Békés Megyei Népújság, 1974. április (29. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-09 / 82. szám
Hogyan lehet' a íoiwénysértéseieref megelőzni? Biztosítani kell az egységes jogalkalmazást a szövetkezeti tagok vitás ügyeinek intézésében Ä műit évben a megyei főügyészség nagyarányú vizsgálatot tartott a termelőszövetkezetekben. A vizsgálat résztvevői arra kerestek választ, hogy miként intézik a tagok vitás ügyeit A tapasztalatokat összegező jelentés több olyan problémára mutatott rá, mely sürgős njeg- oldást igényel. Sok volt ugyanis a törvénysértő határozat. Nemcsak a termelőszövetkezeti tagok fegyelmi, illetve kártérítési ügyeit elbíráló vezetői döntésekben, hanem a másodfokon eljáró döntőbizottsági eljárásokban is. A vizsgálat vezetőjétől, St. Nyíri Bélától, a Békés megye! Főügyés^-ég csoportvezető ügyészéiül arra kértünk választ, hogy a rendellenességek mögött milyen jogszabályi problémák húzódnak meg, g a törvénysértéseket hogyan lehet megelőzni? — Az ügyészség vizsgálata többek között feltárta, hogy az utóbbi 3 év alatt Békés megyében 40 százalékkal nőtt a termelőszövetkezetekben dolgozó alkalmazottak létszáma. 1972- ben megyénk 129 termelőszövetkezetében 2700 alkalmazottat tartottak nyilván. Az alkalmazottak nagy száma fölveti munkajogi védelmüket, valamint érdekképviseletük megoldatlanságát. A vizsgálatok során merül * fel az a kérdés is, hogy a termelőszövetkezeti szövetségek milyen mértékben és milyen jogkörben vehetnek részt a szövetkezetek tagjainak és vezetőinek ügyeivel kapcsolatos eljárásokban. Ez a tevékenység ugyanis társadalmi szervezeti jellegű, s ennélfogva más működési elveken alapul, mint a szövetségek jelenlegi gazdasági érdekvédelemhez profilozott feladatköre. Hasonlóképpen jelentkezik a probléma az alkalmazottak egyedi ügyeivel kapcsolatos eljárásokban is. A termelőszövetkezetekben a szakszervezetek nem látják el az alkalmazottak érdekképviseletét. Ezért az alkalmazottak és a szövetkezti tagok különböző egyedi és kollektív ügyeivel kapcsolatos eljárásokban célszerű lenne rendezni a szövetségeik feladatát és jogkörét. A vizsgálatok során a legtöbb probléma abból adódott, hogy sem a termelőszövetkezeti törvény, sem a végrehajtási rendeletek nem szabályozták a szövetkezeti döntőbizottságok eljárásának rendjét, ehelvett az önszabályozásra bízták az eljárási szabály részletes kidolgozását. Legtöbb törvénysértés forrása éppen ez. Legjobb megoldás az lenne, ha a MÉM jogszabályban rendezné a szövetkezeti döntő- bizottsági eljárások rendjét, miként a munkaügyi viták intézésére vonatkozóan a 9/1967. (X. 8.) MüM számú rendelet szabályozta ezt a kérdést. A központi jogi szabályozás hiánvára tekintettel a szövetkezeti döntőbizottságok által esetleg megalkotott brtső szabályozás törvényességét nincs mihez viszonyítani. Számos termelőszövetkezetben az eljárási rendelkezéseknek csak másodlagos jelentőséget tulaidonítottak. Ez a helvtel“n szemlélet elsősorban a tényállás felderítési kötelezettség elmulasztásában vagy formális telíesí+ésében. a garanciális jellegű eliárásj szabályok félretételében nvilvánul meg. A mulasztások számos határozatot megalapozatlanná tettek. A szövetkezeti döntőbizottságok a gyakorlatban beváltak és alkalmas fórumai a termelőszövetkezet és a tagok közötti ér7 JS34, 4. a, dekkonflíktusok törvényességi és szövetkezetpolitikai szempontból egyaránt megnyugtató megoldására. A területi .szövetségek és a szövetkezeti jogtanácsosok eddig is hatékony segítséget nyújtottak a szövetkezeti szerveknek és döntőbizottságoknak. A törvénysértések megelőzése érdekében az állami, a társadalmi szerveknek összehangoltan kell dolgozniuk a tanácsi szervekkel és a termelőszövetkezeti jogászokkal. Végső soron rrteg kell valósítani az egységes jog- alkalmazást. Ezt követeli meg a szocialista törvényesség elve. — Milyen segítséget nyújt a termelőszövetkezeteknek a belső szabályzatok hiányosságainak kiküszöböléséhez a termelőszövetkezetek szövetsége? A kérdésre Nagy Mihály, a Kőrösök Vidéke Tsz-Szövetség titkára válaszolt. — A döntőbizottságok előtti jogviták többsége fegyelmi és kártérítési jellegű. A fegyelmi felelősségre vonásnál külön ki kell emelni, hogy a felelősségre vont dolgozó és az egész kollektíva nevelését, valamint azt, hogy a fegyelmi felelősségre vonás végső soron a megelőzést szolgálja. Ezt a célt csak akkor lehet elérni, ha a felelősségre vonásra jogosult vezetők az eljárást tárgyilagosan, a szabályok szigorú betartásával folytatják le. A gyakorlatban ez jelent a legtöbb gondot. Az üzemi vezetők nem ismerik vagy nem tartják be az előírt eljárási szabályokat, ezzel pedig lényegesen nehezítik a döntőbizottságok munkáját is. Ezért vette tervbe a Körösök Vidéke Tsz-Szövetség a fegyelmi felelősséggel felruházott szövetkezeti vezetők továbbképzését. A jogismeret hiánya abban is megmutatkozik, hogy néha jogerős döntőbizottsági határozat meghozatala után a szövetkezet vezető testületé, vagy fegyelmi és kártérítési joggal felruházott vezetői ismételten ugyanabban az ügyben döntenek, mégpedig ellenkező előjellel. Feltétlenül emelni kell az alapeljárás tartalmi és eljárásjogi színvonalát. A szövetség évről évre rendszeres továbbképzést tart a döntőbizottsági elnökök részére. Ezenkívül ajánlásokkal. kiadványokkal, üwrend- mintákkal segíti a döntőbizottságok munkáját. 1972-ben, majd 1973-ban a módosításokat figyelembe véve ügyrendmintát bocsátott ki. A jogalkalmazó szervekkel szemben alapvető követelmény, hogy a korszerű belső szabályok alapján helyesen érvényesítsék, értelmezzék az egyéni és a csoportérdeket. Következetesen lépjenek fel a szövetkezeti tulajdon megkárosítóival, a munka- fegyelem megszegőivel szemben. Ennek fontos feltétele a megfelelő szabályalkotás és a belső jogalkalmazás összhangja, a vezetők felelősségérzete, a döntő- bizottsági munka színvonalának emelése. Az állami törvényességi területet ellátó tanácsok mit tudnak tenni, hogy a tagsági vitákat a termelőszövetkezetek vezetői, illetőleg szervei a jogszabályok maradéktalan betartásával intézzék? Erre kértünk választ dr. Somi Sándortól, a megyei tanács vb mező- gazdasági és élelmezésügyi osztályának jogtanácsosától. — A szövetkezeti törvénynek az állami törvényességi felügyeletre vonatkozó rendelkezése szerint a felügyelet nem terjed ki az egyedi ügyek elbírálására. Ismeretes, hogy ezzel a törvény az államigazgatási szerveik hatáskörét kizárta a tagsági viták másodfokú elbírálásából. A felügyeleti szerveknek azonban továbbra is elsőrendű feladata a termelőszövetkezeti tagi logok érvényesülésének figyelemmel kísérése. A főügyészség vizsgálata a termelőszövetkezetek életében végbemenő jogalkalmazás számos problémáját tárta fel. A vizsgálat az állami törvényességi felügyeletet ellátó tanácsi szervek számára is figyelemfelkeltő, mégpedig több vonatkozásban. A vizsgálatokat rendszeresen meg kell tartani. A megállapított törvénysértések, hibák, rendellenességek felszámolásáról, megszüntetéséről a rendelkezésre álló jogi eszközök felhasználásával megfelelően intézkedni kell. Ha az intézkedések kellő eredménynyel nem járnak, és az utóvizsgálatok a hiányosságok, valamint a törvénysértések felszámolását nem igazolják, a törvénysértő állapot megszüntetését ki kell kényszeríteni. Lényegében ez történt a múlt évben az ügyészi vizsgálat nyomán is. A törvény követelményeinek maradéktalan betartása és érvényesítése azonban nemcsak a tanácsok feladata, hanem elsősorban a tagsági vitákban eljáró szövetkezeti vezetőké és a szövetkezeti szerveké. Fokozottan vonatkozik ez a termelőszövetkezetekben dolgozó jogászokra. A jogászok felelősségét azonban nem lehet leszűkíteni egy- egy konkrét ügyre, illetőleg az eseti határozatokra, hanem az kiterjed a törvénysértés megelőzésére és a döntések utáni nevelő tevékenységre is. o A főügyészség vizsgálata nagyon hasznosnak bizonyult. Az ezt követő intézkedések biztatóak. A jövőben bizonyára kevesebb lesz a törvénysértő határozat. S hogy ez így legyen, ezért a legtöbbet maguk a termelőszövetkezetek tehetnek, de sokat segíthetnek ebben a munkában az állami törvényességi felügyeletet ellátó tanácsok és a termelőszövetkezeti szövetségek. Es segíteniük is kell. Az egységes jogalkalmazás biztosítása a tagsági viták intézésében nemcsak a szövetkezetek belső ügye, hanem egész társadalmunk érdek«. Mert hiszen a termelőszövetkezeti tagok élet- és munkakörülményeinek alakulása, a szövetkezetek belső rendjének szilárdsága, a szövetkezeti demokrácia érvényesülése egyben társadalmunk politikai, gazdasági és kulturális előrehaladásának is fontos feltétele. Serédi János Munkásfiatalok a közéletben A Társadalomtudományi Intését elemzése Az ifjú nemzedék fejlődését társadalmunkban fokozott figyelem kiséri, problémáikkal, gondjaikkal a különböző szervek sokoldalúan foglalkoznak. Az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetében például mély_ rehatóan, különös gonddal elemzik: a fiatalok a munkássá válás folyamatában hogyan jutnak el a szocializmus tudatos vállalásáig; társadalmi fejlődésünk mai viszonyai között hogyan tudjuk kibontakoztatni az ifjúmunkások tenniakarását a szocializmus építéséért Az ezzel kapcsolatos elméleti kutatások fő következtetéseiről dr. Halay Tibor, az intézet igazgató-helyettese tájékoztatta Győri Margitét, az MTI munkatársát — Társadalomtudományi kutatások ráirányították a figyelmet : a csaknem egymillió munkásfiatalra a szocializmus lényegében két alapvető vonatkozásban gyakorol hatást. Az egyik: a társadalom gazdasági, politikai, kulturális viszonyai, az adott életkörülmények, amelyekben a fiatalok felnőnek, tapasztalatokat szereznek, munkássá válnak; a másik: a párt, a társadalmi intézmények és a munkaszervezet tudatos nevelő hatása. A munkásifjúság nevelésére hivatott társadalmi intézmények és szervezetek között meghatározó és sajátos helyet foglal el a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség. A KISZ hatósugarának ki kell terjednie a munkásifjúság valamennyi rétegére és korosztályára. Az ifjúmunkások többsé. gét foglalkoztató nagy- és középüzemekben javult a fiatalok szervezettsége: a KISZ-tagok aránya országosan 44—58 százalék. A kisüzemekben ez a szám lényegesen alacsonyabb. — A munkásifjúság társadalmi-munkahelyi beilleszkedésében felelős szerepük van a szakszervezeteknek. Általános gyakorlat — bár az ifjúmunkások túlnyomó többsége szervezett dolgozó —, hogy a legtöbb helyen a szakszervezeti tevékenység végzése során a munkásifjúság nevelésében, a fiatalok helyzetével összefüggő ügyek intézésében nem veszik kellően figyelembe az ifjúság életkori sajátosságait. A szocializmus feltételei között — a szakszervezetekhez hasonlóan — az ifjúsági szövetség tekintélye is csak úgy növelhető, ha jobban megismeri a munkásfiatalok igényeit, figyelembe veszi azokat a különböző programok. határozatok kidolgozásánál. — A munkásifjúság politikai arculatának megítélésében a mérce csakis az lehet: mint tesz eleget kötelességének, mindennapi munkájával hogyan segíti elő szocialista fejlődésünket, felelősségtudattal vállalkozik-e a kor követelményeinek teljesítésére; végső soron: alkalmas-e a munkásosztály politikájának támogatására, történelmi küldetésének folytatására. A társadalomtudományi kutatások egyértelműen bizonyítják: a mai ifjúmunkás nemzedéknek változatlanul szüksége van a lelkesítő, nagy célokra. szívesen vállalja a megvalósítható nagy feladatokat, s elveti az érzelmek fitogtatását. ■— A munkásfiatalok közéleti, politikai aktivitását vizsgálva megállapítottuk: ennek kialakult formái nem elégítik ki a munkásfiatalok jelentős részét, A munkásifjúság közéleti szerepével való foglalkozás szerves része a szocialista demokráciáról vallott nézeteinknek. A munkásifjúsággal kapcsolatos szervezetekben olyan vezetőségek kialakítását szorgalmazzuk* amelyek kifejezik azok ifjúmunkás jellegét. Keresni kell tehát azokat a fiatal, tehetséges munkásokat, akik céltudatos ne_ velés, bátorítás eredményeként a szervezetben betöltött funkciójukat a közélet és a népgazdaság különböző irányító posztjaival válthatják fel. Ebben az összefüggésben is külön figyelem illeti meg a női vezetők ki_ választását, utánpótlását. (MTI) Tanácskozás a kibernetikáról a közlekedésben A számítástechnika szerepétől tanácskoznak a szakemberek azon a háromnapos konferencián, amely hétfőn kezdődött A kibernetika a közlekedésben címmel a Technika Házában. A konferencián a közlekedéstudományok fejlődéséről, a közlekedési vállalatok szervezetéről. működéséről, a légi közlekedés helyfoglalási rendszerének kialakításéról, és egyebek között a rendező pályaudvari munka automatizálásáról tanácskoznak. A konferenciát Rö„ dönyi Károly, közlekedés- és postaügyi minisztériumi államtitkár nyitotta meg. (MTI) Ifjúsági parlament a Kőrősvidéki Cipész Szövetkezetben Az elmúlt napokban jelentős esemény színhelye volt a Körösvidéki Cipész Szövetkezet békéscsabai telepe: 148 fiatal tartotta parlamentjét, vitatta meg Áment Ferenc elnök tájékoztatója nyomán azokat a teendőket, amelyek a szakma fiataljaira várnak és latolgatta, hogyan lehet megvalósítani a szövetkezet telephelyein az Ifjúsági Törvényt. Az elnök beszámolója mindenre kitért, ami érdekelte a fiatalokat. Először is vázolta a szövetkezet gazdasági, termelési eredményeit és ebben a 148 fiatal szerepét Egyetértőén állapították meg a beszámoló elhangzása után, hogy mint korábban, a jövőben is támaszkodhat munkájukra a vezetőség. A tavalyi 57 millió forintos tervet az idén 60 millióra akarják teljesíteni és its IffKubam — ahogyan az elnök erre utalt — a teljes termelési érték mintegy 26 százalékát hozták létre a fiatalok, akkor az idén ezt az arányt még fokozni kívánják. A tanácskozás résztvevői a közös gondok megoldásának segítésében is egyetértettek az elnökkel. A beszámoló kitért ezekre a kívánnivalóikra is. Igaz. hogy a szakmai utánpótlásra, a tanulásra, továbbképzésre figyelmet fordítanak a szövetkezetben (jelenleg egy dolgozójuk marxista—leninista középiskolára jár, három középiskolai tanulmányokat, négy bőripari szakközépiskolai tanulmányt folytat, egy ösztöndíjas pedig a könnyűipari főiskola cipőipari tagozatán vesz részt a továbbképzésen), mégis alacsony az a hányad, amely hathatósan segítené a szakmai utánpótlást Nem „divatos” ez a szakma, és hogy jobban megkedveljék, ebben a szövetkezet fiataljainak is volna feladata. Erre is kérte többek között őket az elnök. Sok szó esett a kulturális tevékenység más területeiről, valamint a sporttevékenység helyzetéről és szerepéről is a tanácskozáson és egyöntetűen állapították meg, hogy az üzemi KlSZ-szervezet létrehozása* amelyet erre az évre terveznek, feltétlenül segít majd a szervezettebb politikai, művelődési élet megteremtésé bérc, színvonalának növelésében. Végezetül szólt az elnök azokról az anyagi juttatásokról, amelyek a szövetkezeten belül az Ifjúsági Törvény folyamatos megvalósulását célozzák elősegíteni*
