Békés Megyei Népújság, 1974. április (29. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-04 / 79. szám
KÖRÖSTÁJ KULTURÁLIS MELLÉKLET VÁCI MIHÁLYs LEGENDA Akit a nép ajkára vesz, váttAra veszi azt, akit a nép vállára vesz, szivébe zárja azt, akit « nép szívébe zár, nem hal meg soha az. Majá él papír, folyóirat és könyvek nélkül is, és nő nyomdák és kiadók és tévé nékül is, majd házról házra jár, ügynökök nélkül is. Dallá válik, mit esténként a puszták szele visz, Ä művelődés csak * szocializmusban válik, /álhat a munkásosztály, »rasztság, a dolgozó rétesek ügyévé, a párt, az álam alapvető, a politika és a gazdaság egészétől elvá- aszthataüan feladatává Társadalmunk közel hároip évtizedes szocialista fejlőlése cáfolhatatlanul bizonyítja ezt A szocialista forradalomnak szerves része, alkotó eleme a kultúra forradalma, a művelődési helyzet gyökeres megváltoztatása, a nép műveltségének gyarapítása, gazdagítása. A szocialista forradalom győzelme egyben olyan szocialista kultúra kibontakoztatása is, amely magába foglalja a nemzeti és az egyetemes emberi kultúra minden haladó hagyományát, arra támaszkodik és azt továbbfejleszti. A szocialista építés mind magasabb szinten való megvalósulása szükségszerűen feltételezi a társadalom tudati fejlődését is, ugyanígy a kulturális fej lödésnek alapfeltétele, a termelés magasabb színvonala és az emberi viszonyok, az emberi kapcsolatok fejlődése. Társadalmi fejlődésünk követelményéből kiindulva, a szocialista építést magasabb szinten célul tűző X. pártkongresszus határozatainak következetes megvalósítása érdekében az MSZMP Központi Bizottsága átfogóan elemezte a kultúra két alapterületé- nek. a közoktatásnak és közművelődésnek helyzetét, fejlesztésének hosszabb távra szóló feladatait Mindkét területen •történelmi jelentőségűek azok az eredmények, amelyeket súlyosan elmaradott körülményekből indulva értünk el. A megtett út, országépítő munkánk jelenlegi szakasza sürgető igényként késztetnek az előbbre lépésre. A közoktatás területén jelentősen javítottuk az oktatás. nevelés tartalmát, megteremtettük az oktatás tényleges demokratizmusának feltételeit. A társadalmi érdeklődés, támogatás és az iskola fokozatosan közelebb kerül egymáshoz. A közművelődés nagy eredménye, hogy társadalmunkban a továbbtanulás, az önművelés széles körben az életforma részévé vált és egyre inkább azzá válik. A fejlődés ellenére — az MSZMP Központi Bizottsága 1972. júniusi közoktatási és 1974. márciusi közművelődési határozata megállapítja —, az eredmények elmaradnak a társadalmi követelményektől. Elmaradnak azoktól a le- hetöBégektől melyeket társadalmunk — ha nem is gondmentesen — biztosítani tud mind a közoktatás, mind a közművelődési tevékenység továbbfejlesztésére. A% említett hatá~ roxatok alapfeladatként jelölik meg a munkásműveltség és -művelődés színvonalának javítását, összhangban a munkás- osztály társadalmi szerepének fejlesztésével. Ez az elvárás fokozott felelősséget jelent a kulturális intézmények, szakemberek, gazdasági egységek, mindenekelőtt állami, a párt- és tömegszervezetek vezetni részére. Felelősséget jelent abban, hogy a művelődés eszközeivel tartalmasabban épülő óvodák, kollégiumok, a felnőttoktatás erőteljesen növekvő üteme bizonyítják, hogy a nárthatározat átfogó társadalmi érdekeket fogalmazott meg. A közművelődési határozat végrehajtásához most kezdünk hozzá. Eredményes végrehajtása feltételezi a legszélesebb társadalmi összefogást, azt az igényt, hogy a közoktatás és közművelődés szerves egységben szolgálja a szocialista művelődés ügyét. Nagy Jen® az MSZMP megyei bizottságának osztályvezetője legenda lesz és népmese, közmondás szava is, jövő, ígéret lesz, akit mindenki várva hisz. Jövővé lesz s múltja is — várják, majd visszajön, nem úgy hiszik, mint azt, ki volt, de mint ki végre jön, 8 várva várt öröm, aki minden ablakon beköszön, Hordják foguk között, mint tavaszi füvet, diákok élesztgetik, mint pásztor a tüzet, holtukban is őt éltetik, mint sírok a füzet Nevét rozstáblákba Írják kedves gyalogutak, a lélek szájhoz emeli, ha rúnául az ajak, mint vödrüket felemelik e fényre a kutak, kazlak alatt a csók után majd legénynek a rány, fiú apának, apa a családnak vacsora után, róla beszél: — Volt valami, valami lesz talán, ll szolgálják és segítsék felismertetni a gazdagabb emberi élet. a szellemi és kulturális igény szükségességét Mindkét határozat végrehajtásának fontos feltétele a közoktatás és közművelődés egységének megteremtése. A feladatok egybeesnek. A két művelődési ágazat egymást feltételezi. Az iskola nem futhat versenyt az idővel, a tudomány és. technika rohamos fejlődését nem érvényesítheti mindennapi tevékenységében. Nem keltheti és nem kergetheti a befejezett képzés illúzióját Jól ki kell választania és körülhatárolnia a szükséges ismeretek körét, meg kell tanítania tanulni, megmutatni a célokat, fel kell készítenie a feladatokra. Mindezt természetesen nem egyedül. Többek között és elsősorban a közművelődés eszköz- és intézményrendszerével. Az iskolának az életre kell készíteni, megalapozva a felnőttnevelést is; a közművelődésnek hatékonyan segítenie kell a tanulók ismeretszerzését, nevelését, sajátos eszközeivel élve. Egyesíteni kell az erőket s az együttműködésben a művelődési célokat jól szolgáló formákat. Az iskola lépjen ki — az amű^y is olykor szűkös kereteiből — és jobban éljen oktatónevelő munkája során a közművelődési intézmények adta lehetőségekkel. Az iskola és a közművelődési intézmények tartalmas kapcsolata teremti meg az iskola utáni művelődési igényt, a művelődési intézmények és a felnőttek kapcsolatának továbbélését, amelyre számos jó példa áll rendelkezésünkre Békés megyében. A közoktatáspolitikai határozat megvalósításán csaknem két é^e munkálkodunk. A párt-, állami és társadalmi szervek, szervezetek programjai, a tan- I intézetek munkája, az I M. Regős F ©year Ifjú kvhüm®k Mai magyar költők antológiája Közel félezer oldalon, kereken száz költő kapott helyet „A Magyar Irodalom Gyöngyszemei"’ sorozat legújabb kötetében, mely 12 ezer 800 példányban jelent meg a Kozmosz könyvek sorában. Gondolom, nem árulok el titkot, ha már az elején leírom, hogy a kötet méltatásától messze áll majd a teljesség igénye. Ez az antológia — egy évtized alatt harmadik e sorban —, arra vállalkozott, hogy az utóbbi fél évtized termésében tallózzon, mely idő alatt Áprily, Kassák, Füst, Devecseri, Jankó vic’n, Dutka, Sinka a hal_ hatatlanság csendes honába költöztek. A múló időben pedig átalakult köröttünk a világ, s új csillagok tűntek fel a költészet egén a még tündöklő pályatársak mellé. Közös céljukat Juhász Ferenc a kötet előszavában így fogalmazza meg: „A költészet dolga: hogy változtasson a cselekvéssel, hogy fölhívja a figyelmet a veszélyre, a személyesre vagy az egyetemesre; hogy szóljon keményen és tisztán a Léi dolgairól és a szív dolgairól, életről, halálról, népről, hazáról, sorsról, világ- egyetemről; hogy megnevezze a dolgokat, megérintse a lényeget, a fjét szí- ' vét lángoló ujjahegyével, és gyűlölje a szenvedést, I kínzást, elnyomást, magányt, kegyetlenséget és hűtlenséget. Ez a költészet dolga. Ez. Így. Ilyen egyszerűen." Villantsunk most fél néhány arcot ebből az „egyszerűségből”, akiknek sorát a kötetben az Ady-kortárs, Várnai Zseni nyitja meg „Zúzmara” című versével, mely a „naplemente” bölcs summázata, rezignált tudó. másulvétele. Demény Ottó „Petőfi”-ről írja meg az utókornak szánt ars poeticát, melynek nem az a lényege, hogy születési helyét eldöntsük, hanem az, hogy .,nem alkuszom", hogy a forradalom „én vagyok» magam!"» mert „leírt s kimondott sza yaim, / az értelmükkel dübörögitek". Érdekes színfolt az end- rődi születésű Gergely Ágnes, aki egy udvari bolonddal mondatja el az írásjelek funkcióját a versben. „Tégy kettőspontot: csihadjon a láz, /az ember higgadt fővel magyaráz, j Olykor tanácsos a közbevetés is, / tedd zárójelbe, l hiszen azért mégis. I” A Dévaványán született József Attila-díjas Ladányi Mihály három költeménynyel szerepel a kötetben3 Bohóckirály, Szegények menete, Spirituale. A „Bohóc- király”-ban nem nehéz tetten érni a szimbólumba ágyazott költői lelkiismeretet, mely „ha nem lenne".../ nem fogadná gúnyos rőt-ej a butaságot / a nem melegedne meg a szájban az igazság./" Amilyen örömmel nyugtázzuk, hogy helyet kapott a kötetben a zsadányi Kiss Anna (első kötete 1971-ben Fabáb. címmel jelent meg, a második idén várható, Feketegyűrű címmel), legalább annyira fáj, hogy a vésztői Pardi Anna nem jutott szóhoz a kötet lapjain. Kiss Anna költészete, verselése nem a kétszer kettő könnyedsége. A kötetben szereplő Medve- ének-ben meglátni éa megérezni az élet állandó körforgását, szüntelen új- játeremtődését azért is nehéz. mert: „Kiss Anna verseiben nem a konkrét, gyermekkori élmények, nem a paraszti és iparos élet. a földművelők és iparosok ismerte természet szólalnak meg, hanem azok a fogalmak, eszközök, növények, illatok, babonák, amelyek beleépülve a költészetébe, szimbólumai lettek örökségének." Az eddigiekből nem nehéz rájönni, hogy a kötetből azokat ragadtam ki zömmel, akik valamilyen formában kötődnek e tájhoz, s munkájukkal tovább szövik azt a szellemi örökséget, melyet Bessenyei, Csokonai, Arany. Ady hagyott ránk. (Sz.) Közoktatás — közművelődés
