Békés Megyei Népújság, 1974. április (29. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-24 / 94. szám

Aktívabb a lakosság ^ tízszeresére nőtt a társadalmi munka Szarvason Szarvas lakói egyre inkább magukénak érzik a várost, s aktívan segítenek szépítésé­ben. A Hazafias Népfront, a KISZ és a városi tanács, va­lamint más szervek közremű­ködésével és felhívásukra mindinkább jelentkeznek tár­sadalmi munkára. A Hazafias Népfront megbízottai egy-egy feladat elvégzése előtt felke­resték a lakókat, közölték a tennivalókat, s kapcsolatot tartottak a tanácstagokkal is. Volt olyan is az elmúlt év­ben, hogy a különböző válla­latok, munkahelyek veaetői­Zirkelbach László festőművész neve nem ismeretlen a magyar és a közép-európai művészetba­rátok körében. 1948-tól állítja ki munkáit, rendszeresen. Leg­utóbb, a nem régen megnyílt békéscsabai Munkácsy Terem­ben (Képcsarnok) mutatta be al­kotásait. A kiállítást az érdek­lődők nagy tetszéssel fogadták Békéscsabán. Zirkelbach képein az évsza­kok ellesett hangulatai tárulnak elénk. Az elmúlás és az újjá­születés örök ismétlődésének varázsa még zordságukban is barátságos színeket kevert a művész palettájára. A téli táj láttán többnyire összerezzenünk, de Zirkelbach havas háztetői, ölelkező száraz ágai meseszerű melegséget sugároznak. Őszi ké­pén valósággal csörög az elszá­radt kukoricalevél, a rozsdabar­na háttérből kikandikáló há­zacska őrzi a derűt. Egy másik képen olvad a hó, barnul a ha­tár. Nincs ember az úton, a ba­rázdák között, de odaképzeli szemünk. A Duna vissza-vissza- tér alkotásaiban. Ismeretlen szí­neiben mutatja be a folyót Ha­ragosan és lágyan hömpölyög­ve. Zirkelbach tájképei a huma­nizált természetet tükrözik. A vei szocialista szerződést kö­tött a tanács a társadalmi munkában való részvételre. A lakosság nagyobb akti­vitását bizonyítják a számok is: 1970-ben csupán 230 245 forint értékű társadalmi munkát végzett a város la­kossága, s az egy főre eső érték 12 forint volt. Az el­múlt évben viszont ez már közel tízszeresére nőtt. Az egy főre eső érték 110 forint, s december elejéig, az érté­kelésig, összesen 2 millió 265 ezer 150 forint értékű társa­csöndes soroksári Duna-ágban sem ülnek horgászok, de a szí­nek használata, a környezet megörökítése (olykor csak né­hány erőteljesebb vonallal) em­berekkel, saját emlékeinkkel né­pesíti be a vízpartot. Eri érezzük a „Csopaki táj” verőfényéből, életvidám bujaságából is. Érez­zük, hogy jelen vagyunk a táj­ban, hogy mi, az. emberek tesz- szük azt széppé: szép emléke­inkkel. A művész képei akkor válhat­nak mindenki számára értékké, ha megfogalmazásukkal rátalál­nak az emberek közős dolgaira. Zirkelbach László Békéscsa­bán kiállított képei is ezt bizo­nyítják. Hiúsági parlament Április 22-en, hétfőn délelőtt fiatalokkal telt meg a békés­csabai ifjúsági és úttörőház nagyterme. Ekkor kezdődött a Békés megyei Szolgáltató és TermeilöszövetiKezet ifjúsági par- 1 dalmi munkát vegeztek a vá­ros lakói. ­Különösen sokat dolgoztak az ivóvízellátásért, a hálózat bővítéséért. Vannak utcák, ahol a lakók kivétel nélkül, mind részt vettek az árok­ásásban, a vezeték lefektetésé­ben. Ezenkívül a járdaépí­tésben már hagyomány, hogy részt vesznek, valamint a tisztasági mozgalomban. Jelentős az a segítség is, amit a különböző intézmé­nyek építésénél, bővítésénél nyújtanak. Elsősorban az óvoda- és bölosődeépitésekhez járultak hozzá, s ebben a szocialista brigádok, valamint a különböző munkahelyek dolgozói mutattak példát. Be­kapcsolódtak az „Egy nap az óvodáért” mozgalomba. A KISZ szervezésében elsősor­ban a fiatalság vett részt a „Nyolc órát a városért” moz­galomban, ezenkívül sokan bekapcsolódtak az ifjúsági tá­bor tereprendezési munkáiba és az ifjúsági ház bontásában is részt vettek, melynek he­lyén egy korszerű otthon épül az úttörőknek. Az utób­bi munkában több százan dol­goztak, az úttörőktől a nyug­díjas szakemberekig. Az idén, a város felszaba­dulásának 30. évfordulója tiszteletére indítottak mozgal­mat a város vezetői Szarvas szépítésére, elsősorban a par­kosítás, fásítás és az úttörő­tábor, valamint más célok végreha j tására. a szolgáltatóknál lamen-tje. A dolgozóknak közel 50 százaléka fiatál, ezért nagy számú hallgatóság előtt számol­hatott be Perdi Béla, a szövet­kezet elnöke az eddigi ifjúság­politikai intézkedésekről és a vállalat 1963 és 1973 között el­Zirfeelbach László tárlata Békéscsabán, a Munkácsy Teremben A dolgozók ütvén százaléka fiatal 20—25 döllárt. Ha a film ráadá­sul színes, a bérleti díj 50 dollár körül van. Változatlanul nagy jövedel­mi forrás mindmáig az orszá­gos méretekben megszervezett zsarolás, egy-egy cég vagy dús­gazdag személy „védelméért” kicsikart sarc. A módszer: ha egy vállalat vagy az erre felszó­lított áldozat nem fizet rend­szeres havi „adót”, megjelen­nek a CN fegyveresei, az úgy­nevezett „torpedók”, és feldúl­ják, felégetik a berendezést. Megkent rendőrtisztek Chicago jelenlegi alvilági ura, Momo Salvatore Giancana ilyen „torpedóból” emelkedett A1 Capone bizalmasává. Gya­kori mellékág a váltságdíj mi­att elkövetett emberrablás. Az egyik híres eset a világhírű énekes, Frank Sinatra ugyan­csak előadóművész fiánaik el­rablása volt. A közvetlen tet­teseik ugyan lakat' alá kerül­tek, de senkinek nincs kétsége az iránt, hogy az értelmi szer­zőik a CN vezérkarában kere­sendők. Hasonló, rosszul végző­dött, de csak a közvetlen tet­tesek számára balszerencsésnek bizonyult kísérlet volt a Fire- stome-ügy. Az 58 éves Leonard K_ Fire­stone a világ egyik legna­gyobb autógumigyárának tu­lajdonosa. A maffiától két ve­terán gengszter, CaJ Bailey és George Skalla kapott megbí­zást a multimilliomos elrabló- • Sára. Skalla azonban úgy gon- ! dolta, hogy sokkal jobb űriét : számára, ha megnyeri a gumi- : király kegyeit, és előre értesí- ; tette Fires tonet. Nem ment el a Bailey val ; megbeszélt randevúra, így az ; egyébként szintén olasz, csak ■ amerikanizált fedőnevet viselő: gengszter — segédei élén — egye- : dűl jelent meg a pompás luxus- : villa narancsligetes kertjében. ■ « Ahogy meglátta az első, a • bokrok mögött rejtőző rendéit, £ Baily azonnal lőtt. Ez lett a * veszte. Minden irányból meg-! szólaltak a rendőrök géppisz- ■ tolyai — ezúttal a saját mód- ■ szerével lettek szitává egy ban- • ditát. Nagy business a fogadási szak- • ma is. önmagában is jelentős • jövedelmet biztosít, másrészt : rendkívül gyakran illegális te- £ vékenység kulisszája. Nemrég £ nagy letartóztatási hullám volt • — a New Yor'kJ rendőrség ke- S belében. Magas rangú tisztek : álltak bíróság előtt azzal a • váddal: razziák előtt időben ■ figyelmeztették a titkos játék- 5 barlangokat. A kellemetlen : ügyet egy bukméker letartóz- j tatása robbantotta lei. aki eh 5 mondta: az elmúlt fél évtized- £ ben több mint egymillió dől- j Iórt osztott ki a hálózatát fi- [ gyelmeriető rendőrségi veze- ; töknek. (Következik: A heroin vám- : szedői) £ ért gazdasági eredményeiről. A szövetkezet pártalapszerve- zetei nevében Dobra Sándor méltatta a fiatalok szakmai versenyeken, illetve társadalmi munkában való aktív tevékeny­ségét. Külön elismeréssel szólt a KISZ-szervezetek. és a szó- cialista brigádok munkájáról. Kurtucz Borbála KISZ szer­vező titkár köszönetét mondott a vállalat gazdaságii vezetőinek azért, hogy a sportolási és kul­turális lehetőségeiken kívül a fiataloknak a szakmai tovább­képzést is lehetővé tették. Ez­után elmondta: vállalják, hogy a szövetkezet által rendezett szakmai továbbképzéseken, be­mutatókon, valamint fotókiál­lításokon részt vesznék, ifjúsági brigádokat hoznak létre és még az eddigieknél is több társadal­mi munkát végeznék. A válla­lat gazdasági eredményeit a munkaidő teljes kihasználásá­val. s ezenkívül takarékossági vállalásokkal igyekeznek a jö­vőben emelni. Külön gondot fordítanak, többek között, a fo­gyóeszközök kímélésére, s az erre fordított összeg 15 száza­iéiként megtakarítják. A hozzászólások után. ame­lyekben a fiatalok megköszön­ték a gondoskodást, s meser”>- sítették a vállalatokat. Tlovszki Loios, a városi KTYZ-bizottság titkára kért szót. Méltatta a párt ifiúsáonolitikai határoza­tát. maid felhívta a fiatalok figvelo-'iát arra. hogy nem elég a logokra hivatkozni. amit kannak, azt l“Uttismeret**s mun­kával, a vállalások teljesítésé­vel kell viszonozni. N. A. Pártmunka a hivatalokban G yakran esik szó arról. hogy a pártszervezetek a párt politikájának meg­valósítása során vegyék figyelembe saját helyzetüket, munkafeltételeiket, azokat a konkrét viszonyokat, melyek közepette e poltikát alkalmaz­zák. végrehajtják. Minden terü­leten alapvető követelmény ez, de különös figyelmet igényel azokban az alapszervezetekben, melyek jellegüknél, működési területük sajátosságainál fogva többé-kevésbé eltérnek a töb­bitől. Ilyeneknek lehet tekinte­ni az állami feladatokat és a hatósági funkciókat ellátó hiva­talokban, intézményekben mű­ködő alapszervezeteket. Az ezeken a területeken dolgozók tevékenységének túlnyomó ré­szét törvények, rendeletek, uta­sítások szabályozzák, illetve a munka azok érvényesítésére irányul. Az utóbbi években jelentősen bővült az említett hivatalok és intézmények feladat- és jogkö­re. Ezt az itt működő alapszer­vezetek legutóbbi beszámoló taggyűléseinek taoasztalatai is bizonyították: fokozódott kez­deményező szerepük a hivatali feladatok ellátásának segítésé­ben, a dolgozók hivatástudatá­nak erősítésében, politikai neve­lésükben. Az alapszervezetek jobban ösztönzik a hivatali ügymenet korszerűsítését, a gyorsabb, hatékonyabb ügyin­tézést. Az évi munka összegzése so­rán nyert tapasztalatok azon­ban arra is felhívják a figyel­met. hogy munkájuk fejlesz­tését ma még helyenként aka­dályozza intézményük néhány sajátosságának helytelen értel­mezése. Kétségtelen például, hogy magának az intézménynek, a hivatalnak a működési köre és tevékenységének terjedelme a felsőbb szervek által nagy. részt meghatározott. Ezzel ter­mészetesen a pártmunkában is számolni kell. de erre hivatkoz­va semmiképpen sem lehet olyan álláspontra helyezkedni, hogy a hivatali alaoszervezet csupán afféle munkavédelmi vamr érdekvédelmi feladatokat teljesíthet. Másrészt azok a tör­vényék. rendeleték, utasítások, amelyek helyi végrehajtásáról gondoskodni kell. a párt politi­kájának megvalósítását célzó állami intézkedések e politika állami eszközökkel történő rea­lizálására irányulnak. Ezért nem lehet emre^rteni az olvan meg. ítéléssel és szemléletté sem, hoev más dolog a politika és megint más dolog a törvény, a rendelet. Ma már általában kialakult annak a gyakorlata, hogy mi­ként segítsék a hivatali alao- szervezetek politikai eszközök­kel. módszerekkel a mindennapi feladatok végrehaitását. a veze­tők szemévi felelősségének ér­vényesülését. Azonban ma is gyakran felvetődik az a kérdés, miben és hogyan kapcsolódjék az alapszervezet munkája a törvények és rendeletek végre­hajtásához. alkalmazásához. Több jól dolgozó hivatali alap­szervezet példája bizonyítja: a különböző pártrendezvényeik vagy a politikai oktatás tan­folyamai jelentős segítséget ad­hatnak ahhoz, hogy a hivatal dolgozói megértsék a különböző törvények, rendeletek konkrét társadalompolitikai célját, ös­szefüggéseit. Márpedig ez fel­tétele annak, hogy a velük kap­csolatba kerülő személyekben ne csupán ügyfelet lássanak, ha­nem olyan érző és gondolkodó embereket, akiket olykor meg is kell győzni egy-egy intézke­dés társadalmi szükségességé­ről, igazságosságáról. A törvények, rendeletek al­kalmazása kétoldalú dolog: ab­ból jogok és kötelességek Is származnak. A jogosultságok általában kedvezően érintik az emberéket, a kötelmek azonban gyakran nem esnek egybe az egyéni elképzelésekkel, bizo­nyos esetekben az egyéni érde­kekkel sem. Magas fokú politi­kai felelősséggel jár, hogy az ügyintéző szocialista elkötele­zettséggel, a közérdek és a tár­sadalmi igazságosság biztos tu­datában. következetesen és em­berségesen intézkedjék az egyes ügyekben. Végső soron éppen ez adja az alapszervezet politi­kai nevelőmunkájánaik fontos, ságát. A példák sara bizonyítja azt is, hogy e pártszervezetek­nek fontos szerepük van a ha­tósági intézkedések politikai ha­tásainak elemzésében és a ta­pasztalatok felfelé történő jel­zésében. Sokszor különböző gya­korlati meggondolások elhomá­lyosítják és háttérbe szorítják ezt a szerepüket. Holott a hi­vatali dolgozók napi munkájuk során sok tapasztalatot szerez­nek egy-egy intézkedés hatásá­ról, s az erről szóló tájékoztatás — akár pozitív, akár negativ ez a hatás — fontos adalékokkal szolgálhat a politika, az állami tevékenység további irányításá­nak meghatározásához. Helyenként még ma is gon­dot okoz a hivatali, intézményi pártszervezetek munkájában a beszámoltatási jog gyakorlása. Ismeretes elve a pártirányítas- nak, hogy az egyes állami szer­vek — így a tanácsok — vezető testületéinek- tisztségviselői eb­ben a minőségükben minden tevékenységükről a területi (megyei, városi, községi) irá­nyító pártszerveknek adnak számot. Mivel azonban ezek a vezetők egyben a hivatali appa­rátusnak is felelős vezetői, eb­ben a minőségükben viszont már a hivatali pártszervezetek­nek számolnak be, a hivatali munkával, az apparátus helyze­tével kapcsolatos kérdésekről, és nekik tartoznak politikai fe­lelősséggel az ilyen jellegű ha­tározatok végrehajtásáért. Ott járnak el tehát helyesen, ahol a beszámoltatási jog gyakorlása során következetesen figyelem­be veszik éri a kettősséget, mert csak így lehet elkerülni az irányító pártszerveknek és a hivatali pártalapszervezeteknek a munkájában az átfedéseket, a hatásköri túllépéseket. E lmondható, hogy a hiva­talokban dolgozó kom­munisták nagy többsége személyesen jó példát mutat a hivatali feladatok gyors, bürokráciamentes intézé­sében, az ügyfelekkel való kul­turált foglalkozásban, saját szakmai és bolitikai ismeretei­nek gyarapításában. Mindezek mellett is folyamatosan nőnek az igények és a követelmények. Amennyiben az élet, a társa­dalom és a politika érdekeinek meg akarunk felelni, akkor ne­künk. kommunistáknak a jövő­ben még inkább az élen kell haladnunk. Or. Latos István, az MSZMP KB munkatársa

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom