Békés Megyei Népújság, 1974. május (29. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-12 / 109. szám

Kádermunka a pártalapszervezetek napirendjén A köször mestere Kétegyházán, m ÉRDÉRT Vállalat telepén dolgozik Bottäs Péter faipari élező. Rajta mú­lik, hogy a fűrész könnyen vagy nehezen vágja a fát. A Bottás Péter kezéből kikerülő szerszá­mokkal soha sincs baj. Jó mun­kájáért megkapta a Faipar Ki­váló Dolgozója kitüntetést és eddig már kétszer volt Kiváló Dolgozá Hogy szakmájának mestere, azt tavaly novemberben ismét bizonyította: harmadik lett a fűrészelők országos versenyén. Ezen a versenyen a legjobbak mérték össze tudásukat, ügyes­ségüket, gyorsaságukat és szi­gorú zsűri ellenőrizte a szalag­fűrész hegesztését, sima futását, tartósságát. Munkahelyé« agy szovjet gyártmányú automatagép segíti munkáját. Ezen 16-féle fogazás állítható be, és a köszörű gyor­san, pontosan alakítja ki a fű­rész élét Fórumláda a dolgozók véleményének KISS JÄNOS IGAZGATÓ: jó, ha kapunk figyelmeztetést MÉSZÁR ISTVÁNNÉ: Napjainkban mind többet hal­lunk, beszélünk az üzemi de­mokráciáról, annak jelentősé­géről. , Egy üzemet gyárat vállala­tot ma már nem lehet csak író­asztal mellől vezetni, termelé­sét irányítani. A vezetők a szakmai ismeretük, politikai tisztánlátásuk mellett nem nél­külözhetik a dolgozó kollektíva véleményét. Egy vezető tekin­télyét az nem csorbítja, ha gyakran megfordul a termelő­műhelyekben, s kezet fog, elbe­szélget az ott dolgozó munká­sokkal. A Békés megyei Vegyesipari Vállalat vezetői a dolgozókkal való kapcsolat szélesítésére tö­rekszenek. Ezért a vállalat va­lamennyi telephelyén fórumlá­dát helyeztek eL — Mi tette szükségessé és mi a célja a fórumládák elhe­lyezésének? — kérdeztük Kiss János igazgatótól. — Tapasztalatunk az, hogy dolgozóink többsége a termelé­si tanácskozásokon, brigádérte­kezleteken különböző okok mi­att nem mondja el azt, ami a szívüket nyomja. Ebbe a ládába — névvel vagy anélkül — min­denki elhelyezheti javaslatát, bírálatát. Vállalatunk vegyes összetételű és piacérzékeny. Üzleti kapcsolatainkon keresz­tül minden piaci változást azon­nal érzünk. Űj termékeket fej­lesztettünk ki. Ezekkel kapcso­latban is feltétlenül jó, ha ka­punk egy-két figyelmeztetést, javaslatot a munkáskollektívá­tól, amit természetesen igénye­lünk is. A fórumláda célja: elő­segíteni a dolgozó kollektíva vé­leménynyilvánítását. Az 1973-as gazdasági évet jól zártuk, 40 nap nyereséget tud­tunk fizetni. Ezt a szintet sze­retnénk tartani a jövőben is. Befejezésül még az igazgató elmondta, hogy a fórumládát minden hónap elején kiürítik, s .a válaszokat a legrövidebb időn belül megadják. A motortekercselő műhelyben nagy a sürgés-forgás. Gépek kattognak, forrasztópákák füs­tölögnek, fürge ujjú lányok, asz- szonyok tekercselik a csévéket. Az üzemrészben dolgozók egy komplex brigádban tömörülnek. Ennek a szűkebb közösségnek a tagja Mészár Istvánná. Az alacsony termetű, vékony asz- szonyka munkáján, mozdula­tain látszik, hogy nem tegnap kezdett dolgozni, öt éve beta­nított munkása az üzemrésznek." — Leégett hegesztődinamókat, villanymotorok felújítását, ja­vítását végezzük. Korábban itt szakmunkások dolgoztak, de né­hány éve női betanított mun­kások végzik ezt a munkát — mondja, miközben megigazítja kendője alól előbukkanó őszü­lő haj tincsét. — Mennyire teljesítette az üzemrész az elmúlt évi tervét? — 102 százalékra, de körül­belül 90 százalékos létszámmal. Ez mintegy négymillió forint termelési értéket jelent — A kihelyezett fórumládák- ról mi a véleménye? — Véleményem szerint a dol­gozók, amit esetleg nem mer­nek értekezleteken elmondani azt itt megtehetik. — Eddig nem hallgatták meg magukat? — Dehogynem! Ha valakinek volt valami jó javaslata, azt elmondta a termelési tanácsko­záson vagy brigádgyűlésen. — Elfogadták ezt a vezetők? — Ami jó volt, azt igen. — önnek volt már javaslata? — Sajnos, még nem. De van olyan kollégánk, akinek a ja­vaslatát, észrevételét elfogad­ták. Egyébként az igazgató gyakran megfordul az üzemré­szekben, elbeszélget velünk. Na­gyon közvetlen ember. Ügy ér­zem, az üzemi demokrácia ná­lunk nemcsak szólam, hanem valóság is. — Más vezetők is bejönnek az üzemrészbe? — Igen, de ők már ritkáb­ban. Ügy érzem, nekik is tud­nánk néha segíteni. A motortekercselőktől a la­katosműhelybe mentünk. Az esztergapadok, munkaasztalok körül már takarítottak, vége a műszaknak. Harminc évvel ezelőtt a vál­lalat elődjénél kovácsként kez­É lő szó helyett írásban HUGYECZ PÁL: Beírunk — válaszolnak rá dett dolgozni Hugyecz Pál. Je­lenleg tmk-lakatos. öt is a fórumládával kapcsolatban kér­deztem: — Tudok róla, hogy létezik, örülök is neki. Tudja, mi egy­szerű emberek nem rendelke­zünk olyan jó beszédkészség­gel, hogy bármit elmondjunk... Ide „beírunk” és biztos meg­kapjuk rá a választ is. — Tett már valami észrevé­telt, javaslatot? — Még nem. De ha lesz öt­letem, vagy valami észrevéte­lem, biztosan leírom. — Megbecsülik a vállalatnál a munkásokat? — Igen. Nálunk tisztelik na­gyon a fizikai dolgozókat. Ezt mint a vállalat régi dolgozó­ja mondom. — Miben nvilvánul ez meg? — Meghallgatják bajunkat, panaszunkat. Bármilyen kér­désben segítenek a főnökök. A fizetéseken is meglátszik ez, mert a legjoban fizető cégek közé tartozunk. — Az igazgató és a főmér­nök mikor járt itt? — A napokban. Sűrűn jön az igazgató elvtárs. A többi mű­szaki vezető már kevesebbet „nyit ránk”. — Beszélgetett velük? — Ha itt vannak, mindenki­vel szívesen beszélgetnek né­hány percet. Az igazgató szí­vesen fogadja azokat az újí­tásokat, amik segítik a terme­lést. — Véleménye szerint a fó­rumláda betölti szerepét? — Biztosan, de nincs sok gondunk. Van munkánk, az anyag biztosított. Baj akkor van, ha nincs meg a folyama­tos termelés. Ilyenkor a pénz is kevesebb. Én csak azt tu­dom mondani, hogy ha a jö­vőben is úgy dolgozunk vala­mennyien, mint az elmúlt év­ben, akkor különösebb baj nem lesz. B megyei pártbizottság két alkalommal értékelte a Politikai Bizottság 1967- es, május 9-i határo­zatának végrehajtását. A vég­rehajtó bizottság pedig ki­lenc esetben tűzte napirendre a kádermunka ellenőrzését. Leg­utóbb a Központi Bizottság 1973. november 28-i ülése alapján ho­zott határozatnak megfelelően a magasabb igényekhez igazította a követelményeket, a káder­politikai elveket Állást foglalt a káder- és személyzeti mun­ka továbbfejlesztésének feladatai­ban. Feltárta a hiányosságokat, a káderek összetételében tapasz­talható kedvezőtlen tendenciá_ kát és meghatározta azok meg­szüntetésének módját megyénk­ben. Most a járási, városi párt- bizottságok után az alapszerve­zetek taggyűlésein kerül napi­rendre, ezért érdeme® néhány általános tapasztalatra felhívni a figyelmet. A kádermunlka ilyen széles körű megvitatásának nagy a je­lentősége, mert segíti a káder­politikái élvek egységes értel­mezését. Az eddigi felmérések megállapítják, hogy a káderek többsége politikailag, szakmailag felkészült, művelt vezető, irá­nyító készségük sokat fejlődött. A szocializmus építésével együtt nőttek, és a nem könnyű fel­adataikat eredményesen oldják meg. A megyei pártbizottságnál már kialakult a káderekkel való foglalkozás rendszere. Ennek ki­sugárzásaként a városi, járási pártbizottságoknál és a párt- alapszervezetek nagyabb részé­nél is jelentős a fejlődés. Ta­pasztalható ez különösen a vé­leményezési jog gyakorlásában, annak tiszteletben tartásában. Ez segíti munkájukat és a ká­derpolitikai elvek következete­sebb érvényesülésének az ellen, őrzését. Néhány tényező azon­ban akadályozza a továbblépést. A káderekkel való rendszeres foglalkozás helyett az a jellem- zó, hogy csak akikor beszélget­nek velük, ha kiugróan jó vagy kiugróan rossz dolgok történ­nek. Sok helyen hiányoznak a tudatos vezetési elvek és mód­szerek. Néhol a bizalom hiánya mögött féltékenység húzódik meg. Szinte általánosnak mond­ható, hogy főleg az állami, va­lamint gazdasági posztok betöl­tésénél a szakmai képzettséget (főképp az iskolai végzettséget) helyezték előtérbe és elhanya­golták a politikai követelménye­ket. Így ez csak a szakmai képzettséget nyújtó iskolák eL végzésére ösztönzött és háttér­be szorult a politikai, a világ­nézeti képzés iránti érdeklődés. Nem ritka például, hogy a dok­tori cím elnyerése miatt nem is a munkakörükhöz kapcsolódó tanulmányokat folytatnak. Ugyanakkor jelentkezik az a veszély is helyenként, hogy az embérek megítélésének nem a tényleges munka, a szakmai, po­litikai hozzáértés, magatartás, vezetői készség az alapja, hanem a felszínesen kialakult pozitív vagy negatív vélemény. Ezzel függ össze, hogy olykor alkal­matlan kádert helyezetnek egyik vezető állásból a másik vezető állásba. A politikai alkalmasság tar­talma sem kellően tisztázott a vezetők egy részénél — állapí­totta meg a megyei pártbizott­ság. Egyesek, nagyon helyesen, a kiválasztásnál, minősítésnél a marxista világnézetet követelik meg, mások a politikai lojali­tást is elegendőnek tartják fon­tos funkciók betöltéséhez. En­nek az a következménye, hogy egyes állami, de főleg gazdasági területeken a politikai megkö­zelítést és mérlegelést nem tekintik fontosnak. Több vezetőnél nincs is törek­vés a politikai ismeretek bőví­tésére. A politikai felkészültség hiányából adódik az is, hogy a vezetők egy részénél tapasz­talható: a politikai kiállás hiá­nya, a lazaság, a fegyelmezet­lenség eltűrése, elsősorban csak a gazdasági kérdésekért ér­zett felelősség, a politikai fele­lősség másra való átruházása A politikai követélmények li­berális értelmezését és gyakor. latát mutatják azok a negatív- társadalmi jelenségek, amelyek a vezetők kisebb részénél ese­tenként felszínre törnek; a tár­sadalmi érdek elsődlegességének mellőzése, a tisztességtelen ha­szonra való törékvés, a korrup­ció, a „kenés”, az ajándékozás stb. Ezek a jelenségek elsősor­ban egyes szövetkezeti vezetők­nél tapasztalhatók, de egyes álla­mi és gazdasági vezetőknél is megtalálható a meg nem enge­dett eszközökkel való szerzés, a harácsolás, az önzés, az anya­giasság, az állami tulajdonnak megsértése. Hogy ez így történik, oka az is, hogy a káderkiválasztásnál szűk körben mozognak. Ismert embereket helyezgetnek és bá­tortalanul nyúlnak a fiatal, új káderekhez. Ezek a „biztos ká­derek” aztán sok esetben önző­vé válnak, a bírálatot nem szí­vesen fogadják, sőt esetenként megtorolják azt. Mindezek ugyan egyedi jelenségek, de így is figyelmet érdemelnek a tag­gyűlések vitájában. A politikai bizottság határoza­ta előírja az egészséges káder­csere szükségességét. Ebben a munkában ott követnek el kevesebb hibát, ahol érvényesül a demokratizmus, ahol a testü­letek egységesen, érdemben dön. tenek emberek sorsáról. Több vezető testületben csak akkor foglalkoznak emberek sorsával, amikor azt már súlyosan meg kell büntetni vagy le kell vál­tani. Ez azt is jelenti, hogy az alapszervezetek részéről nem mindenütt ellenőrzik rendszere­sen a vezetők munkáját. Ez vi­szont állami és gazdasági vona­lon a személyzeti munka párt­ellenőrzésének gyengeségében rejlik. H a rangsorolnánk a taggyű­lések összes napirendjét, akkor is az elsők között is a legelső helyre kíván­kozik a kádermunka továbbfej­lesztése, hiszen a vezetői után­pótlást, a tervszerű, tudatos ki­választást és a nevelést szolgál­ja. Az alapszervezetekben kell szélesíteni ezt a munkát, első­sorban a helyi erőket jobban bevonni, megbízni önálló felada­tok végrehajtásával. Lássák el a fizikai dolgozóidat politikai, tár­sadalmi megbízatásokkal, segít sék őket abban, hogy alkalmas­sá váljanak vezetői beosztásra. A fizikai dolgozók mellett a nők és fiatalok közül a vezetés pót­lására a jelenleginél szélesebb körű tartalék található me­gyénkben. A munka javítását nagyobb tervszerűséggel és a szemléletben! fogyatékosságok felszámolásával lehet megoldani. Nems könnyű, mert embereket kell megítélni, akiknél legfon­tosabb szempont a párt politi­kájának megértése és végre­hajtása. Ez megköveteli, hogy személyi kérdésekben ott döntse­nek, ahol azt legjobban ismerik. Ezért van még inkább jelentősé­ge a mostani taggyűléseknek. Rocskár János BÉKÉSCSABA ii. sz. téglagyár villanyszerelőt és gépírónőt vesz tel 84277 Szekeres András

Next

/
Oldalképek
Tartalom