Békés Megyei Népújság, 1974. május (29. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-29 / 123. szám

Nagy teljesítményű raktározógép j fiz eredmények nem téveszthetik | szem élői a valós gondokat [Tanácskozott a fogyasztási szövetkezetek megyei választmánya Békéscsabán, az SZMT szék- házának nagytermében tartotta tanácskozását a napokban a fo­gyasztási szövetkezetek megyei választmánya, Barna Sándor, a választmány elnöke megnyitó szavai után dr. Tóth Sándor, a MÉSZÖV elnökhelyettese mon­dott szóbeli kiegészítőt. Beve­zetőként arról szólt, hogy a me­gye fogyasztási szövetkezetei 1973-ban ís jelentős eredménye­ket értek el az alapvető felada­tok ellátásában. Az eredmé­nyek elérése — mondotta — elválaszthatatlan a 98 ezer szö­vetkezeti tag, a választott tes­tületek és a 7 ezer szövetkezeti dolgozó sokoldalú segítésétől, mindennapi munkájától. Ezek bizonyításaként szólt a rész­jegyek. célrészjegyek, tagsági kölcsönök állandó növekedésé­ről, a több mint 500 részközgyű­lésről, melyeken mintegy 50 ezer szövetkezeti tag vett részt, ahol sok százan mondtak elismerő vagy éppen bíráló véleményt. Az általános értelemben vett előbbre lépés azonban nem mondható el a részfeladatok ■mindegyikére, a megye vala­mennyi fogyasztási szövetkeze­tének összes üzemágára. Dr. Tóth Sándor ugyanis ezután az elgondolkodtató tényeket tet­te szóvá. Mint móndotta, nem lehet figyelmen kívül 3ól sikerült a Békés megyei műszaki fejlesztési hónap * / . Az előadásokon háromezren vettek részt, a kiállításokat ötezren tekintették meg Az idén április 11-e és má­jus 11-e között rendezték meg a Békés megyei műszaki fej­lesztési hónapot. A minap el­készült a gyorsstatisztika, amelyből kiderült, hogy jól si­került a rendezvénysorozat, lá­togatottak vóltak az előadások és a kiállítások. A Műszaki és Természettudo- ! mányi Egyesületek Szövetségé*- • nek megyei szervezete és ti- • zennégy tudományos tagegye- 5 sülete csaknem hatvan szakmai i előadást rendezett, mintegy há- £ romezer résztvevőnek. Ezeken jj az előadók sok hasznosítható ; módszerről tájékoztatták a ! hallgatókat, s természetesen ! válaszoltak az érdeklődők kér- £ déseire is. A jobb megértést £ szolgálta, hogy több előadást l filmvetítés követett, amikor is ; sok újdonságot, terméket mu- I tattak be. Ugyancsak a szak- £ emberek ismeretbővítését szol- 5 gáttá az a tapasztalatcsere, * amelyet az Építőipari Tudó- • mányos Egyesület rendezett az j új békéscsabai cserépgyár meg- £ • tekintésére. A műszaki fejlesztési hónap £ idején három kiállítást nyitót- ; tak meg. A Magyar Élelmi-; szeripari Tudományos Egyesü- t let a Békéscsabai Konzervgyár- i ban szervezte meg a konzerv- £ ipari termékbemutatót. A ■ MTESZ Békéscsabán, a Tech- ■ nika Házában rendezett rpű- « kiállításon tárta az érdeklődők elé az építőipar és a környe­zetvédelem összefüggéseit, va­lamint kölcsönhatását. Jól egé­szítette ki a hasonló témában megtartott kétnapos konferen­ciát az a kiállítás' amelyet Műanyag áz építőiparban cím­mel a Gépipari Tudományos Egyesület szervezett Békéscsa­bán. a DÉMÁSZ-székházban. Az előzetes statisztika szerint a három kiállítást mintegy öt­ezren tekintették meg. hagyni, hogy 1970. óta a szö­vetkezeti bolti kereskedelem megyén belüli részaránya el­marad az állami kereskede­lem mellett. Bizonyítja ezt az a tény, hogy a múlt évben — 1972-höz viszo­nyítva — 53,8 százalékról 52.4 százalékra esett vissza megyei szinten az ÁFÉSZ-ek bolti kis­kereskedelmének forgalmi rész­aránya. Éppen ezért hangsú­lyozta: nem elég ezen elgondolkodni, hanem gyors cselekvésre van szükség az árubeszerzésben, a forgalmazás szervezésében, az ellátás színvonalának javítá­sában. Ezután a szövetkezetek felvá­sárlási és ipari tevékenységét elemezte az előadó. Megannvi részfeladat mellett is a zöldség- gyümölcstermeltetés minden eddiginél sokoldalúbb segítésére hívta fel a szövetkezeti vezetők figyelmét. Mint mondotta: ad­janak minden eddiginél na­gyobb segítséget ennek az ága­zatnak a további fellendítésé­hez, különböző kedvezmények­kel, szakcsoportok létrehozásá­val, azok támogatásával. A továbbiakban arról hallot­tunk, hogy az dFÉSZ-ek mérsékelt árpolitikát alkalmaznak. Ugyanakkor törekednek a tár­sadalmi elvárásnak megfelel­ni, miszerint igyekszenek ol­csóbb cikkeket beszerezni. Különösen jellemző ez a gyer­mekruházati áruk esetében. Majd a beruházás alakulását tette szó­vá az elnökhelyettes. Többek között azt, hogy az utóbbi 3 év­ben a megye fogyasztási és ér­tékesítő szövetkezetei 173 millió forintot fordítottak bolthálóza­tuk fejlesztésére, korszerűsítésé­re. Ez azt jelentette, hogy az említett időszak alatt a bolti kiskereskedelmi hálózat 14 ezer, míg a vendéglátó ágazat 3 500 négyzetméterrel növekedett. Van azonban mit tenni azért, hogy az új és nagy egységek ka­pacitását jól használják ki a szö­vetkezetek és azok gazdaságosan működjenek. szaki, dokumentációs és környv­KNER NYOMDA lelvesz férii segédmunkásokat Jelentkezni: Békéscsaba, Lenin u. 9. Terv- és munkaügyi osztály. 84520 20. — Lecsapom az arcomról a verejtéket, és csak a követ né­zem. Szégyelltem magam ke­gyetlenül. Újból megszorítom a lapát nyelét, és nyomkodom a kőbe. Persze, csak szilánkokat tudtam fölszedni. Gondoltam, most vagy hozzávágom a lapá­tot, vagy kiszaladok-a bányából, vagy összerogyok előtte. Néz rám, néz a brigádvezetőre. Csú­nyán szitkozódik. De nem rám szórta a piszkot, hanem a bri­gádvezetőre. Hogy mit gondol, megutáltak ja a bányát, a mun­kát, hogy nem törődik a brigád, a körlet eredményeivel, csak a kitolás érdekli. A brigádvezető csak hallgat, zihál, emelkedik a melle, mint a fújtató. Aztán az aknász hozzám lép. Megölel, és így szól: „Megfizetted a tanuló­pénzt I” — Mikor fölmentünk, a bri­gádvezető int. „Gyere.” Egy­más mellett fürödtünk, mint magával most. A gőzön keresz­tül is láttam, hogy remeg a karja, rázkódik az ajka. „Csajt nem sir?”, meditáltam magam­ban. De nem tudtam megállapí­tani. Felöltöztünk, s megyünk ebédelni. Mielőtt a kiadóhoz állok a tálcával, megfogja . a karom: „Igyál!” És felém nyújt egy lapos üveget. Égette a tor­kom a pálinka, még akkor is, mikor ebédeltünk. Aztán elhí­vott a családjához, bemutatta a feleségét, a gyerekeit. Beszél­gettünk, de a bányamunkáról Mailetek • Gondolat Ktaflrtni! az •óéi könyvhétre megjelenő rlport- konyvböl. szót se. Azóta se. Attól kezdve mindent megmutatott. Nem olyan Öreg betűje van ennek a munkállak, inkább sok fortélya. De kitanultam. Második hónai­ban már ötezer forintot keres­tem. Most több, mint hatot. Bri­gádvezető vagyok, jönnek hoz­zám is új emberek. De én nem tolok ki velük. Ha arra a három műszakra gondolok!, még most is remeg a gyomrom. Most nem viccelek. Hiába néz rám hihe­tetlenül. Kérdezze meg az ak­nászt, a volt brigád vezetőmet. IZZADÓ ÖRDÖGÖK . — A verejték eltakarta a könnyem. Sírtam, engem még úgy nem toltak le. — Szokás, hogy így bánnak a kezdőkkel? — Hát. . . mondhatnám. De én azután sekivel se csináltam. Az aknász fiatalabb, mint a brigádvezető. Alacsony, kövér- kés. göndör hajú. Megkínál ko­nyakkal, mielőtt leszállnánlt. — A szabályok tiltják. . . . — Tudom Ma én kivételt te­szek. Névnapom van. Végigfut az ujja a bánya tér­képén. Mint egy város alapraj­za. Föld alatti város. — Sok kilométerre terjed a vá­gataink hossza. Egy műszak alatt nem járhatjuk be. A ti­zennegyedik szintre megyünk. Még egy konyakot belém dik­tál. A bódulat hamar kiszáll fe­jemből, amikor a csöpögő kasból kiszállunk, olyan hideg a levegő hogy megborzongok. Gyalogo­lunk. Nem jó a kifejezés. Futólé­pésben haladunk. Kanyargós fo­lyosók kitérőkkel, föld alatti műhelyek, aztán egy hatalmas táró. Vágathajtó brigád Borsod­ból. ízes-zamatos beszédű, ala­csony, szikár emberek. — Mi maradtunk Sokan jöt­tünk, kevesen maradtunk. Akik elrhentek, arra hivatkoztak, nem kaptak lakást. Nem merték, vagy nem akarták megmondani, hogy féltek. Nem voltak igazi bányá­szok. / — Keményen ítél. *— Hittek a szóbeszédnek. — Én úgy mondanám: nem volt elég kitartásuk. — A bányász kitartó ember. — itt több a veszély. — Rosszul mondja, uram: csak más. — A szikla kiszedte az erejü­ket, A továbbiakban olyan felada­tokat tett szóvá dr. Tóth Sán­dor, mint a részjegyértékek 300 forintra történő növelése, a tej és tejtermékek értékesítésének emelése. Majd tömegétkeztetés fejlesztését, kulturáltabbá téte­lét említette. A szolgáltatásnak ez az ágazata ugyanis még sok kívánnivalót hagy maga után. De a szövetkezeti kiskereske­delem egészének jobban kelle­ne igazodnia a kereslethez, vagyis az igényekhez. Fontos helyet kapott a szóbe­li kiegészítőben a soron követ­kező munkaidő-csökkentés meg­oldásának a hogyanja. Követke­zett ez abból a kézenfekvő tény­ből, hogy a megye fogyasztási szövetkezeteinél mintegy 7000 embert érint ez. Hangsúlyozta az elnökhelyettes: a munkaidőnek valóban csökkennie kell! Ugyan­akkor nem lehet alacsonyabb a dolgozók bére, mint ahogyan a lakosság ellátása sem szenved­het: csorbát. Szóbeli kiegészítőjének befe­jező részében dr. Tóth Sándor a szövetkezeti vendéglátás hely­zetét taglalta. A szövetkezetek jelentős része nem fordít olyan gondot erre az üzemágra, .mint amennyit megérdemelne és a tagság, a lakosság is joggal elvárna. Sok helyen volna igény az ol­csó étkeztetésre, de nincs meg­szervezve, rendszeressé téve. A legtöbb helyen sroontán növeke­dett az ételforgalom. A falato­zók többségének is csak a neve falatozó. A cukrászati terméket előállító üzemek jó részének fel­szereltsége is minimális. Az ét­termek konyháinak legtöbbje csak ébéd főzésre van rendszere­sítve A hűtőkapacitás is alig éri el a 70 százalékos szintet. Számos helyen baj van a kul­turáltsággal, az ételválasztékkal. Végezetül a megyei közös tá­mogatási alapok felosztásáról, il­letve az elkövetkező időben tör­ténő felhasználásokról adott tájékoztatást a MÉSZÖV elnök- helyettese. A tájékoztatót vita követte. Balkus Imre — Nem jobban, mint a mién­ket. Lefut egy csille a vájvégre. Emelkedik a szkréper, dong, csat­tog a kd Felmorog a vitla. Meg­indul a tele csille a sínpályára. A távolból berreg a szállításve­zető csengője, küldi az újabb üreset Visszacsengetnek, várjon néhány percet. Keskeny arcú, fekete bajuszú ember ül mellém a gerendára. — Zászlóaljparancsnok Voltam az egyik páncélos egységnél. Megszoktam a zajt, én föl se ve­szem a fúró zakatolását. Nem akarom fölvenni. De ide nézzen! Beledugja a kezét a vízbe. Bent tartja egy-két percig, letörli az ujjait. Az Ujjai, mint a halot­té. Sárgák. — A vibráció. Hozzám érinti. Jéghideg; — Én meg úgy érzem a maga testét, mintha sütne. Lóbálja, lengeti a kezét. Ujjai kivörösöd­nek. — Ha előbb megszúrja egy szeggel, semmit se éreztem vol­na. Most már érezném. Az aknász sóhajt. — Így van, Nagy a rezges, ke­mény a szikla. Mondják, hogy ér­szűkület, izületi gyulladás. Én nem vagyok orvos, de a jelen­séget látom. Hogyan védekez­zünk? Az a svéd fúrógép, amit nem kell fogni, ha az beválik, talán sok mindent megírd. Kí­sérlet. Egyelőre nehézkes vele a munka, sokáig tart a beállítása, keveset termelnek vele. Ezek meg itt ha.itós gyérekek. Keresni akarnak, meg hát népgazdasági érdek. . : . (Folytatjuk) LÁSZLÓ LAJOS: URÁNBÁNYÁSZOK

Next

/
Oldalképek
Tartalom