Békés Megyei Népújság, 1974. április (29. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-23 / 93. szám

! Dr. Somos András Sarkadon ■ tt * , Kevés a naposliba —« Nyáltemyésmto szakcsoport alakul Köiegyánbau és Sarkadkeresztúron A KÜLÖNBÖZŐ növényvédői és gyomirtó szereket mindig használati utasításuknak meg­felelően kezeljük, az előirt ada­golást pontosan tartsuk be. A1 1/1968. (I. 9.) MÉM-EUM számú együttes rendelet azt is előírja, hogy minden mezőgazdasági in­gatlan tulajdonosa (kezelője, használója) a felhasználásra, il­letve forgalomba hozatalra szánt terményeik növényvédő szerrel történő kezeléséről nyil­vántartást köteles vezetni. Saját fogyasztás esetén is javasolt az egyes kezelések időpontjának rögzítése, a mérgező növényvédő- szer-maradványok elkerülése, a várakozási idők biztonságos be­tarthatósága érdekében. Az élelmezésegészségügyi és munkaegészségügyi várakozási időt a kezelés utáni naptól kell számítani. Kombinált permedé felhasználása esetében a leghosz- szabb várakozási időt kell meg­tartani. A NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK általában hatóanyagokból és kü­lönböző segéd- és vivőanyagok­ból állnak. Az utóbbi időben a növényvédő szerek egyre több változatban jelennek meg. A permetezőszerek esetében az ismert WP-jelzés vízben szuszpendálható por (Ditrifon 50 WP), az EC emulgeálható (jól elkeverhető) koncentrátum (Sumithiom 50 EC), az SCW = vízben hígítható (oldható) kon­centrátum (Ditrifon 40 SCW fo­lyékony rovarölő szer), az SP = vízben oldható por (ilyen lesz a közeljövőben engedélyezésre kerülő Ditrifon 80 SP, ilyen a Pedan SP rovarölő permetező­szer), A D — porozót jelez (Ditri­fon 5 D), a G — granulátum; finom szemcséjű anyag, amely a hatóanyagok és különböző hordozó- és segédanyagok réte­gesen bevont szemcséiből áll. A porozószerek a hatóanya­gon kívül vivőanyagokat és a tapadást elősegítő (talkum) anyagokat is tartalmaznak. Az emulziós permedében a növényvédő szer igen finom fo­lyadék cseppek alakjában lebeg a vízben. (A finom eloszlást gyárilag adagolt, úgynevezett emulgátcs' biztosítja.) A cseppek nagysága az emulzióban 1 mil­liméter és 0,1 mikron közötti. Az oldatokban a víz és az ol­dott növényvédő szer molekulái elegyednek egymással. Az ol­datok átlátszó folyadékok (az oldott anyagot mikroszkóppal sem lehet megkülönböztetni). A szuszpenziős permedében a vízben nem oldódó, finomra őrölt anyag lebeg (0,1 mikronnál nagyobb szemcsék). Ez a legál­talánosabban elterjedt permetlé- forma. A ROVARÖTÖHATAS szem­pontjából általában előnyösebb az ®m«Iz!éfeépző torna I mint a permetező, legkevésbé hatásos, de a legegyszerűbben | felhasználható a porozó. A gyors lebomlású szereket (Safidont, Ditrifont) a többféle növénnyel hasznosított területe­ken használjuk. A növényvédő szerek keverhe- tőségével kapcsolatban minden­kor irányadó, hogy bármilyen készítményeket keverünk ösz- sze, lehetőleg minél hamarabb permetezzük ki. Olajos szerek mész- illetve kéntartalmú szerekkel nem ke­verhetők (például Neopol nem keverhető gyümölcsfaolajjal). A szerves foszforsavésztert tartalmazó készítményeket lú­gba hatású szerekkel (például bordóilével) ne kombináljuk, mert elbomlanak, hidrolizál- nak. A ditiokarbamátok (Zineb, Maneb) bordóilével, mészkőlé­vel nem keverhető. A por alakú (WP, SP) per­metezőszerek fizikai tulajdon­ságait általában nem befolyá­solja, ha egymással keverjük. A zöldbab ára elég magas ah- : hoz, hogy a támrendszer felál­lításához szükséges karókat és a fáradságot ne sajnáljuk né­hány tőtől. A karós előnye a bokorbabbal szemben, hogy hosszabb ideig és többet is terem. A zöld- és a zsenge kifejtőbab­nak szedhető hüvelyek változa­tosságát kínálja sokszor egy- időben, másrészt nem derék- fárasztó a szedése. Hüvelyei nem sározódnak be, és a talajból fer­tőző kórokozók számára is ke­vésbé érhető el. A bokorbabnál azonban igé­nyesebb! Lehetőleg a kert ned­vesebb részébe vessük vagy legalábbis könnyén öntözhető helyre. Ha sovány a talaj, bő­ségesen lássuk el tápanyaggal. Mielőtt a talajt mélyen felás­nánk, terítsünk szét négyzet- méterenként 30—35 kilogramm Istállótrágyát és szórjunk ki 25—40 dekagramm szuperfosz­fátot. valamint 12—14 deka­gramm kálisót. Bőséges trágyá­zással elkerülhető a több éves egy helyben termesztéssel járó terméscsökkenés. Fagyérzékenysége ellenére •— a korábbi szedés érdekében — vetését védett fekvésben, már április közepén kezdhetjük. Ha ez kockázatos, akkor várjunk április végéig, május elejéig. Másodnövényként — korai ká­posztafélék, saláta, retek és spe­nót után — június végéig vethető. M. &amft!ná% pesmetäevekbe általában háromféle készítmény­nél többet ne tegyünk (lehet bennük például gombaölő, ro­varölő szer és levéltrágya). A védekezésre legalkalmasabb a szélmentes kora reggeli és ké­ső délutáni idő. Nedves növényt ne permetez­zünk! A harmatos növény po­rozható. A REZISZTENCIA, vagyis a vegyszereknek ellenálló rovarok, illetve rovarnépesség kialakulá­sa ellen lehetőség van arra, hogy ne ragaszkodjunk egy szerhez, hanem váltogassuk azokat. Az utóbbi években rendkívül veszélyes kártevővé léptek elő a különböző atkafélék. Már le­velenként egy-két atka megje­lenése esetén is védekezzünk (noha nehéz észrevenni), ne vár­juk meg az erős fertőzés kiala­kulását. Egy-egy kezelés után a rezisztencia kialakulását úgy akadályozhatjuk meg. hogy más­más szert használunk az egy­mást követő permetezésekhez. Oláh István Vetés előtt vegyük számításba, hogy a mag 3—5 évig csírázó­képes és 5—7 nap alatt csírá­zik. Késői vetés esetén csíráz­tassuk elő vízben, kelés után pedig többször öntözzük. A fol­tos és ráncos magvakat válo­gassuk ki. Vetés előtt készítsük el a tá­masztékot is, a két és fél—három méteres karókat nyeregtetősze- rűen vagy gúla alakban helyez­hetjük el. Az egyes karók között j 70—80 centiméter távolságot' hagyjunk, mindegyik tövébe há­rom fészek magot vessünk, há­rom-három maggal. Középkö­tött talajon 3—4 centiméter, la­za talajon 5—6 centiméter mély­re vessünk. A mélyebbre került magvak később és. hiányosan kelnek. A sárga hüvelyű, világosbarna magvú Juliska-fajta kapható, de házikertekből beszerezhet­jük a dísznövényként is ültetett, piros, sárga és tarka virágú tűz- babot is. E sokoldalú növény zöld-, valamint szárazbabként egyaránt nagyon ízletes és a hideg-, valamint a szárazság- tűrése is nagyobb, mint a Ju­liskáé. Az ápolási munkák közül az öntözés a legfontosabb. Nagy termést csak akkor kapunk, ha virágzás előtt, közben és utána 25—30 milliméteres vizadaggal beöntözzük. A másodvetésű ba­bot pedig rendszeresen, kéthe­tenként öntözzük. Száraz napo­kon a néhány milliméteres fris­sítő öntözést is meghálálja. A zsenge hüvelyeket kezdjük szedni, az elöregedőket hagyjuk meg kifejtőbabnak. Július kö­zepétől 4—6 naponkénti szedés­re számíthatunk. jfl BfítlSHicms­M-miAS 23­| A kisgazdaságok termelés«zer_ ■ vezésének jelentősége mindin­kább közismertté válik. Több ízben esett szó már arról, hogy ezt a feladatot zömmel a SZÖVOSZ és az annak kereté­ben működő ÁFÉSZ-ek kapták. A szétszórt kisgazdaságok ter_ melésszervezcsének jelenles egyik legkorszerűbb formája a termelők szakcsoportos tömörí­tése. Ezt a felismerést népgaz­daságunk erkölcsileg és anyagi­lag tudatosítja, er'siti, támogat­ja. Ezért szövetkezetünk ebből fakadó feladatát — erejéhez és lehetőségeihez képest — igyek­szik megoldani, ellátni. A sarkadi ÁF ÉSZ-en belül 2 zöldségtermelő, 2 méhész. 1 ba­romfikeltető. 1 nyúl és 1 liba­hizlaló szakcsoport működik. Ezek a szakcsoportok éli, mozgó, fejlődő valóságok. Zöldségtermelő szakcsoportja­ink országos alapmodellek, a libahizlalási szinkronmodell. A baromfikeltatő szakcsoport évente 165 ezer naposcsibét kel­tet. A tenyésztőjásokat vérvizs­gált állományból a szakcsoport tagjai biztosítják. Ez a szakcso­port anyagilag is a legerőseb­bek közé tartozik valamenyi kö­zött. Gazdálkodását, minden év­ben tisztes eredménnyel zárja. A szakcsoportéin belül rend, fe­gyelem és tisztaság uralkodik. Méhész szakcsoportjaink az el­múlt évben 200 mázsa mézet ér­tékesítettek szövetkezetünk köz­vetítésével. Nemrég számoltunk be arról,' hogy körzetünk egyik községé­ben élénk érdeklődés jelentke­zik a libahizlalás iránt Jó szer­vezés. előkészítés után libahiz­laló szakcsoportot alakítottunk március 18-án Sarkadkeresztú- ron. Az alakuló gyűlésen 28 tag vett részt. A szakcsoport veze­tősége máris jól intézkedett. A sarkadkeresatúri Egyetértés Tsz. tői 25 kh libalegelőt, a sarkadi Kossuth Tsz-tői 3 kh lucernást kaptak nyári használatra. Igaz, hogy a szakcsoportnak ezekért fizetnie kell, azonban külön örö­mükre szolgál, hogy a termelő- szövetkezetek megértéssel fogad, ták a szakcsoportot és gondjai­kon segítőttek. Ezzel az intézke. déssel, illetőleg segítséggel a li­batartók megoldották nyári zöld takarmánygondjukat. A libahiz. laló szakcsoport tagjait a napos. liba-ellátásnál is kedvező hely­zetbe hozzuk A naposliba-ellá- táe akadozik. Különösebb jóval a BOY nei biztat bennnnkü Ennek ellenére a szűkös lehe­tőségből a szakcsoport tagjai arányosan többet kapnak, mint más. Eddig 4363 naposlibát kap­tak Sarkadkeresztúron az űj szakcsoport tagjai. Most egy minta tömőhelyiség felállítása következik, ahol be. mutathatjuk és bevezethetjük az új hizlalási technológiát. Példát szeretnénk állítani termelőink­nek az újról és a jobbról. Köny- nyen belátható, hogy megnövei kedett a libahitelaló szakcsoport iránti érdeklődés és annak von­zása. Az alapítás óta alig telt el 3 hét és már 45-re szaporo­dott a szakcsoport létszáma! Re­méljük ez a szám tovább nö­vekszik. g vele együtt erősödik a szakcsoport is. A méhkeréki zöldségtermelő szakcsoport már kiültette közös palántanevelőjéből az első 15 ezer előnevelt uborkapalántát. Szépen fejlődnek a paprikapa­lánták is. Mindez elmondható a sarkadi szakcsoportra is. A szak, csoport tagjai a közös termelő­telepen készülődnek az előne­velt palánták kiültetéséhez, sát­raikra vonják fel a fóliákat Kü­lönösen szép a soroksári félde­terminált paprikapalánta. Ezt a fajtát a Kertészeti Egyetem Soroksári Kísérleti Gazdaságá­nak felkérésére vetettük el. Kí­sérletként termesztjük. Március 28_án járt szövetke­zetünknél dr. Somos András akadémikus, egyetemi tanár, aki a magyarországi fóliás termesz­tés kísérleteinek vezetője. Vele együtt volt — dr. Túri István egyetemi tanszékvezető tanár, a soroksári kísérleti gazdaság ve= zetóje. Somos professzor most gfösilr szemlélte hu alapmodilf-iiiltáilat Meleg szavakkal fejezte ki mérését a látottakról. Mindkét telepről diafelvételt is készítettek, melyeket bemu­tatnak a tanulóifjúságnak Em­lítette a professzor, hogy legkö­zelebb Bulgáriában tart előadást,, amelyben kitér az itt elért ered­ményekre és az itt szerzett ta­pasztalatokra, Április 9-én szövetkezetünk képviselete egy országos érte­kezleten vett részt, ahol tudó., másunkra hozták, hogy a követ­kező ötóves tervben a zöldség­program kiteljesedésében ismét kapunk megbízatást. Ezt az elő­rejelzést megtiszteltetésnek érez« zük és vesszük. Az élővé vált szakcsoport munka hatására további 2 nyúL tenyésztő áruelőállító szakosa«, port létesítése iránt mutatko­zik érdeklődés, mégpedig Kö- tegyánban és Sarkadkeresztúron Reméljük, hogy megfelelő szer­vező előkészítés után. mindkét helyen sikerül ® szakcsoportot megalakítani. Juhász Károly taafewgalmä és termeltetési! főosztályvezető FIGYELEM! ÁRAMSZÜNET! A DÉMÁSZ Békéscsabai Kirendeltsége értesíti kedves fo­gyasztóit, hogy 1974. április hó 25-én, 26-án 7.00—16.00 óráig Áramszünetet tart Békéscsabán, a Csányi u.—Egressy u.—Kerek! Sikátor—Köl­csey u.—Dózsa Gy. u.—Vilim u.—Felsőkörös sor—Xlosvay u.—Körgát által határolt területen, valamint a József A. la­kótelepen és a Lencsés! úton. Az áramszünet ideje alatt a villamos berendezé­sek feszültség alatt állónak tekintendőik Értesüljük a kedves vásárlókat hogy m Békéscsaba, Tanácsköztársaság útja 5. mám a la iiß a. ÉS ™ mm e m eO£LM» éra- és ékszer­boltunkat bezártuk Karóbabot is vessünk! Növényvédő szerek a bázikertben

Next

/
Oldalképek
Tartalom