Békés Megyei Népújság, 1974. április (29. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-13 / 86. szám

KÖZLEMÉNY a magyar párt- és kormányküldöttség csehszlovákiai látogatásáról Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának és S Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának meghívására a Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége Kádár Já­nosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának vezetésével 1974. április 10. és 12. között hivatalos baráti látogatást tett a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban. A küldöttséget, a két ország hagyományos barátságának szel­lemében mindenütt szívélyesen fogadták- A találkozók hozzájárul­tak a Magyar Szocialista Munkáspárt és Csehszlovákia Kommu­nista Pártja, valamint a két ország dolgozói barátságának további elmélyítéséhez. A magyar párt. és kormányküldöttség a testvéri barátság és elvtársi megértés szellemében tárgyalásokat folytatott a dr. Gus­tav Husák. Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizott­ságának főtitkára vezette csehszlovák párt. és kormányküldött­séggel. L Ä két küldöttség áttekintést adott 'a Magyar Szocialista Munkáspárt X., illetve Cseh­szlovákia Kommunista Pártja XIV. kongresszusán elfogadott határozatok végrehajtásáról, a szocialista építésben elért ered­ményekről, valamint feladatok­ról. Nagyra értékelték azokat a sikereket, amelyeket a magyar és a csehszlovák nép marxista— leninista pártja vezetésével el­ért. Megelégedéssel állapították meg, hogy a két pártnak és a két országnak a marxizmus— leninizmus és a proletár inter­nacionalizmus alapelvein nyug­vó kapcsolatait a teljes biza­lom, az egyre szorosabb test­véri együttműködés és a köl­csönös megértés jellemzi. Orszá­gaik baráti kapcsolatai a 25 év­vel- ezelőtt aláírt és az 1963-as évben megújított barátsági, együttműködési és kölcsönös se­gítségnyújtási szerződés szelle­mében eredményesen fejlődnek. Hangsúlyozták eltökéltségü­ket, hogy továbbra is szüntele­nül erősítik a barátság szálait a szocializmust építő magyar és cséhszlovák nép között. A job­bén is vállvetve küzdenek a közös célok megvalósításáért, egyesítve erőiket a szocializmus és a béke érdekében. Tovább szélesítik és mélyítik a közvet­len együttműködést pártjaik, állami szerveik, a társadalmi szervezetek között. Kiemelték, hogy gazdasági és műszaki-tudományos együttmű­ködésük sokoldalúan fejlődik. Gyorsan növekszik az árucsere­forgalom, a gazdasági együtt­működés jelenlegi állása szi­lárd alap a következő időszak kölcsönös gazdasági kapcsolatai fejlesztéséhez. A gazdasági kapcsolatok to­vábbfejlesztésének legidősze­rűbb feladata az 1976—1980. évekre szóló népgazdasági ter­vek egyeztetése. Jelentős előre­lépésnek tekintik, hogy a köz­ponti tervező szervek megál­lapodtak az alapvető nyers­anyagok és termékek cseréjé­ben. A tervegyeztetés további menetében a feldolgozóipar együttműködési feladatainak meghatározására összpontosíta­nak. Nagy jelentőséget tulajdo­nítanak a Duna magyar—cseh­szlovák szakasza közös kom­plex hasznosításának az ener- giaterme’és, a folyami közleke­dés, az árvízvédelem, az öntö­zés szempontjából. Mindkét kormány intézkedett az építke­zés előkészítésére. A két ország népgazdasága számára jelentős az Adria-kőolajvezeték megépí­tése. Közös érdekű feladatnak tekinti a folyóvizek tisztaságá­nak védelmet. Fontosnak tartják az együtt­működést a gépiparban, a sze­mély- és tehergépkocsi-gyár­tásban, a vegyioarban és a könnyűiparban. Ezzel összefüg­gésben kidolgozzák az ipari és a mezőgazdasági szakosodás és kooperáció, valamint a műsza­ki-tudományos együttműködés további bővítésének lehetősé­geit. Elismeréssel nyilatkoztak a magyar—csehszlovák gazdasági és műszaki tudományos együtt­működési vegyesbizottság és a központi tervező szervek mun­kájáról. A két fél kifejezte készségét, hogy továbbra is elő­segíti a tudományos, az okta­tási, a kulturális kapcsolatok bővítését, hogy népeik még in­kább megismerjék egymás kul­túráját és tudományos eredmé­nyeit. Hangsúlyozták, hogy a turiz­mus az országaik lakossága kö­zötti kapcsolatok egyik fontos eleme, amely jól szolgálja a két szomszédos nép barátságá­nak elmélyítését. II. A küldöttségek nagy jelentő­ségűnek tartják, hogy a nem­zetközi feszültség érezhetően enyhült. Ebben kiemelkedő sze­repet tölt be a Szovjetunió bé­kepolitikája és a szocialista or­szágok összehangolt tevékeny­sége. Hangsúlyozták, hogy a nemzetközi helyzet enyhülésé­ben kiemelkedő jelentősége van a Szovjetunió Kommunista Pártja XXIV. kongresszusán elfogadott békeprogramnak. Megvalósítása elősegíti a békés egymás mellett élés elvének térhódítását, a különböző tár­sadalmi rendszerű országok kapcsolatainak bővülését. A két ország párt. és állami szervei következetesen dolgoznak a bé­keprogram végrehajtásán. Elis­merésüket fejezték ki Leonyid Brezsnyevnek, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának szemé­lyes tevékenységéért, amelyet a békés egymás mellett élés le­nini politikája szolgálatában kifejtett. Elsőrendű feladatuknak te­kintik a szocialista közösség országai egységének erősítését. Tovább szilárdítják és fejlesz­tik a Varsói Szerződés tagálla­mainak sokoldalú együttműkö­dését, és a KGST-n belül tö- ké’etesítik a szocialista orszá­gok gazdasági együttműködését a szocialista integráció kom­plex programja alapján. Meg­győződésük, hogy a KGST, amely ez évben érkezik fenn­állásának 25. évfordulójához, egyre nagyobb szerepet játszik a szocialista építőmunka ered­ményeinek növelésében. A Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság teljes mértékben támogatja a Szovjetunió kezde­ményezéseit, amelyeket a fegy­verkezési verseny megszünte­tése, a leszerelési világkonfe­rencia összehívása és a Biz­tonsági Tanács állandó- tagiai katonai kiadásainak csökkenté­se érdekében kifejt. Nagyra értékelik a Szovjetunió kezdeményezéseit a szovjet— amerikai kapcsolatok javítása érdekében, és megelégedéssel üd- vőzlik az elért eredményeket. A nemzetközi enyhülés folya­matában különleges szerepe van Euróoának. A tárgyaló felek üd­vözölték az európai biztonsági és együttműködési konferencia első szakaszának eredményeit, a második szakaszban történt elő­rehaladást. A jövőben is aktív tevékenységet fejtenek ki annak érdekében, hogy rövid időn be­lül sor kerüljön a konferencia harmadik szakaszának legmaga­sabb szinten történő összehívá­sára. Nagy jelentőséget tulajdo­nítanak a közép-európai had­erő. és fegyverzetcsökkentésről folytatott bécsi tárgyalásoknak A haderő- és fegyverzetcsöMcen- tés nem veszélyeztetheti egyik fél biztonságát sem, és egyetlen résztvevő sem juthat egyoldalú előnyökhöz. Nagy jelentőségűnek tartják az európai földrészen bekövetkezett kedvező változásokat A Szovjet­unió, Lengyelország, a Német Demokratikus Köztársaság és Csehszlovákia által a Német Szövetségi Köztársasággal kö­tött szerződések, valamint a Nyugat-Berlinről szóló négyolda­lú megállapodás érzékelhetően csökkentette a nemzetközi fe­szültséget. A Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztár­saság változatlanul szolidáris a hősi vietnami nép harcával, és támogatást nyújt a háború okoz­ta sebek begyógyításához, a szo­cialista építőmunkához. Elítéli a saigoni kormány tevékenységét, amely semmibe veszi a párizsi megállapodásokat, és veszélyez­teti a térség békéjét. Támogatásukról biztosítják a Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság javaslatait, amelyek Koreában a feszültség felszámo­lásához szükséges feltételek meg­teremtését és az ország békés egyesítésének meggyorsítását szolgálják. Következetesen támogatják az arab népeknek az igazságos és a tartós béke megteremtéséért vívott harcát. Követelik az iz­raeli agresszió következménye­inek felszámolását, és a Palesz­tinái arab nép törvényes joga­inak helyreállítását a Biztonsá­gi Tanács határozatainak megfe­lelően. Nagy jelentőséget tulaj­donítanak a közel-keleti kér­déssel foglalkozó genfi konfe­renciának. I Szolidaritást vállalnak a nem­zeti felszabadulásukért és a füg­getlenség megszilárdításáért harcoló ázsiai, afrikai és latin­amerikai népekkel, és támogat­ják jogos küzdelmüket. Határozottan elítélik a Chilé­ben végrehajtott katonai puccsot, valamint a katonai junta fasisz­ta terrorját. Követelik a chilei haladó erők ellem terror és ül­döztetés megszüntetését, az igazságtalanul fogva tartott ha­zafiak — köztük Luis Corvalan- nak, a Chilei Kommunista Párt főtitkárának — azonnali szabadon bocsátását. III. A Magyar Szocialista Mun­káspárt és Csehszlovákia Kom­munista Pártja képviselői ki­emelték, hogy a nemzetközi te­vékenységükben továbbra is a kommunista és munkáspártok 1969. évi moszkvai tanácskozá­sán elfogadotot dokumentumok­ból, valamint pártjaik X., illet­ve XIV. kongresszusa határoza­taiból indulnak ki. A marxiz­mus—leninizmus és a proletár internacionalizmus > elveinek megfelelően a jövőben is lanka­datlanul munkálkodnak a kom­munista és munkáspártok esz­mei és akcióegységének’ össze- forrottságának erősítésén. Meg vannak győződve arról, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzetben mindinkább érlelőd­nek a feltételei annak, hogy az európai kommunista és munkás­pártok képviselői újból találkoz­zanak. Elérkezett az ideje a kommunista és munkáspártok világértekezlete ös«TeMvása elő­készítésének. Földünk űrhajósai Nyolcezer méter magasban repült a gépünk, amikor észre­vettem egy apró katicabogarat: potyautas volt, beszorult a re­pülőgép kettős üvegablaka közé, s ott vergődött csodálkozva, se­gélykérőén. Ez a kedves kis bogár a Földön is kicsinek szá­mít, milyen apró volt ott a nagy repülőgép szárnyai alatt! Az ember fogja magát, beleül egy rakétába, kilöveti magát az űrbe, és százezer kilométerek­re távolodik a Földtől. Nagyob­bak vagyunk a katicabogárnál, de hát mekkorának tűnhetünk az űrben? A kis bogár akaratlanul ke­rült a magasba. Az ember egész történelme alatt a csillagok fe­lé néz, mert repülni akar. Az első léghajó mégiscsak a múlt században emelkedett fel a ta­lajról. Nincs 70 éve, hogy a re­pülőgép elrugaszkodott a föld­től, s nekünk már van egy ilyen ünnepünk is: űrhajózás napja. Tizenhárom éve, 1961. április 12-ém repülte körül először em­ber űrhajón a Földet, de az alig egyórás űrutazás után a Földön járók sem úgy lépkedtek, mint azelőtt. A szűk űrkabinban szo­rongó Gagarin nem volt egye­dül. Vele repültünk mindannyi­an, hiszen nemcsak a rakéta tüzelőanyaga, de álmaink is haj­tották előre az első űrhajókat. Amikor 1957. október 4-én el­hangzott a bejelentés, hogy egy szovjet szputnyik jáirt az űr­ben, még sokan nem is hitték a hírt. A szputnyik szót is leg­többen akkor hallották először. Sokan kételkedtek. Felrepül, rendben van, de miért nejn esik le? És a Hold miért követi a Földet? Az más. Amikor Mar­coni — a rádiózás feltalálója — a század elején megállt az Atlanti-óceán partján, és azt mondta, hogy Londonból vár üzenetet, nevető emberek kér­dezték, hogy hol a drót? Az el­ső távíróvonal elkészültekor vi- gyorgó hitetlenkedők követelték a magyarázatot, hogy hol a 1 amely a hírt viszi? A tudósok már régóta mondták, hogy a Föld gömbölyű, de Magellánnak meg kellett tennie útját, amíg hinni kezdtünk. Körbehajózta a Földet, de még utána is sokan kételkedtek. A szputnyikoknak kellett megszületni ahhoz, hogy végre mindenki belássa: egy gömbön élünk. Április 12-e, az űrhajózás nap­ja. 1974-ben még vannak olyan törzsek Ausztráliában, amelyek­nek tagjai kőbaltákkal vadász­nak. Egy magazin fényképei között megfér a kőbaltás ember és az űrhajósok fényképalbu­ma. Gagarin, Tyitov, Tyeresko- va, a Hold taposó Walter Schirra nevét megjegyeztük, de ma már annyi az űrhajós, hogy csak bó­logatunk, ha egy újabb rakéta fellövéséről hallunk. Gagarin repülése alatt egy gyárban vol­tam, ahol szóltak a hangszórók, és az emberek úgy lesték a hí­reket. mintha saját fiúk hagyta volna el a Föld légterét. A mai űrhajós már abban sem lehet biztos, hogy fogadására vörös szőnyegeit húznak elé a repülő­tér betonján — lassan hétköz­napi foglalkozássá válik az aszt­ronauták dolga. Korunkban azonban a hétköz­napok is teli vannak csodával. Amikor az ember televízión ke­resztül látja a magasba röppenő űrhajót, nem tudni, mit furcsán jobban: azt, amit lát, vagy azt, hogy látja. Lehet, hogy azok az apróságok, akik már úgy nőnek fel, hogy a cuclisüve­gen keresztül is a képernyőt figyelik, már nem fognak ezen csodálkozni. Ha így lenne, saj­nálnám őket. Nem szabadna megszokni az ember alkotta cso­dákat A nylon harisnya éppen olyan kihívás, a természet ön­kénye ellen, mint az űrhajó. A szputnyikok a Hold egyedural­mát szüntetik meg, a műanyag a mikrovilágba férkőző ember­ről árulkodik, aki úgy játszik a molekulákkal, mint gyerekek az építőkockával. Az űrhajózás kora arra fi­gyelmezteti az embert, hogy nagyra nőtt, de arra is, hogy milyen kicsi. Az egyik asztro­nauta űrutazása után elmond­ta, hogy űrhajója ablakából olyannak látta a Földet, mint a többi csillagot. Kicsi volt, lebe­gett az űrben és . akikor arra gondolt, hogy a Földön élő em­berek egymáshoz tartozását, egymásra utaltságát csak a ma­gasból lehet igazán észlelni. Néha messzire kell menni, hogy jól lássunk valamit. Az űrhajások a Földről indulnak el, de amint az űrben vannak, visszavágyódnak bolygónkra. Az űrhajózás korszakának az a fő tanulsága. — és ezért adózunk most tisztelettel korunk hősei, nek —. hogy mert an üljük iga­zán becsülni az űrből oly kicsi­nek látszó, de nekünk otthont adó Földet. Benedek B. István A két testvérpárt ismételten kifejezi eltökéltségét, hogy kö­zös harcot vív a jobb- és a bal­oldali opportunizmus, a revizi- onizmus és a dogmatizmus, a nacionalizmus, a szovjetellenes- ség és az antikommunizmus minden formája ellen. Határozottan elítélik a kínai vezetőknek a nemzetközi kom­munista ■ és munkásmozgalom egység:ére törő szakadár te­vékenységét, szovjetellenességét, nagyhatalmi sovinizmusát, a szocialista közösség elleni poli­tikáját és elvi harcot folytatnak ellene. A kínai vezetés a világ legreakciósabb erőivel szövetke­zik, az antiimperialista harc frontjának gyengítésére törek­szik. Kárt okoz a nemzetközi kommunista és munkásmozga­lomnak, az imperialistaellenes erők közös ügyének és magának a kínai népnek is. Megelégedéssel állapították meg hogy az elmúlt időszakban újabb lendületet vett a nemzet­közi munkásosztály harca a mo­nopoltőke ellen, fokozódott a béke és a haladás erőinek anti­imperialista küzdelme. IV. A küldöttségek kifejezték meggyőződésüket, hogy a köl­csönös megértés jegyében lezaj­lott tárgyalások hozzájárultak a két párt és a két ország testvéri együttműködésének további fej­lesztéséhez, a szocialista közös­ség országai egysége, a béke és a haladás ügye javára. Valameny- nyi megvitatott kérdésben teljes nézetazonosság nyilvánult meg. A Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága, a Ma­gyar Népköztársaság kormánya csehszlovák párt- és kormány- küldöttséget hívott meg hivata­los. baráti látogatásra a Magyar Népköztársaságba. A csehszlovák fél a meghívást örömmel elfo­gadta. Prága, 1974» április 13.

Next

/
Oldalképek
Tartalom