Békés Megyei Népújság, 1974. április (29. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-13 / 86. szám
A repülőgépes növényvédelem jogi vonatkozásai Mikor jogos a kártérítés? Á nagyüzemi mezőgazdaság ma már nem nélkülözheti a korszerű növényvédelmet, a vegyszeres gyomirtást. Ennék előnyei közismertek. Növényvédelmi hálózatunk példamutatóan működik. Megyénkben mezőgazdasági repülőgépeket is felhasználnak a korszerű növényvédelemhez. Nem árt, ha a repülőgépes növényvédelem jogi vonatkozásainak megvilágítása mellett néhány előnyéről is szót ejtünk. Való igaz. Nem olcsó dolog. De megéri. A permetlét egyenletesebben lehet a területre leszórni, mint a kézi vagy más mező- gazdasági géppel. A gépek, a traktorok a területet beszennyezhetik, sarat, egyéb hulladékot hordhatnak fel a területre. A mezőgazdasági repülőgép alkalmazásánál ilyen szennyeződéstől nem kell tartani, és gyorsabb is. Az előírások leggondosabb betartása mellett is azonban előfordulhat. hogy a permetlé, a gyomirtószer szomszédos kultúr- növényzetben vagy más dologban, például kútvízben kárt okoz. Olyan esetben, amikor nem tartják be a technológiai utasításokat, a balesetvédelmi vagy egyéb előírásokat, kézenfekvő, hogy az a felelős, aki az előírásokat megszegte. A Polgári Törvénykönyv kimondja, hogy aki másnak jogellenes magatártá- sával kárt okoz, köteles annak a felmerült kárát megtéríteni. Jogellenes magatartás pedig például, ha a növényvédelmi szakember, a munkavédelmi előadó, a pilóta nem tartja be a szabályokat. Másként áll azonban a felelősség kérdése, ha minden előírást megtartottak és mégis kár keletkezik. Ilyen esetekre vonatkozik a Legfelsőbb Bíróság álláspontja. Eszerint a mérgező anyagokkal való permetezés, porozás fokozott veszéllyel járó tevékenységnek minősül. Ez pedig fokozott felelősséget jelent. (Ismeretes, az autóvezetés is ilyennek minősül.) A Polgári Törvénykönyv értelmében, aki ilyen munkát végez, fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytat, az ebből eredő kárt anélkül, hogy vétkes lenne, köteles megtéríteni. A felelősség alól csak rendkívül szűk körben mentesülhet. Mentesülhet például akkor, ha bizonyítást nyer, hogy a kárt olyan elháríthatatlan külső ok idézte elő (például előre nem jelzett szélirányváltozás), amely az említett tevékenység körén kívül esik. A Polgári Törvénykönyv azt is kimondja, hogy nem kell megtéríteni a kárt, ha a károsult felróható magatartásából származott. Dr. Molnár József Évente 5-6 milliárd forint kárt okoz a gépkocsik rozsdásodása A tavasszal megélénkülő autóforgalomban gyakrabban látunk a gépkocsik lemezein átütő rozsdafoltokat. A tulajdonosok pedig bosszúsan veszik tudomásul, hogy az alig hároméves kocsijukon egy sárvédő száguldott. Az elnöki utasítás- ; nak megfelelően ezt az alkalmat • használta ki az FBI, a szövetségi S nyomozóiroda, hogy megpróbál- ’ jón lecsapni a gengszterfejedelemre. Miért volt ez alkalom? Mert az amerikai törvények értelmében — emlékezzünk csak a Kennedy-gyilkosságra — az FBI nem járhat el az egyes államok igazságszolgáltatásának hatáskörébe tartozó esetekben. A1 Capone azonban az adott pillanatban elhagyta mentsvárát, Illinois államot, amelynek egész hatalmi gépezete a zsebé- ben volt. A szövetségi detektívek a kocsi átkutatásakor revolvereket és egy Thompson típusú jgéppisztolyt találtak. Ez már őrizetbevételi lehetőség volt (Az USA egyes tagállamai- J ban nem egységes a fegyvertár- | tási jog. Egyes államokban en- ! gedélyhez van kötve a fegyver- j viselés.) A Főnök későbbi vallomásai- • ban másfél mázsás testőrsofőr- | jét. a hírhedt Frankie Riót hi- | báztatta, amiért nem tudott * meglépni ' és nem tudta időben elérni Illinois területét. Ott már minden rendben lett volna. A kriminalisztikai irodalomban a2óta is híres esetnék számít, amiért végül Chicago urát elltek. A bandita, akinek enyhe bee üések szerint is több száz ».jükosság, köztük sok saját ke- ileg végrehajtott emberölés terhelte a lelkiismeretét — adócsalásért állt bíróság elé. 1939. november 16-án hagyta el az alcatrazi börtönt, és 1947. : január 26-án halt meg. Dús- ; gazdag magánzóként, tekínté- ; lyes személyiségek barátjaként. ■ (Következik: Egy főügyész j elnémul) » cseréje több mint ezer forintba kerül. Sokan gondolkoztak már azon, hogyan lehet megelőzni ezeket a korróziós károkat? Ma már egyre gyakrabban emlegetett téma a gépkocsik korrózióvédelme. Jelentősége egyre nagyobb lesz, hiszen már napjainkban csaknem félmillió személygépkocsi fut a magyar utakon és ez a szám a következő 6-8 év alatt megkétszereződik. Félmillió — átlagosan 80 ezer forint értékű —. gépkocsinál a korrózióból keletkezett kár hat év alatt kb. 8-10 ezer forint, vagyis megközelítően a gépkocsi árának 10 százaléka. Ez éves szinten mintegy 5-6 milliárd formt kárt jelent a népgazdaságnak. A gépkocsik rozsdásodása csökkentésének legjobb módszere, ha a korróziónak leginkább kitett alvázat és a belső üreges felületeket ellátják korróziógátlő bevonattal. Ilyen korróziós kezelést több helyen is végeznek ma már Budapes- i ten és vidéken egyaránt. A korrózióvédelem az új ko- j csíknál a leghatásosabb. Ekkor I ugyanis az üregekben még nem indult meg a rozsdáso- dás, így még a tiszta felület vonható be a védőanyaggal. A belső' felületek gyári védelme csekély, mindössze egy-két réteg alapozó fedi a felületeket. Ez a gyenge bevonat is sok helyen megsérül az összeszerelésnél, például a kötőele mek meghúzásánál. Négy-hat évvel meghosszabbíthatjuk a gépkocsi élettartamát, ha időben végeztetjük el a korrózióvédelmet. 5 békés mm 1974. Április 13. Ülést tartott a Szakszervezetek Békés megyei Tanácsa (Folytatás az 1. oldalról) mindig a verseny konkrét szervezésével és irányításában tevékenykednek, kevésbé töltik be e területen a nevelő, fel- világosító szerepüket. A szocialista munkaverseny- mozgalom továbbfejlesztésének, de egyben az üzemi demokrácia megvalósulásának is kiemelt formája a szocialista brigádok rendszere. Az elért eredményeket bizonyítja. hogy míg 1972-ben különböző fokozatot 1774, tavaly már 2088 kollektíva ért el. Az ‘üzem- és munkaszervezéssel összefüggő szakszervezeti feládatokat az SZMT elnöksége az elmúlt évben napirendre tűzte. Az értékelés során azt vizsgálta, hogy a megyei párt- bizottság, a SZOT és az SZMT intézkedési terve milyen mértékben vált gyakorlattá, hogyan valósult meg. Ezzel kapcsolatban megállapította, hogy a munka- és az üzemszervezés megyénkben lassan bontakozik ki, s ez ideig még nem emelkedett olyan szintre, mint ahogy az adottságok ezt lehetővé tennék. A lemaradás bizonyos mértékig visszavezethető a megyében kialakult gyáregységi rendszerre, ami sok esetben az önállóság indokolatlan elvonásával is párosul. A nagymértékben elavult üzemi épületek és korszerűtlen berendezések is nehezítik a korszerű üzemszervezési fonnák kialakulását Ugyanakkor a vállalati és szakszervezeti szervek sem fordítanak kellő figyelmet arra, hogy az adott körülmények között is van lehetőség korszerűbb munkaszervezésre. Bizonyos mértékig eluralkodott az a nézet, hogy csak korszerű üzemben lehet korszerű üzem- és munka- szervezést megvalósítani, ezért adottság hiányában e témával való foglalkozást fölösleges erőfeszítésnek tekintik. Általános tapasztalat hogy a gazdasági vezetők, szakszervezeti tisztségviselők felkészítése e területen elmaradt. Ezért még mindig csak általában esik szó üzem- és munkaszervezésről, konkrét eredményes intézkedés néhány vállalattól eltekintve nem tapasztalható. Ezért további erőfeszítésekre van szükség, hogy a szakszervezeti szervek és tisztségviselők sajátos feladatukat jól értsék és alkalmazzák. Az újítómozgalom továbbfejlesztésével az SZMT elnöksége, a szakmai megyebizottságok az elmúlt évben rendszeresebben törődtek. Megtartottuk az újítók megyei tanácskozását, melyen összegeztük az elért eredményeket, s megjelöltük a fontosabb feladatokat. Több éves visszaesés és stagnálás után az elmúlt évben jelentősen nőtt az újítási javaslatot benyújtó dolgozók száma, a benyújtott, elfogadott és bevezetett újítások száma. 1972-ben 1511, tavaly viszont 2025 volt az újítási javaslatot benyújtó dolgozók száma. Az MSZMP KB 1972 novemberi határozata — olvasható a jelentésben — megjelölte az üzemi demokrácia fejlesztésének feladatait. A határozat alapján a szakszervezeti szerveknek jelentős feladatuk van az üzemi demokrácia érvényesülésében és fejlesztésében. Az elmúlt évben a szakszervezeti szervek a • kérdést jelentőségének megfelelően kezelték, melynek eredményeként az üzemi demoicrácia megyénkben is fejlődött. Az elnökség szorgalmazta az 1021/1973. (VI. 27.) MT sz. határozat és a végrehajtás érdekében szükséges szakszervezeti feladatokra vonatkozó SZOT elnökségi irányelvek megismertetését és alkalmazását. Tapasztalataink szerint a megyebizottságok, a szak- szervezeti alapszervezetek nagy gondot fordítottak az üzemi demokrácia közvetlen és közvetett fórumainak működtetésére, a termelési tanácskozások, a szocialista brigádok vállalati tanácskozásai és a munkaügyi döntőbizottságok munkájának javítására. Életszínvonal-politikai feladataink az MSZMP Központi Bizottsága 1972. november 14— 15-i határozatából adódó intézkedések végrehajtásán alapultak. E határozat alapján kiadott 1001/1973. (I. 24.) M. T. sz. határozat végrehajtására az SZMT elnöksége megkülönböztetett figyelmet fordított. Testületi ülés napirendjére tűzte két esetben is. Tapasztalataink szerint a bérfejlesztés végrehajtásánál a központi szándék érvényesült, melynek eredményeként a munkások körében meglevő bérfeszültség lényegesen csökkent. Kedvező politikai hangulatot váltott ki, hogy a kötelező béremelésen túl, kiemelten részesültek bérfejlesztésben a több műszakban dolgozók, a nehéz fizikai munkások, valamint a túlnyomó többségben nőket foglalkoztató vállalatok esetében a női dolgozók. A bérfejlesztés mintegy 30 ezer dolgozót érintett és 10 havi berkihatása elérte az 50 millió forintot. Az elnökség fontos feladatának tekinti és ezért rendszeresen figyelemmel kíséri, hogy a kialakult bérarányok megszilárduljanak és tartóssá váljanak. Ennek megfelelően a szak- szervezeti szerveket arra ösztönzi, hogy az ez évi vállalati bérfejlesztési intézkedések során vizsgálják a kialakított arányok helyzetét és annak megszilárdítása a bérfejlesztési elvek között alapvető kérdésként szerepeljen. Életszínvonal-politikánk jelentős tényezőije — hangsúlyozza a jelentés — a lakáskérdés megoldása. Az SZMT elnöksége figyelemmel kísérte és sajátos eszközeivel segítette a lakás-, különösen a munkáslakás-építést. Az elmúlt évben javult ezen a területen a MÉSZÖV, a tanácsi szervek és az SZMT elnökségének munkakapcsolata. E kapcsolat eredményeként javult a vállalati alapok koordinált felhasználása, a lakásépítő szövetkezetek munkája. Az elmúlt évben alakult 13 lakásépítő szövetkezet közül ll megkezdte az építési munkát, átadásra került 92 lakás és további 277 lakás építése folyamatban van. A lakásépítő szövetkezetek létrehozásában az SZMT elnöksége közreműködött és segíti, támogatja a lakásépítő szövetkezet tartalmi munkáját is. A megyében a szakszervezeti szervek kiemelten foglalkoztak a vállalati támogatások rendszerének kialakításával, fejlesztésével. E munka éredmé- nyének is köszönhető, hogy mintegy 3 millió forinttal növekedett a vállalati lakásépítés-támogatás összege, ezzel meghaladta a 25 millió forintot. Lényegesen, mintegy 7 millió forinttal nőtt a vál- lati fejlesztési alapból nyújtott lakásépítési kölcsön ösz- szege. A jelentés a társadalom-biztosítási helyzet az egészségügyi ellátás és a munkavédelem értékelése után részletes áttekintést adott a szakszervezetek rétegpolitikai, tömegpolitikai munkájáról, az agitációs, propaganda-, kulturális és sporttevékenységéről, valamint az SZMT elnökségének egyre terebélyesedő nemzetközi kapcsolatairól. Nagy István vezető titkár szóbeli kiegészítőjében mindenekelőtt megállapította: A megye szakszervezeti mozgalma az elmúlt évben is eredményesen és egyre hatékonyabban töltötte be kettős funkcióját. Ebből következik, hogy a szakszervezetek, iskola és érdekvédelmi szerepének együttes érvényesítésével tovább növekedett a megye szakszervezeti mozgalmának társadalmi súlya, erősödött szocialista jellege. Az előadó ezután méltatta a párt Központi Bizottsága 1974. március 19—20-i ülésének jelentőségét, s ismertette a tárgyalt napirendekből a szakszervezetre háruló feladatokat. Nevezetesen a munkásosztály vezető szerepének erősítését, helyzetének további javítását, a szocialista demokrácia és a közművelődés fejlesztését, a szocialista életszemlélet és magatartás kialakításának szükségességét. Szólt a szakszervezeti funkcionáriusoknak és tisztség- viselőknek arról a megnövekedett felelősségéről, amit a szak- szervezetek kettős funkciójának betöltésében elsősorban rájuk hárul. Növekedett a szakszervezetek tekintélye Kilencen kértek szót a vitában, mondták véleményt a szakszervezetek tevékenységéről és értékelték a múlt évi munkát. Enyedi G. Sándor, a párt megyei bizottságának titkára hozzászólásában elmondta, hogy a szakszervezetek társadalmi megbecsülése egyre nagyobb. Nagy kötelességet és felelősséget ró ez a szakszervezetekre, hiszen sajátos munkájukkal segítik a párt, a kormány és saját határozataik minél eredményesebb végrehajtását. Ez mindenekelőtt megköveteli az emberekkel való rendszeres törődést. A dolgozók ügyeinek intézése, érdekvédelme, tájékoztatása és nevelése elkötelezettséget és elhivatottságot igényel a tisztségviselőktől és a társadalmi aktíváktól, Donáth Béla. a SZOT tagja felszólalásában elmondta: a párt politikájának következetes végrehajtása növeli a szakszervezetek tekintélyét. Jelentős eredménynek ítélte, hogy például a szocialista brigádok immár az üzemek kapuin kívülre, a lakóterületekre is kiterjesztik tevékenységüket, társadalmi munkájukkal részt vállalnak és vesznek a gondok megoldásában. Az üzemi demokrácia fejlesztéséről szólva hangsúlyozta, hogy ehhez mind a gazdasági, mind a tömegszervezeti vezetők részéről nagyobb igényt szükséges tá- masztani A többi felszólaló: Vajda János, Szilágyi Ferencné, Bácskai László, Dudás Mihály. Bányai Béla, Kovács László és Erdős Zsigmond sokrétűen, a maga munkaterületéről idézett példákkal érzékeltette és bizonyította, hogy milyen nagy a felelősség, mennyire szerteágazóbb feladatokat szükséges nap mint nap megoldaniuk a szakszervezeteknek. Valamennyien egyetértettek az elnökség írásos jelentésével, a szóbeli kiegészítővel, amelyek nemcsak egyszerűen összefoglalták a műit évi munkát, hanem elemezték ís a helyzetet, s egyúttal megjelölték a további feladatokat. A tanácsülés az elnöklő dr. Takács Lőrinc SZMT-titkár zárszavával fejeződött be. P. P.
