Békés Megyei Népújság, 1974. április (29. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-28 / 98. szám

Forró üdvözlet a kongresszusi, a felszabadulási munkaverseny kezdeményezőinek és résztvevőinek! Csatlakozunk a KISZ KB és a SZOT elnökségének felhívásához, a nagyüzemi munkásság kezdeményezéséhez Hétmillió forint költségmegtakarítást vállalnak m Körősvídéki Visügyi Igasgatóság dolgosói Április 22-én központi terme, lési tanácskozás színhelye volt Gyulán a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság, A szocialista mun­kaversenyben évek óta oly sok sikert elért kollektíva megvizs­gálta, hogy milyen munkafeU ajánlással készülhetnének a teS- méltóbban az MSZMP XI. kongresszusára és hazánk fel- szabadulásának 30. évfordulójá­ra. A termelési tanácskozás vé­gül is határozatban mondta ki: csatlakozunk a KISZ KB és a SZOT elnökségének felhívásá­hoz a nagyüzemi munkásság kezdeményezéséhez. Ügy szer­vezzük munkánkat 1974-ben, hogy a párt 1972. novemberi ha­tározatának megfelelően törek­szünk a gazdaságosságra és a takarékosságra és a takarékos munkaszervezésre, munkavég­zésre. Tovább korszerűsítjük üzemszervezésünket. s célul tűzzük, hogy 1974-ben is el­nyerjük a Kiváló Igazgatóság kitüntető címet. Az ágazati elő­irányzatok teljesítése mellett vállaljuk az egy munkásra ju­tó tervezett teljesítményérték növelését évi 3060 forinttal úgy, hogy az 1973. évi 5,1 millió fo­rint költségmegtakarítás helyett 7,1 millió forintot érünk el. Az igazgatóság szakágazati egységei társadalmi munkában elkészítik a megye üdülésfei- lesztési tervének a vízgazdálko­dással összefüggő részét, amely találkozik Békés megye kör­nyezetvédelmi munkáival. To­vábbá az igazgatóság területé­hez tartozó három település ré­szére — az igénybejelentés sor­rendjében — társadalmi mun­kában elkészítik a környezet­rendezési tervet. Munkásgyűlésen csatlakoztak az orosházi üveggyár dolgozói a kongresszusi versenyhez Az Üvegipari Műveik Oroshá­zi Üveggyárának dolgozói az el­múlt napokban munkásgyűlésen határozták el, hogy részt vesz­nek az országszerte kibontako­zó kongresszusi m unka versen y- ben. A munkásgyűlésen az MSZMP XI. kongresszusa tisz­teletére a következő vállaláso­kat tették: „Az öblöáhuták, valamint a hengeréit síkhuta termelési ér­tékét 1973-hoz képest 112 mil­lió forinttal növeljük. A válla­lás teljesítése érdekében, éves viszonylatban, a selejtszázalékot az öblöshutáknál 16, a henge­relt sákihutánál 12 százalék alatt tartjük. Vállaljuk, hogy öblös üveg szocialista exporttermelé­1973. évihez képest 36 millió fo­rinttal növeljük és ennek érde­kében az idén beállított dupla- cseppes gépet megfelelő szántén üzemeltetjük. A húzott síküveg­gyár próbaüzemét megkezdte, vállaljuk, hogy a próbaüzem be­fejezéséig 100 ezer négyzetmé­ter 2 milliméteres, jó üveget gyártunk. A húzott síküveg­gyáregység álltai termelt üveg­ből a Hungaropán-üzemben importmegtakarítást érjünk eL A vállalt 100 ezer négyzetmé­ter Jó üvegből a salgótarjáni síküveggyár járműprogramjá- hoe biztosítunk üveget, ami ott szintén importcsökkentést ered­ményez. A 100 ezer négyzetmé­ter üvegből exportra alkalmas terméket biztosítunk. Az egy főre jutó gyári teljes termelési értéket az 1973. évihez képest 32 százalékkal növeljük. Ez év­ben gyári erőből óvoda épül, vállaljuk, hogy 4 000 óra tár­sadalmi munkával tesszük lehe­tővé az óvoda idei átadását." Csaknem 7 000 mázsa búza, 400 hízott sertés és 1000 yálasztott malae síinket az 1973. évi másfélsze­resére, 37 millió 584 ezer fo­rint értékre, tőkésexpart unkát pedig az elmúlt évi hatszorosá­ra, 73 és fél millió forint ér­tékre emeljük. Ennek érdekében 17,4 millió darab konzervüve­get szállítunk az NDK-ba, pa­lacküvegből pedig 36 millió 890 ezret exportálunk az NSZK- ba. Vállaljuk, hogy az ország­ban jelentkező zöldüveg igény kielégítésére termelésünket az terven felfii a mezőkovácsházi Új Alkotmány Tsz-ben Megyénk egyik legnagyobb területű termelőszövetkezetében, a mezőkovácsházi Űj Alkotmány Tsz-ben 21 szocialista brigád dolgozik. Valamennyi egyetér­tett abban, hogy a párt XI. kongresszusa, valamint hazánk Az ondtodi ÁFÉSZ dolgozóinak vállalása Csatlakozrva a KISZ KB és a SZOT elnökségének felhívásá­hoz, a nagyüzemi munkásság kezdeményezéséhez mi, az End- rőd és Vidéke ÁFÉSZ dolgozói az MSZMP XI. kongresszusa és hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére az 1974- es évre versenyvállalást tettek. Vállalták többéit között: Jó kereskedelem-szervezési munkával biztosítják, hogy a tervezett 132,5 millió forint ár­bevételt 134 millióra teljesítik, a forgalom után tervezett 4,6 millió forintos nyereséget 1 mil­lió forinttal növelik. Ebben az évben 80 új szövet­kezeti tagot szerveznek be, első­sorban a nők és a fiatalok kö­réből. Továbbá folytatják a tag­sági részjegyek kiegészítésének szervezését. Biztosítják hogy év végére a szövetkezeti tagság kétharmada teljes névértékű (300,— Ft-os) tagsági részjegy­gyei rendelkezzen. Ugyanakkor 80 ezer forint összegű tagsági részjegy befizetését tervezik. Tovább folytatják a hálózati egységek korszerűsítését, kultu­ráltságának növelését. Énnek va­lóra váltásához 2 500 óra társa­dalmi munkával járulnak hozzá a szövetkezet dolgozói. Ismétel­ten részt vesznek az „Egy nap az iskoláért” mozgalomban. Vagyis, a szövetkezet dolgozói júniusban az egy napra eső átlagkeresetü­ket ajánlották fel erre a célra. Ezen túl az ÁFÉSZ Endrődön óvoda építéséhez, Hunyán pedig ifjúságpolitikai célok valóra vál­tásához nyújt anyagi támogatást, 55 ezer forint összegben. Ezen kívül további 50 ezer forinttal támogatják a szövetkezeti dol­gozók lakásépítését. felszabadulásának 30. évfordu­lója tiszteletére csatlakoznak a SZOT, a Hazafias Népfront és a KISZ Központi Bizottsága ál­tal kibocsátott felhíváshoz. A növénytermesztésben dolgo­zó komplex szocialista brigád vállalta, hogy ebben az eszten­dőben hektáronként 45 mázsa búzát termel, s ezzel terven fe­lül 7 000 vagon gabonát ad a népgazdaságnak. A kormány zöldségtermesztési programjá­nak megvalósítását vetőmagter­mesztéssel segíti. Sárgarépából 600, vetőmagborsóbóft 10 ezer, babvetőmagból pedig 1200 má­zsát szállítanak a Vetőmag Vál­lalat délmagyarországi, oroshá­zi központjának. Kukoricából a 70 mázsa hektáronkénti termés elérését tűzték célul. Cukorré­pából 800 vagonnal szállítanak a Mezőhegyesi Cukorgyárnak. Az üzem továbbfejlődésére erősítik kapcsolataikat a kutató- intézetekkel és egyetemekkel, köztük a budapesti Állatorvos­tudományi Egyetemmel. A ser­téstenyésztéséről híres szövet­kezetben terven felül, 1 000 vá­lasztott malaccal növelik a sza­porulatot, s 400-zal több hízott sertést értékesítenek, mint amennyit terveztek. így ebben az esaitendőben 4 800 hízott sertést adnak át az állatforgal­minak. Munkafelajánlás szü­letett a szövetkezet szarvas marha-tenyésztési ágazatában és az olajos növények termesztésé­ben í& Törvény a jCX ázasság, család, gyám- ** ság, közelebbről a há­zasság létrejötte és megszű­nése, a házastársak jogai és kötelességei, az együttélés anyagi vonatkozásai, a családi jogállás, a rokoni kapcsola­tok, az örökbefogadás, a szü­lői felügyelet, gyám kirende­lése, valamint a gyámhatóság tevékenysége — főbb vonat­kozásaiban ezeket szabályozza az országgyűlés által csü­törtökön megszavazott tör­vény. Természetesen, eddig sem voltunk családjogi rendelke­zések híjával. A régi törvény fölött azonban, mindenekelőtt társadalmi viszonyaink nagy változásai következtében, el­járt az idő. Nem csupán olyan értelemben, hogy bizonyos ügyekben, viszonylatokban módosítani kellett a régi elő­írásokat. Legalább ennyire fontos, hogy társadalom- és népesedéspolitikai céljaink jobb szolgálata, szocialista el­veink következetesebb érvé­nyesítése érdekében az eddi­gieknél is hathatósabban kí­vánjuk védeni a házasság in­tézményét, a házastársi kap­csolatokat, a családi közössé­get, ezen belül pedig javítani igyekszünk a nők helyzetét és nagyobb biztonságot óhajtunk teremteni a gyermekek neve­léséhez, a társadalom és ön­maga iránt egyaránt felelős emberré válásához. Nem csekély feladat ennyi bonyolult kérdést korszerű jogi szabályokba foglalni, és teljességgel indokolt, hogy a törvényalkotást igen széles körű tapasztalat- és véle­ménygyűjtés, a tömegszerve­zetekben és társadalmi intéz­ményekben, utóbb az illeté­kes parlamenti bizottságok­ban beható vita előzte meg. És bár ilyen módon a leg­teljesebb demokratizmussal megérlelt szabályok, előírások kerültek a javaslatba, még a plénumán elhangzott, túl­nyomóan egyetértő képvise­lői hozzászólások is jelezték, milyen kényes, sok tapaszta­latot, hozzáértést követelő ügyhöz nyúlt hozzá nagy fe­lelősségérzettel a törvényho­zás. Mint ismeretes, az új szabá­lyozás szerint a házasulan­dóknak a bejelentés után leg­alább harminc napig kell vá­rakozniuk, hogy házasságra lépjenek. Senki nem állította, hogy ez a j^örülmény kizárja majd a meggondolatlan há­zasságok létrejöttét. Mégis, az a jogos vélemény alakult ki, hogy ennyi megszorítás min­denképpen szükséges, ha elő akarjuk segíteni, hogy a csa­ládalapítási elhatározást némi érlelődéssel, valami életta- pa>sBtalat és több megfontolt­ság is alátámassza. A sokat emlegetett 10. pa­ragrafus, amely a házasságra lépők alsó korhatárát 16, il­letőleg 18 évben szabályozza, szinte mindenkit, aki szembe­került a problémával, véle­ményformálásra ösztönzött. A sok túlságosan ifjú, olykor éretlen korban kötött, s nem ritkán kátyúba jutott házas­ság erősen befolyásolta a tör­vényhozókat, De az a helyes családért meggondolás, hogy a fiatalok ma hamarabb beérnek, hogy érzelmeik nehezen tűrik a megkötéseket és hogy az egészen fiatalok házassága igen sok szép és jó vonást is mutat manapság, nem is szól­va az ifjú anyaság kívánatos voltáról, mondom, mindez nem kevesebb érvet szolgál­tatott. Így aztán az említett korhatárt találta helyesnek a közmegegyezés, alaposan kö­rülbástyázta és a korábbinál szűkebb határok közé szorít­va az esetleges kivételezés le­hetőségét. Mondani sem kell, mennyi régi szokást érint a törvény­alkotás, és figyelembe kell vennie a joggal változást óhaj­tókat, de azokat a beidegző­déseket, hagyományokat is, amelyekhez mások, számot tartva a megértésre, még ra­gaszkodnak. Ide sorolhatók a női névhasználat kérdése amely főleg válás esetén, oly méltatlan sok vita, sőt háborúság forrása. Az új törvény ezekben is böl­csen előrelép.. Általában, ami a nőt illeti, követ­kezetesen arra törekszik, hogy ne csak a feleség, az anya kapja meg az őt meg­illető tiszteletet, megbecsü­lést, hanem mint egyenjogú partner is elismertessék, ami­nek természetesen messze- ható társadalmi jelentősége van. A gyermek védelme, ér­dekeinek szolgálata, még ha a házasság viharos körülmé­nyek között hányódik is, sőt különösen akkor, a törvény véges-végig híven követett elve. Igaz, szinte lehetetlen jogi formulákkal megakadá­lyozni, hogy a gyerek olykor zsarolás, bosszúállás, anyagi számítás eszközévé és kárval­lottjává legyen. A képviselők is reálisan mérlegelték az élet sok ilyenfajta fájdalmas ta­pasztalatát, viszontagságait. Éppen ezért méltányolták, hogy a törvény, amennyire csak lehetséges, igyekszik ki­húzni a talajt, a joggal való visszaélés lehetőségét az ilyen próbálkozások alól. Am eb­ben a vonatkozásban csak­úgy, mint sok egyébben, ami az ülésen szóba került, hang­súlyozták a végrehajtás széles lehetőségeit és mély felelős­ségét. Hogy ez a törvény egész szellemével nevel is a jobbra, az emberségesebb, a szocialista társadalomhoz mél­tó házastársi, szülői, gyermeki és általában becsületes állam­polgári magatartásra, még több reményt nyújt arra, hogy a végrehajtás valóban megfelel majd a nagy vára­kozásnak. IS z emberi együttélés — ““ amelynek középpontjá­ban a legfontosabb, a legérté­kesebb, a társadalmat alkotó kis közösségként a család áll —, a mindennapi élet nyer biztonságot nyújtó. ösztön­zést az új törvénytől. A ma­gánélet és a tőle aligha el­választható közélet egyaránt. Ösztönzést, tisztes, szocialista szellemű elvekben és szabá­lyokban. Hogy kevesebb le­gyen a boldogtalan ember, és több legyen az öröm.

Next

/
Oldalképek
Tartalom