Békés Megyei Népújság, 1974. április (29. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-04 / 79. szám

1974. ÁPRILIS 4. CSÜTÖRTÖK Ara: 1.20 forint XXIX. ÉVFOLYAM, 79. SZÁM Éljen április 4. — Legnagyobb nemzeti ünnepünk 1 Biszki Béla ünnepi köszöntője 5^' v'‘ "'WS'"’"'' ..............vy ,-vv H azánk más ország leli! 29 éves meglett ember az, aki 1945-ben, hazánk felszabadulásá­nak évében született: erről a sors­forduló esztendőről semmilyen közvetlen élménye nincs; mind­az, amit tud. csak képekből, fil­mekből, leírásokból és családjá­nak elbeszéléséből ismert előtte. Nagyon nehéz számukra hí­ven érzékeltetni, hogy milyen Magyarország volt az a régi, amelynek romjai fölött kellett felépíteni az újat. A tárgyi világ leírása még viszonylag köny- nyebb, hiszen az egykori képek, filmek aránylag híven visszaad­ják, hogy nézett ki akkor egy magyar falu, egy külváros, egy gyárnegyed, egy iskola. Hogy festettek a milliós tömegű sze­gény proletárok, parasztok, e mi­ként a gazdagok, arisztokraták és hagy polgárok luxusa; hogy ruházkodott, táplálkozott, tanult vagy nem tanult a nép tömege. Milyen szerény kis morzsa ju­tott a megtermelt nemzeti jöve­delemből a társadalom dolgos túlnyomó többségének és meny­nyi bőség a keveseknek. Egybevetni a tegnapot a má­val azonban nemcsak tárgyiak­ban kell és lehet, hanejn a két társadalom legmélyebb lénye­gével. Majd harminc év alatt ugyanis a magyar társadalom teljesen és gyökeresen átalakult. A világ természetesen techni­kai szempontból mindenütt ha­ladt. A gépek, automaták, a tö­megtermelés, a kommunikáció és közlekedés forradalmi változásai a világ külsejét mindenütt vagy majdnem mindenütt átala­kították. Ha lehet, mi azonban még ennél is többre tartjuk azt, amiben az emberi élet, az emberi sors és lehetőség változott, ami­ben az emberi-társadalmi vi­szonylatok szocialista forradal­ma végbement. A mi társadalmunk emberének minden tekintetben új politikai és szociális koordinátái vannak. Számára az természetes, hogy van egy munkás-paraszt szövet­ség, a nemzeti egység alapja, hogy az össztársadalmi érdek az irányadó, miközben azokat össz­hangba hozzuk a termelő cso­portok és egyének érdekeivel. Természetes, hogy a nép nagy többsége már tud élni és él is a szocialista demokrácia lehető­ségével és ilyen vagy olyan for­mában részt vesz a közügyek­ben, s az is természetes, hogy a szocialista társadalomátalakítás forradalmi folyamatainak élén a tudományos ideológiával, a mar­xizmus—leninizmussal felfegy­verzett párt halad. A mai nemzedéknek természe­tes továbbá az is, hogy őszinte barátokkal, hű szövetségesekkel, a Szovjetunióval, a szocialista országok közösségével együtt halad országunk. Nemzetközi te­kintély és nemzeti méltóság, köl­csönös támogatás és egyeztetett fellépés a világban; széles körű kapcsolatok valamennyi konti­nensen és a haladó erők támo­gatása minden országban jellem­zi külpolitikai tevékenységünket. Magyarország a térképen ott ta­lálható, ahol harminc évvel ez­előtt: de a világ és önmaga szá­mára ez már egy más ország. De a történelem nemcsak is­kolai tantárgy, nemcsak írott könyv és lapok. A történelem élő hordozója az ember, a társa­dalom, aki mindezt végigküzdöt- te, látta és tanúsítja. A fa lomb­jai azonban nem zöldellhetnének, ha törzse nem támasztaná alá, ha gyökerei, amelyekről sarjadt nem tartanák szilárdan a föld­ben és nem táplálnák, biztosítva, hogy nőjön és hozzon új meg új gyümölcsöket. Ennek a felszabadulásnak a fáját az 1945-ös év ültette el, testvéri szovjet hadsereg vére öntözte, s a haladás és a szocia­lizmus népi erői oltalmazták. Gyümölcsét ma mindenki élvezi: erre emlékeztet ez a mai. felsza­badulásunk 29-ik évfordulója. Tisztelt Hallgatóim! Barátaim! Kedves Elvtársak! Legnagyobb nemzeti ünnepün­kön, szabadságunk 29. születés­napján a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsá­ga, az Elnöki Tanács és a kor­mány nevében tisztelettel kö­szöntöm szocialista hazánk, a Magyar Népköztársaság minden állampolgárát. Ezen a napon mély hálával, internacionalista érzésekkel gondolunk a Szovjetunióra, né­peire, akik a világ sorsát eldöntő nagy háborúban, 29 évvel ezelőtt magyar földre is elhozták a sza­badságot. Tisztelettel adózunk mindazon népek fiainak, akik részt vettek hazánk felszabadí­tásában. Egy-egy évforduló mindenkor alkalmat ad a visszapillantásra. A mögöttünk levő 29 esztendő békében telt el. Voltak és van­nak gondjaink, nehéz próbák elé is állított bennünket az élet, de békében folyhatott küzdelmünk és bontakozhatott ki dolgozó né­pünk tehetsége, szorgalma. Tud­juk, hogy a béke mindenekelőtt a Szovjetunió, a szocialista or­szágok védelmi erejének, egysé­gének, közös harcának eredmé­nye. Az elmúlt évtizedekben együtt fejlődtünk, gyarapodtunk a szo­cializmust ép^tő népekkel. Ba­rátok, szövetségesek körében új életet, új társadalmat, új orszá­got teremtettünk Harcaink, ta­pasztalataink, győzelmeink kö­zösek. Egymást segítve és védve váltak országaink a vílágfolva- matokat meghatározó tényezővé. Napjainkban közösségünk hatal­mas ereie, a szovjet békediplo­mácia, összehangolt tevékenysé­günk indította el és lendíti to­vább a feszültségtől az envhülés felé tartó általános fordulatot. Ez a politika nagy és növekvő támogatást kap a tőkés országok munkásosztáivától, néptömegei­től. s a fejlődő országoktól. Az elért eredmények jelentősek. Az utóbbi években több nemzetközi problémát sikerült tárgyalások­kal megoldani. Reális esély van Európa tartós biztonságának megteremtésére. Bővülnek a kü­lönböző társadalmi rendszerű országok gazdasági együttműkö­désének formái. A nemzetközi politikában azonban a harc ezzel nem ér vé­get, az imperializmus jellege nem változik, a tőkés világ nem jószántából módosítja állásoont- ját. Az imperializmus természe­tével, törekvéseivel kapcsolatban nem lehetnek és nincsenek is illúzióink. Erre figyelmeztetnek a vietnami nép ellen elkövetett bűntettek, a párizsi megállapo­dások érvényesítését keresztező lépesek, a közel-keleti helvzet végleges és igazságos rendezésé­nek halogatása, a chilei ellenfor­radalmi, fasiszta rendszer ke­gyetlen terrorja. A tőkés világ­ban ugyanakkor erősödik, s nö­veli befolyását a realitásokkal, a néntömegek békeakaratával szá­molni kényszerülő és képes jó­zanabb politikai iránvzat. Ezt üdvözöljük és megfelelően érté­keljük. Szilárd meggyőződésünk, hogy a szocialista országok foko­zódó politikai, gazdasági és ka­tonai ereje, a haladó erők össze­fogása visszaszorítja az imperia­lizmus hidegháborús megszállot­táit, a béke ellenségeit. Ellen- támadásaikat leleplezzük, hatá­rozottan visszaverjük. Mindent megteszünk azért, hogy az eny­hülés irányzatát többé ne lehes­sen visszafordítani, s hogy ha­zánk fejlődésének, gyarapodá­sának nemzetközi feltételeit to­vábbra is biztosítsuk. Nemzeti ünnepünk előestéjén szólni kívánok belső helyzetünk­ről is. Politikánk fő irányvonala töretlenül érvényesül és a jövő­ben is változatlan lesz, mert jól szolgálja munkásosztályunk, dol­gozó népünk érdekeit, törekvé­seit, szocialista fejlődésünket. Pártunk vezető szerepe fokozó­dik, a munkáshatalom szilárd, szocialista céljaink megvalósul­nak. Terveinket teljesítjük, irá­nyítási rendszerünkkel biztosít­juk tervgazdálkodásunk növek­vő hatékonyságát. Iparunk és mezőgazdaságunk dinamikusan és kiegyensúlyozottan fejlődik. A felhalmozás és a fogyasztás aránya megfelelően alakul. Eredményeink egész dolgozó né­pünk jó munkájának gyümölcsei. Ugyanakkor a szocializmus építése során ellentmondások, fejlődéssel együttjáró nehézsé­gek is jelentkeznek; új, reális, teljesíthető vagy nem kielégít­hető igények is keletkeznek. Ezeket idejében fel kell tárni, meg kell oldani, megfontolt, fe­lelős döntésekkel összhangba kell hozni lehetőségeinkkel. Át­érezve felelősségünket, azért dolgozunk, hogy eredményeinket megszilárdítsuk, továbbfejlesz- szük, munkánkat javítsuk. A szocializmus sikeres épí­tése, politikánk megvalósítása milliók ügye, az ország további felemelkedésének záloga. A szocialista társadalom az egyet­len olyan rendszer, amely a fejlődéssel, gazdasági gya­rapodással a dolgozó osztályok, rétegek boldogulását szolgálja. Alaoelve és törekvése, hogy közösen megtermelt javainkból mindenki munkája szerint ré­szesüljön. A szocialista építő- munka nemcsak anyagi fejlő­dést hoz, nemcsak a városok, falvak arculatát változtatja meg, hanem formálja a közös­séget és általa az egyént, a gondolkodást, az életformát is. Népünk mind jobban magáénak vall-'a a születő újat, mind többet ad hozzá önmagából. E hatalmas munkában ková- csolódik a szocialista nemzeti egység: munkások, parasztok, értelmiségiek, s a többi dolgozó ember összefogása a szocializ­mus építésére Mindenki, aki cselekvőén részt vesz közös céljaink megvalósításában, egy­aránt szolgálja az ország fel­emelkedését és személyes bőit dogulását. A munkás-paraszt szövetség, a szocialista nemzeti egység összhangban van azzal, hogy társadalmunkban a munkásosz­tályé a vezető szerep. Közpon­ti Bizottságunk legutóbbi .ülé­sén megállapította, hogy a munkásosztály társadalmi sze­repének növekedése előmozdít­ja a nemzej valamennyi tuda­tos és alkotásra kész erőinek tömörítését. A munkásosztály helytállásával, tehetségével, példamutatásával — történel­mileg és naponta — bizonyítja alkalmasságát a szocializmus építésének vezetésére. 1 A munkásosztály politikájá­nak célja az egész nép boldo­gulása. Szocialista fejlődésünk legfontosabb feltétele volt és marad gyakorlatban kipróbált politikánk. E politikát a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt kongresszusai dolgozták ki, erő. sítették meg, fejlesztették to­vább. Jellemző vonása: a sta­bilitás és a megújulás egysé­ge. Stabil, mert irányvonalunk nem változik, és a szocializmus valamennyi hívének érdekeit szem előtt tartva dolgozunk tovább a szocializmus teljes felépítésén. Politikánkat abban a meggyőződésben folytatjuk, hogy azzal népünk többsége egyetért, támogatja. A stabilitás a politikában nem jelenthet megmerevedést, ragaszkodást az élet által nem igazolt vagy túlhaladott elkép­zelésekhez, megoldásokhoz. Szüntelenül tanulmányoznunk kell az élet új jelenségeit, . a dolgozók tapasztalatait. Mindent meg kell tennünk, hogy a megoldásra érett feladatokat folyamatosan napirendre tűz­zük, elvégezzük. Enélkül lassul­na fejlődésünk. A politika megvalósításának fontos szabá­lya, hogy törekvéseinket és döntéseinket rendszeresen egy­bevessük a gyakorlattal, ellen­őrizzük az életben. Csak e ket­tő teljes összhangja biztosítja az eredményeket. Központi Bizottságunk leg­utóbbi ülésén döntött arról, hogy a jövő év márciusára ösz- szehívja a párt XI. kongresszu., sát. Akkor készülünk megfele­lőképpen a következő kongresz- szusra, ha maradéktalanul vég­rehajtjuk a X. kongresszus ha­tározatait. Ehhez a feltételek adottak és kedvezőek. A XI. pártkongresz- szus belpolitikai életünk ki­emelkedő eseménye lesz. Arca hivatott, hogy meghatározza a további esztendőkre szóló leg­főbb feladatokat, kijelölje a szocialista fejlődés távlatait. A XI. kongresszusnak külön is jelentőséget ad, hogy 1975 ta­vaszán ünnepeljük felszabadu­lásunk 30. évfordulóját. Ez kö­telez mindnyájunkat. Adjon újabb erőt és lendületet mun­kánknak. Növeljük eredménye­inket, dolgozzunk jobban szo­cialista céljainkért, népünk fel- emelkedéséért. Pártunk Központi Bizottsága, az Elnöki Tanács és a kormány nevében nagy nemzeti ünne­pünkön ismételten köszöntőm Önöket, a dolgozó magyar né­pet. Kívánunk mindannyiuk- nak további sikereket, jó egész­séget. sole örömet és boldogsá­got. (MTI) i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom