntézettnek vélik a munkások­nak a vezetésben való fokozot­tabb részvételét. Azzal ugyanis még aligha lesz érdemibb a döntés, jobb az ügyintézés, de- niokratxkusabb a munkastílus, ha a közvetlen részvétel alatt csak art értik: legyen fizikai munkás is a bizottságban, a tes­tületben. Ez természetesen nél­külözhetetlen, de a feladatnak csak egyik és viszonylag köny- nyébb oldala. Ennél nehezebb a munkásak tervszerű felkészí­tése. Ebbe beletartozik a mun­kások szakmai, politikád kép­zése, de nagy szerepe van a munkahelyi légkörnek, a gyá­ron, üzemen belüli tájékoztatás színvonalának is. Ahol általában is tájékozatlanok a munkások, ahol nem ismerik a vállalat ügyeit — a különböző terveket, fejlesztési koncepciókat —, ahol a döntéseket nem előzi meg a dolgozók véleményének figyelembevétele, ott a bizott­ságokban, testületekben részt vevő munkások ■ sem „válthat­ják meg a világot”. Általános elvként is elfogad­ható, hogy nem az egyes veze­tő testületek összetételének sta­tisztikai módosításán (bár ez is nélkülözhetetlen), új, soha nem látott formák keresésén van a hangsúly, hanem újabb erők be­vonásán, a meglevő formák, intézmények érdemibb, haté­konyabb működtetésén. Éveik óta mondjuk például, hogy a termelési tanácskozások és más fórumok nem töltik be szere­püket. Számtengert zúdítanak a munkásokra, nincs érdemi vita. mert sokszor kész helyzet elé állítja a vezetés őket. Ezeket a tényeket mindenki bőven iga­zolhatja saját tapasztalataival. Most azonban már cselekedni kellene. Ha a gazdasági vezetés egymaga nem tud ezen a hély- zeten változtatni, kötelessége minden, pártszervezetnek, hogy keresse a hatékonyabb megol­dásokat, amire az esetek több­ségében az adott keretek is le­hetőséget adnak. Mindez nem jelenti, hogy nem kell gondol­kozni újabb, célszerűbb formá­kon is. Tulajdonképpen art szükséges nézni: hogyan lehet­ne egyszerűsíteni a munkát úgy, hogy minél több dolgozó véle­ménye gazdagítsa, tegye meg­alapozottabbá az előkészítést és a döntést. Érdemes megjegyezni, hogy itt a legfontosabb a mindennapok gyakorlata. Mert mikor érzi a munkás, hogy tulajdonosként, a hatalom birtokosaként van beleszólása a vállalat dolgaiba? Nem akkor, ha ezt nagy hang<m hirdetik, unos-untalan hangoz­tatják, nem is akkor, ha egyik­másik társát ott látja az elnöki asztalnál. Akkor sem, ha felet­tesei lesznek szívesek és meg­hallgatják, megköszönik észre­vételeit, javaslatait, hanem ak­kor, ha a vezetői döntések az ő véleményét is tükrözik, az ő munkáját, életkörülményeit is könnyebbé, értelmesebbé, haté­konyabbá teszik. Természetesen megvan a fon­tossága a vehető posztokon való közvetlen részvételnek is. A párt egyértelműen úgy foglalt állást, hogy erősíteni kell art a folyamatot, amelynek során a munkások tervszerűen vezető funkciókba kerülnek. Megvan ennek már a rég ki­alakult sora: egyetemeken, fő­iskolákon, a gyakorlati munká­ban és a közéletben egyaránt helytállók közül nevelődik a vezetői utánpótlás döntő több­sége. Kevésbé éltünk ezzel a lehe­tőséggel, ezért most erőtelje­sebben vetődik fel, hogy mind több termelőterületen dolgozó fizikai munkás tanuljon tovább. Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a munkások szak­mai, politikai műveltségének fejlesztésére. S közülük az arra alkalmasakat — akik megfele­lő politikai képzettséggel, mű­veltséggel, közéleti jártassággal rendelkeznék — be kell vonni a vezető testületek munkájába. Az elkövetkező években alap­vető feladatunk mind a párt-, mind az állami, üzemi vezetés­ben a fizikai dolgozók, minde- nefeelőtt a nagyüzemi munkások arányának fokozatos növelése. Éppen ezért, ha az elkövetkező hetekben, hónapokban arról esik szó, mit kell tenni a hatá­rozat megvalósításáért, ne álta­lában tárgyaljanak róla, hahem Úgy, hogy az adott üzemben, munkahelyen milyenek a ten­nivalók, s a különböző intézke­dések hogyan kapcsolódnak, hatnak egymásra Újabb csatlakozások a SZOT, a Hazafias Népfront és a KISZ versenyfelhívásához férvén felüt 4.8 mié forint új érteti a Gyulai Áilami Tangazdaságban A MEK telepein a rakodógé­pek, a szállítóeszközök jobb ki­használására is születtek mun­kafelajánlások, Május 20-án a szocialista bri­gádok és az egyéb munkaterü­leteken dolgozók verseny válla­lását összesítették a Gyulai Ál­lami Tangazdaságban. Megálla­pították, hogy 22 szocialista bri­gád tett vállalást a párt XI. kongresszusa, az ország felsza­badulásának 30. évfordulójának ■tiszteletére. A hicemaliszt-ké- szítő üzemben, a tehergépkocsi­vezetőknél és az építőknél mű­ködő brigádok e verseny kere- j tében vállaltak a szocialista cím elnyerését. További brigá- j dók alakulnak majd a műsza- ] kiakből és az adminisztratív ] dolgozókból, akik lényegében aj terven felüli hozamok eléréserei az anyagi-műszaki feltételeket biztosítják A Tessedik és az Erkel trak­toros brigád 1,2 millió forint terven felüli munkafelajánlást tett. Kukoricából 7 százalékkal növelik a terméshozamot. Zöld­borsóból 3 százalékkal adnak többet a szerződésben vállaltnál. Búzából hektáronként 2 má­zsával takarítanak be többet. Egy forinttal csökkentik a nor­mál hektárra jutó önköltséget. A pótkocsiknak egy színt és egy raktárt a kézi szerszámok tárolására társadalmi munkában építenek. A 22 szocialista bri­gád muniteafelajánlása 4,8 mil­lió forint Tovább növelik a lakosság ellátásának színvonalát a Békés megyei MÉK dolgozói Békéscsaba, Gyula, Orosháza, ’ Tótkomlós, Medgyesegyháza, vagyis a Békés , megyei MEK valamennyi telepe és 32 kiske­reskedelmi boltja is csatlakozott a kongresszusi munkaverseny­hez. A megyei igazgatóság az áruforgalmi és jövedelmezőségi terv egyszázalékos ágazatonkén­ti túlteljesítését vállalta, mely­nek értéke félmillió forint. Té­lire 727 vagon zöldséget tárol­nak. összesen 28-fajta zöldség­ből a 80 százalékos tervszerű­séget biztosítják. A MÉK bolthálózatában dol­gozók a tervezett 68.5 millió forintról 75 millió forintra nö­velik az értékesítést. Ezzel minden eddiginél jobban hoz­zájárulnak a lakosság színvona­lasabb ellátásához zöldségből, gyümölcsből. Az áru minőségét valamennyi üzletben megőrzik, s így a tárolási veszteséget csök­kentik. A MÉK valamennyi üz­letében a napi munka mellett ■azt is vállalták a dolgozók, hogy a háztájiból származó zöld­séget, gyümölcsöt felvásárolják, továbbértékesítésre előkészítik. Dzemi versenybizottság segíti a kongresszusi teiajánlások teljesítését Kétsopronyban A kétsopronyi Rákóczi Tsz- ben és a községben lényegében minden az utóbbi 3 évtizedben alakult, formálódott a ma szín­vonaláig. Az egykori kiterjedt tanyavilág helyén ma szépen rendezett községben élnek a két- sopronyiak. A közösség érdeké­ben kifejtett munka hasznát itt valóban minden ember érzi, ér­zékeli. Talán ezért is érthető az a nagy társadalmi megmoz­dulás, amely a szövetkezet 12 szocialista brigádját áthatja a terven felüli hozamok elérésére, a község szépítésére. A Rákóczi Tsz-ben 2 millió forint többlettermelési érték előállítását vállal táik, melyből a növénytermesztés 1,3. az ál­lattenyésztés 0,35, a gépműhely 0,14, az építők 0,16 millió fo­rinttal vesz részt. Ezen felül a szocialista brigádok 1424 óra társadalmi munkát is teljesíte­nek a község szépítésében, az óvodák és az iskolák karbantar­tásában. A szövetkezet vezetősége ver­senybizottságot hozott létre, amely társadalmi úton vizsgálja a munkafelajánlások teljesíté­sének alakulását, javaslatokat tesz a vezetőségnek a verseny- vállalások anyagi, műszaki fel­tételeinek jobb megteremtésére D. K.. HlD A TISZÁN: a 470 méter hosszú, csaknem 160 millió forint beruházással épülő algyői köz­úti hidat ez év szeptemberében adják át rendeltetésének. Elkészültével a Szeged—Debrecen közötti 47-es főközlekedési út függetlenné válik az algyői vasúti hídtól, amelyen jelenleg gyakran hosszú gépkocsisotok várakoznak kibocsátásra (MTI Fotó — loth Béla felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom