Békés Megyei Népújság, 1974. április (29. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-25 / 95. szám

I Erkölcsi szabálysértések fl szocialista erkölcs az 1 emberek magatartásában, egy­más iránti kapcsolatában mutat­kozik meg. Szabályai — betartá­sát ugyan nem törvény írja elő — átszövik egész társadalmi be­rendezésünket, hatnak gondol­kodásunkra, ezért általában a magunk és a mások tettei alap- I ján is helyesen tudjuk megítél­ni, hogy mi erkölcsös és mi nem. Ám az önző egyéni vagy cso­portérdekek előtérbe helyezése és más emberi gyengeségek mi­att egyesek olykor mégis meg­sértik ezeket a szabályokat. Nem tőrödnek azzal, hogy másoknak, illetve a szűkebb vagy tágabb értelemben vett közösségnek milyen hátránya származik be­lőle. Az ilyenfajta — általában te­hát a törvény előírásaiba nem ütköző — szabálysértéseknek számos megnyilvánulási formája van. Ezek közül is talán előre kívánkozik a nagyképűsködés, a. fennhéjázás, amikor valaki a foglalkozása, beosztása alapján többre értékeli magát másoknál és ennek kifejezést is ad. Átnéz a szerinte „kisebbeknek” tartot­tak felett. Valamiféle kategöri- zálási hajlam fészkelődik benne, mely szerint minden élőt rang­sorol és csak a nála „nagyobba­kat” tekinti „valakinek”. Ismert bürokrata figura, itt él körülöttünk, nem érdemes sok szót vesztegetni rá. Alapjában véve jelentéktelen személy, de az erkölcsi kár, amelyet ellen­szenves magatartásával okoz, nem elhanyagolható. FolvtassuV egy másik pél­dával! Néha tapasztaljuk, hogy egyik-másik dolgozó nem a munkájáért, hanem a „jószol­gálataiért” részesül anyagi el­ismerésben. Intézi a főnök ma­gánügyeit, különböző szívessé­geket tesz neki. Akadnak, akik hízelgéssel, csúszómászó aláza- toskodással több megbecsülést szereznek, mint a dolgos, tisz­tességes, szókimondó emberek. És egyes vezetők nem riadnak vissza attól, hogy a társadalom által rájuk bízott prémium és jutalom összegét egyéni céljaik­nak megfelelően használják feL Ilyen környezetben állandó­sulnak a súrlódások, ellentétek. A hibák pedig fokozódnak, ha a vezető csak olyan tükörben látja magát, amilyet a kegyeltjei számításból tartanak elé. Vannak másfajta tapasztala­taim is. Furcsa dolog, hogy egyes helyeken a dolgozóknak a Mun­ka Törvénykönyvében biztosí­tott jogait olykor akarva, aka­ratlanul megnyirbálják. Így tör­tént, hogy egy fiatalkorú lány­nyal — bár 12 nap rendes sza­badságon felül (mint fiatalko­rút) 6 nap, azért pedig, mert kö­zépiskolába jár, még 15 nap pót- szabadság illeti meg — nemrég írásban közölték, hogy 1974-re 18 nap szabadságot vehet igény­be. Talán a kellő ismeretek hi­ánya miatt vagy arra gondolt a vállalat illetékese, hogy így meg lehet „takarítani” 15 nap szabadságot? Szerencsére azon­Ofszetlemez üzem felvételre keres, olajfűtéses kazánhoz szakképzett fűtöt és betanított munkakörbe férfi­munkásokat Jelentkezni: Békéscsaba, Északi Ipartelep, Kisrét. Bimmmszzi 1974. ÁPRILIS 25. ban a fiatalkorú munkatársai észrevették a „tévedést”. A Munka Törvénykönyvében lelőírtaikban társadalmunk hu­manizmusa is kifejezésre jut. Az emberség azt követeli, hogy mindenkinek, de különösen azoknak az ügyében kell gon­dosan eljárni, akik az életben nehezebben igazodnak el. fl humanizmus megsérté­sére van más példa is. Egy fia­talasszony (vegyészmémöknö) terhes lett, s a 4. hónaptól kezdve át kellett volna helyezni olyan munkakörbe, ahol nem dolgozik vegyi anyaggal. Mivel erről meg­felejtkeztek, ő maga kérte a be­osztásának megváltoztatását. A vállalat illetékese erre kijelen­tette: „Rendben van, de vegye tudomásul, hogy csökkentjük a fizetését”. A fizetéscsökkentés a szak- szervezet közbelépésére meg­hiúsult ugyan, de a „vegye tu­domásul...” fenyegető kijelentést nehezen felejti el a fiatalasz - szony. Az üzemi baleseteknél gyak­ran előfordul, hogy a vállalat minden erejét latba vetve a dol­gozó vétkességét vagy azt igyek­szik bizonyítani, hogy a baleset nem az üzemben történt. Néha a sérültnek egész tortúrán kell átesnie, amíg rendeződik az ügye. Ha pedig végül is neki lesz igaza, gyógyulása után nem bo­csátják meg, hogy a vállalattal „szembe merészelt szállni”. Megtörténik, hogy a sérültet magára hagyják. Az egyik vál­lalatnál egy hatodik hónapban levő terhes asszonyt nem men­tesítettek az éjszakai műszak alól és a túlóráztatástól. A mu­lasztás súlyos következmények­kel járt. A gép levágta az asz- szony jobb kezének négy ujját. (Az ő esetében a vállalat fele­lőssége természetesen nem volt vitatható.) A kórházi ápolás után nemsokára megszületett a gyer­meke, akit nem tudott fürösz- teni. Pelenkát sem tudott mos­ni, Nagy bajba jutott a fiatal házaspár, mert nem volt annyi pénze, hogy mosógépet és cent­rifugát vegyen. A vállalattól nem látogatták meg őket és sen­kinek sem jutott az eszébe, hogy gondoskodni kellene a csonka kezű asszonyról. Az is­merősök hívták fel erre a fi­gyelmet és végül a szakszerve­zet közbelépésére a vállalat ele­get tett a kötelezettségének. De miért nem előbb? Amikor valaki megsérül, akkor termé­szetesen továbbra is törődnie kell vele a vállalatnak. Miféle erkölcsi felfogás az, hogy „a mór megtette kötelességét, a mór mehet”? Nemrég szemtanúja voltam egy jelenetnek, amikor a köz­vetlen főnöke alaposan lehord­ta a gépkocsivezetőt, mert késve érkezett vissza egy útról. Nem rajta múlott ugyan, hanem a főnöke főnökén, akit szállított és aki egyszerűen nem vette figyelembe, hogy a gépkocsinak meghatározott időre kell vissza­érkeznie. De a főnök „bátorsá­gából” csak annyira futotta, hogy a beosztottján töltse ki a mérgét. Vajon a gépkocsivezető ho- gvan ítéli meg önmagában a főnöke jellembeli fogyatékossá­gát? Ho'S7an lehetne még so­rolni a magatartásnak az olyan példáit, amelyek ellentétesek társadalmunk erkölcsi felfogá­sával, humanizmusával. Ezek­nek a hibáknak, visszaélések­nek, mulasztásoknak a megszün­tetését elsősorban a szocialista demokrácia kiszélesítése segíti elő. Felvilágosult emberhez mél­tóan kell élni a demokrácia ad­ta lehetőségekkel, hogy még jobban meggyorsítsuk társadal­mi előrehaladásunkat. Pásztor Béla Öntözzünk-e kora tavasziakat? Népművelők továbbképzése Április 25-én és 26-án, Békés­csabán, a Megyei Művelődési Központ három szekcióban foly­tatja a népművelők továbbkép­zését. Csütörtökön délelőtt 9 órakor a megyei közművelődési intézmények vezetőinek részvé­telével a bázisfeladatokat ellátó művelődési házak igazgatói tá­jékozódnak az együttműködés további lehetőségeiről, a főhiva­tású igazgatók másik csoportja pedig Vészi Jánosnak, a Nép­művelési Intézet osztályvezető­jének előadását hallgatják meg a nevelésközpontú népműve­lésről. A közművelődés intézményei és a közművelődés irányítása címmel pénteken délelőtt 9 óra­kor Ambrus Zoltán és dr. Köte. les Lajos, a megyei tanács fő­előadói tartanak előadást. TIT-esoport Eleken Az elmúlt héten az eleki művelődési házban alakult helyi TIT-csoport. Az isme­retterjesztés ezen új formájá­nak jelentőségéről, a TIT és a közművelődés kapcsolatáról beszélt megnyitójában Bakó Ignác, a Békéscsabai Forgá­csoló Szerszámgyár igazgató­ja, a TIT békéscsabai szerve­zetének elnöke. Több évtizedes tapasztalatunk az, hogy a mezőgazdasági üze­mek egy része az öntözés bein­dítását a végsőkig elodázza. Szívós munka eredményeként 1973-ban elértük, hogy me­gyénk területén csaknem 2000 hektár területen végeztek a gaz­daságok kora tavaszi öntözést. Ez évben minden elismerés azoké a gazdaságoké, melyek igyekeztek saját és az egész népgazdaság érdekében minél több területen biztosítani az életet adó vizet. 1974-ben az öntözési idény kezdete előtt a megöntözött területünk több ■mint 6000 hektár! Sajnos a gazdaságok egy ré­sze az elmúlt napokban lehul­lott csapadéknak megörülve, abbahagyta az öntözést. Az ön­tözés 2-3 napos szüneteltetése csak igen kevés helyen indo­kolt. Számottevő csapadék csak április 16—17-én és 18-án hul­lott. Ennek mennyisége és el­oszlása az alábbiak szerint ala­kult: gyulai szakaszmérnökség területén: átlag 10,6 milliméter, maximum Békéscsaba 23,3 mil­liméter, minimum: Békés 4,0 milliméter. Sarkadi szakaszmér­nökség területén: átlag 6,9 mil­liméter, maximum Doboz 13,0 milliméter, minimum Vésztő 5,0 milliméter. Szeghalmi szakasz­mérnökség területén: átlag: 4,1 milliméter, maximum Körösla- dány 6.0 milliméter, minimum Ecsegfalva 3,2 milliméter. Szarvasi szakaszmérnökség te- tületén: átlag: 5,2 milliméter, maximum Szarvas—Fazekaszug 6,7 milliméter, minimum Csa- bacsűd 4,3 milliméter. A fenti mérési adatokból lát­szik, hogy a megye területén olyan csapadékmennyiség nem hullott, ami az öntözést feles­legessé tenné. Más volna a helyzet, ha a téli és tavaszi idő­járás az átlag csapadék értéket biztosította volna, azonban az időjárás nagyon fukaron bánt velünk- Ennek következménye, hogy április XO-én a talaj víz­készlete a következő volt: 0—50 centiméterig 14 milliméter a diszponálható vízmennyiség függvényében, 50—100 centimé­terig 4 milliméter a diszponál­ható vízmennyiség függvényé­ben. A valóság: április 10-én a talaj felső 20 centiméteres rétege gyakorlatilag a holtvíztartalom­nál állt. A 6—8 centiméterre vetett kukorica száraz, poros talajba került, kikelésére öntözés vagy eső nélkül még remény sincs. Az 5-6 milliméteres csa­padék sem sokat segített a hely­zeten. mivel az esővel egyidő- ben, de különösen azt követően a párolgás is megindult. Az elmondottak alapján arra kérjük a gazdaságokat, hogy minden erejükkel, öntözési ka­pacitásuk maximális kihaszná­lásával, most nyújtott műszak­ban üzemeltessék öntözőberen­dezéseiket. Az öntözést szüne­teltetni csak akkor indokolt, ha az egybefüggően lehullott csa­padék értéke 20—30 milliméter között lesz. Természetesen a helyi talajadottságok más csa­padékértékek figyelembevéte­lét is szükségessé tehetik, mivel az átlagos értékek nem vonat­kozhatnak minden táblára egy­értelműen. Krasznai Ferenc mezőgazdász Több tanfolyam a fiataloknak — Enyhült a bérfeszültség: a vendéglátóipari vállalatnál Az elmúlt napokban tartotta ifjúsági parlamentjét Békéscsa­bán a Békés megyei Vendéglá­tóipari Vállalat. A szép számú 30 éven aluli fiatal előtt Purcsi Janos igazgató ismertette a vál­lalat gazdasági helyzetét, gond­jait. Megemlítette többek között a fiatalok szabad idejének hasz­nos eltöltését, a bejáró fiatalok helyzetét, valamint a szakkép­zetlen dolgozók magas szamát. Az utóbbi aránytalanságának csökkentésére több tanfolyamot szerveztek, amely a bérfeszült­séget némileg enyhítette. A résztvevők tájékoztatást kaptak a vállalat terveiről és a közel­jövő feladatairól. A vállalat a lehetőségekhez mérten igyekszik a gondokat enyhíteni, azokat megoldani. A fiatalok hozzászólásukban hasznos javaslatokkal segítették a parlament munkáját. U. E. PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM BEVÉTELI FŐIGAZGATÓSÁG Békés megyei Hivatala pályázatot hirdet revizori munkakör Fizetés megegyezés szerint. Pályázhat, aki egyetemi, főiskolai végzettséggel vagy mérlegképes könyvelőd képesítéssel és 10—15 éves számviteli munkakörben eltöltött gyakorlattal rendelkezik. Jelentkezés történhet írásban vagy személyesen. Cím: Békéscsaba, József Attila u. 2—4., III. em. 114. szoba. Postafiók 13.

Next

/
Oldalképek
Tartalom