Békés Megyei Népújság, 1974. május (29. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-12 / 109. szám

\m C. Vologyin novellái: TISZTA REZEK . gén, ezekkel a háború­ban edzett kezekkel fojtottam meg. Pár m perccel előbb még nem is gondoltam na, de nem is gondolhattam, mert minden emlék szörnyű és elviselhetetlen fájdalmat okozott. Undorral aaorftottara m nyakát, ö pedig égető gyű­lölettel meredt rám, és csak akikor láttam feleimet a szemében, amikor már alig volt benne éilet. De gyerekek! Miért hú­zódtok el? Asszonyok! Mi­ért szaladtok házaitokba? Miért ürül ki az utca? Nem ismertek meg, embe­rek? — Marj«! Állj meg! Hallgass meg! De becsapta ajtaját. Egy perccel előbb még., mi­ről is beszélgettünk? ja, igen! Hogy jó termés lesz az idén, meg arról, hogy újból meg kellene nősül. nöm_ — Anyisznn! Bátyakám! Talán te megérted! De Anyiszim is elforduL Emberek! Hát nem ez az első, akit megöltem! Ami­kor elfogyott a töltényem, ugyanezt tettem, mint most, és a barátaim, az elvtársaim megköszön­ték! A parancsnok meg­dicsért a szakasz előtt'™. Igaz, akkor ők még éltek. Emlékeztek még, emberek? Nem szabad nem emlékt_- na! Vagy elfelejtettétek, hogy a ti és az én bará­taim már nincsenek az élők között? Pedig ők vol­tak a győztesek — és alig várták, hogy hazatérjenek hozzátok. Nincs jogotok er­ről elfeledkezni!... Akkor engem megdicsértek, mert tettemmel megmentettem a szakaszt. És máskor is meg. történt — a partizánok felderítői nem voltak óvo­dások™ Megértelek benne­teket, emberek, valóban meg kell mosnom a keze­met. Meg kell mosnom™ Váratlanul láttam meg. Jól táplált, elégedett volt. Éppen sort ivott Először nem hittem el, becsuktam a szemem, és a barátaimat láttam magam előtt, amint hideg, habzó sört isznak. Emlékeztek a kis felderí­tőlányra, Anjára? Igen? Azt mondják, hogy fel­akasztották? Nem! Pjotr mellett láttam, amint vo­natot robbantottak... várták a győzelmet... vártáik™ Igen, jól emlékeztek. Pjotr szerette Anját™ Pjotr meg. halt, amikor a lány fa­gyott testét akarta levágni az akasztófáról. Emlékez­tek? Egymás mellett fe­küdték™ És ott állt a bó­dénál a mindig vidám Al- joea..., aki a családjával * együtt égett d... Láttam Aljosát, és úgy éreztem, hogy minit régen az erdő­ben, összejöttek a régi partizánbarátok... De már mindnyájan halottak, mind­nyájan a föld alatt van­nak.. Elfordultam és tud­tam, a fiaimat fogom lát­ni. Pasenkát, akit szétta­postak,­El akartam menni, fél­tem rágondolni, hogy ez itt, ez a jól táplált, elége­dett alak, ez adta fel a kis Anját, lőtte agyon Pá- veit, miatta égett el A1 jó­sa... ó ölte meg a gyerekei­met, taposta agyon Pásen- kát. Lehet, hogy elmentem volna, de valaki rámkiál­tott. Valaki az új baráta­im közül, hiszen sok új ba­rátom van az épülő üzem­ben. Akikor odaléptem el­lenségemhez, aki hűvös gyűlölettel az arcomba ki­áltotta: — Amnesztiát kaptam! Ha megijed, ha elszalad — nem érdekelt volna. Ví­vódjon magával. De nem mozdult, sőt még gúnyo­san az arcomba nevetett. Igen. ezekkel, a háború­ban edzett kezekkel fojtot­tam meg­szaladnak utánam... Azt hiszik, hogy embert öltem. Rendőrért kiáltanak. Magam megyek a rendőr­ségre. Csak előbb meg kell mosnom a kezemet. Hogy a törvény elé tisz­ta kezekkel álljak. zárult szívvel, szűk lövészárkokra, a hala- fojtott izgalom- los rohamókra. A katonáik mai várták a időszámítása a Győzelem gárda-őrmester napjától kezdődött. A Győ- parancsát. A zelem napja, amelyről any­fronton töltött nyit álmodoztak Breszt évek, a harcok romjai között, a ködös tüze keményre pinsaki mocsaraknál, a Vol­edzették a fiatal őrmester ga mellett, a Dnyepernél arcát, aki mint lelkiisine- és az Oderánál. hirtelen retük és becsületük állt köszöntött rájuk egy máju­előttük. Rögtön megszólal, si éjszakán. És a pillanat- és akkor menni kell, előre, nyi boldog megilletődés az ismeretlen felé, talán a után azon az éj szálkán a halálba... győztesek az ég felé fordí_ Mindössze néhány perc- tották fegyvereiket, és örök- cel ezelőtt a négy katona re feledve a háborút, ki- gondtalanul tért vissza a lőtték összes megmaradt hegyek közti vadászatról. A töltényeiket. Először a kanyargós út egyik fordu- négy év alatt, ez az ünne- lójánél leültek, hogy bevár- pélyes lövöldözés senkit jak társukat. És most is, nem ijesztett, senkit nem mint egész nap, önfeledt fenyegetett halállal. A hő- boldogsággal hallgatták a ború felett aratott győzelem csendet, amely számukra hangos és vidám üdvözle- természetellenesnek tűnt, és te volt ez a sortűz. hozzá kellett szokniuk. Az őrmester rögtön Mint ahogy azt is meg kel- szól & menni keU lett szokni, hogy a magas , , . fa nem figyelőpont, hanem Ma reggel a katonáik va- békés, vidáman hajlongó daszni indultak, de meg- ienyő, hogy a feneiketlen szokásból géppisztolyaikat szakadék szélén húzódó ös- is magukkal vitték. Pedig vény nem aláaknázandó út, azokra már nincs szükség... hanem vadászösvóny, hogy Már elküldték a győzelem- a forduló mögött nem el- föl tudósító leveleket, a lenséges csapda, hanem fasisztáktól megtisztított soha nem látott szépség vár Prágában készült fényké- rájuk. pékét. A gyorsan repülő, Boldog önkívületben vol- bökés időben jókedvűen ug- tak, hogy átvészelték a ratták egymást, élcelődtek háborút. Arra gondoltak, a géppisztolyok cipelésén. milyen öröm lesz találkoz- A pihenőnél pedig, mintha ni a családdal, a menyasz- összebeszéltek volna, félre- szonnyal, az életben ma- tették fegyvereiket, és fel- radt barátokkal. Közben elevenítették a régi békés eszükbe jutottak az elesett otthoni vadászatok hangú­ba j társak özvegyei és sízü- latét, lei is. ...Aztán öten lettek... —Hogy mindörökre elfe- Ma találkoztak először lejtsék a már számtalan- öt katona, akik mindenfelé saw megátkozott háborút, megfordultak: csatákban igyekeztek nem gondolni a vereséget szenvedtek, beke­rítettek, fogságból szököt­tek, kórházban ápolták — de végül mégis győztesek. A legfiatalabb még nem ismerte a szerelmet sem, a legöregebb már ősz volt — nagyobbik fiát Moszkva alatt vesztette el, a kiseb­biket Berlinnél temették el. A másik kettő, az őrmes­ter és a közkatona annak a nemzedéknek képviselői, amely a szovjet hatalom­mal együtt született. Mind­ketten önkéntesként jelent­keztek a frontra. Az ötödik — haldokolva feküdt előttük. Nehezen jutott el hozzájuk, éppen csak értesíteni tudta őket: — Fasiszták... sokan.. Vé­gem van... Az őrmester pedig rög­tön szólni fog, és menni kell az ismeretlen felé, esetleg a halál felé. Mind­nyájan várták a parancsát annak ellenére, hogy már befejeződött a sokszor meg­átkozott háború, hogy már elküldték a győzelmi leve­leket, hogy már készültek a menyasszonyokkal, a fe­leségekkel, a gyerekekkel, az anyákkal találkozni. Várták a parancsot, mert becsületük, lelkiismeretük is ezt diktálta. A távolban meglátták a fasisztákat. Sokan voltak. Rejtőzve lo­pakodtak a magas osztrák hegyek között. — A kommunisták lép­jenek ki — szólalt meg csendesen az őrmester. Ketten előreléptek. A harmadik, az ősz harcos melléjük lépett: — Gyerekek! Engem is vegyetek magatok közé. ommunistánaik! Fordította: Sass Attila Feldmann Tibor Új könyvekről — röviden A Kossuth Könyvkiadó több fontos és érdekes új könyvet jelentetett meg. Miniatűr kiadásban látott napvilágot Friedrich Engels: Magyarország 1848—49. cí­mű kötete, magyar és német nyelven. Lendvai L. Ferenc és Nyiri J. Kristóf a szerző­je A filozófia rövid történe­te című kézikönyvnek, amely a Védáktól Witt- gensteinig, vagyis a leg­régibb keleti filozófiai irányzatoktól a legmoder­nebb, már a polgári filozó­fia felbomlását tükröző áramlatokig ad összefoglalót a kapitalizmus előtti korok, filozófiájáról, valamint a polgári filozófia történeté­ről. Bibliográfiai mutatók is szolgálják a lengyel Mie- czysiav Fleszar összefog­laló műve, A világ gazda­ságföldrajza használhatósá­gát; a könyv — a korszerű követelményekhez igazodva — nem egyszerűen leíró, ha­nem elemző gazdaságföld­rajzi ismereteket is nyújt A Magyar Tudományos Akadémia Történettudomá­nyi Intézetéinek gondozásé­Nyolc sor Demény Ott» Forró a te küszöböd ajtód kilincsed izzik éget tüzel halovány ágyneműd láz a te inged lábad a takaró alatt kétnyelvű vad kolomp jövetelem robaj égzenges ó emlékszel-e mondd ban. Litván György szer­kesztésében jelent meg a Magyar munkásszociográfi­ák kötete, amely az 1888-tól 1945-ig terjedő időszakot öleli fel; cikkei és tanul­mányai a magyar munkás­ság felszabadulás előtti éle­tébe adnak hasznos bepil­lantást. A Szépirodalmi Könyvki­adó Magyar remekírók so­rozatában látott napvilágot Nagy Lajos válogatott mű­veinek kötete. Harmadik kiadásban jelent meg Sza­bó Magda: A Danaida című regénye. Az Európa Könyvkiadó sokadik kiadásban jelentette meg Guy de Maupassant vi­lághírű regényét, az Egy asszony élete című regényt, Illés Endre kitűnő tolmá­csolásában és a mű élveze­tét fokozó utószavával. V. G. Jan: A tatárjárás című tör­ténelmi regénye a magyar— szovjet közös kiadás kereté­ben. a budapesti Európa és az ungvári Kárpáti Kiadó együttes gondozásában ke­rült a könyvesboltokba. Az Akadémiai Kiadónál megjelent A magyarországi matematika története. Ez a legrégibb időktől a XX. szá­zad elejéig tárgyalja az ér­dekes témát, Szénásey Bar­na kutatómunkájának ered­ményeként. Szilágyi Ferenc: Csokonai dunántúli tájszó­gyűjtése című műve a Nyelvtudományi értekezé­sek sorozatában jelent meg, s egy fejezetet mutat be irodalmi nyelvi szókincsünk történetéből. A Móra Könyvkiadó adta ki — a magyar—szovjet kö­zös kiadás keretében, az ungvári Kárpáti Kiadóval közösen — J. Csarusin: Tomka című képes mese­könyvét, Szöllösy Klára for­dításában, Győrffy Anna il­lusztrációival. Egy verses képeskönyvvel is jelentke­zett a kiadó, a berlini társ­kiadóval közösen, Eva-Jo- hanna Rubin: Hopp-hopp- hopp című, rajzokkal il­lusztrált kötetével. A magyar—romén közös kiadás keretében kerülhet az olvasóhoz Bálint Tibor: Nekem már fáj az utazás című elbeszélés-kötete, I. C. Dragusanu: Erdélyi peregri­nusa, Hervay Gizella: Űr­lap című verseskötete, Pás- kándi Géza: A vegytisztító becsülete című könyve, amely új novelláit, párbe­szédeit tartalmazza, s végül Aurel Rau: Törékeny lá­nyok című verseskötete. Felszabadulásunk 30. évfordulójára készülve Vers­és novellapályázat fiataloknak A KISZ Békés megyei Bizottsága és a Békés megyei Népújság szerkesztősége fiatalok számára vers- és no­vellapályázatot hirdet. A pályázat célja, hogy ifjúsá­gunk a felszabadulás 30. évfordulójára készülve ké­pességeit és tenniakarását irodalmi alkotásokkal is bizonyíthassa. A témaválasztás kötetlen, szeretnénk azonban, ha a benyújtott alkotások a ma emberének életét, gondolatait tükröznék. Pályázni csak olyan al­kotásokkal lehet, amelyek még sehol nem jelentek meg nyomtatásban és alkotójuk életkora legfeljebb 30 év. A verspályázat első díja: 1000 forint, második díj: 800 harmadik díj 500 forint. A novellapályázat első díja: 1 500 forint, a második díj: 1 000, a harmadik díj 500 forint. A díjnyertes alkotások és a közlésre, de díjazásra nem javasoltak legjobbjai megjelennek a Békés megyei Népújság kulturális mellékletében. A pályázat értékelését zsűri végzi, az alkotások be­küldési határideje: 1974. szeptember 1. Cím: KISZ Bé­kés megyei - Bizottsága. 5600 Békéscsaba, Szabadság tér 17. A borítékra írják rá: „Vers- és novellapályázat”. Eredményhirdetés: 1974. október 6-án, a Népújság vasárnapi számában. A KISZ A Békés megyei Népújság Békés megyei Bizottság* szerkesztősége ÖTEN VOLTAK

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom