Békés Megyei Népújság, 1974. május (29. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-26 / 121. szám

TARKA —H >4 S 4 B 0 K iiHEiitniiniiiMuimniiMiiii •■vaaaaaaasaaa Humorszolgálat 1 Nagy emberek mondásai A zsúfolt városi autóbusz éles kanyart vesz. Égy idősebb hölgy ösztönösen megragadja a mellet­te álló férfi szakállát. — Engedje el a szakállamat! — kiált fel az áldozat. — Már leszáll? * * * — Az utóbbi időben nem látta­lak együtt Mónikával. — Szakítottam vele. — Miért? — Túl hangosan nevetett. — Én nem tapasztaltam. ’ — Mert nem voltál ott, amikor megkértem a kezét. * * * Alpinisták érnek fel egy ma­gas csúcsra. Gyönyörködnek a kilátásban, majd egyikük így szól a vezetőhöz: — Nem mehetnénk fel arra a szemközti, még magasabb csúcs­ra? — Arra a csúcsra? Oda már tíz éve senkit sem viszek fel — mondja a vezető. — De miért? — Rettenetesen unalmas egye­dül lejönni. . . Két férj beszélget a hivatal- : ban:_ — A feleségem egyre kibírha- ; tatlanabb. Ha valamit kitalál ■ magának, azt tűzön-vízen kérész- I tül erőszakolja. Most is már egy l fél éve rágja a fülemet. * — Most például miért? — Most például azért, hogy á szedjem le a karácsonyfát. A val: mama veszekszik a Iányá­— Ezerszer megmondtam ne- • ked, hogy ne hívd ide Karcsit, : ha nem vagyunk itthon! Aggó- j dóm érted. * — De mama, arra semmi ok! ; Tegnap Karcsi szülei moziba ! mentek, ott hagytak minket • egyedül a lakásban és a mamája t egyáltalán nem aggódott érte! i Amikor a rómaiak elrabolták • a szabin nőket, egy szabin férfi \ elsírta magát: — Hogy az én feleségem ép- ■ pen most nem tud itthon lenni! | Túlzás — Tudom, hogy az orvos nyugalmat rendelt neked. De ennek már négy ével. ... (A Wochenpresse-böl) * a nevetésről A nevetés és mosoly — kapu és kiskapu, amelyen át az em­berbe sok jó beoson (CHRIS'i iAN MORGENSTERN) A nevetés csodálatos dolog. Sem az életet, sem a birtokot nem veszi el, az adós mégis ijedt nyűiként áll előtte. (NYIKOLAJ GOGOL) A nevetéstől okosabbak le­szünk, mint a bosszúságtól. (GOTTHALD EPHRAIM LERING) A kárörvendő nevetése ritkáb­ban ered más kárának jóvátéte­léből. mint a megúszás saját örö­méből. (GERHARD BRANSTNER) A nevetés nagyon erős fegyver, mert a bajt semmi sem enyhíti jobban, mint az a tudat, hogy felismertük és már ki is nevet­tük. (MIHAIL SZALTIKOV SESEDRIN) A nevetés erős természet adta izgatószer, lendületes hozzáállás az élethez és ha egyszer nevetni tud, élni is tud. (SEAN O; CASEY) A nevetés gyakran döntőbíró az igazság és hazugság eldönté­sekor. (V. G. BJELINSZKIJ) A sírás és nevetés erejében bí­zom, mint a gyűlölet és terror el­lenmérgében. (Charles Chaplin) Nevetni kell. mielőtt boldog vagy, mert különben meghal­hatsz anélkül, hogy nevettél vol­na. (JEAN DE LA BRUYERE) A nevetéshez szellem is kell, az állat nem nevet. (GOTTFRIED KEIJEER) Az ember minél inkább a ko­molyságra termett, annál inkább tud szívből nevetni (ARTHUR SCHOPPENHAUER) A nevetést az egyik legkomo­lyabb dolognak tartom. (WILHELM RAABE) Kárba veszett minden nap, amelyen nem nevettél. (NICOLAS CHAMFORT) Összeállította: Hannes Rothen. Fordította: Léka Sándor Pályázatot hirdetünk L az Orosházán újonnan létesített és közeljövőben nyíló két- i műszakos ÁG—MÉK közös mintaboltban az alábbi munka­körök betöltésére, megfelelő szakképesítéssel: — üzletvezető-helyettes, — vendéglátó, zöldség-gyümölcs, hús-hentesáru, tej kenyér részlegvezetői, — vendéglátó, zöldség-gyümölcs, tej-kenyér, hentesáru-eladó,­— pénztáros, / — szakács, — konyhai dolgozó, — számlázó adminisztrátor, — takarítói munkakörökbe, Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezéseket írásban a Békés megyei MÉK Titkársága címére (Békéscsaba, Tanácsköztársaság útija 44. sz.) lehet benyújtani legkésőbb május 30-ig. x Értesítés! »■•»••aaaBS*Baamaaaa«aaie«*aMaaB»BBa«i«a»*«a*a«a»aBBa»-»aaa»eB«»M«»Ba»eaeBB«aaBBaaae»wBa*aB*ai isaaa» •aaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa Egyik ismerősöm meg­kért, hogy intézzek el neki valami apróságot. — Mi az neked? — kérdezte. — Csak egy telefon. Egy perc az egész. Egy perc telefon? Ha­csak rágondolok, rög­tön elfog a görcsös ka­cagás. Még hogy egy perc! Bruha-ha! Bruha- ha! Jaj, fogjanak le-he- he! öntsenek egy pohár hideg vizet a fejemre! Ezt nem lehet kibírni. Betegre nevetem ma­gam. Ha valaki manap­ság csúcsidőben egy perc alatt lebonyolít egy te­lefonbeszélgetést, hát annak szobrot állíttatok a főtéren, glóriával a feje fölött. Hallgassák meg. mi történt. Hívom a meg­adott intézményt. Ter­mészetesen mással be­szél. Néhány perc múl­va újra tárcsázok. Még mindig foglalt. De ezt már megszokhattam. A Böhönye Giziké is ál­landóan foglalt és más­sal beszél. Mégse szólok egyetlen rossz szót se, pedig öt imádom. Nos, fő a türelem. Ki­csit kifújom magam, te- szek-veszek valamit, s egy idő múltán újra a telefonkagyló után nyú­lok. Elvégre az egy perc telefon, az egy perc telefon! Nem tart­hat évekig, nem igaz? Kicsöng. Rekedtnek és nagyon távolinak tű­nik a hang, de kicsöng. Szívem a torkomban do­bog. Valaki csak fölve­szi. Kis kattanás. Érces férfihang: — Tessék, itt TÜZÉP. — Elnézést kérve mentegetőzöm. Úgy lát­szik, rosszul tárcsáztam. Űj vonalat kérek. A számlapra meredek. Csak nyugodtan és pon­tosan, nehogy eltévesz- szem a számot. Most a Gyöngyvirág eszpresszó jelentkezik. Kedves női hang. Magyarázkodás, mentegetőzés. Az intéz­mény egy másik telefon­számával is kísérlete­zem. Ezúttal a temetke­zési vállalat jön be a vonal másik végén, pe­dig még nincsen rá szükségem. Magyarázkodás he­lyett most már csak nyögdécselésre futja az erőmből. A fogamat csi­korgatom. Háromszor körbeszaladom a szobát. Közben mániákusan föl- fölnevetek. A munka­társak összecsődülnek a folyosón a kísérteties kacajra. De nem mernek bejönni hozzám. Nem, nem vagyok ide­ges. Űjra tárcsázok. Ma­gánlakás. Káposzta Ibolyka beszél. Újabb telefon. Újra Ibolyka. Harmadszorra vagy ne­gyedszerre még mindig Ibolyka. Nagyon kelle­mes hangja van. Már úgy beszélgetünk egy­mással, ahogyan régi is­merősök szoktak. — Is­mét én vagyok, Ibolyka. Ugye, nem zavarom? Apuka otthon van? Tel­jesen egyedül? És mit csinál? Nem volna ked­ve meginni egy kávét? Hát mégis szép az élet! Üsse kő a telefont és az ismerősöket! — Akkor egy perc múlva találkozunk — búgom Ibolykának. — Tartson a bal kezében, közvet­lenül a szíve fölött egy hófehér telefonkészülé­ket, nehogy eltévesszem. Én a legújabb kiadású telefonkönyvet lobogta­tom majd a kezemben. S kicsit rángatózni fog a jobb szemem. Talán a telefonközpontot is elvi­szem a találkozóra, de ezt még meggondolom... Valami azonban to­vábbra is nyugtalanít. Hova tűnhetett az az át­kozott intézmény? Talán bizony ellopta valaki? Elhessegetem magamtól ezeket a kínzó gondola­tokat. Miért éppen most izgatnám magamat, ami­kor már csak a találka helyét kell megbeszélni? Ebben a pillanatban kattan a telefon. A vo­nal megszakad. Gyorsan hívom az előbbi számot. Ibolyka még le sem te­hette a kagylót. Igen, azt hiszem, még vonalban van. — Ö, drá­gám, én vagyok — fuvo- Lázom. — Mit szórakozik, ma­ga telefonbetyár! — dör- gi egy kemény férfihang. — Mégiscsak egy ko­moly állami intézmény­nyel beszél, nem pedig a nénikéjével!... Eőssi Kiss Sándor Egy perc telefon ÁRPÁD FÜRDŐ értesíti vendégeit, hogy 1974l. május 16-tól I Ml •• rr kolcsonsom szolgálatot indít KÖLCSÖNÖZHETŐK: Hintaágy 8—12 h-ig 10,— Ft. 12—17 h-ig 10,— Ft* Sakk-készlet 5,— Ft/óra Asztalitenisz-ütő 1 db 2,— Ft/óra Asztalitenisz-felszerelés páros ütővel és labdával 7,50 Ft/óra (a labda a kölcsönvevő tulajdona lesz) Lengőteke 5,— Ft/óra Gyékény 5,— Ft/óra Gumimatrac 10,— Ft/nap Kempingágy 5,— Ft/nap A kölcsönzés reggel 8 h-tól 17 h-lg vehető igénybe. Fü rdő vezetőség X

Next

/
Oldalképek
Tartalom