Békés Megyei Népújság, 1974. május (29. évfolyam, 100-125. szám)
1974-05-26 / 121. szám
TARKA —H >4 S 4 B 0 K iiHEiitniiniiiMuimniiMiiii •■vaaaaaaasaaa Humorszolgálat 1 Nagy emberek mondásai A zsúfolt városi autóbusz éles kanyart vesz. Égy idősebb hölgy ösztönösen megragadja a mellette álló férfi szakállát. — Engedje el a szakállamat! — kiált fel az áldozat. — Már leszáll? * * * — Az utóbbi időben nem láttalak együtt Mónikával. — Szakítottam vele. — Miért? — Túl hangosan nevetett. — Én nem tapasztaltam. ’ — Mert nem voltál ott, amikor megkértem a kezét. * * * Alpinisták érnek fel egy magas csúcsra. Gyönyörködnek a kilátásban, majd egyikük így szól a vezetőhöz: — Nem mehetnénk fel arra a szemközti, még magasabb csúcsra? — Arra a csúcsra? Oda már tíz éve senkit sem viszek fel — mondja a vezető. — De miért? — Rettenetesen unalmas egyedül lejönni. . . Két férj beszélget a hivatal- : ban:_ — A feleségem egyre kibírha- ; tatlanabb. Ha valamit kitalál ■ magának, azt tűzön-vízen kérész- I tül erőszakolja. Most is már egy l fél éve rágja a fülemet. * — Most például miért? — Most például azért, hogy á szedjem le a karácsonyfát. A val: mama veszekszik a Iányá— Ezerszer megmondtam ne- • ked, hogy ne hívd ide Karcsit, : ha nem vagyunk itthon! Aggó- j dóm érted. * — De mama, arra semmi ok! ; Tegnap Karcsi szülei moziba ! mentek, ott hagytak minket • egyedül a lakásban és a mamája t egyáltalán nem aggódott érte! i Amikor a rómaiak elrabolták • a szabin nőket, egy szabin férfi \ elsírta magát: — Hogy az én feleségem ép- ■ pen most nem tud itthon lenni! | Túlzás — Tudom, hogy az orvos nyugalmat rendelt neked. De ennek már négy ével. ... (A Wochenpresse-böl) * a nevetésről A nevetés és mosoly — kapu és kiskapu, amelyen át az emberbe sok jó beoson (CHRIS'i iAN MORGENSTERN) A nevetés csodálatos dolog. Sem az életet, sem a birtokot nem veszi el, az adós mégis ijedt nyűiként áll előtte. (NYIKOLAJ GOGOL) A nevetéstől okosabbak leszünk, mint a bosszúságtól. (GOTTHALD EPHRAIM LERING) A kárörvendő nevetése ritkábban ered más kárának jóvátételéből. mint a megúszás saját öröméből. (GERHARD BRANSTNER) A nevetés nagyon erős fegyver, mert a bajt semmi sem enyhíti jobban, mint az a tudat, hogy felismertük és már ki is nevettük. (MIHAIL SZALTIKOV SESEDRIN) A nevetés erős természet adta izgatószer, lendületes hozzáállás az élethez és ha egyszer nevetni tud, élni is tud. (SEAN O; CASEY) A nevetés gyakran döntőbíró az igazság és hazugság eldöntésekor. (V. G. BJELINSZKIJ) A sírás és nevetés erejében bízom, mint a gyűlölet és terror ellenmérgében. (Charles Chaplin) Nevetni kell. mielőtt boldog vagy, mert különben meghalhatsz anélkül, hogy nevettél volna. (JEAN DE LA BRUYERE) A nevetéshez szellem is kell, az állat nem nevet. (GOTTFRIED KEIJEER) Az ember minél inkább a komolyságra termett, annál inkább tud szívből nevetni (ARTHUR SCHOPPENHAUER) A nevetést az egyik legkomolyabb dolognak tartom. (WILHELM RAABE) Kárba veszett minden nap, amelyen nem nevettél. (NICOLAS CHAMFORT) Összeállította: Hannes Rothen. Fordította: Léka Sándor Pályázatot hirdetünk L az Orosházán újonnan létesített és közeljövőben nyíló két- i műszakos ÁG—MÉK közös mintaboltban az alábbi munkakörök betöltésére, megfelelő szakképesítéssel: — üzletvezető-helyettes, — vendéglátó, zöldség-gyümölcs, hús-hentesáru, tej kenyér részlegvezetői, — vendéglátó, zöldség-gyümölcs, tej-kenyér, hentesáru-eladó,— pénztáros, / — szakács, — konyhai dolgozó, — számlázó adminisztrátor, — takarítói munkakörökbe, Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezéseket írásban a Békés megyei MÉK Titkársága címére (Békéscsaba, Tanácsköztársaság útija 44. sz.) lehet benyújtani legkésőbb május 30-ig. x Értesítés! »■•»••aaaBS*Baamaaaa«aaie«*aMaaB»BBa«i«a»*«a*a«a»aBBa»-»aaa»eB«»M«»Ba»eaeBB«aaBBaaae»wBa*aB*ai isaaa» •aaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa Egyik ismerősöm megkért, hogy intézzek el neki valami apróságot. — Mi az neked? — kérdezte. — Csak egy telefon. Egy perc az egész. Egy perc telefon? Hacsak rágondolok, rögtön elfog a görcsös kacagás. Még hogy egy perc! Bruha-ha! Bruha- ha! Jaj, fogjanak le-he- he! öntsenek egy pohár hideg vizet a fejemre! Ezt nem lehet kibírni. Betegre nevetem magam. Ha valaki manapság csúcsidőben egy perc alatt lebonyolít egy telefonbeszélgetést, hát annak szobrot állíttatok a főtéren, glóriával a feje fölött. Hallgassák meg. mi történt. Hívom a megadott intézményt. Természetesen mással beszél. Néhány perc múlva újra tárcsázok. Még mindig foglalt. De ezt már megszokhattam. A Böhönye Giziké is állandóan foglalt és mással beszél. Mégse szólok egyetlen rossz szót se, pedig öt imádom. Nos, fő a türelem. Kicsit kifújom magam, te- szek-veszek valamit, s egy idő múltán újra a telefonkagyló után nyúlok. Elvégre az egy perc telefon, az egy perc telefon! Nem tarthat évekig, nem igaz? Kicsöng. Rekedtnek és nagyon távolinak tűnik a hang, de kicsöng. Szívem a torkomban dobog. Valaki csak fölveszi. Kis kattanás. Érces férfihang: — Tessék, itt TÜZÉP. — Elnézést kérve mentegetőzöm. Úgy látszik, rosszul tárcsáztam. Űj vonalat kérek. A számlapra meredek. Csak nyugodtan és pontosan, nehogy eltévesz- szem a számot. Most a Gyöngyvirág eszpresszó jelentkezik. Kedves női hang. Magyarázkodás, mentegetőzés. Az intézmény egy másik telefonszámával is kísérletezem. Ezúttal a temetkezési vállalat jön be a vonal másik végén, pedig még nincsen rá szükségem. Magyarázkodás helyett most már csak nyögdécselésre futja az erőmből. A fogamat csikorgatom. Háromszor körbeszaladom a szobát. Közben mániákusan föl- fölnevetek. A munkatársak összecsődülnek a folyosón a kísérteties kacajra. De nem mernek bejönni hozzám. Nem, nem vagyok ideges. Űjra tárcsázok. Magánlakás. Káposzta Ibolyka beszél. Újabb telefon. Újra Ibolyka. Harmadszorra vagy negyedszerre még mindig Ibolyka. Nagyon kellemes hangja van. Már úgy beszélgetünk egymással, ahogyan régi ismerősök szoktak. — Ismét én vagyok, Ibolyka. Ugye, nem zavarom? Apuka otthon van? Teljesen egyedül? És mit csinál? Nem volna kedve meginni egy kávét? Hát mégis szép az élet! Üsse kő a telefont és az ismerősöket! — Akkor egy perc múlva találkozunk — búgom Ibolykának. — Tartson a bal kezében, közvetlenül a szíve fölött egy hófehér telefonkészüléket, nehogy eltévesszem. Én a legújabb kiadású telefonkönyvet lobogtatom majd a kezemben. S kicsit rángatózni fog a jobb szemem. Talán a telefonközpontot is elviszem a találkozóra, de ezt még meggondolom... Valami azonban továbbra is nyugtalanít. Hova tűnhetett az az átkozott intézmény? Talán bizony ellopta valaki? Elhessegetem magamtól ezeket a kínzó gondolatokat. Miért éppen most izgatnám magamat, amikor már csak a találka helyét kell megbeszélni? Ebben a pillanatban kattan a telefon. A vonal megszakad. Gyorsan hívom az előbbi számot. Ibolyka még le sem tehette a kagylót. Igen, azt hiszem, még vonalban van. — Ö, drágám, én vagyok — fuvo- Lázom. — Mit szórakozik, maga telefonbetyár! — dör- gi egy kemény férfihang. — Mégiscsak egy komoly állami intézménynyel beszél, nem pedig a nénikéjével!... Eőssi Kiss Sándor Egy perc telefon ÁRPÁD FÜRDŐ értesíti vendégeit, hogy 1974l. május 16-tól I Ml •• rr kolcsonsom szolgálatot indít KÖLCSÖNÖZHETŐK: Hintaágy 8—12 h-ig 10,— Ft. 12—17 h-ig 10,— Ft* Sakk-készlet 5,— Ft/óra Asztalitenisz-ütő 1 db 2,— Ft/óra Asztalitenisz-felszerelés páros ütővel és labdával 7,50 Ft/óra (a labda a kölcsönvevő tulajdona lesz) Lengőteke 5,— Ft/óra Gyékény 5,— Ft/óra Gumimatrac 10,— Ft/nap Kempingágy 5,— Ft/nap A kölcsönzés reggel 8 h-tól 17 h-lg vehető igénybe. Fü rdő vezetőség X
