Békés Megyei Népújság, 1974. április (29. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-30 / 99. szám
Becsülete, hitele csak a szorgalmas munkának lehet Érdemes újra és újra átolvasni, értelmezni és megérteni azt az interjút, melyet lapunk április 24-i, szerdai számában Csepregi Pál elvtárssal, a megyei tanács elnökhelyettesével készítettünk a magas jövedelmű mezőgazda- sági lakosság adóztatásáról. A tsz-tagok körében kedvezőtlen hangulat kezdett felülkerekedni, amit az is mutatott, hogy több község állatpiacára az elmúlt napokban hiába hajtották fel a süldőket, malacokat, nem cseréltek gazdát. Szó ami szó, veszélybe került a 42-es 1973. évi pénzügy- miniszteri rendelet nem megfelelő értelmezése folytán a háztáji árutermelés. Miért Is térünk erre vissza most ismét? Mindenekelőtt azért, hogy ráirányítsuk a háztájiban gazdálkodó szövetkezeti emberek figyelmét arra, hogy milyen erkölcsi és politikai károk származhatnak abból, ha nem győződnek meg a dolgok rendjéről, hanem elfogadják a jól értesültek magyarázkodását. Ha valakiben valamilyen ügyben kétség támad, keresse fel a legilletékesebbet és tőle kérjen magyarázatot. Olyan ez, mintha valaki beteg, ma már nem a javasasszonyhoz megy el a falu szélére gyógyíttatni magát, hanem az orvoshoz, Különösebb aggodalomra egyáltalán nem lehet oka termelőszövetkezeti parasztságunknak a magasabb jövedelmek adóztatása miatt. Ez lényegében helyes törekvés, jó törekvés, egybeesik a társadalom széles rétegeinek érdekével. Arról van ugyanis szó, hogy az ügyeskedők, a harácsolok elé sorompót kell emelni: munka nélkül senki se jusson meg nem érdemelt jövedelemhez! &ki viszont szerényen, nagy szorgalommal dolgozik, termelési szerződésre értéket állít elő, nyugodtan termelhet továbbra is, biztonságban érezheti magát és háztáji gazdaságát. A pénzügyminiszter 1973. évi 42-es számú rendelete ezeket az embereket védi és oltalmazza, amikor kimondja, hogy a nyers bevételből le kell vonni a termelés igazolt költségeit, s amennyiben a jövedelem eléri a kedvezmények levonása után az 50 ezer foriritot, az illetőnek ebben az esetben kell lerónia kötelezettségét az állammal szemben. Kérem, számoljunk. Aki sertést hizlal, jól tudja, hogy mibe kerül. De hogy bizonyítani is tudja, őrizze meg az adásvételi szerződést, s mindazokat a bizonylatokat, melyek azt tanúsítják, hogy takarmányt, _ tápot, koncentrátumot, felszerelést vásárolt, vagy éppen a gazdasági épület berendezéseit tökéletesítette. Ezek szükségesek ahhoz, hogy a jövedelmet a községi tanács szakigazgatási szervének elfogadhatóan bizonyítani tudja. Az iparj eredetű takarmányok. a vásárolt anyagok, az állatorvosi költségek és az egyéb kiadások ma már annyira behatárolják a sertéstartást még a háztájiban is, hogy egy-egy hízott sertés után 250-től 350 forint jövedelemre lehet mindössze számítani. Vajon hány sertést kell meghizlalnia valakinek ahhoz, hogy az 50 ezer forint adóalapja ösz- szejöjjön a kedvezmények levonása után? Legalább 140—150-et. Vajon hány termelőszövetkezeti tag hizlal ennyi sertést a megyében egy év alatt? Becslés szerint 15-en, 20-an. S hol van ez a 80—90 ezer szövetkezetben dolgozó családtól? Vagyis az elenyésző kissebbségről van szó, amikor a mezőgazdasági lakosság magasabb jövedelmű részének adóztatásáról beszél a törvény. Az átlag szövetkezeti tag ugyanis évente 3—4 hízott sertést értékesít. Azokban a községekben, ahol a sertéshizlalás jól elterjedt —Újkígyóson többek között — az ezerötszáz tsz-tag, a nyugdíjasokkal együtt, mindössze 7000 körüli hízott sertést ad el az államnak évente. Persze bem foglalkozik mindenki sertéshizlalással, így az egyik udvarból több, a másikból kevesebb kerül értékesítésre. De 150-et ebben a községben senki sem értékesít egy év alatt! A Hazafias Népfront megyei bizottságának kezdeményezésére a múlt hét péntekén megalakult Békéscsabán a kertbarátmozgalom megyei társadalmi szövetsége. Török Imre elnök előterjesztette a munkaprogramot. Hangsúlyozta: a kormány a közelmúltban nagy jelentőségű határozatokat hozott a zöldség- és gyümölcstermesztés fejlesztésére, a lakosság ellátásának javítására. A kormány- programban meghirdetett lehetőségek kihasználásával megyénk kiskertjeiben, zárt kertjeiben fellendülhet a zöddség- és a gyümölcstermesztés. Ehhez kíván szakmai segítséget nyújtani, politikai támogatást adni a kertbarát-mozgalom. Megyénk lakosságának nagy többsége kertes családi házban él. Valamennyiük érdeke, hogy az olcsó és használható kézi- szerszámokhoz jussanak, melyeik segítségével környezetüket szeb. bé, hasznosabbá tehetik. A megyében 24 szakkör és 12 szakcsoport tevékenykedik, többnek már tízéves hagyománya, múltja van. Orosházán, Gyulán, de Békéscsabán is szép számmal keresik fel a szakcsoport rendezvényeit a kertbarátok. Öntevékenyen dolgoznak, mun, kájuk már eddig is hasznos, célravezető volt. A kertbarát- mozgalom megyei társadalmi Véleményem szerint a pénzügyminiszter 1973. évi 42-es számú rendelete nem a termelés fékezését szolgálja, amiről a jól értesültek beszélnek, hanem serkenti a szövetkezeti tagokat, valamennyit, hogy a háztájiban is gazdálkodjanak! Az 50 ezer forint jövedelmet, amely az adó alapjául szolgál, közülük csak igen kevesen érik el. A megyei tanács pénzügyi osztályának felmérése alapján az egész megyében — ideértve az összes mezőgazdasági foglalkozású lakosságot, vagyis az egyénieket,is — magas jövedelmet alig érnek el 50—70-an. Ezeknél időszerű is megnézni, hogy miből épült 2—3 családi ház. miből futja 2—3 személygépkocsi fenntartáséira „ „ „ és így tovább. Azok, akik eddig is szerényen dolgoztak, termeltek a háztájiban, ne szakítsák meg a korábban elkezdett, a párt Központi Bizottsága által támogatott, a kormány ösztönző intézkedéseivel serkentett munkát. Állam- polgári kötelességtudattól fűtötten, a paraszti hivatás teljesítésének szem előtt tartásával dolgozzanak tovább. A pénzügyminiszteri rendelet védi és tudatukban erősíti őket. Elismeri az eddig végzett munka helyességét, társadalmi hasznosságát. Dupsi Károly szövetsége azt szeretné, ha ebben az esztendőben valamennyi településen létrejönne valamilyen kertbarátszervezet, amely elsőrangú feladatánaik tekintené a termelési lehetőségek kihasználását, a kiskertek gyümölcs, fáinak felújítását. Az első esztendő eredményeiről kiállításra is készül a megyei szövetség, mégpedig a termelési eszközök és módszerek bemutatóját szervezik meg, fel- szabadulásunk 30. évfordulója alkalmából. Tervbe vették azt is, hogy a nagyobb településeken szaküzleték létrehozását szorgalmazzák, ahol kertészeti eszközöket, vetőmagvakat, műtrágyákat, kisgépeket árusítanának. Megszervezik a szakmai tanácsadás hálózatát, és már most lépéseket tesznek a szaporítóanyag-ellátás eddigi színvonalának javítására. A Hazafias Népfront helyi bizottságai sok segítséget adnak ehhez a mun. kához. Szó van arról is, hogy a kertbarát-köröknek önálló, saját klubhelyiséget rendezzenek be, ahol foglalkozásaikat tarthatják. Az ÁFÉSZ-ektől és a termelő- szövetkezetektől, valamint a művelődési házaktól kémek segítséget A termelvényefk értékesítésében sem lesznek gondok, mert a helyi ÁFÉSZ-ek sokoldalúan kapcsolódnak be ebbe a munkába. Megalakult a kertbarát-mozgalom megyei társadalmi szövetsége KRESZ-vetélkedő Békéscsabán Dr. Fodor Endre, a versenybizottság tagja az elődöntőt vezeti A KPM Békés megyei Igazgatóságához tartozó gépkocsivezetők részére a Békés megyei Közlekedésbiztonsági Tanáccsal karöltve szombaton KRESZ-vetélkedőt rendezett. A vetélkedőt dr. Sajti Imre rendőr alezredes, a KBT képviseletében nyitotta meg Megnyitójában a KBT elnöksége nevében a következő felhívásokat tette közzé: műveken szállított sok ember érdekében segítsék elő. A vetélkedőn 39-en indultak és tesztlapok kitöltése után 12-en kerültek az elődöntőbe. Szóbeli válaszok alapján hatan kerültek a döntőbe. A verseny nyertesei és helyezettjei számára a KBT értékes tárgyjutalmakat ajánlott fel. A vetélkedő első három helyezettje: Sipos József, Bíró; Munkában a zsűri 1. A közlekedési szabályok őr- I vényesítése, a balesetmentes közlekedés biztosítása érdekében a vállalatok, állami gazdaságok, termelő- és kisipari szövetkezetek, valamint az intézmények, iskolák és óvodák szervezzenek önállóan vagy társulva házi KRFSZiversenyeket. Az előkészítéshez kérjék a járási KBT segítségét. A verseny lebonyolítását a KBT megyei versenybizottsága *— aktívák bevonása útján — biztosítja. A KBT az ilyen versenyeket anyagilag is segíti. 2. A tömegközlekedést lebonyolító autóbuszok egyre nagyobb számban vesznek részt közútjainkon. Arra kérjük a járműveket és a gyalogosan közlekedőket. hogy e járművek forgalmának gyorsítását a jár. Foto: Demény Endre és Bottá Mihály gépkocsivezetők. Az igen hasznosnak bizonyuló verseny, a KRESZ-szabályok felfrissítése, reméljük elősegíti majd a közutakon való biztonságosabb közlekedést. Kner Nyomda (elvesz takarítónőket Jelentkezni: Békéscsaba, Lenin út 0., terv- és munkaügyi osztály SZOLGÁLTATÁS Rövid határidővel, jó minőségben vállalunk szobafestést, mázolást, hengerezést, üvegezést, vízvezetékszerelést Áraink kedvezményes szolgáltatási árak MEZÖKOVÁCSHÁZI ÉPÍTŐIPARI SZÖVETKEZET x 1974. ÁPRILIS 30.
