Békés Megyei Népújság, 1974. május (29. évfolyam, 100-125. szám)
1974-05-12 / 109. szám
Kádermunka a pártalapszervezetek napirendjén A köször mestere Kétegyházán, m ÉRDÉRT Vállalat telepén dolgozik Bottäs Péter faipari élező. Rajta múlik, hogy a fűrész könnyen vagy nehezen vágja a fát. A Bottás Péter kezéből kikerülő szerszámokkal soha sincs baj. Jó munkájáért megkapta a Faipar Kiváló Dolgozója kitüntetést és eddig már kétszer volt Kiváló Dolgozá Hogy szakmájának mestere, azt tavaly novemberben ismét bizonyította: harmadik lett a fűrészelők országos versenyén. Ezen a versenyen a legjobbak mérték össze tudásukat, ügyességüket, gyorsaságukat és szigorú zsűri ellenőrizte a szalagfűrész hegesztését, sima futását, tartósságát. Munkahelyé« agy szovjet gyártmányú automatagép segíti munkáját. Ezen 16-féle fogazás állítható be, és a köszörű gyorsan, pontosan alakítja ki a fűrész élét Fórumláda a dolgozók véleményének KISS JÄNOS IGAZGATÓ: jó, ha kapunk figyelmeztetést MÉSZÁR ISTVÁNNÉ: Napjainkban mind többet hallunk, beszélünk az üzemi demokráciáról, annak jelentőségéről. , Egy üzemet gyárat vállalatot ma már nem lehet csak íróasztal mellől vezetni, termelését irányítani. A vezetők a szakmai ismeretük, politikai tisztánlátásuk mellett nem nélkülözhetik a dolgozó kollektíva véleményét. Egy vezető tekintélyét az nem csorbítja, ha gyakran megfordul a termelőműhelyekben, s kezet fog, elbeszélget az ott dolgozó munkásokkal. A Békés megyei Vegyesipari Vállalat vezetői a dolgozókkal való kapcsolat szélesítésére törekszenek. Ezért a vállalat valamennyi telephelyén fórumládát helyeztek eL — Mi tette szükségessé és mi a célja a fórumládák elhelyezésének? — kérdeztük Kiss János igazgatótól. — Tapasztalatunk az, hogy dolgozóink többsége a termelési tanácskozásokon, brigádértekezleteken különböző okok miatt nem mondja el azt, ami a szívüket nyomja. Ebbe a ládába — névvel vagy anélkül — mindenki elhelyezheti javaslatát, bírálatát. Vállalatunk vegyes összetételű és piacérzékeny. Üzleti kapcsolatainkon keresztül minden piaci változást azonnal érzünk. Űj termékeket fejlesztettünk ki. Ezekkel kapcsolatban is feltétlenül jó, ha kapunk egy-két figyelmeztetést, javaslatot a munkáskollektívától, amit természetesen igényelünk is. A fórumláda célja: elősegíteni a dolgozó kollektíva véleménynyilvánítását. Az 1973-as gazdasági évet jól zártuk, 40 nap nyereséget tudtunk fizetni. Ezt a szintet szeretnénk tartani a jövőben is. Befejezésül még az igazgató elmondta, hogy a fórumládát minden hónap elején kiürítik, s .a válaszokat a legrövidebb időn belül megadják. A motortekercselő műhelyben nagy a sürgés-forgás. Gépek kattognak, forrasztópákák füstölögnek, fürge ujjú lányok, asz- szonyok tekercselik a csévéket. Az üzemrészben dolgozók egy komplex brigádban tömörülnek. Ennek a szűkebb közösségnek a tagja Mészár Istvánná. Az alacsony termetű, vékony asz- szonyka munkáján, mozdulatain látszik, hogy nem tegnap kezdett dolgozni, öt éve betanított munkása az üzemrésznek." — Leégett hegesztődinamókat, villanymotorok felújítását, javítását végezzük. Korábban itt szakmunkások dolgoztak, de néhány éve női betanított munkások végzik ezt a munkát — mondja, miközben megigazítja kendője alól előbukkanó őszülő haj tincsét. — Mennyire teljesítette az üzemrész az elmúlt évi tervét? — 102 százalékra, de körülbelül 90 százalékos létszámmal. Ez mintegy négymillió forint termelési értéket jelent — A kihelyezett fórumládák- ról mi a véleménye? — Véleményem szerint a dolgozók, amit esetleg nem mernek értekezleteken elmondani azt itt megtehetik. — Eddig nem hallgatták meg magukat? — Dehogynem! Ha valakinek volt valami jó javaslata, azt elmondta a termelési tanácskozáson vagy brigádgyűlésen. — Elfogadták ezt a vezetők? — Ami jó volt, azt igen. — önnek volt már javaslata? — Sajnos, még nem. De van olyan kollégánk, akinek a javaslatát, észrevételét elfogadták. Egyébként az igazgató gyakran megfordul az üzemrészekben, elbeszélget velünk. Nagyon közvetlen ember. Ügy érzem, az üzemi demokrácia nálunk nemcsak szólam, hanem valóság is. — Más vezetők is bejönnek az üzemrészbe? — Igen, de ők már ritkábban. Ügy érzem, nekik is tudnánk néha segíteni. A motortekercselőktől a lakatosműhelybe mentünk. Az esztergapadok, munkaasztalok körül már takarítottak, vége a műszaknak. Harminc évvel ezelőtt a vállalat elődjénél kovácsként kezÉ lő szó helyett írásban HUGYECZ PÁL: Beírunk — válaszolnak rá dett dolgozni Hugyecz Pál. Jelenleg tmk-lakatos. öt is a fórumládával kapcsolatban kérdeztem: — Tudok róla, hogy létezik, örülök is neki. Tudja, mi egyszerű emberek nem rendelkezünk olyan jó beszédkészséggel, hogy bármit elmondjunk... Ide „beírunk” és biztos megkapjuk rá a választ is. — Tett már valami észrevételt, javaslatot? — Még nem. De ha lesz ötletem, vagy valami észrevételem, biztosan leírom. — Megbecsülik a vállalatnál a munkásokat? — Igen. Nálunk tisztelik nagyon a fizikai dolgozókat. Ezt mint a vállalat régi dolgozója mondom. — Miben nvilvánul ez meg? — Meghallgatják bajunkat, panaszunkat. Bármilyen kérdésben segítenek a főnökök. A fizetéseken is meglátszik ez, mert a legjoban fizető cégek közé tartozunk. — Az igazgató és a főmérnök mikor járt itt? — A napokban. Sűrűn jön az igazgató elvtárs. A többi műszaki vezető már kevesebbet „nyit ránk”. — Beszélgetett velük? — Ha itt vannak, mindenkivel szívesen beszélgetnek néhány percet. Az igazgató szívesen fogadja azokat az újításokat, amik segítik a termelést. — Véleménye szerint a fórumláda betölti szerepét? — Biztosan, de nincs sok gondunk. Van munkánk, az anyag biztosított. Baj akkor van, ha nincs meg a folyamatos termelés. Ilyenkor a pénz is kevesebb. Én csak azt tudom mondani, hogy ha a jövőben is úgy dolgozunk valamennyien, mint az elmúlt évben, akkor különösebb baj nem lesz. B megyei pártbizottság két alkalommal értékelte a Politikai Bizottság 1967- es, május 9-i határozatának végrehajtását. A végrehajtó bizottság pedig kilenc esetben tűzte napirendre a kádermunka ellenőrzését. Legutóbb a Központi Bizottság 1973. november 28-i ülése alapján hozott határozatnak megfelelően a magasabb igényekhez igazította a követelményeket, a káderpolitikai elveket Állást foglalt a káder- és személyzeti munka továbbfejlesztésének feladataiban. Feltárta a hiányosságokat, a káderek összetételében tapasztalható kedvezőtlen tendenciá_ kát és meghatározta azok megszüntetésének módját megyénkben. Most a járási, városi párt- bizottságok után az alapszervezetek taggyűlésein kerül napirendre, ezért érdeme® néhány általános tapasztalatra felhívni a figyelmet. A kádermunlka ilyen széles körű megvitatásának nagy a jelentősége, mert segíti a káderpolitikái élvek egységes értelmezését. Az eddigi felmérések megállapítják, hogy a káderek többsége politikailag, szakmailag felkészült, művelt vezető, irányító készségük sokat fejlődött. A szocializmus építésével együtt nőttek, és a nem könnyű feladataikat eredményesen oldják meg. A megyei pártbizottságnál már kialakult a káderekkel való foglalkozás rendszere. Ennek kisugárzásaként a városi, járási pártbizottságoknál és a párt- alapszervezetek nagyabb részénél is jelentős a fejlődés. Tapasztalható ez különösen a véleményezési jog gyakorlásában, annak tiszteletben tartásában. Ez segíti munkájukat és a káderpolitikai elvek következetesebb érvényesülésének az ellen, őrzését. Néhány tényező azonban akadályozza a továbblépést. A káderekkel való rendszeres foglalkozás helyett az a jellem- zó, hogy csak akikor beszélgetnek velük, ha kiugróan jó vagy kiugróan rossz dolgok történnek. Sok helyen hiányoznak a tudatos vezetési elvek és módszerek. Néhol a bizalom hiánya mögött féltékenység húzódik meg. Szinte általánosnak mondható, hogy főleg az állami, valamint gazdasági posztok betöltésénél a szakmai képzettséget (főképp az iskolai végzettséget) helyezték előtérbe és elhanyagolták a politikai követelményeket. Így ez csak a szakmai képzettséget nyújtó iskolák eL végzésére ösztönzött és háttérbe szorult a politikai, a világnézeti képzés iránti érdeklődés. Nem ritka például, hogy a doktori cím elnyerése miatt nem is a munkakörükhöz kapcsolódó tanulmányokat folytatnak. Ugyanakkor jelentkezik az a veszély is helyenként, hogy az embérek megítélésének nem a tényleges munka, a szakmai, politikai hozzáértés, magatartás, vezetői készség az alapja, hanem a felszínesen kialakult pozitív vagy negatív vélemény. Ezzel függ össze, hogy olykor alkalmatlan kádert helyezetnek egyik vezető állásból a másik vezető állásba. A politikai alkalmasság tartalma sem kellően tisztázott a vezetők egy részénél — állapította meg a megyei pártbizottság. Egyesek, nagyon helyesen, a kiválasztásnál, minősítésnél a marxista világnézetet követelik meg, mások a politikai lojalitást is elegendőnek tartják fontos funkciók betöltéséhez. Ennek az a következménye, hogy egyes állami, de főleg gazdasági területeken a politikai megközelítést és mérlegelést nem tekintik fontosnak. Több vezetőnél nincs is törekvés a politikai ismeretek bővítésére. A politikai felkészültség hiányából adódik az is, hogy a vezetők egy részénél tapasztalható: a politikai kiállás hiánya, a lazaság, a fegyelmezetlenség eltűrése, elsősorban csak a gazdasági kérdésekért érzett felelősség, a politikai felelősség másra való átruházása A politikai követélmények liberális értelmezését és gyakor. latát mutatják azok a negatív- társadalmi jelenségek, amelyek a vezetők kisebb részénél esetenként felszínre törnek; a társadalmi érdek elsődlegességének mellőzése, a tisztességtelen haszonra való törékvés, a korrupció, a „kenés”, az ajándékozás stb. Ezek a jelenségek elsősorban egyes szövetkezeti vezetőknél tapasztalhatók, de egyes állami és gazdasági vezetőknél is megtalálható a meg nem engedett eszközökkel való szerzés, a harácsolás, az önzés, az anyagiasság, az állami tulajdonnak megsértése. Hogy ez így történik, oka az is, hogy a káderkiválasztásnál szűk körben mozognak. Ismert embereket helyezgetnek és bátortalanul nyúlnak a fiatal, új káderekhez. Ezek a „biztos káderek” aztán sok esetben önzővé válnak, a bírálatot nem szívesen fogadják, sőt esetenként megtorolják azt. Mindezek ugyan egyedi jelenségek, de így is figyelmet érdemelnek a taggyűlések vitájában. A politikai bizottság határozata előírja az egészséges kádercsere szükségességét. Ebben a munkában ott követnek el kevesebb hibát, ahol érvényesül a demokratizmus, ahol a testületek egységesen, érdemben dön. tenek emberek sorsáról. Több vezető testületben csak akkor foglalkoznak emberek sorsával, amikor azt már súlyosan meg kell büntetni vagy le kell váltani. Ez azt is jelenti, hogy az alapszervezetek részéről nem mindenütt ellenőrzik rendszeresen a vezetők munkáját. Ez viszont állami és gazdasági vonalon a személyzeti munka pártellenőrzésének gyengeségében rejlik. H a rangsorolnánk a taggyűlések összes napirendjét, akkor is az elsők között is a legelső helyre kívánkozik a kádermunka továbbfejlesztése, hiszen a vezetői utánpótlást, a tervszerű, tudatos kiválasztást és a nevelést szolgálja. Az alapszervezetekben kell szélesíteni ezt a munkát, elsősorban a helyi erőket jobban bevonni, megbízni önálló feladatok végrehajtásával. Lássák el a fizikai dolgozóidat politikai, társadalmi megbízatásokkal, segít sék őket abban, hogy alkalmassá váljanak vezetői beosztásra. A fizikai dolgozók mellett a nők és fiatalok közül a vezetés pótlására a jelenleginél szélesebb körű tartalék található megyénkben. A munka javítását nagyobb tervszerűséggel és a szemléletben! fogyatékosságok felszámolásával lehet megoldani. Nems könnyű, mert embereket kell megítélni, akiknél legfontosabb szempont a párt politikájának megértése és végrehajtása. Ez megköveteli, hogy személyi kérdésekben ott döntsenek, ahol azt legjobban ismerik. Ezért van még inkább jelentősége a mostani taggyűléseknek. Rocskár János BÉKÉSCSABA ii. sz. téglagyár villanyszerelőt és gépírónőt vesz tel 84277 Szekeres András
