Békés Megyei Népújság, 1974. április (29. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-10 / 83. szám

Véget ért a kétnapos Táncsics-emiékiilés Tegnap délelőtt, a TIT Törté, telmi. Választmányáruéi plenáris ülésével folytatódott Oroshá­zán a Táncsdcs-emlékülés. A mű­velődési központ Értelmiségi Klubjában dr. Kovács Ferenc, a TIT városi-járási elnöke kö­szöntötte az elnökség tagjait, a megyék történelmi szakosztá­lyának megjelent képviselőik A résztvevők megemlékeztek a nemrég elhunyt Mód Aladárról, a Történelmi Választmány volt elnökéről. A plenáris ülés napirendjén elsőként a történelmi ismeret­terjesztői és a választmány múlt évi munkájának értékelése sze­repelj. amelyhez dr. Benda Kál­mán a választmány alelnöke tar­tott, szóbeli kiegészítőt Aa írá­sos előterjesztés részletesen fog. felhozott a múlt évben tartott történelmi előadások tapasztala­taival. Tavaly több mint 4100 történelmi témájú előadás hang­zott el az országban, Békés me­gyében 127 volt, amelyet csak­nem 5000-en hallgattak meg. A választmány munkájáról szólva az előterjesztés megállapította, hogy különös gondot fordítottak az időszerű politikai feladatok­ra, a szocialista hazafiságra va­ló nevelésre, az ifjúság körében végzett ismeretterjesztésre. Második napirendként dr Va­dász Sándor, a választmány tit­kára tartott tájékoztatót a múlt évben megtartott előadói kon­ferenciákról. A két napirend vi­tájában csaknem valamennyi megye képviselője elmondta ész­revételét. javaslatát. Végül Cse- ujj Éva. a TIT Országos Köz­pontjának munkatársa a szem­léltetés kérdéseiről tartott elő­adást. amelyet dtafl lm vetítés követett. Ezzel véget ért a két­napos Táncsics-emlékülés. 10 ezer négyzetméter szőrmeszőnyeg készül nyugat­németországi bérmunkában Békés­szentandráson A békésszentandrási Szőnyeg­szövő és Háziipari Szövetkezet perzsa-, torontáli és szőrme­szőnyegeit nemcsak hazánk minden táján, de a legkülön­bözőbb külföldi államokban Is szívesen vásárolják. Soha nem győznek annyi szőnyeget ké­szíteni a szentandrásiak, amennyit fel ne vásárolnának az érdeklődők, Évek Óta egyik nagy vevőjük Nyugat-Német- ország. Mivel a kiváló minősé­gű szőnyegekkel nagyon elé­gedettek voltak, most jól jöve­delmező bérmunkát ajánlottak fel a .vzentandrásiaknak. A nyugatnémetorssági Paulig cég házhoz szállítja a kiváló minőségű szőnmehulladéikot. s háztól viszi el a kész terméket. Gyönyörű hófehér és absztrakt- mintás szőnyegeik készülnek nyugatnémetországi megrende­lésre. Ebben az esztendőben 10 ezer négyzetméter szőnyeg ké­szül a legújabb megrendelő számára­A. R. 5 I97L ATS.1UÖ 10. A TIT Történelmi Vil asztmáiéinak Xáncsics-emlékülésén a posta ideiglenes árusítóhelyet állított fel, ahol díszes, kSlön bélyegzővel látták el a küldeményeket (Fotó: Somogyi) Százéves tantermek Az oktatég-nevelés gondjai Mezőhegyesen Mezőhegyesen 899 kisiskolás! tanul a központi és a kerületi iskolák 42 tanulócsoportjában. Az Intézmények több tárgyi és személyi gonddal küzdenek. A nevelői létszámban öt tanítói és egy tanári állás van üresen, melyekre a közelmúltban hir­detett pályázatot az iskola. Az elmúlt évekhez viszonyít­va nőtt a képesítés nélküli ne­velők száma, a 64 nevelő kö­zül tízen tanítanak pedagógiai végzettség nélkül. A központi iskolában legtöbb tárgyat sza­kos tanár tanttja, a kerületek­ben viszont kevés a szaktanár. A tantermeik száma sem ele­gendő Mezőhegyesen. A megle­vők 35 százaléka szükségterem. Üj iskolát kellene építeni, hi­szen az osztályok 16, többsé­gükben százéves épületben van­nak elhelyezve. Rosszak a tetők, Tanulni mindenkinek kell Továbbképzési íerr — noyy tanulási kedv — Előtérben a 8. általános elvégzése a BMG békést gyárában AZ ELMÚLT ÉVBEN a vá­rosi pártbizottság kezdeménye­zésére a Budapesti Mezőgazda- sági Gépgyár békési gyárának gazdasági és társadalmi vezetői elkészítették a gyár dolgozói­nak továbbtanulási tervét az 1974—77 évekre. Korábban is készítettek már továbbképzési tervet, de az rövidebb időre szólt, és lényegesen kevesebb dolgozót érintett. A tervkészítést midenre ki­terjedő felmérés előzte meg. A munkához a gyár valamennyi dolgozójának iskolai végzettsé­gét, életkorét ismerni kellett, továbbá, hogy a káderfejlesz­tési tervben kit milyen beosz­tásban vettek figyelembe. A fel­mérés alapján a hároméves be­iskolázási tervbe végül is csak­nem 100 név került, a már ta­nulókkal együtt. A* előkészítő munka első meglepő adata; a gyár dolgo­zóinak 20—23 százaléka nem rendelkezett a felmérés idősza­kában általános iskolai végbizo­nyítvánnyal. Ez jobb az orszá­gos átlagnál, mert a statisztika szerint az iparban a 25 éven aluli fizikai dolgozók 28 száza­lékának nincs 8 általánosa. A fentiek ellenére - gépgyá­riak elsősorban mégis az álta­lános iskola 8 osztályának el­végzését sürgették, mégpedig azért, mert ma már elengedhe­tetlen az általános iskolai vég­bizonyítvány, anélkül sem szakmunkás-bizonyítványt, sem nagyobb képzettséget igénylő betanított munkás beosztást nem lehet elérni. A 8 általános osztály elvég­zése a dolgozók körében ked­vező visszhangra talált, többen annyira megkedvelték a tanu­lást, hogy már a magasabb szakmai képzettség megszerzé­sén fáradoznak, középiskolában tanulnak. Mások türelmesen várják 1974 szeptemberét, hogy újból Iskolapadba üljenek, ök húszán Jelenleg betanított mun­kások és a szakmunkás-bizo­nyítványt kívánják megszerez­ni, lakatos és hegesztő szakmá­ban. Erre ősztől nyílik lehető­ség a MüM 636. sz. Intézetében. A gyár illetékes vezetői a szük­séges Intézkedést már megtet­ték, a szakmunkásképző inté­zetben várják a gépgyáriakat. A BEISKOLÁZÁS! TERV­BEN a legnépesebb —- 43-ae vannak — a középiskolások cso­portja. Ez érthető, mert a gépi- gyárban évek óta arra töreked­nek, hogy a középvezetőket a gyár dolgozóiból — elsősorban a rátermett fizikai munkások­ból — neveljék ki. A műveze­tői, kooperátort, diszpécseri be­osztásokba kiszemelteknek ja­vasolták a középiskola elvég­zését, továbbá kötelezővé tet­ték azoknak, akik már olyan munkakörben dolgoznak, ahol a középiskolai végzettség nélkü. lözhetetlen. A felső szintű oktatásra, i vezető-utánpótlásra kiszemelte- két vették figyelembe a terv készítői. A tervben szereplők most csoport- vagy osztályveze­tők, s vannak köztük, akik a főiskolai végzettséget kívánják megszerezni a (elsőfokú techni­kum után. A tervezés során gondoltak a diplomások továbbképzésére is. Ez azért is érthető, mert nap­jainkban a tudomány é* a tech­nika fejlődése olyan gyors, hogy a mérnök tudásának fe­lezési ideje 7,5 év. Azaz vizs­gáinak letétele után 7,5 évvel tudusa már csak fele annyitér, mint amikor vizsgázott- Tehát ha valaki 18 éves korában megkezdi, 23 éves korában be­fejezi tanulmányait, 28—30 éve­sen már tudását frissíteni kell. Már ma is, de a jövő jellemző­je az állandó, folyamatos tanu­lás, annál is inkább, mert az elavulási idd még rövidebb lesz. Folyamatosan tanulni nem­csak a közép- és felsővezetők­nek kell, Iranern a művezetők­nek és a szakmunkásoknak is, A szakmunkások S—8 évenkén­ti 110—J50 órás továbbképzé­sét kormányrendelet írja elő. Ez évben a munkásallomány 5 százalékát képezik tovább a BMG békési gyárában. Ez szük­séges, hiszen a gyár termékei egyre bonyolultabbak, a mun­kához mindig nagyobb tudásra van szükség. Ezt kívülálló, hoz­zá nem értő is megítélheti, ha egymás mellé képzeli a gyár első termékeit, a küllőé kapát — és a legújabbat, a STABI- TOX-ot. MA MAR A VEZETÉSHEZ né'külözhetetlen a politikai is­meret, eligazodni tudás a világ eseményeiben. A magasabb po litikai műveltség megszerzésére a középvezetőknek, a műveze­tőknek, a pértcsoportblzalmiak­nak, a szakszervezeti aktívák­nak a marxista—leninista esti középiskola elvégzését javasol­ták. A politikai oktatás e for­mája különben is népszerű a gépgyárban. A Marxista—Leni­nista Esti Egyetem 3 éves ál­talános tagozatára 5, míg a szakosítóra 4 vezető beosztású dolgozó beiskolázását tervezték. Bányai Gábor személyzeti és oktatási vezetőt, valamint Rafael Gyula párttltkárt kérdezem, hogy nem okozott-e nehézséget a termelésben, hogy a gyár dol­gozóinak több mint 20 százalé­ka tanul egyszerre. — Nem — válaszolja Bányai Gábor —, mert nem egy időben van az oktatás, másrészt a be iskolázási terv az elkövetkező 3 évre szól. így az 1974—75-ös tanévben 77-en, az 1975—76-os tanévben 13-an, 1976 szeptem­berében pedig 5-en kezdik a tanulást. Nem kezeljük mere­ven a tervet, mód és lehetőség van a változtatásra. — Mindenki tudomásul vette, hogy szükséges tanulnia, nem tiltakoztak a beiskolázás ellen? — Tiltakozni nem tiltakoztak — válaszolja Rafael Gyula —, volt ugyan olyan dolgozónk, aki kérte, hogy már ne osszuk be, mert „öreg, jó neki így Is". Vi­táztunk, beszélgettünk, végül is az illető nekünk adott igazat A BUDAPESTI Mezőgazda- sági Gépgyár békési gyára gaz­dasági és társadalmi vezetőinek van igaza, amikor lehetővé te­szi dolgozóiknak a ma már nél­külözhetetlen tanulást, tovább­tanulást. Abban is nekik van igazuk, hogy ha tanulásról van szó, senki sem lehet öreg, és senki sem mondhatja, hogy „jó nekem így is". Ennek bizonyí­tására egy példa, hogy a mai fejlődés mellett mikor kell to­vábbtanulni: 35 éves korban szükségessé vélik valamilyen továbbképző tanfolyam elvégzé­se, a korábban tanultak felfris­sítésére, 45 éves korban pedig 2—3 éves tanfolyammal kell felkészülni „a mA*odik ná'vafu- tás megkezdésére”. A BMG bé­kési gyárában erre lehetőséget biztosítanak. Tóth György az ablakok, a padlók. A tataro­zásra, a karbantartásra kevés összeg áll rendelkezésre. Az iskolák sokat tettek a fel­szereléseik és a szemléltető­eszközök gyarapításáért. Ehhez felhasználták a megyei tanács­tól kapott 220 ezer forintot is. Az utóbbi négy évben csaknem 450 ezer forint értékű eszköz­zel gazdálkodtak, de a felmérés szerint még jelenleg is egymillió 600 ezer forint kellene az opti­mális alapfelszereltséghez. Leg­közelebbi célnak tűzték ki az alsó tagozati számtantarutás korszerű eszközellátását. Szükség lenne térképtartó állványokra, fali könyvespol­cokra, táskatartókra, rajzasztal­kákra, vetítőállványra is. Ezek beszerzéséhez a helyi üzemek segítségét kérte a mezőhegye­st általános Iskolák igazgatósá­ga. R. L flz őrsiig legnagyobb kiállítási csarnokinak bővítése Egy hónappal az átadási ha­táridő előtt befejeződött az or­szág legnagyobb kiállítási csar­nokának. a budapesti nemzet­közi vásárközpont 20 ezer négyzetméteres alapterületű, „A” jelű pavilonjának építése. Az új létesítmény ad otthont a HUNGAROPLAST ’74 nem­zetközi műanyagipari szakkiál­lításnak, amelyre 16 ország 150 kiállítója jelentkezett. Az április 19-én megnyíló nemzetközi bemutató anyagá­nak első kiállítási darabja egy nagy műanyagfeldolgozó gép­sor — az Orosházi Műanyag Ksz gépe — most érkezett meg a Német Demokratikus Köztár­saságból. A jelzések szerint rö­videsen naponta a szállítmá­nyok tucatjait fogadják, hogy a nyitásra a 8 ezer négyzetméternyi fedett és 600 négyzetméternyi szabad területen már minden készen fogadja a látogatókat. A nemzetközi találkozó iránti nagy érdeklődést mutatja, hogy már számon országból közölték: népes szakember-delegációkat küldenek Budapestre. Közművelődési fórum Békéscsabán A Békés megyei Tanács mű­velődésügyi osztálya és a TIT megyei szervezete a közművelő­dé* társadalmi hasznosságának fokozására, a korszerűbb mód­szerek ismeretének átadására közművelődési fórumot indít. A három előadásból álló sorozatra a rendezők meghívják a függet. lenített tanácsi közművelődési szakembereket, valamint a TIT járási és városi titkárait. A so­rozat első előadását április li­án. csütörtökön délelőtt 10 óra­kor tartják meg Békéscsabán, a megyo; tanács tanácskozóterme, ben. Ez alkalommal a meghívott szakemberek dr. Fukász György tanszékvezető egyetemi tanár­nak. a TIT Országos Módszer­tani Tanácsa elnökének előadá­sát hallgatják meg, amelynek címe A tudományos technikai forradalom é® a közművelődé* lesz. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom