Békés Megyei Népújság, 1974. május (29. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-01 / 100. szám

X* Ax Rek acSt Á® 0_° K Nevető nagyvilág PÁRIZS Maurice hazaérkezik este. Yvonne, a felesége öleléssel várja, már hozza is a papucsot, betessékeli a karosszékbe. Oda­adja a sportlapot, a pipát. A férj mély életbölcsességgel mondja: — Yvonne, drágám, és most mutasd meg az új kalapot, amit ma vettél... PRÁGA A kislány megkérdezi az ap­jától: — Papa, miért nem akarsz játszani velem? — Mert nincs időm. — Miért nincs időd? — Mert dolgozom. — És miért dolgozol? — Hogy pénzt keressek. — És minek kell azt a pénzt keresned? — Hogy enni adhassak neked. — Pillanatnyilag semmi, a fi­úk éppen egy messziről érkezett idegent temetnek. — Miben halt meg? STOCKHOLM — Igen. hatéves gyakorlatom megüresedett sofőri állásra? — Szóraí ön jelentkezik a van. i m Naiv kérdés — Ismersz csikós szőrű állatot* zebrán vivfil? , (A Wochenpresse-boi) S A kislány ekkor elgondolko­dik, majd megszólal: Tarka magazin A féltékenység nem hagyta nyugodni az 50 esztendős Mary asszonyt arra a gondolatra, hogy férje talán a titkárnőjével flör­töl. A találékony asszony, hogy elijessze fiatal vetélytársnőjét, eredeti módszert talált ki. Több estén át a hivatala előtt várta férjét cukorért ..bérelt” 14 szomszéd gyerekkel. A gyerekek ez­zel a kiáltással rohantak a hivatalból kilépő férj felé: ,,Jó estét, papa!” * * * A francia közlekedésbiztonsági hivatal közvéleményku ta­tása során kiderült: a lerosszabb autóvezetők a 18—24 éves fi­atalemberek. Náluk csaknem kétszer akkora a közúti szeren­csétlenségben való részvétel kockázata, mint más gépkocsiveze­tőknél A 35—44 éves vezetők bizonyultak a legjobbaknak. Náluk 25 százalékkal alacsonyabb az átlagosnál az a kockázat, hogy közúti szerencsétlenség rés ztvevői lesznek. A nők, életko­ruktól függetlenül, rosszabb vezetők, mint a férfiak: náluk a közlekedési baleset kockázata 25 százalékkal meghaladja az át­lagos színvonalat. * * * Egy újságírót, aki riportot készített egy cirkuszműsorról, valósággal bámulatba ejtett az egyik idomító határtalan bá­torsága: az idomár egy oroszlánnak hátat forditva bedugta a fejét egy leopárd szájába, és emellett egy fekete párducot igye­kezett tisztes távolságban tartani. A nézők viharos tapssal ju­talmazták merészségét. Az újságíró a kulisszák mögött megkérdezte az idomítót, régóta dolgozik-e vadállatokkal. — Nem — válaszolta a cirkuszművész. A múlt év végéig autóbuszsofőr voltam, iskolásokat szállítottam haza, de abba kellett hagynom ezt a munkát, mert a gyermekek zajongása és csínyjei nagyon idegesítettek.;, — Papa, most nem vagyok éhes, úgyhogy nyugodtan játsz­hatsz velem... MILÁNÓ Két korosodó férfi üldögél • presszó kis asztalánál. — öregszem, barátom, na­gyon öregszem — mondja az egyik. — Most vetted észre? — Igen. Tegnap egy divatbe­mutatón voltam. Sorra vonultak el a ragyogó, csinos, elegáns, magas, fiatal nők, s én csak egyre gondoltam, amikor gyö­nyörködtem bennük. — Mire? — Milyen jó női kosárlabda­csapatot tudnék összeállítani ezekből a nyúlánk, fiatal lá­nyokból!. .. BELGRAD Két, alaposan becsiecsentett férfiú tántorog a hosszú dűlő- úton hazafelé, amikor megpil­lantanak egy lovas szekeret. — Mennyire irigylem én eze­ket a lovakat, komám — sóhajt az egyik. — S ugyan miért? — Mert négykézláb mehetnek haza... TEXAS A texasi fogadóba berobban egy vendég. Elterpeszkedik az ivópultnál és elordítja magát: — Semmi sincs ebben a sze­métdombon? i— Becsörtetett ide — vála­szolja a csapos — és azt akarta tudni, hogy van-e valami ebben a szemétdombon? BECS Egy tíz év körüli kisfiú a következő szavakkal állít be a könyvkereskedésbe: — Bácsi, tessék adni egy olyan könyvet, amit majd tizennyolc éves koromban olvashatok... LONDON Lord Palmington elmegy a szemorvoshoz. Panaszkodik, hogy olvasás közben elmosó­dott fekete foltokat lát a pa­píron. Az orvos megvizsgálja és szemüveget rendel a lordnak. Másnap Palmington lordja újra megjelenik a szemorvosnál, pá­paszemmel. — Nos — kérdezi a doktor —, j még mindig látja a fekete föl- jj tokát? — Még mindig — feleli a : lord —, szemüveggel sokkal • ■ tisztábban... HAMBURG m Két kereskedő találkozik. — Nézzék csak, hogy meghíz- : tál, Gustav! Vitaminokat szedsz? : — Nem, ez a soványí'ó tab- ■ lettáktól van, Hans. — Te soványító tablettákat! eszel és hízol? ■ I — Nem eszem. Árulom... j Álom és valóság •— Képzeld, azt álmodtam, hogy egy szőke nö miatt elhagy­tál l... (A Wochenpressc-ből) — Tudna valami ajánló- : levelet hozni az első munka- \ Már CLZ Ók Óiban . . . helyéről? s — Csak három hét múlva, : ■ — Miért? ■ — Azért, mert az igazgató, ! akinek a sofőrje voltam, addig j a kórházban lesz.-. BUDAPEST m m — Mi történt ma a vállalat- • •mái? — érdeklődik a feleség a ; hazatérő férjtől. m — Ne is kérdezd! Szörnyű • napom volt! A főnököm három 5 embernek járó munkát adót. ; — És hogy tudtad elvégezni? j ■ — Szerencsére nyolcán vol- • tunk... Révész Tibor gyűjtéséből ’ Köszönöm, de hajtás közben nem szoktam inni! (A Wochenpresse-böl) Isó riporter (gon­dolatban). íme, itt van ő, a leg­jobbak közt a legjobb, napjairik hőse. Végre rátaláltam! Egyes egyedül én! Második riporter (nem tudni, honnan kapott szimatot, fennhangon mondja): Előre! Teljes sebességgé} hozzá, és a riport már a zsebemben van! Ügy látom, fiú az illető... AZ ÉLMUNKÁS MEGHÚZZA AZ ELSŐ CSAVART. Első riporter. Fiatal olvasóink nevében szere­tettel üdvözlöm önt és gratulálok a versenyben elért eredményéhez. Mondja, hogyan sikerült teljesítenie a tervet? Második riporter. Ha már egyszer megzavarja meghittnek ígérkező be­szélgetésünket, akkor ne adjon fel ilyen hülye kérdéseket. Hisz az csak természetes, hogy ked_ rés riportalanyunk új munkamódszerek, taka­rékossági rendszabályok alkalmazása során ju­tott el idáig. Az pedig a napnál is világosabb, hogy a verseny előtt el­olvasott jó néhány köny­vet, készített egy rakás műszaki rajzot. A két riporter buzgón jegyzi az elhangzotta­kat. M* Katjusenko; AZ ÉLMUNKÁS MEGHÚZZA A MÁSODIK CSAVART. Második riporter. Ud­varol-e már komolyan valakinek? Első riporter. Miféle szerzet maga, kedves kolléga? Az magától ér­tetődik, hogy egy él- munkás jár valakivel, aki meleg szavakkal buzdítja, odaadó figye­lemmel kíséri riport­alanyunk munkáját és segít eredményeinek fo­kozásában. Csakis neki köszönhető, hogy hősünk beiratkozott az esti is­kolába, és klasszikus muzsikát hallgat a kon­certeken. MEGHÚZZA AZ ÉLMUNKÁS A HARMADIK CSAVART. A két riporter buzgón jegyez. Második riporter. Volt-e nézeteltérése a művezetővel? Első riporter. Szent is­ten! Hát hol talál maga olyan élmunkást, akinek ne lett volna nézetelté­rése a művezetővel? Az igazi sikert kimondottan a nagy viták, ellentétek szülik, ahol legtöbb eset­ben az eredményesebb módszer győzedelmeske­dik. A két riporter jegyez. AZ ÉLMUNKÁS MEGHOZZA A NEGYEDIK CSAVART. Interjú az élmunkással Második riporter. Mit érzett abban a pillanat­ban, amikor megnyerte a versenyt? Első riporter. Szavam­ra, kedves kolléga, ma­ga egyenesen a Holdról jött. Különben tudhatná: eszébe jutott nehéz gyer­mekkora, élmunkás apja, élmunkás anyja... A két riporter jegyez. AZ ÉLMUNKÁS MEGHÚZZA AZ ÖTÖDIK CSAVART. Első riporter. Köszönöm szépen az interjút To­vábbi sikereket kívánok! Második riporter. En­gedje meg, hogy a ma­ga nevében szeretettel üdvözöljük újságunk ol­vasóit. Viszontlátásra! Élmunkás (meghúzván a hatodik csavart is): Állok rendelkezésükre. Parancsoljanak. Mire lennének kíváncsiak? Első és második ripor­ter rohan a szerkesztő­ségbe. Futás közben be csavarják töltőtolluk kupakját. iggyek el: fordult ilyesmi.. elő­mar lord: Baraté ^tfvaahri

Next

/
Oldalképek
Tartalom