Békés Megyei Népújság, 1974. április (29. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-30 / 99. szám
Hatszoros kiváló a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság A költségvetésből gazdálkodó szervek közül aligha érteik el még olyan eredményt, mint amilyet immár hatodik éve, év- «31 évre felmutat a Körösvjdóki Vízügyi Igazgatóság. Tegnap hatodik alkalommal vették ált a városi tanács dísztermében rendezett ünnepségen az Országos Vízügyi Hivatal elnöke és a MEDOSZ elnöksége által adományozott Kiváló Vízügyi Igazgatóság címet. Az ünnepségen részt vett Enyedi G. Sándor, a párt megyei bizottságának titkára, Klaukó Mátyás, a megyei tanács elnöke, Soltész József, az OVH főosztályvezetője, Plavecz János, a MEDOSZ megyei bizottságának titkára, dr. Haraszti János, a megyei rendőr-főkapitányság vezetője, Jámbor István, a párt gyulai városi bizottságának első titkára, dr. Vidd Isiván, Gyula város Tanácsának elnöke, ünnepi beszédet Takács Lajos, a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság igazgató- főmérnöke mondott. Az igazgató összefoglalta az 1973. évi jelentősebb vízügyi munkáikat, melyek kimagasló teljesítésével szerezték meg ismételten a Kiváló címet. Ösz- szehasonlításul megemlítette, hogy 1967-ben 79,2, 1973-ban pedig 128,3 millió forint üzemtervi feladatot valósítottak meg. Evekkel ezelőtt azt a célt tűzték maguk elé, hogy a területen élő 300 ezer ember és a felhalmozott 85—90 milliárd forint értékű népgazdasági vagyon védelmének biztonságát megteremtik. Ehhez a célhoz 1973 egy újabb lépcsőfokot jelentett. A vízhasznosítási osztály 200 millió köbméter öntözővizet biztosított a mezőgazdaságnak, illetve a halgazdaságoknak. Ez az aszályos időjárás ellenére 82 millió köbméterrel több. mint amennyit 1972-ben szolgáltattak. A társulati osztály többek között 15 340 hektár mezőgazdasági terület komplex vízrendezésében működött közre. A műszaki biztonsági osztály a nagyzugi szivattyútelep építésében vonta magára a figyelmest. A műszaki tervezési osztály 1973-ban az igazgatóság legeredményesebb egységeként működött. A múlt esztendőben igen jelentős szociális intézkedések is megvalósultaik az igazgatóság területén. Összesen 7,5 millió forintot fordítottak ilyen jellegű beruházásokra. Támogatták a dolgozók lakásépítési törekvését is. Kamatmentes építési kölcsönt 32-en vehettek igénybe. Négy dolgozónak szolgálati lakást, 14-nek pedig vállalati bérletes lakást juttattak. Ezek mellett étkeztetésre, munkaruha-vásárlásra. munkásszállásokra csaknem 2,5 milliót költöttek, összesen 118 szocialisita brigád tüntette magát ki a különböző munkákban. A vízügyi igazgatóság személyállományából már 880-an tartoznak a törzsgárdá- hoez. Miután Soltész József, az OVH főosztályvezetője átadta a Kiváló Vízügyi Igazgatóság címet tartalmazó oklevelet, hat dolgozó kapta meg a Vízgazdálkodás Kiváló Dolgozója kitüntetést. Harminchármán Kiváló Dolgozó jelvényt, harmincán pe_ dig igazgatói dicséretben részesültek. D. K. Együtt ünnepelünk a Zobák-aknai bányászokkal Egy iratgyűjtőre való level fekszik előttem, melyet a komlói akna mélyítő üzem Kulich Gyula Szocialista Brigádja küldött a békéscsabai városi pártbizottság első titkárának. Az első levél keltezese több mint 12 éves. Azóta fűzi elvtáísi barátság szálai a Zobák-akna Kulich Gyula Szocialista Brigád tagjait a névadó ifjú kommunista mártír szülővárosához, Békéscsabához. Munkájukról, életükről, gondjaikról és eredményeikről csak levélben számolhatnak be Békéscsaba város vezetőinek. Ezt a brigád vezetője, Bálái János vájár esetről esetre meg is teszi. örömmel ír leveleiben az országos hírű szocialista brigád munkasikereiről, arról a felelősségteljes és veszélyes munkáról, melyet a brigád tagjai 760 méter mélységben végeznek. Leveleiből kicsendül a szocializmust építő emberek tudatossága, felelősségérzete. Kicsendül ezekből az írásokból, hogy méltóan névadójukhoz, építik szocialista hazánkat. Munkájuk eredménye, hogy a többszörös arany-, ezüst- és bronzjelvényes szocialista brigád tagjainak élete gazdag, tartalmas. Tartalmas és nehéz. Nehéz, hiszen munkahelyük, a metángáza s Zobák-akna mélye sok veszélyt rejt. Egész embert kíván! Nekik a bányászkö- • szöntés, a ,,Jó szerencsét” kívánás, valóságot fejez ki. Mert a szakértelmen túl szerencsére is szükség van ahhoz, hogy ne csak leszáll- janak a 760 méter melységbe, hanem egészségesen fel is kerüljenek a napfényre. Ezért is nem köszönthetjük ma. április 30-án, a Békéscsabára látogató országos hírű bányász szocialista brigád két tagját. A békéscsabai városi pártbizottsághoz küldött leveleiben ■Bótai János elvtárs ugyanis szomorú sorokat is írt. Arról értesítette az első titkárt, hogy társaikat megölte a metán. Találkozhatunk azonban a brigád négy képviselőjével, akik ma délután 3 órakor 15 békéscsabai Kulich Gyula nevét viselő szocialista brigád vezetőivel együtt megkoszorúzzák névadójuk mellszobrát. Találkozhatunk velük a Kner Nyomdában, a Lenin Tsz-ben, az új cserépgyárban, ahova ellátogatnak és a város fiataljainak fáklyás felvonulásán is, amelyen részt vesznek. Személyükön keresztül köszönthetjük május elsején a nemzetközi munkásosztály ünnepén hazánk valamennyi bányászát. Mert a brigád tagjai ott lesznek a békéscsabai munkások, dolgozók felvonulásán és a Szabadság téren felállított dísztribünön. És kívánjuk nekik bányászköszöntéssel: Jó szerencsét! Botyánszki János 2. Az első lépések fi kalendárium 1944. évi október havi oldala volt érvényben, amikor Bélvés megye sokat szenvedett dolgozó népét a szovjet nép hős fiai egyszer s mindenkorra felszabadították az évszázados úri, földbirtokos és fasiszta elnyomás alól. Eltűnt a kizsákmányolok rendszere. a nép kezébe vehette saját sorsának intézését, jövőjének formálását. Hogyan is nézett ki megyénk mezőgazdasága akkortájt? Á II. világháború súlyos örökséget hagyott maga után. Az állat- állománynak mintegy 70—75 százaléka vagy elpusztult vagy pedig a hitleristák elhurcolták. Nyugatra hajtották a híres mezőhegyes! ménest is. Az igavonó jószágnak csak alig egynegyede maradt meg, pedig akkor a mezőgazdaság vonóerő-szükségletének döntő többségét ez adta, mert gép alig volt. A megmaradt traktoroknak is csak 20 százaléka volt üzemképes, sok nehézséget okozott az üzemanyag- és az alkatrészellátás. Ma már szinte elképzelhetetlennek tűnik, akkor valóság volt, hogy több helyen maguk az emberek húzták az ékét, hogy az új életet jelentő magot elvethessék. A megye egész területén, 1944 őszén a mezőgazdasági munkákkal rendkívül elmaradtak. Az összes szántóterületnek csali 39 százaléka volt bevetve, a többi viszont szárítatlan maradt. Az amúgy is kezdvezőtlen termelési feltételekkel induló mezőgazdaságra súlyoson hatott a késői kitavaszodás, a sok tavaszi szántás, a gép és igavonó jószág hiánya és a súlyos aszálykár, mely a vetések több mint 60 százalékát érintette. fiz alacsony termésátlagok, a kevés termés nem biztosította a kenyérellátást — ebben a jó búzatermő megyében. Egy felnőtt évi kenyér- ádagja 240 (kilogramm volt, mely általában 80 kilogramm búzából, 80 kilogramm árpából és 80 kilogramm kukoricából állt. A mindennapi (kenyérellátás biztosítása érdekében fenn kellett tartani az alap- és pótfej adagrendszert. A gyorsain növekvő infláció a mezőgazdaságra is nyomasztólag hatott. A magas lóár — egy jó igásló 6—10 katasztrális hold föld árába került —, benzin-, gázolajárak, a kiterjedt, kegyetlen igauzsora főleg az újgazdákat sújtotta. Ez időben a piacon a fizetési eszköz a kukorica és a tojás volt A felszabadulás élőét a född- birtokvr szörnyök a földműveléssel foglalkozókat, vagyoni helyzetük alapján rétegekre bontották. Vagyonának nagysága határozta meg a földműves ember politikai jogait tekintélyét és a falu életében betöltött társadalmi szerepét. A 42 ezer szegényparaszt, cseléd, kubikos és sommás még a legalacsonyabb meg. élhetést biztosító földterülettel sem rendelkezett. Évszázados „per” volt ez a nagybirtokosok és a nincstelenek között. „Föld, kenyér, szabadság!” A Magyar Kommunista Párt javaslatára Debrecenben az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1945. március 17. rendeletével megszüntette a nagybirtokrendszert és földhöz juttatta az évszázadokon át kisemmizett szegény parasztságot. fl kommun sta párt jelszava — „A föld azé, aki megműveli” — alatt megindult a földosztás. A megye minden községében a földigénylőkből megalakult földosztó bizottságok végrehajtották a földreformot, amely gyökeres változást hozott a falusi szegénység életében. a földbirtokviszonyokban. Megyénkben 172 ezer katasztrá. lis hold földet osztottak ki. A rászorultak közül 39 ezer 220-an földet, 11 ezer 554-en házhelyet, 2 ezer 889-en pedig házat kaptak. Így most már sokkal kevesebb lett az 1 holdon aluli és sokkal több a kis- és középparaszti gazdaságok száma. A földreform végrehajtásának igen nagy társadalmi, politikai jelen, tősége volt, a magyar paraszt saját földjén szánthatott, vethetett és arathatott. Így közvetlenül is érdekeit volt a nehézségek leküzdésében, a háborús károk helyreállításában, amit a magyar uralkodó osztály örökségül hagyott az országra, így megyénkre is. Ámde az ellenség nem nyugodott bele a földosztásba. A volt földbirtokosok számos földreformellenes pert indítottak. Veszélybe került a történelmi vívmány. A kommunista párt, a munkásosztály segítségére sie. tett szövetségesének, a parasztságnak. „Földet vissza nem adunk!” A reakciós elemek földreformellenes támadása vereséget szenvedett. Jelentékeny szerepe volt a harc megnyerésében a Földmunkások és Kisbirtokosok Országos Szövetségének — FÉKOSZ —, mint érdekvédelmi szervezetnek. Az újonnan földhöz juttatottak és a kis-, valamint szegény- parasztok életét igen megkeserítette a tehetősebb gazdák igauzsorája. Egy-egy hold fel- szántásáért 4—5 munkanapot, robotot követeltek. Kialakult a kizsákmányolás „modernebb” formája. Egyre sürgetőbben vetődött fel. hogy gépeket, művelő eszközöket kell biztosítani az újgazdáknak. A Kommunista Párt javaslatára született meg a határozat az Állami Mezőgazdasági Gépüzemi — ÁMG — hálózat létrehozására. Megyénkben Gyomén, Battonyán, Tar- hoson. Mezőgyánban, Szarvason. Békéssámsonban, Szabadkígyóson, Mezőhegyesen és Kun- ágotán alakultak meg az első gépállomások. Ismerősck-e még a következők: Cormick, Fordson MÁVAG, HSCS, R 20—22,’ R 30—35, GS—35-ös és társaik? Valóságos népünnepély volt, amikor az államosított Hofherr- gyáóban készült első új R—20-, 22-es. G—35-ös traktorok végig, dübörögtek a falu főutcáján. A gépállomásokat a „munkásosztály falun előretolt bástyájának” nevezték. Bár e megállapításban van némi túlzás, az azonban bizonyos, hogy nagy szerepük volt a munkás-paraszt szövetség erősödésében. Feladatul kapták az új termelőszövetkezetekben és az egyéni gazdáknál a mező- gazdasági gépi munkák végzését, politikai és szaktanácsadással támogassák a mezőgazdaság fejlesztését, továbbá, hogy kifogástalan munkával bizonyítsák a nagyüzem és a gépesítés fölényét. A mezőgazdaság állami szektora, az állami gazdaságok megalakulása többségében 1949— 1950-re esik. Azonban elődökkel már találkozunk korábban is. Az 1785-ben létesített Mezőhegyes! Állami Méneslbirtokból az 1945-ös földreform során mintegy 20 ezer katasztrális hold földet kiosztottak, a megmaradó rész lett a törzsterülete a mai állami gazdaságnak. A Bánk úti Kísérleti Gazdaság 1945-ben a volt fóhercegi uradalom Kiss József nevű major- iából létesült. A Szaghalmi Ál. lami Gazdaság elődje az 1946- ban megalakult Akasztópuszitai Nemzeti Vállalat. Az állami gazdaságok feladatait akkor a párt és a kormány a következőkben határozta meg: — Nagyüzemi árutermelés. — Az egész mezőgazdasági termeléshez szükséges vetőmagvak és tenyészállatok biztosítás a. — Az új típusú, nagyüzemi gazdálkodási üzemszerve, zés, üzemvezetés módszerének kidolgozása és alkalmazása a gyakorlatban. — Űj növényfajták, állatfajok kipróbálása, köztermesztés- be való elterjesztése. 0 gyakorlat bizonyítja, hogy ezen célkitűzések megala. pozottak, helyesek voltak és az állami gazdaságok bázisai lettek a korszerű nagyüzemi termelésnek. Ámde nézzük csak, hogyan alakult a sorsuk a volt cselédeknek, kubikosoknak, az új- gazdáknak, a kisparasztoknak ? Bizony nagyon sok gonddal, bajjal kellett megküzdeniük. Érdekeik védelmére és segítésére megalakítják az UFOSZ-t, az Üjbirtokosok és Földhözjutottak Országos Szövetségét, mely műtrágyával, vetőmaggal, gépi munkával segítette a rászorulókat. E szervezet 1948-ban egyesült a FÉK OSZ-szal és így alakult meg a Dolgozó Parasztok és Földmunkások Országos' Sző- * vétségé, a szegény- és középparasztság egységes tömegszervezete. A DÉFOSZ 1952-ig működött, s jogutódja lett a ma is tevékenykedő, a mezőgazda- sági munkások érdekvédelmét ellátó Mezőgazdasági. Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezete, a MEDOSZ. Az újbirtokosok megélhetési gondjait, problémáit a földosztás ténye önmagában nem tudta megoldani. Túlnyomó többségük nem rendelkezett a föld megmunkálásához szükséges szerszámokkal, gazdasági eszközökkel, fogaterővel, a termelés megindulását biztosító vetőmagvakkal. A történelmi átalakulási folyamatban rejlő erő azonban legyőzte a felmerülő nehézségeket. Megalakulnak a földmunkás-, a földművesszövetkezetek, a földhöz juttatott új- gazdák első szövetkezetei. Az fmsz_ek féladata volt a gazdálkodás, az értékesítés és a beszerzés gondjainak a segítése. Ök adták az első gópimunka- segftséget a dolgozó parasztságnak. E szövetkezetek a magyar te-m el őszö vet kezet i mozgalom bölcsőivé váltak. A felszabadulást követő napok a magyar mezőgazdaság fejlődésének történelmében is méltó helyet foglalnak el. Sarkadon néhány család, az akkori gazdasági körülmények, termelési feltételek haitá- sára megalakítja a Földmunkás Szövetkezetét. Megalakulásában szerepe volt annak is, hogy az alapítók között voltak a mun- ikásmozgalom régi harcosai, a mozgalmi, politikai tapasztalatokkal rendelkező kommunisták is. A Földmunkás Szövetkezetekből 1945. április 23-án a Fekete Ér nevű határrészen 66 család 276 katasztrális hoäd területen „Őstermelő szövetkezet” néven megalakította a felszabadulás utáni első magyar termelőszövetkezetet. A sarkadj kezdeményezés után Nagyszénáson, Szarvason és Kondoroson alakultak szövetkezeti gazdaságok. A megyében 1948-ban már 24 termelőszövetkezet. mintegy 9 ezer katasztrális holdon folytatott közös gazdálkodást. MOLNÁR LAJOS, az MSZMP Békés megyei Bizottságának politikai munkatársa Következik: Mélyreható változások (Folytatjuk) rnsummz 5 1974. ÁPRILIS 30. fl Viharsarok mezőiazdasága 30 év utján
