Békés Megyei Népújság, 1974. május (29. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-16 / 112. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGY.EI TANÁCS LAP IA 1974. MÁJUS 16.. CSÜTÖRTÖK Ara 80 fillér XXIX. ÉVFOLYAM, 113. SZÁM Világ proletárjai. Újabb csatlakozások a SZOT, a Hazafias Népfront és a KISZ kezdeményezéséhez férvén felüt felújítják a körössxakáli vasútállomást es szociális létesítménnyel bővítik a szeghalmi állomást A MÁV pályafenntartási fő­nökség 16 pályamesteri szaka­szán is munkiasikereklkei ké­szülnek a párt XI. kongresszu­sára, hazánk felszabadulásának 60. évfordulójára. A használt anyagok átválogatásaival, újbóli felhasználásával 30 ezer forint megtakarítást terveznek. A dol­gozók 'terven felül teljesen fel­újítják a körösszakái i vasútál- I lomást. A szeghalmi állomáson j — ugyancsak terven felül — el­készítik a szociális létesítmé­nyeket. Felveszik a kapcsolatot J valamely általános iskolával, melynek szépítésére, csinosítá- sára egy nap társadalmi mun­kát szerveznek. E mozgalmon j belül és az egyéb társadalmi ' munkák óraszáma eléri majd az ötszázat. A tervezettnél két héttel ko­rábban fejezik be a 18-as gépe­sített mozgószakasz dolgozói az EKG előtti előkészítő munkát, s így akt október 15-én adják át. Gyoma—Csárdaszállás kö­zött háromszáz vasbeton aljat cseréinek ki terven felül. A 16-os szakasz dolgozói Dé- vaványám befejezik az állomási vízház építését, az épület külső tatarozását, a komódi állomás iparvágány-fordítákorong akná­iénak felújítását* Az ötös szakasz dolgozói a kétegyházi vasútállomáson se­rénykednek. öt kitérő vágányt ágy szabályoznak a felszínre, hogy azokon 120 napig nem lesz szükség újabb szabályozási munkákra. A kétegyháziak tár­sadalmi munkájának értéke el­éri majd a *10 ezer forintot-, resszus? munkaverseny kereté­ben 16 brigádtag vállalta, hogy az általános iskola nyolc osztá­lyát befejezi. Célul tűzték azt I is, hogy ettől az évtől kezdve a [ húsz szocialista brigád vala- mennyi dolgozója belép a szak- szervezetbe. Szellemi vetélkedőt rendeznek az évforduló tiszte­letére. Tovább fejlesztik az újí­tómozgalmat, növelik a juhte­nyésztés színvonalát, szorosabb kapcsolatot alakítanak ki a kör­nyékben gazdálkodó tsz-ekkel. 4,8 millió form terven felüli bevétel az újkígyós! iranykalász Tsz-ben A Kiváló Termelőszövetkeze­ti címmel többszörösen kitün­tetett újkígyósi Aranykalász Tsz-ben szintén jelentős munka- felajánlások születtek. A külön­ben igen feszes termelési terv túlteljesítésére készülnek. Búzá_ ból 27 vagonnal, cukorrépából 120 vagonnal, kukoricából 18 vagonnal, tejből 18 ezer literrel, baromfiból 62 mázsával, válasz­tott malacból 400-zal. hízó ser­tésből 76 mázsával, hízó marhá­ból 45 mázsával, növendék üsző­ből 68 mázsával, gyapjúból 2 mázsával, lucernalisztből 250 mázsával termelnek többet a tervezettnél. A központi szállí­tó brigád ugyancsak terven fe­lül 80 eze,. tonnakilométer tel­jesítését vállalta. Az összes vál­lalás 4.3 millió forint többlet- eredményhez juttatja a közössé, get. A szövetkezetiek még 700 óra társadalmi munkát is tel­jesítenek a község javára. D. K. MA: VASÚTÉPÍTŐ KATÓNAK KÖZÖTT <3. oldal) A munkásosztály VEZETŐ SZEREPE ÉS A MUNKÄSKULTÜRA (5, oldal) SPORT <6. oldal) Jolii) egészségügyi felvilágosítás a tsz-eftben Mezőkovácsházán tartotta ülését a Vöröskereszt megyei vezetősége A Vöröskereszt megyei veze­tősége dr. Sarnyai Ferenc me­gyei főorvos elnökletével má­jus 15-én délelőtt Mező­kovácsházán tartotta soron kö­vetkező ülését, melynek főbb napirendi pontja a járasd Vö­röskeresztnek a mezőgazdaság területén végzett munkája. A inezőkovácsházj. járásiban 15 ta­gú vezetőség irányítja a mun­kát, melyre részletes tervet dol­goz ki minden évben. Kiemel­ten foglalkozik az egészségügyi felvilágosítás, oktatás és neve­lés kérdéseivel. A járás lakos­ságának 70 százaléka mezőgaz­dasági dolgozó, épp ezért a Vő- rösfcereszt-alapszervezetek első. sorban az ilyen témájú előadá­sok szervezését tartja fontos­nak. Különösen jelentős ez azért, ' mert egyre inkább gépesítenek a szövetkezetek és a különböző vegyszerek alkalmazása is foko. zatosan terjed. A járásban az elmúlt évben összesen 2700-an vettek részt a termelőszövetke­zetekben megtartott különböző felvilágosító előadásokon, me­Virágok a városnak lyeket orvosok, gyógyszerészek, valamint más szakemberek tar­tottak. Az írásos beszámolóhoz Biha­ri Bálintné járási titkár adott szóbeli tájékoztatást. Majd töb­ben kérdést intéztek a cigány­lakosság helyzetéről, felvilágo­sításáról. a csőikként munkaké­pességűek foglalkoztatásáról, a MENCS. a tsz-szövetség és a MEDOSZ-szal való kapcsolatról. Az ezt követő vita során felszó­lalt Szabó István, az MSZMP járási végrehajtó bizottságénak első titkára, aki többek között a Vöröskereszt munkájának je­lentőségéről szólt, valamint C su­lik Mihály, a járási hivatal el­nöke, aki részletes tájékoztatást adott a cigánylakosság helyzeté­ről és a nőik foglalkoztatásáról, ezzel lényegiéiben kiegészítette az írásos beszámolót. Többen szól­tak az idősek helyzetéről, a ser­téstelepeken dolgozók élete és mu nkakörülményeiről, valamint a ■ gyógyszerészek részvételéről a vörösk ereszt es-munkában. Ezt követően Salka László, a Vörös- kereszt megyéi, titkárságának munkatársa az elmúlt hetekben lezajlott véradó-ünnepségekről adott tájékoztatást* |t, j. Húsz brigád 2,1 millió forintos felajánlási a Biharugrai Halgazdaságban Hosszú évek óta az a titka a biharugrai jó eredményeknek, hogy a gazdaság vezetősége a termelési célkitűzéseket brigá­dokra lebontja, ismerteti, a terv túlteljesítésére kéri a dolgozó­kat. Most is így jártaik: el. A termelési tervből adódó felada­tokon húsz brigád osztozott, s azután mindegyik még valami pluszt adott, igén. így jött ösz- sze 1974-re a 2,1 millió forin­tos terven felüli termelési ér­ték. Ebben a gazdaságban többek között most honosítják meg a ..Dolgozz hibátlanul” munka- módszert. A munkahelyeket és környékét rendszeresen tisztán tartják, parkosítják, A kong­A békési cukorkaüzem dolgozói a napi műszak után virágokat ültetnek az üzem előtti kis parkban. Munkájukkal hozzájárulnak a fiatal város szebbé teteiéhez (Fotó: Demény) Elvek, arányok, adók Kezdjük azzal, ami a legtöbbet mondja. Tavaly az állami költ­ségvetés bevételeinek minden száz forintjából csupán 5,90-et fizetett be a lakosság adóként. Amikor tehát a lakossági adó­rendszer valamely részét felül­vizsgálják. módosítják — mint tette ezt legutóbbi, május 9-i ülésén a Minisztertanács —, nem az állami bevételek növelé­se az elsődleges cél. Sokkal in­kább a jövedelempolitikai elvek „személyre szólóbb” alkalmazá­sa, a társadalmi igazságérzet, s az adózási gyakorlat közelítése. Idézzük fel, mit rögzített a párt Központi Bizottsága 1972. november 14—15-i ülésének ha­tározata erről. Ezt olvashatjuk: „Az igazságos közteherviselés érvényesítése érdekében, további intézkedésként, meg kell vizs­gálni a nem munkából eredő jövedelem (öröklés, ajándékozás stb.). az ingó és ingatlan tulaj­donra vonatkozó megfelelő, át­fogó adórendszer kidolgozásának és bevezetésének lehetőségét.” Ne röstelljük a közhelyként hangzó megállapítás papírra ve­tését. Adót, illetéket az fizet, akinek van valamije. Mert igazságtalanság-e az, ha az állam élesebb választóvo­nalat húz a kisebb és a nagyobb summát érő ingatlanok közé. s kiköti, a 800 ezer forintnál érté­kesebb lakóház, öröklakás, szö­vetkezeti lakás tulajdonosának — ahogy az 500 ezer forintnál értékesebb családi vagy társas üdülőrész birtokosának szintén — a házadón felül házértébadót iát fizetnie kell? Aki többet mondhat magáénak, az a ter­hekből is vállaljon nagyobbat — így helyes. Am vigyázzunk, nehogy csak egyik szemünk legyen nyitva, s csupán azt lássuk, hogy — mert bizonyára akadnak, akik így vé­lekednek — emelték az adókat... Csökkentették is. Például úgy, hogy tíz esztendővel megtoldot­tak a házádómentesség felső ha­tárát, s kiterjesztették a mente­sítés lehetőségét az olyan átala­kításokra, melyek lakástöbbletet eredményeznek.- Hasonló moz­zanatokat fedezhetünk fel az öröklési illeték szabályozásánál megint csak. azaz nem „húztak egyet a csavaron”, ahogy ezn; köznapiam fogalmazza az állam­polgár, hanem — a hasonlat­nál maradva — pontosabban helyére illesztették a csavart, S ez nem ugyanaz! Annyira nem, hogy könnyű az összefüggéseket fölleim, hi­szen ugyanezen az ülésen dön­tött a Minisztertanács az állam­polgárok által építhető lakások és üdülőik nagyságáról. A hat­szobásnál nagyobb lakásokat — családi házban 140, több lakásos épületben 125 négyzetméter fe­lett — aligha csupán a fölös lu­xus okán ítéli megengedhetet­lennek a rendelkezés. Hanem főként azért, mert ezek a la­kások — és a háromszobásná! nagyobb üdülők. —,ha nem is mindig bevallottan, de esetleg üzletelésre szolgálnak. Ahogy, finoman szólva, akad erre pél­da... Történt tehát egy lépés, a szo­cialista jövedelempolitika elvei­nek következetesebb érvényesí­tésére, s a lépés súlya természe­tesen a jelzőn, a szocialistán van. Azaz azoknak az arányok­nak az alakításán, melyeket a társadalom túlnyomó többsége — még ha olykor érintett is! — helyesnek tart, s azoknak az aránytalanságoknak az elsor­vasztásán, melyek okkal, joggal, visszatetszést szültek. Az állam — gondoljunk csak a bevezetőben említett öt forint kilencven fillérre — nem lesz sokkal gazdagabb ezekkel az adó- és illetékobulusokkal. A társadalmi közérzet azonban mindenképpen gazdagabb lesz a különbségtevés kedvező hatásai­val. S nem az adóforintok gva- rapítása, hanem ez volt a cél. M. O.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom