Békés Megyei Népújság, 1974. május (29. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-23 / 118. szám

Kemping bútorok külföldre Huszonkét országba szállít kempingbútorokat az idén a HUNGAROCOOP Szövetkezeti Külkereskedelmi Vállalat. Az export választékában különféle fekvő, és ülőbútorok, kerti hin­ták, napernyők stb. találhatók. A magyar kempingbútorokat importáló országok közé sorol­ható Ausztrália is. Az idén to­vább bóvül az Ausztráliába irá­nyuló export. 1974-ben előre­láthatólag mintegy 150 000 USA dollár értékű magyar gyártmá­nyú kempingcikket vesznek át az ausztrál partnerek. Az idén új termék az exportválaszték­ban az összecsukható karosszék. Az exportszállításban jelentős volumennel vesznek részt me­gyénk bútoripari szövetkezetei is. A Delia új száma A nyáron megnyíló rák-világ, kongresszus előestéjén a rákku­tatás számos új eredményéről közöl részletes beszámolót a Delta Magasan új száma. Cik­ket közöl a budapesti Duna élővilágáról, a budapesti ivó­víz tisztaságának ellenőrzésé­ről, továbbá az új típusú „szár­nyas” versenyautókról, a koz­mikus sugárzás kutatásáról, a szem pótlását szolgáló mini- komputerekről, a vezetékes te­levízió térhódításáról, az Ana- tóliában talált, neandervölgyi- típusú embermaradványokról, a mesterséges intelligencia lét­rehozását célzó törekvésekről, a napenergia hasznosításáról, az óramtárolás új lehetőségeiről, és a csillagrendszereket kísé­rő gázcsóvákról. A népszerű Delta-lexikon, sok-sok informá­ció, hír, találmány és újdonság teszi teljessé a lapot, amely ez­úttal négyoldalas színes borí­tóval és száznál több érdekes fotóval jelent meg. (KS) madár vagyok. £n nem hiszek; a mendemondáknak, de ha arra ; gondolok, hogy egyszer akkor: omlik, amikor lapátolok, szeret. : nék kiszaladni a bányából. Ha ■ fölöttem robbantanak, nagyon i félek, pedig sok ágyúdörgést: hallottam. De ez más. A föld • alatt, a sziklák között, úgy ér- ! zem, védtelen vagyok. A sze- | rencsóm még nem hagyott el, 5 karcolásom se volt. — Talán látja, hogy több 1«- E hettem volna, mint vagyok, ha ; nem jön a háború. Vezérkari j tiszt vagy legalább tanár. Eset- : leg mérnök. Mi gvolt hozzá az • alapom. Most semmi se vagyok. • De tanítok, hogy mások többre j vigyék. A HALL Van fél órám hogy körülnéz- : zek a szálló előterében. Ha nem ; tudnám, hol vagyok, nem lenne ■ könnyű kitalálni. Van valami ! szallodajellege, hiszen a portás : éppen úgy emelgeti a falról a E kulcsokat, mint bármelyik fővá- • rosi szállodában. A vörös/már- 5 vány padlózaton hosszú, süppe-; dős szőnyeg húzódik. Trópusi nö- ■ vények, pálmák, citromfák teszik • lakályossá, barátságossá. A fo-! lyosó végén étterem, presszó, a : másik oldalon vegyesbolt, sőt: cipész-. fodrászműhely és • könyvtár is található. A lakók- ! nak szinte ki se kell lépniük az jj utcára, mindent megtalálnak a j háromrészes épületen belül. De szanatórium is ez a szálló, jj A fotelokban, a kényelmes szé- : kekben rokkantak, betegek Iá-; badozók ülnek, olvasgatnak be- j szélgetnek és dohányoznak. Nem ! éppen szívderítő látvány, ha egy • mankós vagy alig bicegő bá- S nyász végigmegy a folyosón. : (Folytatjuk.) 5 A NEB vizsgálta: Hogyan halad az üzem­és munkaszervezés korszerűsítése? Németh Ferenc országgyűlési képviselő az NXFV Kardoskúti üzeménél puló célok meghatározásának nagy szerepéről beszélt és külön kiemelte a dolgozókra való tá­maszkodás jelentőségét. Elmon­dotta, hogy náluik hatvan javas­lat érkezett az intézkedési ter­vekhez és ebből harmincat be is építettek. Mocsári József, a Sar- kadi Építőipari Szövetkezet el­nöke az információk szerepéről, s azok visszaadaptálásának fontos­ságáról szólt. Említette: nem ki­elégítő módszer az, ha csak szó­ban vesszük át az észrevételeket és nem rögzítjük azt papíron, mert előfordulhat, hogy ilyen módon a leghasznosabb javas­lat is elfelejtődik. Sokan felszólaltak még, majd Goldberger János zársza­vával ért véget az üzem- és mun­kaszervezés korszerűsítéséről rendezett igen haszos ankét. Varga Dezső Ankét a KISZOV-ben Tizenkét állami, ipari. üzemben ás kilenc ipari szövet­kezetben vizsgálta meg a közel­múltban a megyei Népi Ellen­őrzési Bizottság: hogyan alakult a párt 1971. decemberi üzem- és munkaszervezési korszerűsítésé­ről szóló határozatának megvaló­sítása. A huszonegy ipari egység — nyugodtan állíthatjuk — ke­resztmetszetét adja egész me­gyénk iparának és ezért az itt szerzett tapasztalatok általáno­síthatók. Mégis, speciálisan az ipari szövetkezetek sajátossága­inak hangsúlyozásával külön an­kétet tartottak e témakörben a KISZÖV nagytermében május 22-én. Az ankéton részt vettek a megye ipari és háziipari szövet­kezetének elnökei, szakembered. A békéscsabai pártbizottságot Várai Mihály, a megyei tanács ipari osztályát Penyaska Pál képviselte. A szövetkezetekben szerzett üzem- és munkaszer­vezési tapasztalatokat Goldber­ger Jánosnak, a KISZÖV elnö­kének megnyitója után Krizsán Miklós, a megyei NEB vezetöhe- lyettese ismertette. Mik ezek a tapasztalatok dióhéjban? A vizsgálat megállapította, hogy valamennyi szövetkezetben elkészítették tavaly az intéz­kedési tervet, melyekben pon­tokba foglalták az üzem- és munkaszervezés korszerűsítésé­nek legfőbb tennivalóit. E ter­vek nagyjában és egészében jók, hiszen a tapasztalatlanság jegyé­ben születtek és az útkeresés próbálkozásai voltak. Szigorúbb mércével mérve azonban — ép­pen azért, hogy a következő évek intézkedési tervei hatékonyab­bak lehessenek — sok fogyaté­kosságot állapított meg bennük a vizsgálat. Először is azt, hogy végrehajtásukra, annak menet­közben! ellenőrzésére általá­ban nem jelöltek ki felelős sze­mélyeket egy-két szövetkezet ki­vételével. Aztán: kevés bennük a komplex feladatok megoldá­sára irányuló elképzelés, ame­lyek pedig az egész szövetkezet termelésének hatékonyságára ki­hathattak volna. Ugyanakkor a tervek nagy része ..sokat mar­koló”, rengeteg feladatot felöle­lő, és ezért is kissé formális, hi­szen a jelölt célok megvalósítá­sának sok esetben nincs meg­alapozottsága. Mindössze négy szövetkezetét említett az előadó, amelyekben alapos helyzetfelmé­rést tettek az intézkedési tervek elkészítése előtt, hogy megvaló­sítható célokat tűzhessenek ki az üzem- és munkaszervezés kor­szerűsítésére. Jó példaként em­lítette a Békéscsabai Bútoripari, a Mezőberényi Vas- és Műszaki, a Szarvasi Vas- és Fém, a Med- gyesegyházi BÖRTEX és a Szar­vasi SZIRÉN szövetkezeteket, amelyekben legnagyobb az előre­haladás, éppen a megalapozott és a követelményeknek legmegfe­lelőbben elkészített, intézkedési tervek végrehajtásában. Ez ter­mészetesen megmutatkozik a termelési eredmények dinami­kus növekedésében, a termelé­kenység fokozódásában is. A szamok nem mon­danak el mindent, mégis sokat' beszélnek. Képet adnak például arról, hogy az akármilyen fo­gyatékosán elkészített intézkedé­si terveket milyen nagy igyeke- 5 zettel próbálták megvalósítani a szövetkezetekben. A kilenc he­lyen 98 témában terveztek kor­szerűsítést, és ebből 61-et tel­jesen, 16-ot részben megvalósí­tottak. A többit nem sikerült. Ez a már fentebb említett fogyaté- j kos tervkészítésre, a menetköz- beni ellenőrzés, értékelés elmu­lasztására, esetleg a piaci igé- j nyék megváltozására vezethető vissza. De az elmaradás másban is keresendő. Abban a téves né­zetben, amely csak beruházások­kal tudja elképzelni az üzem- és munkaszervezés korszerűsítését, a munka termelékenységének ja­vítását. Ha nincs pénz gépesítés­re, ésszerűsítésre, a hatékonyság javítására, akkor hiába készí­tünk intézkedési terveket — vé­lik egyesek. Ez merőben hamis felfogás. Az üzem- és munka­szervezés korszerűsítése éppen a nagyobb beruházások nélküli termelékenységnövekedésnek az eszköze, ha jól támaszkodik a dolgozók aktivitására. A vizsgálat kitért az idei fel­adatok jegyében elkészített in­tézkedési tervekre is, amelyek már, éppen a leszűrt tapaszta­latok következtében, sokkal job­bak, céltudatosabbak, megalapo- zottabbak, mint a tavalyi tervek. A Fit a mélyrehatóan fog­lalkozott a vizsgálat megállapí­tásaival és a felszólaló elnö­kök, szakemberek saját szövet­kezeteikben szerzett tapasztala­taikkal egészítették ki a NEB anyagát. Sok szó esett — a vizs­gálatanyag is külön pontban foglalkozott ezzel — a személyi, szervezeti feltételek megteremté­séről, mint az üzem- és munka- szervezés korszerűsítésének égjük legfontosabb alapjáról. Az an­két megállapította, hogy bár va­lóban jelentkezik szakemberhi­ány, ez azonban nem lehet gátja az üzem- és munkaszervezésnek, hiszen a párt és kormány ha­tározata mindenekelőtt a meg­lévő vezetők fő feladatai közé sorolja ezeket a tennivalókat, j Ugyanakkor a szakember-után­pótlásról. a középvezetők képzé­séről tudatosan gondoskodni kell. A szövetkezetekben alakult mun­kabizottságok, ha egyelőre csak kevés helyen van is külön szak­ember az üzem- és munkaszer­vezés területén, megoldhatják az intézkedési tervekben megjelölt feladatokat. Ebben, mert az üzem- és munkaszervezés nem­csak gazdasági, hanem politikai, társadalmi feladat is, nagy sze­rep hárul a pártszervezetekre, valamint a külső szervek segíté­sére. A pártszervezetekre abban, hogy valóban az egész kollektí­va számára közös feladattá vál­jon az üzem- és munkaszerve­zés korszerűsítése, a külső szer­vekre pedig abban, hogy amit helyileg nem tudnak megoldani a szövetkezetek, sgítségükre si­essenek. László Antal főmérnök, a KI­SZÖV vezetőhelyettese elmon­dotta többek között, hogy a KI­SZÖV funkcionális bizottságai miként segítik konkrétan is a szövetkezeteket, különösen há­rom területen: 1, a közvetlen se­gítségnyújtással és koordinálás­sal, 2. a propagandamunkában, 3. a középvezetők képzésében. Kétszázötven középfokú vezetőt képeznek tovább, s közülük már­cius 31-ig százan már vizsgát tettek a tanultakból. Kitért ar­ra, hogy a korszerű munkaszer­vezésben milyen nagy segítséget ad a sajtó és különösen azOKISZ és a KISZORG kiadásában meg­jelenő Szervezési tájékoztató. Tanácsolta, ezeket tanulmányoz­zák a szövetkezetekben. Szólt ar­ról a koordinációs munkáról, amelyet a KISZÖV munkabizott­ságai végeznek, hogy szinkronba hozzák az országos szervek tevé­kenységével a megye szövetkeze­teit, másrészt segítségüket kér­jék a szalagszerű, folyamatos termelés, stb, helyi megszerve­zésére. Tóth Imre, az Orosházi Lakatos Ktsz elnöke, Kovács András, a szarvasi SZIRÉN szö­vetkezet elnöke a dolgozóik ja­vaslatai összegyűjtésének fon­tosságáról szólt. Penyaska Pál, a megyei tanács ipari osztályának képviselője az üzemi rend. a jog- és hatáskörök tisztázása, vala­mint a szabályzati ügyvitel pon­tos vezetése nélkülözhetetlensé­gét hangsúlyozta. Petrovszki Pál, a Szarvasi Vas- és Fémipari Szö­vetkezet főkönyvelője a valós helyzetfelmérés és az erre ala­Május 17-én a Gagarin Szo­cialista Brigád meghívására a Nagy alföldi Kőolaj, és Földgáz­termelő Vállalat kardoskúti üzeméhez látogatott Németh Fe­renc országgyűlési képviselő. A vendéget Hanyecz Ernő, az üzem vezetője köszöntötte, majd rövid üzemlátogatás keretében bemutatta az üzem munkate­rületeit, ismertette az ott vég­zett termelési tevékenységet. A látogatás során képviselőnk ta­lálkozott a Vállalat Kiváló Bri­gádja címmel kitüntetett „Vö­rös Csillag’" Szocialista Brigád­dal. Délután 15 órakor az üzem tanácskozótermében Németír Ferenc ismertette az új család­jogi törvény egyes részleteit, válaszolt az érdeklődök kérdé­seire. Ezt követően beszélt az országgyűlés munkájáról, a kép­viselők feladatairól. Ifjúmunltáa napolt, 1974 Megyei targoncavezetői verseny a Békéscsabai Konzervgyárban Sülé Katalin, az elektromos kategória első helyezettje teher- emelés közben Szombaton a Békéscsabai Kon­zervgyár KISZ csúcsvezetősége és a megyei ifjúmunkás ta­nács rendezésében került le­bonyolításra az anyagmozgatás és rakodás területén dolgozó fiatalok megyei versenye. A megyei döntőt megelőzően a fiatalok helyi versenyeken mérték össze tudásukat. Eze­ken közel 100 fiatal vett részt, akik közül 12-en a Békéscsabai Hűtőház. a konzervgyár, az Orosházi Üveggyár, a Sarkadi Cukorgyár, a BMG békési gyá­ra és a Békési Vegyesipari Szö­vetkezet fiataljai vettek részt a megyei vetélkedőn. A versenyzőknek elméleti, szakmai és politikai kérdések­kel kellett megbirkózniuk. A gyakorlati feladattal könnyeb­ben, míg az elméletivel már nehezebben boldogultak. Ehhez hozzájárult a verseny izgalma és tétje is, hiszen az elektro­mos és Diesel-kategóriában az első három helyezett a Kiváló Ifjúmunkás cím mellé ezer, nyolcszáz és ötszáz forint pénz. jutalmat is kapott. Az elektromos kategóriában első helyezést ért el Sülé Kata­lin, az Orosházi Üveggyár, má­sodik Ilovszki Mihály, a Békés­csabai Konzervgyár, harmadik Tamás András, a Békéscsabai Hűtőház dolgozója. A Diesel-ka. tegóriában első Szudár László, Békéscsabai Konzervgyár, má­sodik Szabó Lajos, az Orosházi Üveggyár, harmadik Illyés Im­re, a Békéscsabai Hűtőház if­júmunkása lett. Botyánszki Mihály, a konzerv­gyár főmérnöke, a zsűri elnöke értékelte a verseny eredményes, ségét a díjakat Varga Imre. a megyei ifjúmunkás tanács tit­kára adta át. A versenysorozat hozzájárult a targoncavezetői munka nép­szerűsítéséhez. ezért szükséges, hogy a jövőben is sor kerül­jön olyan versenyre, ahol a fiatalok bizonyíthatják fel­készültségüket és rátermettsé­güket. A verseny győzteseinek gra­tulálunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom