Békés Megyei Népújság, 1974. május (29. évfolyam, 100-125. szám)
1974-05-21 / 116. szám
25 éve együtt, közös úton Képes számvetés Az elmúlt évben már több mint 45 milliárd rubelt tett ki a KGST -országok egymás között lebonyolított áruforgalmának érteke. A magyar ipar és mezőgazdaság csaknem minden ágazatában nyomon követhetjük a szocialista országok gazdasági együttműködésének eredményeit. Képes számvetésünk is az idén 25 éves jubileumát ünneplő KGST és a magyar népgazdaság szerteágazó kapcsolatairól tanúskodik, , Lampart Művek terméke Cérnázógép, NDK A magyar textilipar rekonstrukciója eredményeként jelentő« sen növekszik e fontos iparág termelése. A termékek egy részét a szocialista országok vásárolják meg. Számos korszerű textilipari gép, köztük a képen látható cémázőgép lg ar NT>K iparának terméke, és a gyárfc- mányszakosítás eredménye. Part. n erünk olyan mennyiségben gyártja ezeket a gépeket, hogy a magyar igényeket is ki tudja elégíteni, A textiliparról újabb beszerzését ttá tartozik. A gyapjúipar korszerűsítéseihez eddig 6600 új fonóorso, 3500 kettőssodratú cémazoorso, 560 automata keresztcsevélőfej és 144 új rendszerű szövőgép beszerzésével járult hozzá az iparvezetés. A len-, kenderiparban 5 ezer új fonóorsóval, több mint 500 kettőssodratú oémázóorsóvai, 100 automata keresztcsévélőfejjel és 700 automata szövőgéppel gyarapodott a termelői kapacitás. A selyemipar 86 új rends»- rű szövőgépet kapott, és ugyanott közel 2 ezer hamissodró or_ só, terjedelmest!» kapacitás lépett üzembe. A rövidáruipar IS új kár- bológéppel és 3 új automata szövőgéppel frissítette fel a gépparkjait, és 33 lánchurkoló, lánckötő- és körkötőgéppel tette korszerűbbé a kelmeterme lést. Nagyarányú fejlesztés és gépcsere zajlott le a kötő-hurkolóiparban is. A kötszövőipa - ri kapacitás mintegy 25 százalékában jelent korszerű műsza_ ki színvonalat a 62 sík-, lánc- és körhurkolögép és a 137 kör- harisnyagép beállítása. Az iparág koníekcionális feladatain aK ellátását 2 ezer új gép segíti, amelynek háromnegyed része speciális Varrógép. A konfekcióipar fejlesztésé! 6200 új varrógép üzembe helyezése szolgálta (40 százalékuk speciális varrógép). Ezekkel az új gépekkel a legtermelékenyebb géptípusok meny- nyisége 60—70 százalékkal nőtt! A nagyarányú rekonstrukciós erőfeszítések eredményeként a IV. ötéves terv során elérhetjük a fejlett szocialista országok fejlődési színvonalát- Erre annál is inkább szükség lenne, mivel nem elhanyagolható nagyságrendű exportlehetőségekre is kilátásunk nyílna. A magyar textilipar termékei már ma is az ország exportjának 6—7 százalékát teszik ki. A textilexportnak közel a fele szocialista országokba irányul, a nem szocialista exportnak pedig mintegy kétharmada a fejlett tőkésországokba kerül. Ha a fokozódó minőségi követelményeknek eleget tudunk tenni, kis- és középüzemeink rugalmassága révén további jelentős sikereket érhetünk eL Ez egyben azt is jelentené, hogy a nagyobb devizabevételek birtokában még jobb, még korszerűbb gépeket vásárolhat, nánk. A hazánkban felhasznált villamos energia ötödrészét jelenleg a szocialista országokból importáljuk. A gödi Transzformátor Alállomás a Szovjetunióból és Csehszlovákiából érkező villamos energiát fogadja. A KGST országok élelmiszeriparában és gyógyszertáraiban nélkülözhetetlen, eszközök » Lampart Zomáftcipari Művekben gyár,, tott autoklávok. A rekonstrukciós program kezdeti éveit a gépek nagymértékű cseréje jellemezte. Három esztendő alatt kiselejtezésre került kb. kétmilliárd forint értékű gép, és üzembe helyeztek közel 3,4 milliárd forintnyit! Ez a pamutiparban több mint 13 ezer új rendszerű fonófej (turbina) és közel 8 ezer egyéb fonóorsó üzembe helyezését jelentette. De mintegy 1700 automata keresztcsévélő fej, közel 2600 új szövőgép — köztük 1700 automata szövőgép — megindulásával, is járt. Négyezer fonva cémázó orsó, hét írezőgóp és kilenc nyomógép is a pamutipar leg-? A Ganz Villamossági Művek termékei Szovjet búza nemesítés A magyar mezőgazdaságban termesztett nagy hozamú búzafajták többségét a Szovjetunióban nemesítették ki. Hazánkban több olyan vetőmagfajtát nemesítünk, amelyeket viszont a KGST-tagállamok alkalmaznak sikerrel. így például a magyar kutatók által nemesített hibridkukorica-vetőmagokat egyre na_ gyobb mennyiségben használják már az NDK-ban. Csehszlovákiában és a Szovjetunióban. Képünkön: P. P. Lukjanyenko akadémikus, szovjet búzanemesltő dr. Rajki Sándomé társaságában megtekinti a Martonvásári Mezőgazdasági Kutatóintézet egyik kísérleti parcelláját. világszerte ismertek, keresettek, Az igények mind nagyobb telje_ sítményű gépek tervezését és gyártását követelik meg a Ganz« gyáriaktól. Ennek eredményes megoldását a leningrádi Elektm. szila gyár szakembereivel együttesen végzett kutatómunka te elősegíti. Képünkön: a KGST- országök részére is gyártott nagy teljesítményű villanymotort szerelnék a budapesti gyárban (MTI fotókj
