Békés Megyei Népújság, 1974. május (29. évfolyam, 100-125. szám)
1974-05-17 / 113. szám
Következetesség és rugalmasság El jelenlegi helyzetben az 7* enyhülés — mint azt a Varsói Szerződés szervezete Politikai Tanácskozó Testületének áprilisi értekezlete megállapította — az európai és a nemzetközi helyzet alakulásának uralkodó vonása. A testvéri szocialista országok kollektív erőfeszítéseinek eredményeként a történelmi fejlődés elérkezett ahhoz a ponthoz. ahol kezdetét veszi a különböző társadalmi rendszerű államok politikai és gazdasági érintkezéseinek gyors kibontakozása, A szocialista országok kollektív külpolitikájában a békéé egymás mellett élés elvi kérdés. Az SZKP XXIV. kongresszusán elfogadott békeprogram, amely egyrészt a szocializmus vívmányaira, másrészt a kialakult nemzetközi erőviszonyokra támaszkodik — a nemzetközi problémák olyan ,.csomagmegoldását” tudta javasolni, amely korábban szinte lehetetlennek tűnt. A békeprogram nemcsak a testvéri szocialista országok közös külpolitikai platformját jelenti, s ezzel a programmal nem csupán egyetért az összes kommunista és munkáspárt, hanem támogatja azt a világ közvéleménye es számos nemzetközi és országos szervezet is. Az európai biztonsági értekezlet első szakasza kiindulópontként szolgált ahhoz, hogy közösen fáradozzunk az ősi kontinens fejlődésének távlati és általában a kelet—nyugati kapcsolatok kialakításán. A szocialista országok az értekezlet első szakaszában számos népszerű javaslattal és kezdeményezéssel léptek elő. Ilyen például az a tervezet, amely az európai biztonság és az európai államok közötti kapcsolatok alapelveit fogalmazta meg. Ezzel a szocialista országok jelentősen előmozdították a tanácskozás második és küszöbönálló harmadik szakaszának munkáját. Ez utób- i bi történelmi határkövet jelen-1 lene a kontinensünk tartós bóké- j jéhez vezető úton. I A Varsói Szerződés szerveze-j tének Politikai Tanácskozó Testületé állandó tanácskozó szerv i létrehozását javasolta az euró- • pai biztonság és együttműködés kérdésével kapcsolatban. Abból indulnak ki, hogy a genfi értekezlet nem végcél, hanem csak egy része az együttműködés fejlesztése folyamatának. A tanácskozás zárószakaszának legmagasabb szintű megtartása hangsúlyozná a konferencia határozatainak különös jelentőségét és biztosítaná e határozatok pozitív hatását a béke megszilárdítására. Az értekezlet összehívásához és a kezdeti enyhüléshez vezető úton döntő szerepet játszott az 1970-es esztendő. A Szovjetunió, majd néhány más kelet-európai szocialista ország olyan szerződést kötött az NSZK-val, amelynek alapjául a határok sérthetetlenségét, valamint az erőszakról való lemondás elvét mondták ki. Ezután következett a Nyugat-Berlinnel kapcsolatos négyhatalmi megállapodás. 1971-| ben Leonyid Brezsnyev párizsi, látogatásának eredményeként el- I fogadták a francia—szovjet I együttműködés elveit, ismét ki- J domborították a szovjet—fran-1 cia kapcsolatok konstruktív sze- j répát, a széles körű egyetértést! az európai és a világpolitika döntő kérdéseiben. Reális hozzájárulás volt a további európai enyhüléshez az NDK és az NSZK közötti kanesolatak alapjairól szóló szerződés, a Német Demokratikus Köztársaság aktív bekapcsolódása a nemzetközi politikába. Leonyid Brezsnyev tárgyalásai Varsóban és Berlinben, majd az! NSZK-’oan és Franciaországban megszilárdították a kedvező for- j dulatot. Létrejöttek az előfel- i tételek a tartós európai biztonsági! és együttműködési rendszer megteremtéséhez. Az álláspontok megerősítése: szempontjából fontos a világ- politikai kérdés: hogyan folytatódik az európai értekezlet és milyenek a befejezés távlatai? Ennek pozitív kimenetele megerősítheti az enyhülés folyamatát. kedvező hatást gyakorolhat más, az értekezletet befolyásoló nemzetközi tényezőkre. Vonatkozik ez a többi között a béösi haderőcsökkentési tárgyalásokra, eőt egy világméretű haderőcsökkentésre is, amire a Politikai Tanácskozó Testület varsói értekezletén utaltak. A szocialista országok szívós és következetes politikát fejtenek ki a fegyverkezési hajsza fé- ! kezesére. A Szovjetunió és sző-' vetségesei kezdeményezésére: 1963-ban szerződést írtak alá ar- i ról, hogy u nukleáris robban tá- 1 sokat mind a három közegben j betiltják. 1968-ban tető alá került az atomsorompó-szerződés. Az amerikai uralkodókörők katonapolitikai doktrínája is módosításokra szorult az elmúlt két évtized során. Ennek objektív oka: a Varsói Szerződés országainak jelentős hadiipari potenciálja. A moszkvai, 1972 májusi magas szintű szovjet—amerikai találkozó és Leonyid Brezsnyev egyesült államokbeli látogató-' sáriak eredményei azt bizonyít- ( ják, hogy a hivatalos Amerika, végül is elismerte a reális nem-! zetközi erőviszonyokat és azt, | hogy a szovjet—amerikai kapcsolatokat a békés egymás mel- | lett élés elvei alapján kell továbbfejleszteni. Az együttes álláspont következetessége és rugalmassága, a testvéri szocialista országok ak- j cióinak összeegyeztetése a fegyverkezési hajsza beszüntetésének j kérdéseiben konstruktívnak bi- j zonyult: az Egyesült Államok a! Szovjetunióval kötött megállapo- j dósában a világ közvéleménye előtt lemondott a nukleáris erők) .alkalmazásáról és a nukleáris j erőkkel való fenyegetőzésről. Ez újabb garancia az általános bé- j kére, s nemcsak óhajtott, hanem ( kivívott biztosíték, A közép-európai haderőcsük- ■ ken tás, amelynek fontosságát a' Politikai Tanácskozó Testület: legutóbbi közleménye hangsú-1 lyozza. enyhítené a két szemben- | álló tömb fegyveres erőinek' konfrontációját. Ha pedig az Észak-Atlanti Tömb résztvevői elfogadnák a Varsói Szerződés tagállamainak javaslatát a szervezetek egyidejű feloszlásáról, ez újabb hatalmas impulzust kölcsönözne az enyhülés folyama- ! tának. Az erőket a gazdasági, at tudományos, a műszaki és a i kulturális együttműködés problémáinak megoldására lehetne fordítani. A szocialista országok kollektív külpolitikai lépései jelenleg arra irányulnak, hogy visszafordíthatatlanná tegyék a konfrontációról az együttműködésre való áttérés folyamatát. A jelenlegi helyzetben különösen fontos a szocialista közösség további mgszilárdítása, E közösség egysége nem csunán az enyhülést előmozdító külpolitikai lépések aktivizálódása szempontjából szükséges. A szociális- ta országok egysége komoly gátat jelent a reakciós erők útjában. amelyek az enyhülést a szocializmus ideológiai fellazításéra szeretnék kihasználni. 9 BÉKÉS MEGYEI; ™ I87L MÁJLö 17, 'IftUSMi Ä testvéri szóinál ista országoknak az aktív harchoz jól kipróbált fegyverük van —- a szocialista internacionalizmus. J. Zsdttnov és Sz. Rommofí Magyar—kubai kulturális egyezmény Havanna Szerdán este Havannában aláírták az öt évre szóló magyar—kubai oktatási, tudományos és kulturális együttműködési egyezményt. Az egyezmény értelmében a következő években sor kerül tudósok, ösztöndíjasok, művészek cseréjére, tovább szélesi- j tik az írószövetségek, a tudó- J mányos intézetek, oktatási in-. tézmények, hírközlő szerves: közötti kapcsolatokat. Előirányozták könyvek, filmek cseréjét, kiállítások rendezését. I A kubai külügyminisztérium épületében magyar részről dr. Orbán László művelődés- | ügyi minisztériumi államtitkár,; kubai részről Luis Pavo-’ k"’- turális miniszter írta alá az okmányt. Kádár János fogadta a KNDK kormányküldöttségének vezetőjét Kadar János. az MSZMP | Központi Bizottságának első j titkára csütörtökön togadta Kim Jong Dzut, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság j miniszterelnök-helyetleeét, a Koreai Munkapárt Politikai Bizottsága tagját, a hazánkban tartózkodó koreai kormányküldöttség vezetőjét. Jelen volt Li; Csőn Mok külügyminiszter-1 helyettes és Pák Gjong Szun, a KNDK budapestt nagykövete, a delegáció tagjai. A látó- ] gátason részt veit Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese, a Politikai Bizottság tagja és Rácz Pál külügyminiszter-helyettes. A közvetlen, elvtársi találkozó során Kim Jong Dzu átadta Kim ír Szénnek, a Koreai Munkapárt Központi Bizottsága főtitkárának üzenetét. Kádár János üdvözölte a koreai népnek — a Koreai Munkapárt vezetésével — a szocializmus építésében elért sikereit, és támogatásunkról biztosította a koreai népnek hazája békés és demokratikus egyesítéséhez szükséges kedvező feltételek kialakítasara irányuló harcát. (MTI) Tiio örökös eínök Belgrad A jugoszláv szövetségi kép- viseli/húz két tanácsa csüiörtd- kön Belgrádiján tartott együttes ülésén titkos szavazással Joszip Broz Titóf. egyhangúlag Jugoszlávia örökös elnökévé válasz, tolta. A Bőig ír KP nyilatkozata A Bolgár Kommunista Párt [ Központi' Bizottsága nyilatkozatot adott ki, amely hangsúlyozza, hogy minden bolgár kommunista és dolgozó mély fel- ! háborodassal értesült Rodney Arismendinek, az Uruguayi Kommunista Párt Központi Bi-1 A nyugatnémet ■ szövetségi gyűlés csütörtökön 267 szavazattal £ CD J-CSU 225 szavazata ellenében kancellárrá választotta Helmut Schmidtat, Schmidt az NSZK második szociáldemokrata kormányfője. A szavazáson — amelynek eredményét Annemarie Renger' asszony, a Bundestag elnöke 11,15-kor ismertette — összesen! zottsága első titkárának és más uruguayi politikusoknak a letartóztatásáról. A Bolgár Kommunista Párt1 Központi Bizottsága é« minden bolgár dolgozó határozottan követeli azonnali szabadon bocsátásukat. 492 képviselő vett részt, négyen távol maradtak. Az eredményhirdetés utón a koalíció vezető politikusai (Brandt. Scheel, Genscher) melegen gratuláltak Schmidtnek. Ezt követően az ülést délután négy óráig berekesztették. A délutáni ülésen Helmut Schmidt letette hivatali esküjét. Kmunis'ák is helyet kaptak az új portugál kormányban Lisszabonban szerdán este közzétették az ország új, ideiglenes kormányának névsorát. A 15 tagú kabinet az április végén halalomra került katonai vezetés által hozott döntés értelmében legkésőbb 1975 március végéig marad hivatalban, addig ugyanis általános választásokat kell tartani az országban. A kormány élére a párton- kívüli liberális jogproíesszor, Adelino da Palma Carlos került. Külügyminiszter: Mario Soares (szocialista). Belügyminiszter: Magalhaes Mota (demokratikus néppárt) lett, míg a munkaügyi miniszter: Avelino Pacheco Goncalves, a tárca nélküli miniszter: Alvaro Cunhal, a kommunista párt veKanceüárrá választották Helmut Schmidtet Brezsnyev »ojadla Szsalludot zetoi. A kormány csütörtökön délután tette le a hivatali esküt. Moszkva | Leonyid Brezsnyev, az SZKP j Központi Bizottságának főtit- j kára, ezt követően Nyikoiaj Podgornij, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke csütörtökön a Kremlben fogadta Abdusszulum Dzsalludot, a Líbiai Forradalmi Parancsnokság Tanácsának tagját, a minisztertanács elnökét. A meleg, baráti hangulatú beszélgetés során érintették a szovjet—líbiai kapcsolatok fejlesztésének kérdéseit, a közel- keleti helyzetet és más időszerű nemzetközi problémákat is. A felek megelégedéssel nyilatkoztak az eszmecseréről. Üdvözlő távirat Losoncai Pál, az Elnöki Tanács elnöke, táviratban üdvözölte Waiter Scheelt, a Német ; Szövetségi Köztársaság elnökévé történt megválasztása als kalmából. (MTI) A szovjet kormány meghívására a sz-vjet (óvárosba érkezett AMusscaJam Draa'lud líbiai miniszterelnök. A VÚiuWovóI repülőtéren (balról jobbra) Andre,) firomiUo -z vjet kittiig miniszter, Dz.ittliud és AlekszeJ Kos-ri-tó mtaT-ftterelvök (Telelő tó — TASZSZ—MTI) A francia elnökválasztás kilátásai A francia lapok csütörtöki szántóban ismertetik a So trés intézet áltól május 14-én végzett közvélemény kutatás eredményét: a választók pontosan 50—50 százalékos arányban készülnek Mitterrand-ra, illetve Giscard d’Estaing-re szavazni. Mitterrand szerdán este Mar- seille-ben elhangzott beszédében arra mutatott rá, hogy a franciaknak nemcsak két személy, hanem két merőben különböző társadalmi felfogás, két politika között kell választaniuk: ,,a kastélyok és páncélszekrények” politikája és a megújhodás és a társadalmi igazságosság politikája között. Mitterrand mintegy 30 000 főnyi tömeg előtt beszélt Mar- seille-ben, és egyidejűleg Lyonban is 25 000-en vettek részt a baloldali pártok és a szak- szervezetek közös nagygyűlésén. Georges Marchais, a* FKP főtitkára Lyonban hangsúlyozta. hogy Giscard d'Estaing győzelme a kalandok, a bizony, talanság korszakát nyitná meg és hogy Mitterrand-ra szavazva kel! „eltorlaszolni a kalandok útját”. (MTI)
