Békés Megyei Népújság, 1974. április (29. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-27 / 97. szám
MÄs KÖVETENDŐ KEZDEMÉNYEZÉS <3. oldal) JOGOK ÉS KÖTELESSÉGEK (5. oldal) JÖVÖ HETI RÁDIÓ- ÉS TV-MÜSOE (6. oldal) Baráti köszöntő rA Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és sl Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa meghívására ma baráti látogatásra hazánkba érkezik Josip Broz Tito, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság és a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége elnöke, Tito elnök személyében nagyra becsült, kedves vendéget üdvözlünk és látogatásától azt reméljük, hogy az utóbbi években egyenletesen és dinamikusan fejlődő magyar—jugoszláv kapcsolatok tovább szélesednek» Legutóbb tavaly júliusban voltak magyar—jugoszláv magasszintű tárgyalások, amikor Kádár János, az MSZMP KB első titkára Brioniban Tito elnök vendége volt. Az akkori tárgyalásokról kiadott közlemény hangsúlyozta, hogy „valamennyi feltétel és lehetőség adott a baráti, jószomszédi viszony további erősítéséhez, a két ország gazdasági együttműködésének szélesítéséhez, a határmenti területek kapcsolatainak fejlesztéséhez, a kulturális együttműködés kiterjesztéséhez, a tudományos és műszaki vívmányok cseréjének további növeléséhez, valamint a kölcsönösen érdeklődésre számot tartó egyéb területeken folyó együttműködés kiterjesztéséhez”. Tavaly volt tíz éve, hogy a két ország közös gazdasági tevékenységét hosszú távú államközi egyezménnyel, a Magyar— Jugoszláv Gazdasági Együttműködési Bizottság létrehozásával intézményesítették. Ez a tíz év hatalmas fellendülést eredményezett. Az árucsere értéke megháromszorozódott, az 1962. évi 37 millió dolláros forgalom 134 millióra növekedett, tavaly pedig már 160 millió körül mozgott. Az 1971—75. évi időszakban 630 millió az előirányzat, ami a korábbi ötéves időszakhoz képest 70 százalékos emelkedést jelent Igen jelentős a kishatárforgalom — ezen az úton évi tízmillió dollár körüli érték cserél gazdát, A gazdasági együttműködés magasabbrendű formái is jelentős eredményt mutatnak, bár e téren még bőségesen vannak feltáratlan tartalékok. A magyar—jugoszláv bankkonzorcium komoly segítséget nyújt az ipari kooperációra szánt költségek előteremtéséhez. Jelentős ipari együttes vállalkozások léteznek már, vagy vannak kialakulóban a timföldiparban, a vegyiparban, a cellulóze- gyóriásban, az építőiparban, a vízgazdálkodásban, az Adria kőolajvezeték létrehozásában, továbbá a műszaki-tudományos tapasztalatok cseréjében. Lehetőségek vannak a vállalatok közvetlen kapcsolatainak fejlesztésére is. Az ALUTERV például terveket dolgoz ki egy 600 ezer tonnás évi kapacitású boszniai timföldgyár felépítéséhez, a Ganz Villamossági Művek pedig 46 villamos motorvonat szállítására kötött szerződést a jugoszláv szövetségi vasutakkal. A Jugoszláviából jövő importban korábban a nyersanyagok voltak többségben, az utóbtai évek során azonban előretört az ipari termékek behozatala. Jugoszlávia nem tartozik gazdasági vagy katonai tömbökhöz, el nem kötelezett külpolitikát folytat, Ebben a politikában azonban nem valami közömbösség uralkodik napjaink legfontosabb világpolitikai eseményei iránt, hanem határozottan és egyértelműen antiimperia- lista jellegű. Jugoszlávia rendszeresen állást foglalt a vietnami béke megteremtése mellett, támogatja az arab népek igazságos harcát, síkraszáll a nemzeti felszabadító mozgalmak mellett és elítéli az újgyarmatosítás valamennyi formáját. 1973 szeptemberében Tito elnök az el nem kötelezett országok algíri csúcstalálkozóján azt a gondolatot fejtette ki, hogy ezeknek az országoknak szerepet kell vállalniuk a világ égető kérdéseinek megoldásában, s fel kell lépniük az ellen, hogy a reakciós erők kerekedjenek felül, terror-rendszereket hozzanak létre és helyi háborúkat robbantsanak ki. A mai napon szeretettel köszöntjük Tito elnököt, feleségét, és a kíséretében levő jugoszláv személyiségeket Kellemes magyarországi tartózkodást és a hivatalos tárgyalásokon eredményes munkát kívánunk. Tedsmänyos egyesületi kitüntessek A Gépipari Tudományos Egyesület nemrég megtartott jubileumi közgyűlésén hat Békés megyei egyesületi tag kapott kitüntetést kiemelkedő társadalmi tevékenységéért. „Egyesületi Érem” kitüntetést kapott Bodor István, Hámori János és Nagy Károly. A „Gépipar Kiváló Dolgozója” lett Zám András, a GTE gyulai csoportjának alelnöke, ketten pedig — Áfra Gyula és Bényei István — a Kohó- és Gépipari Minisztérium elismerő oklevelét érdemelték ki az egyesületi munkában elért eredményeikkel Ülést tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott Az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletet fogadott el az alsó és középfokú oktatási-nevelési intézmények vezetésének határozott időre szóló ellátásáról. A törvényerejű rendelet szerint ezen intézmények vezetői megbízatásukat meghatározott időre — öt tanévre — kapják. A megbízatás további öt tanévre több ízben meghosszabbítható. Az Elnöki Tanács meghallgatta és elfogadta az országos választási elnökség beszámolóját az 1974. évi április 21-én tartott időközi választá- sokróL Az Elnöki Tanács végül bírákat mentett fel. választott meg és hívott vissza. (MTI) Fontos határozatokat hozott a kormány Ulest tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács pénteken ülést tartott A kormány megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette Fock Jenőnek, a Minisztertanács elnökének jelentését a magyar párt- és kormányküldöttség április 10. és 12. között Csehszlovákiában tett hivatalos baráti látogatásáról. A két ország kapcsolatait a teljes bizalom. a testvéri együttműködés és kölcsönös megértés jellemzi. A tárgyalásokon valamennyi megbeszélt kérdésben teljes volt a nézetazonosság. A tárgyalások hozzájárultak a két párt és a két ország testvéri együttműködésének további szélesítéséhez. Dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese beszámolt a magyar—bolgár gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság április 18. és 20. között Szófiában tartott 12. üléséről. Megvitatták az 1976—1980. közötti időszakra szóló népgazdasági tervek koordinálását szolgáló tennivalókat. Intézkedéseket hoztak az integrációs folyamatok bővítésére, valamint a két ország kiegyensúlyozottabb kereskedelmi forgalmának és a Bulgáriába irányuló magvar idegenforgalomnak további fejlesztésére. A Minisztertanács a jelentést elfogadta. . A Minisztertanács megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette a külügyminiszter jelentését Walter Scheelneíc, a Német Szövetségi Köztársaság külügyminiszterének hazánkban tett hivatalos látogatásáról. A külügyminiszterek yéleménycserét folytattak a két ország kapcsolatainak fejlesztéséről és az időszerű nemzetközi kérdésekről, és elhatározták több megállapodás megkötésének előkészítését. A kormány megtárgyalta az MSZMP Központi Bizottsága 1974. március 19—20-i ülésén hozott határozatokból adódó állami feladatokat a munkás- osztály társadalmi szerepének fejlesztésére, helyzetének további javítására vonatkozó teendőkről, valamint a közművelőd dés fejlesztését szolgáló célkitűzésekről. A Minisztertanács az intézkedési terveket a közeljövőben megtárgyalja a SZOT ve. zetőivel és azután adja ki határozatát. A Minisztertanács megvizsgálta a személyzeti munka továbbfejlesztéséről 1968-ban hozott határozatának végrehajtását. Megállapította, hogy az általában kedvező hatással volt a személyzeti munka helyzetére és fejlődésére, hozzájárult a vezetés színvonalának emeléséhez, A kormány most új határozatban szabályozta az állami személyzeti munka rendjelt. Ma- (Folytatás a 2. oldalon) Háromnapos belgyógyászati tudományos ülésszak Békéscsabáo A Magyar Belgyógyász Társaság dél- és északkelet-magyarországi decentruma április 25—27-íg háromnapos tudományos ülésszakot rendezett Békéscsabán. Ebből az alkalomból nemcsak Békés megyéből, hanem a távolabbi vidékekről, így többek között Nyíregyházáról, Kalocsáról, Debrecenből, Kecskemétről, más városokból és megyékből is érkeztek belgyógyászok az SZMT-székházban rendezett tudományos ülésszakra. A résztvevőket a megnyitón Araczki János, a Békéscsabai városi Tanács elnöke köszöntötte, majd elsőnek dr. Sarnyai Ferenc, a megyei tanács egészség- ügyi osztályának vezető-főorvoí sa tartott vitaindító előadást. A háromnapos ülésszak alatt egyébként 25 tudományos előadás hangzik el. Fő témák többek között: a cukorbetegség magas vérnyomás, a központi ideg- rendszer betegségének okai. tünetei, és az alkalmazott gyógymódok ismertetése. Az előadásokat kerekasztal megbeszélések, viták követték, Végre„ megint esik az eső! (Fotó; Deménji
