Békés Megyei Népújság, 1974. május (29. évfolyam, 100-125. szám)
1974-05-19 / 115. szám
1974. MÁJUS 19., VASÁRNAP Ára: 1,20 forint fc - ________ * . XXIX. ÉVFOLYAM, 115. SZÁM A békéssámsoni Előre és a csorvási Rákóczi Termelőszövetkezet is csatlakozott a kongresszusi munkaversenyhez Üdvözlő távirat Losanczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban köszöntötte Joszip Broz Ti tót abból az alkalomból, hogy a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köz_ társaság nemzetgyűlése a köztársaság örökös elnökévé választotta. Délelőtt 9 órakor Békés és Hajdú-Bihar megyék közművelődési intézményeivel karöltve első ízben az idén rendezi meg a sárréti napokat a sárréti intézőbizottság. Az eseménysorozat ünnepélyes megnyitója a tájegység „fővárosában”, Szeghalmon lesz. Ma, vasárnap délelőtt 9 órakor a berettyóújfalusi fúvószenekar térzenével ébreszti a nagyközséget, majd 10 órakor ünnepélyes zászlófelvonás következik. A sárréti napok kéthetes eseménysorozatát Sándor József országgyűlési képviselő, a sárréti napok védnöke nyitja meg Az ünnepélyes aktus után kerül sor az első kulturális bemutatóra: a vésztői és a dévaványai Röpülj Páva-körök műsorára. Délután 3 órakor a Sebes György Általános Iskola tornatermében Szíj Rezső művészettörténész ismerteti a Sárrét | képzőművészeti kiállítását. A Békéssámson legnagyobb tér- ( meló gazdasága, az Előre Termelőszövetkezet, a párttagság, nagy érdeklődésre számot tartó tárlat június 1-ig várja a közönséget. A mai nap utolsó programjaként esite 8 órakor „Hazatérő művészek” címmel a járási művelődési központban ünnepi hangversenyt rendezr nek. A koncerten, Sárrét szülöttei, Mező László Liszt-díjas 'csellóművész, Mező Márta, Papp László, Mezoné Hambal- kó Edit, Fekete Ildikó, Fasang Zoltán és Mező Judit zeneművészek lépnek a közönség elé. Hétfőn az eseménysorozat délelőtt 10 órakor Szeghalmon urbanizációs tanácskozással folytatódik, 11 órakor pedig Mezősas községben a földrajzi helynévgyűjtők és krónikaírók találkoznak. • Délután Berettyóújfaluban a sárréti népi díszítőművészetet bemutató kiállítást nyitja meg Benedek László tanácselnök-helyettes. a KISZ-szervezet és a szocialista brigádok kezdeményezése alapján csatlakozott az MSZMP XI. kongresszusa és hazánk fel- szabadulásának 30. évfordulója tiszteletére indított munkaversenyhez. A közös gazdaságban 4165 hektár területen 476 tag (ebből 130 nődolgozó) vég- zi a mostoha időjárás ellenére is igen eredményes munkáját. A termelőszövetkezet hét szocialista brigádja és az ifjúsági szervezet a vállalások teljesítésében élen jár, segítik a párt csúcsvezetőségét és a gazdasági vezetést abban is, hogy a kongresszusi munkaversenybe minél több dolgozó kapcsolódjon be. FelajánRészt vesznek a szocialista brigádok az „Egy napot az iskoláért” mozgalomban, társadalmi munkával segítik az iskolában készülő három új tanterem építését. A csorvási Rákóczi Mezőgazdasági Termelőszövetkezet tagsága is csatlakozott a párt XI. kongresszusa és hazánk felszabadulásának 30. éves évfordulója alkalmából meghirdetett munkaversenyhez. Vállalták, hogy a termelőszövetkezet bruttó jövedelmét a tervezettel szemben öt százalékkal túlteljesítik. A községi pártbizottság által indított „Egy nap községünlásaik között megtalálhatók a gazdasági egységen belüli tennivalók, így a termelés további emelése, a jobb munkaidőkihasználás, a község politikai, társadalmi és kulturális életének javítása. kért” mozgalomban részt vesznek. A szövetkezet tizenkét szocialista brigádjának 157 dolgozója két és fél ezer óra társadalmi munkát vállalt a kongresszusi munkaverseny keretében. Kpiil a Testvériség gázvezeték A sárréti napok ünnepélyes megnyitója Szeghalmon Várhatóan június 10-e körül megkezdik az építés utolsó munkafázisát, a csövek fektetését. Az építkezés júniusban meggyorsul. Attól kezdve kétszeres teljesítménnyel, egyszerre két szakaszon dolgoznak majd. *** Ugyancsak gázelosztó központ épül Harkov közelében. Befejezése után Szibériából, a Volga környékéről, Közép-Ázsiából és az ország európai részének északkeleti területeiről ideérkező gázt az ország nyugati területeire és a nyugat-európai országok ellátását biztosító gázvezetékbe továbbítják. Az új kompresszor-állomásra elsősorban a Türkméniában levő sat- likd lelőhelyről várnak sok földgázt. A sebelinói fő gázelosztó állomás építését 1974 második negyedében fejezik be. Szarvasi „ Megkezdték a szovjet szerelők a Testvériség gázvezeték magyarországi szakaszának az építését. A hegesztést, e nagy szakmai felkészültséget, sok tapasztalatot, pontosságot és figyelmet igénylő munkát a szovjet szerelők, eltérően a hazánkban eddig alkalmazott módszerektől, két ütemben végzik. Az első ütemben a Nyírmadán kiépített hegesztőbázison, a 12 méteres csöveket 36 méteres darabokra hegesztik össze. Ezeket — különleges járművekkel — a nyomvonalra szállítják és ott hegesztik egybe. A hét második felében Bereg- daróc határában megkezdték a csövek lefektetéséhez szükséges árok készítését is. Később újabb földmunkagépet állítanak munkába, hogy folyamatosan biztosítsák majd a munkaterületet. A glazunovói gázelosztó állomás Száshuszonhét harmadéves aqráríőískolás búcsúzott iskolájától Szombaton délelőtt 9 órakor 127 harmadik évfolyamos diák sorakozott fél Szarvason, a DATE Öntözéses és Meliorációs Főiskolai Kar épülete mellett álló Tessedik Sámuel-szobor előtt. Ünnepi beszéd után a most ballagó fiatalok átadták a második évfolyamosok képviselőinek a tanintézet zászlaját, majd koszorút helyeztek el az iskola jogelődjét alapító szobrának talapzatán. A „magot” 1971 szeptemberében vetették el, s most, három év elteltével érkezett el a „sár- gulás” ideje. A „termés” sokat ígér — kezdődött e szavakkal az. ünnepi, ballagási búcsúztató az I. előadóteremben. Dr. Mihály- falvay István igazgató az eltelt évek eredményeiről, sikereiről beszélt. Külön kiemelte: a most végző fiataloknak kötelességük lesz a Tessedik-hagyomány további ápolása, a magyar mező- gazdaság fejlesztése, tudásuk gyarapítása. A Kar igazgatója beszédét azzal zárta: mindig — tanácsért, segítségért — szívesen fogadják a visszalátogató diákokat, az egykori növendékeket. A maradók, a második évfolyamosok nevében Kormos István, az elmenők, a ballagó harmadévesek nevében György Zoltán mondott rövid beszédet. A bensőséges ünnepség — amelynek eseményeit ipari kamerával az iskola különböző részeire közvetítették — az Óvónőképző Intézet kórusa előadásában a Szózat hangjaival ért véget. Délután 3 órakor a ballagó diákok maskarás, vidám menetben vonultak fel Szarvas utcáin, így búcsúztak el a három éven át otthont adó várostól. Az egynapos sárgulási ünnepség az este 7 órakor kezdődő, hajnalig tartó bállal ért véget, amelyen a Gemini együttes játszott. Az Óvónőképző Intézet végzős hallgatói szintén szombaton búcsúztak el iskolájuktól, tanáraiktól, a diáktársaktól. N. L,. Az egyszerű munkás Az egyszerű munkás nem képes érdemben beleszólni a mind bonyolultabb termelés dolgaiba... Az egyszerű munkás javaslata nélkülözhetetlen a döntéshozatal előtt... Az egyszerű munkás csak a maga szűkebb környezetével törődik... Az egyszerű munkásnak is van véleménye a gyár, a vállalat helyzetéről, tervedről... Kinek adjunk igazat? S egyáltalán : ki az az egyszerű munkás? Több millió forintot érő programvezérlésű szerszámgéo kezelője. Vasbetonszerelő. Kotrógép irányítója a folyó hátán. Szarvasmarha-gondozó az állami gazdaságban. Özönvíz előtti gépekkel kínlódó, néhány hónapja dolgozó bakfislány. Szakmunkás, harminc év tapasztalataival, akihez a gyártmányszerkesztés mérnökei tanácsért járnak. Folytassuk? A politikai, társadalmi tisztségekkel például, az ország- gyűlési képviselőséggel, pártbizottsági tagsággal, a tanácsi, szakszervezeti megbízatásokkal. A képzettséggel, mely a felsőfokú technikumtól az írni, olvasni sem tudásig terjed... Tarka a kép? Az életet, a valóságot tükrözi! Az egyszerű munkás — törődjünk bele e kifejezésbe — csak a .gyakorlattól elvonatkoztatott vitákban jelenik meg tömegként, amelyre sémák és ellensémák egyaránt ráilleszthetők. Általában beszélni arról, hogy képes-e avagy képtelen beleszólni a munkás az üzem ügyeibe, közhelyek ismételgetéséhez vezet. A munkás ugyanis nem általában igényli a beleszólás, a javaslattevés, a meghallgatás jogát, hanem nagyon is konkrétan, az adott munkahelyre és témákra értve! Itt húzódik a választóvonal azok között, akik már értik ezt, s akik még nem értik. Ez utóbbiak számára intelem az, amit Kádár János a nyíregyháza pártaktíván — március 28-án — így fogalmazott meg: „Arra törekszünk. hogy politikánkba, a kormányzat kérdéseibe, az üzemek, a termelőszövetkezetek belső életébe, a tanácsok tevékenységébe minél több embernek legyen módja beleszólni”. Nem sok értelme lenne arról eszmecserét kezdeményezni, hogy __ például — mit termeljen a g yár. Ezt a műszaki feltételekről, értékesítési lehetőségekről teljes ismeretekkel rendelkező vezetőknek kell eldöntenie. Ám azt már nagyon is számon kérheti a munkás, hogy mit termeltettek vele — elavult, vevőre alig találó árut, anyagot, energiát fölösen fogyasztó cikket. S mindezt hogyan? Túlórákkal, szervezetlenséggel, elkerülhető nehéz fizikai munkával, rosszul karbantartott, balesetveszélyes gépeken, s így tovább. Formális demokratizmus helyett tehát — amikor látszatra mindent elmondtak áttekinthetetlen adathalmazzal a dolgozóknak — a tényleges demokratizmus forrásait kell feltárni. A munkások, akik végrehajtói a termelési utasításoknak, ha időben kérdezik őket, hasznos javaslatokkal szolgálhatnak a párhuzamosságok, az ellentmondások feltárására. Van, amit csak ők látnak, ők tudnak igazán megítélni gép, berendezés mellőli, műhelyen belüli nézőpontjukból. A munkahely ezernyi dolgában az egyszerű munkás okosabb, többet látó, mint az irányítók csoportja. Helyzeténél fogva joga van arra hogy megkövetelje a figyelmet, észrevételei méltánylását. Hiszen feje tetejére állított világ lenne az, amelyben a munkásnak joga volna brigádokat szervezni és azokban többletvállalásokat tenni, újításokkal, ésszerűsítésekkel tökéletesíteni a termelés technikai, technológiai, szervezési menetét, de nem lenne joga a véleményét kifejteni, a bírálatát elmondani.
