Békés Megyei Népújság, 1974. május (29. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-04 / 102. szám

Gondok és örömök Gyomén Egy község életének sok-sok szála a tanácshoz fut be, vagy azon keresztül tovább. Termé­szetes tehát, hogy nagy feladat hárul a tanácsra, hiszen az ő munkája nagyban meghatározza a község életét és fejlődését. Gyomén is így van ez. A tanács­elnök, Megyeri Sándor mindig szívesen beszél a gondokról és az örömökről egyaránt. Mind­kettőből akad bőven, de a gon­dok mindig jobban foglalkoztat­ják az embert, pláne ha mások, egy nagyközség gondjairól van szó. — Jelenleg Gyomán a víz a sláger. A vízműhálózat 53 mil­lió forintos beruházással épül. A lakosság már megkezdte a hozzájárulás befizetését. Sokan zúgolódnak, hogy már fizettek és még nincs víz. Egy ilyen nagy beruházást nem lehet máról hol­napra megoldani. Ebben az év­Van egy másik égető problé­mánk is. A IV. ötéves tervben Gyoma fejlesztési terve 10 millió forint. Ebből a besenyszegi álta­lános iskola építésébe 2.5 millió forintot terveztünk be. Az egyik bölcsődénket újjá kell építeni, mert a jelenleginek a hátulja kidőlőfélben van. Erre egyálta­lán nem számítottunk. Az új bölcsőde építése 6,5 millió fo­rintot vesz igénybe. A napközis óvodánk étkezdéje már nagyon elavult. Itt 280 óvodás és 360 általáos iskolás étkeztetése fo­lyik. A KÖJÁL már figyelmez­tetett bennünket. Feltétlen meg kell oldani a korszerűbb ét­keztetést, de miből? Gond van bőven de a gondok mellé öröm is szokott tartozni.- — Ahogy eddig megoldódtak a problémák, most is meg fog­juk keresni a kiutat. Gyoma arcképe az utóbbi tíz évben so­Kőtetlen beszélgetés a gimnázium klubjában ben elkészül az új víztároló. A munkálatok már folynak. Két kutat is fúrnak még az idén, ■mert a jelenlegi vízhozam kevés. Ezt főleg nyári időszakban lehet érezni. A hálózat kiépítését még az idén nem kezdjük el. A kivi­telezőt sem lehet madzagon rán­gatni. Szeretném, ha a lakosság ezt megértené! kát változott. Az utak korsze­rűbbek, a vásártéri lakótelepen nőnek a háztömbök, van szép buszvárótermünk, fürdőnk. Re­méljük, hogy a vasútállomás is hamarosan megújul és akkor rendezhetjük, az állomás előtti teret! (Beinschróth Károly) Szolidaritási nap és nagygyűlés D/i azö borén y ban A községi KISZ-bdzottsájg meghívására április 30-án, ked­den Mezőberénybe látogatott Gibril Deen gambiai és Hamza A jövő egyik izgalmas kérdése a nyomdaipar korszerűsítése Kevés a nyomdász — az út az automatizáláshoz vezet A Békés megyei műszaki fej­lesztési hónap során a Papir­és Nyomdaipari Műszaki Egye­sület Békés megyei csoportja meghirdetett programjában áp­rilis 26-án „A magyar nyomda­ipar távlati fejlesztésének kon­cepciója” címmel Vass Sándor, a Könnyűipari Minisztérium mérnöke előadását érdeklődés­sel hallgatták végig a PNYME- tagok és a Kner Nyomda dol­gozói. Balogh Miklósnak, a műszaki egyesület elnökének megnyitó szavai után Vass elvtiárs ismer­tette a nyomdaipar távlati fej­lesztésének elképzeléseit, terveit. Mielőtt a jövő mindig izgal­mas kérdéseit vázolta volna, a múltba pillantott vissza: A fel- szabadulás előtt közepesen fej­lett, apró üzemiek, kis példány- számok voltak a jellemzők. Minden kisvárosban volt 2-3 napilap, amelyek 6-8 ezi'es pél­dányszámmal jelentek meg. Ma példáiul a Béke® megyei Nép­újság 45 000 példánnyal a fel- szabadulás előtt jól menő buda­pesti lap példányszámának felel meg Míg ebben az időszakban 770 nyomda létezett, az államo­sítás során az apró üzemeket összevonták, s ma 38 nagy nyomda van az országiban. 1955 és 1970 között, 15 év alatt viszonylag összesen keveset, nem egész másfél milliárd forintot fordított álla­munk a nyomdaipar fejlesztésé­re. Ennek eredményeként a nyomdaipar termelése három­szorosára nőtt. a létszám más- félszeresére, az igények pedig megsokszorozódtak. Az említett 15 év alatt: létrejött a központi lap székhaza és új üzeme, és csupán két vidéki nyomda, a Kner Nyomda és az Alföldi Nyomda korszerűsítése történt meg Az igénynövekedésre jellemző, hogy míg 1955-iben 2700 könyvet adtak ki 8 000-es átlag példány­számban, 1970-ben már 4500 faj­tát 12 ezres átlag példány­ban. 1955-ben egymillió napilap készült, 1970-ben már 2.5 millió, jelenlek minden családra jut egy napilap. A jövőben a napi­lap-nyomtatásban fejlődés terje­delemben és formátumnöveke­désben várható. Folyóirat- és könyvolvasó nemzet vagyunk, mindkettőből folyamatos igény- növekedésre számíthatunk a kö­vetkező években is. A nyomdaipar fejlesztéséhez Is elsősorban munkáskezekre lesz szükség, de ez csak korlá­tozott mértékben lehetséges. 1985-re 21 000 nyomdász helyett 23 000 nyomdász lesz. A terme­lékenység növelésével kell a je­lenlegi termelés több mint két­szereséit biztosítani. A techno­lógia fejlesztése az ofszet eljá­rás, felé irányul, ezzel párhuza­mosan növekszik a mélynyomás. Körülbelül 10 éves periódusban a napilapok áttérnek az ofszet technológiára, a mélynyomás fő területe a folyóiratgyártás lesz. A tömegköny veket ofszet- rotációs gépeken, a kis példány- számú tudományos és szépiro­dalmi műveket továbbra is ma­gasnyomással állítjuk majd elő. 1985-re túlnyomórészt auto­matizált szövegelőállítás lesz és megjelenik a szöveg korrigálá­sára az olvasógép is. Elképzel­hető, hogy a szerkesztőségek nem kéziratot, hanem lyuksza­lagot adnak át a nyomdának. Május 7-én kezdődik a III. Békekölcsön kötvényeinek teljes visszafizetése Az Országos Takarékpénztár Békés megyei Igazgatóságának tájékoztatása szerint a III. Bé­kekölcsön teljes visszafizetése május 7-én, kedden kezdődik. A kötvények beváltásával az OTP fiókjai, a postahivatalok és a takarékszövetkezetek fog­lalkoznak. Békéscsabán az OTP közelmúltban megnyílt körzeti fiókja (Tanácsköztársaság útja 29—33.) is a lakosság rendelke­zésére áll a kötvények beváltá­sánál. A kifizetések céljára külön pénztárakat állítanak fel, a tor­lódások elkerülése érdekében azonban az OTP kéri ügyfeleit, hogy lehetőleg ne valamennyien az első napon mutassák be köt­vényeiket. Ofszet lemezkészítésben elöér- zékenyített anyagot alkalmazz nak. A mélynyomóhenger elő­állításánál a mechanikus henger­vésést elektronsugaras henger­vésés fogja felváltani. A nyomó­gépeket ívrevágó, kötegelő és csomagoló gépsorral kívánják bővíteni. Az új tervekben már a nyomógépek össze vannak kap­csolva expediáló gépekkel. A jövő terveiben a kiemelt kulturális központok vidéki vá­rosainak nyomdafejlesztése és a budapesti nyomdák vidékre te­lepítése szerepel. 1985-ben Bu­dapesten a dobozgyártás meg­szűnik. a Glóbus Nyomda Rét- sóigra, a Budai Dobozgyár Kis­kunhalasra költözik. Budapesten marad a napilap- és folyóirat- gyártás, ezenkívül a könyv- nyomtatás fele, amely helyileg Budapesthez kötődik. A tervek már a megvalósu­lás szakaszában vannak: a tel­jes nyomdaipari rekonstrukció 1970-ben megindult. 1970 és 1975 között több mint 3 mil­liárd forint szolgálja a nyomda­ipar fejlesztését. Ebből összesen 12 teljesen új nyomda fog épül­ni, így az Athenaeum Nyomdát Budaipest külterületén, Külső- Kőbányán. építik, óriási folyó­iratgyártó nyomda lesz. Már megvalósult hét buda­pesti nyomda közös beruházá­saként a Fényszedő Központ. A következő ötéves terv fő feladata a központi lapok ofszetesítése és az új pénzjegynyomda meg­valósítása lesz. A koncepcióban a Békés me­gyei Kner Nyomdában — mely ma a legnagyobb csomagoló- gyártó üzemünk — a kombi­nált csomagolóanyagok nyomá­sának bevezetése várható. Gyo­mán pedig a kis példányszámú könyvnyomtatás megkétszerezé_ se szerepel a távlati tervben. A Kner Nyomda ma tonnater. rrvelés és termelési érték szem­pontjából a második legnagyobb nyomda az országban. Ez az igény a jövőben is, ugyanakkor, amikor a többi nyomda is fej­lődik és erősen növekszik a ter­melési értéke. Vass elvtárs előadása után a megjelent hallgatók kérdéseire válaszolt. Cs. P.-né Abubakar nigériai diák. A ven­dégeket elkísérte Szabó Miklós, a KISZ megyei bizottságának el­ső titkára és Kibédy Varga Ba­jos, a KISZ MB titkára. Először a nagyközség életéről, múltjáról adott rövid tájékoztatót Siklósi Ferenc tanácselnök és” Vincze Miklós, a községi KISZ-bizottság titkára. Ezt követően a vendé­gek ellátogattak a MEZŐGÉP gyáregységébe, ahol Uhrin Béla igazgató bemutatta a gyár ter­mékeit. Délután megtekintették a Petőfi emlékhelyeket, a nagy­községet és a Faipari Ktsz-t. Délután találkoztak a gimná­zium tanulóival és tanáraival is. Öllé Ilona, az iskola KISZ-titkára köszöntötte a vendégeket, majd kötetlen beszélgetés alakult ki. Este a község fiataljaival együtt forró hangulatú szolida­ritási nagy-gyűlésen, fáklyás fel­vonuláson vettek részt az afrikai diákok. A község fiataljai tilta­kozó táviratban követelték a chilei katonai juntától az em­beri jogok, a demokratizmus helyreállítását és a bebörtönzött hazafiak azonnali szabadon bo­csátását. —Sz A résztvevők egy csoportja (iiitMua Űj védekezési eszközöket próbálnak ki — Árvízvédelmi gyakorlatokat rendeznek a Tiszán, a Hernádon és a Sajón Borsod megye nagyobb fo- lyói a tavaszi hóolvadások ide­jén általában nagy vizeket szál­lítanak és az áradások gyakran adnák munkát a gátakat őrző vízügyi szervnek. Az idei száraz tél nem oko­zott ilyen gondot a megyében és ezért is határozott úgy az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság, hogy a nyugalmi időszakot kihasználva kipróbál­ja a legújabb árvízvédelmi esz­közöket és módszereket. Ezek megvalósítására májusban és jú­niusban nagyszabású árvízvédel­mi gyakorlatokat tartanak a Tiszán, a Hernádon és a Sajón. A mimikákban az érdekelt vízügyi szakaszmérnökségeken kívül az árvízi készenléti szolgálat osz­tagai es a gátőrök is részt vesz­nek. A vízügyiek „hadgyakorla­tán” a hagyományos védekező eljárások mellett — többek kö­zött — bemutatják a közsákos védőművek alkalmazását, a szé­les vasszádlemezek felhaszná­lását, az átázott gátak bentonit- tal való tömítését, az új cölöp­verő berendezéseket és az éjsza­kai munkákhoz nélkülözhetet­len nagy fényerejű higanygőz- és jódlámpákat. A gyakorlatra nagyszámú korszerű gépi beren_ dezést is felvonultatnak. A Sa­jón és a Hernádon vízvédelmi készültségi próbákat is tartanak. Így például az úszó olajszennye­ződések elhárítására kipróbálják az úgynevezett műanyag merü­lőfalalkat és más technikai új­donságokat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom