Békés Megyei Népújság, 1974. április (29. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-27 / 97. szám
Éljen a szocializmust építő magyar nép! Soron kívül M indannyian tudjuk — a párt és a kormány fokozódó támogatása és segítségnyújtása ellenére —, ma. még nehéz a több- gyermekes családok helyzete; küzdelmesebbek mindennapjaik, nagyobbak gondjaik, mimt ahol nincs, vagy akár csak egykét gyermek felneveléséről gondoskodnak a szülők. Éppen ezért őket — a három- és több- gyermekes családokat — megkülönböztetett gondoskodás illeti meg nemcsak a kormány népesedéspolitikájában, hanem egész társadalmunkban. Ezt a célt szolgálja — egyebek között — az a rendelet is, amely elsőbbséget ad a sok- gyermekes családoknak a lakáskiutalásoknál. Az önálló és kellő nagyságú lakás hiánya ugyanis ezt a társadalmi réteget különösen nyomasztja; az egy- egy szobában összezsúfolódó, nagy létszámú családokban aligha lehet megteremteni a harmonikus életvitelhez szükséges legalapvetőbb feltételeket; a családtagok pihenését, nyugalmát, vagy akár a gyermekek számára nélkülözhetetlen mozgás- és játékteret, a gyermekek és felnőttek tanulásálhoz, művelődéséhez szükséges köruL ményeket. A lakásprobléma megoldása ezért e családokban szinte ugrásszerűen növeli az életszínvonalat, gyökeresen megváltoztatja életmódjukat. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium felmérése szerint 1973 végén több mint 220 ezer lakásigény löt tartottak nyilván az országban, s közülük mintegy 6500 volt a három- és többgyermekes. Különösen súlyos a helyzet Budapesten: a lakásigénylők száma itt meghaladja a százezret is, a sok- gyermekeseké pedig mintegy kétezer, több mint hatezer gyermekkel; Mindennek tükrében még inkább fontos és időszerű a Fővárosi Tanács azóta közismertté vált januári döntése, miszerint a jövő év, azaz 1975 végéig lakást kapnak azok a három- és többgyermekes csalódok, akik az elmúlt esztendő végéig beadták vagy megújították igénylésüket. A Fővárosi Tanács már tavaly megkérdezte a kerületi tanácsokat, kik azok a legnehezebb helyzetiben levő sókgyermekes szülők, akik az új lakások elosztási terveiben nem szerepeltek. Közülük decemberben, alighanem először a főváros történetében, 67 többgyermekes család soron kívül, azonnal kapott lakást... A januári döntés óta egyébként a kerületi tanácsok külön nyilvántartást készitettek a családokról. Természetesen a későbbi kérelmezők is sorra kerülnek majd, de általában 1975 után, hisz mindenekelőtt az említett kétezer családnak kívánnak új otthont adni. A három- négyszobás lakás ugyanis -— márpedig a sokgyermekeseket végeredményben csak ilyenekbe szabadna elhelyezni — nagyon kevés. Ezért sok esetben többlépcsős cserére kerül majd sor a szükséges méretű lakás eléréséig. Ezzel egyidejűleg azonban a Fővárosi Tanács arra törekszik, hogy az új lakótelepeken az eddiginél több három_ és négyszobás lakás épüljön az elkövetkező években. Hogy mit jelent nekik, az érintett családoknak majd a lakáskiutalásról szóló értesítés — s mit jelent azoknak, akik már megkapták a lakást! — aligha kell részletezni. Annál kevésbé, mert hiszen többségük csak rendkívül nehezen vágy egyáltalán nem lenne képes csupán a saját anyagi erejéből önálló otthont teremteni. Ott, ahol naponta három-négy kisgyermeket kell óvodába vagy akár iskolába elindítani, s ahol reggel-este sokan ülik körül az asztalt —, nehezen jut a család költségvetéséből másra, mint a legfontosabbakra: élelemre, ruházkodásra, a gyermekek iskoláztatására. Ezt tanúsítja egyébként az is, hogy csupán a Budapesten lakásra várakozó kétezer család háromnegyede munkáscsalád, 1300 kérelmezőnek pedig egyáltalán nincs főbérleti lakása. Ez természetesen azt is jelenti, hogy a lakások juttatásánál nagy figyelemmel lesznek a sokgyermekesek szociális és anyagi viszonyaira, azaz, hogy lehetőleg olyan lakást ajánljanak fel nekik, amelynek bére összhangban van jövedelmük- kell. Az eddig elmondottakból úgy I tűnhet, mintha csupán egy budapesti kezdeményezésről, a Fővárosi Tanács egy helyes döntéséről lenne szó. Nos, e döntés óta már több hónap telt el. s azóta örvendetes módon több megyei tanácsnál is napirendre került — a népesedéspolitikával összefüggő tennivalók keretében — a nagycsaládok lakásgondjának soron kívüli és 1975 illetőleg 1976 végéig történő megoldása. Így döntöttek például Békés, Zala, Szolnok és Bács megyében. Zalaegerszegen 42, Kecskeméten 23, Szolnokon 30 nagyesalád kap új otthont az idén. Szolnok város Tanácsa ezenfelül arról is határozott, hogy meggyorsítják, azaz soron kívül intézik a sokgyermekes családok lakáscseréjét is. Külön figyelmet érdemel Szolnak megye párt- és tanácsi vezetőinek az a kezdeményezése, mely szerint új típusú, nagyobb, azaz a többgyer. mefcesek igényeihez, életmódjához jobban igazodó, s az eddigieknél lényegesen olcsóbb kivitelű lakásokat' kell tervezni és építeni — egyelőre kísérleti jelleggel — Szolnokor S ok szó hangzik el mostanában — egyébként helyesen — azokról a feladatokról. amelyek a legutóbbi ■ népesedéspolitikai határozatokból hárulnak elsősorban a különböző állami szervekre, intézményekre, többek között a tanácsokra is. Nagy állami, mondhatni, össztársadalmi erő. feszítések történnek a gyermekintézmények gyorsított fejlesztéséért, a születendő kicsinyek minél egészségesebb világrajöveteléért, az életet hordó anyák fokozott védelméért. Azt szeretnénk, ha a fiatal család- alapítóknál általánosan elfogadottá válna a háromgyermekes családeszmény. Mind e sok és fontos teendő mellett azonban egyetlen pillanatra se tévesszük | szem elől azokat, akik már itt vannak, itt élnek közöttünk; azokat a családokat, akik eddig is — a mai kedvezmények nélkül — több. olykor sok gyermek felnevelését vállalták, vállalva ezzel a szinte minden szempontból rájuk háruló jól ismert hátrányokat is. A népesedéspolitikai határozatok róluk, értük is szólnak, s sürgetnek tetteket. Olyanokat, mint amilyent a Fővárosi Tanács kezdeményezett, s a megyénk eg}’ része azóta követett Jó lenne, ha nemcsak néhány megyében, de az egész országban visszhangra lelne. s mozgalommá válna e kezdeményezés. Terényi Eva I Követendő kezdeményezés Száztíz részvevő — 48 kérdés az építők békéscsabai fórumén Követendő kezdeményezéssel rukkolt ki az Építők Szakszervezetének Békés megyei bizottsága annak a fórumnak a szervezésével, amelyet április 23-án, rendezett meg Békéscsabán, az SZMT székházában mintegy száztíz részvevővel. A szépszámú érdeklődő; párt- és KISZ- titkárok, szakszervezeti tisztségviselők és aktívák, gazdasági vezetők és szocialista brigádvezetők — nagy figyelemmel hallgatták meg az előadókat, akik kérdéseikre válaszoltak, összesen 48 kérdést kaptak. Ebből előzetesen írásban 43-at kaiptak kézhez, a helyszínen pedig további 5-öt. Kneifel Antal, az Építők Szak- szervezete megyei bizottságának titkára nyitotta meg a fórumot, amelyen részt vett Juhász Ottó, az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezete központi vezetőségének titkára, Podina Sebő bér- és munkaügyi osztályvezető, Prosser Frigyes instruktor és Korek Ferenc, a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatója is. Juhász Ottó 41 kérdésre válaÁ békéscsabai Május 1. Tsz kitüntetése A mezőgazdasági, élelmezés- ügyi miniszter, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa illetve a Szövetkezetek Országos Szövetségének előterjesztése alapján az 1973. évi szocialista munkaversenyben elért kiváló | eredményekért Kiváló Szövetke- ] zet címmel tüntették ki a békéscsabai Május 1. Tsz-t. szcdt. Nem volt könnyű dolga, •mert a kérdések igen szerteágazóak voltak: a külpolitikai eseményektől a szakszervezetek nemzetközi és hazai tevékenységéig, a környezetvédelemtől egészen a szocialista bérezés elvének helyes értelmezéséig és alkalmazásáig terjedtek. így hát 'a fórum résztvevői sok új ismeretet szerezhettek. Amint az előadótól hallottuk, az Építőik Szak- szervezetének jelenleg 50 ország 84 szakszervezetével van kapcsolata. Részletesen Ismertette az európai szakszervezetek vezetőinek az idén január 19-én Géniben megtartott találkozóját, annak jelentőségét, s azokat a törekvéseket, amelyeket a szak- szervezeti központok közötti konzultációk bővítésére és újabb találkozók szervezésére tettek. Hangsúlyozta, hogy különösen nagy feladatok hárulnak a szak- szervezetekre a környezetvédelemben, mert a víz- és levegőszennyeződé®, korunknak ez a „betegsége” csak hatékony nemzetközi együttműködéssel küzdhető le. Természetesen a fórum hallgatósága sok olyan kérdésre várt választ, amelyek a szakszervezeti mozgalom és a szakma időszer ű feladatait képezik. Ezek közül is figyelmet érdemel az, amit Juhász elvtárs a szocialista brigádmozgalomról elmondott. Hangsúlyozta, hogy a szocialista brigádveze tőkkel mindenütt évente legalább kétszer szükséges tanácskozni, tájékoztatni őket az adott vállalat munkájáról, gondjairól és terveiről, meghallgatni és hasznosítani javaslataikat, kezdeményezéseiket. Ily módon tehát — mondotta — ezek a tanácskozások, s ez egy új vonás, belépnek az üzemi demokrácia fórumainak sorába. A mintegy két és fél órás tájékoztatójában az előadó sok-sok közérdekű, sokakat foglalkoztató kérdésre válaszolt, mint például a réteg-politikai munka, az újítómozgalom továbbfejlesztésének szükségessége, vagy éppenséggel arra, hogy a jogok és hatáskörök decentralizálása mennyire megnöveli a szakszervezeti szervek felelősségét a helyzetfeltáró és -elemző munkában, a határozatok végrehajtásának segítésében és ellenőrzésében. Dr. Takács Lőrinc az érdeklődők hét olyan kérdésére válaszolt, amelyek elsősorban Békéscsaba fejlődésével, kommunális ellátottságával, a megyeszékhely építésével és szépítésével voltak kapcsolatosak. Mindkét előadó szólt arról a kezdeményezésről, amely országszerte kibontakozott a kongresszusi és felszabadulási munkaversenyekben, s amelynek céljait a Szakszervezetek Országos Tanácsának, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának és a KISZ Központi Bizottságának április 23-án közzétett felhívása határoz meg. Arra kérték a jelenlevőket, hogy a felhívás szellemében tegyenek vállalásokat, csatlakozzanak a kezdeményezéshez. Az építők első fóruma Jól teljesítette hivatását. Az elnöklő Kneifel Antal zárszavában elmondta: reméli, hogy a jövőben a mostanihoz hasonló, újabb hasznos eszmecserék következnek. P. P. A fórum résztvevői figyelmesen hallgatják a tájékoztatót (Fotó: Demény) 3 1974. Április 27.
