Békés Megyei Népújság, 1974. április (29. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-23 / 93. szám

Tsz-ről tsz-re Az erkölcsi eszmény közelében \ tanulószobában. Balról Jobbra: Molnár Ferencné, Paulik János, Brlás Pál, Varga Márton és Ibranyi András (Fotó: Demény Gyula) Csaknem százan tanulnak Je­lenleg az MSZMP Békés megyei Bizottsága Oktatási Igazgatósá­gának öthőnapos pártiskoláján. Alapszer vezeti titkárok, vezető­ségi tagok, pártcsoporbb izal m i ok tanulmányozzák a legfontosabb filozófiai. ideológiai, politikai kérdéseket A közelmúlt különleges érdek­lődést kiváltó előadásának az er­kölcs, elsősorban pedig a kom­munista étik öles volt a témája. As előadást követő szeminári­umra készültek az egyik tanu­lószobában, «mikor arra kértük az ott levőket, mondják a té­mához kapcsolódó mindennapi tapasztalataikat-. Abból indultunk M, hogy szemben a még ma is sokakban élő felfogással, a fogalmat nem szabad leszűkíteni a férfi—nő­viszonyra. Hiszen a nemi er­kölcs az erkölcsnek csak része, amely mellett a fogalomnak más összetevői is vannak, mint (amilyen például a munkaer­kölcs. Sőt, éppen ez utóbbi a legdöntőbb tényező. — A mi korunkra as a Jel­lemző — fogalmazza Varga Már­ton,' a szarvasi Vetőmagtenmel- tető Vállalat párttitkára —, hogy kialakulóban van a kommunista erkölcs, a kommunista munka­erkölcs. A társadalmi-gazdasági fejlődéssel együtt erősödik, ter­jed és teljesedik ki magasabb és magasabb fokon. — Azt hiszem — teszi hozzá Paulik János, az Orosházi Sík­üveggyár KISZ-sportfelelőse —, az egyik legfontosabb alapelv: az ember ne kényszernek, ha­nem belső szükségletnek érez­ze a munkáját. Ebben az az igény is benne van, hogy teszem azt, egy felettes kertelés nélkül mondja meg, ha valaki rossz munkadarabot ad ki a kezéből. Ne csak úgy általában példálóz­zon, hogy „máskor jobban kell igyekezni”. — Nálunk megmondja a fő­nök, ha valaki selejtet csinál — a Dobozi Harisnyagyárban ■szer­zett tapasztalatait összegzi Mol­nár Ferencné — Igaz. néki is meg lehet mondani, ha nem ér­tünk vele egyet. És ebből sen­kinek nem lesz semmi baja. A mi gondunk inkább az, hogy vannak, akik nem dolgozzák vé­gig rendesen a munkaidőt. Pe­béiiís Hicnjiszn 1974. április 23. dig teljesítménybérezésnél az1 ember magának árt a lazasággal. A többiek azzal egészítik ki a dobozi pártcsoportbizalmi meg­állapítását, hogy a közömbösség esetenként az erkölcsi elismerés­sel szemben is megnyilvánul. Régi, rossz hagyomány tovább­élése, hogy például a szarvasi vállalat rakodóbrigádjában ki­esi a dicséret becsülete. Ugyan­itt • géptmunkásoknál viszont nemcsak a fizetésnapi boríték, hanem a hivatásszeretet, az egy­más iránti felelősségérzet, a tar­talmasán. komolyan kimondott jó szó is ténylegesen érezhető hajtóerő. Persze, a munfcaerJcölcs nem változatlan, változtathatatlan va­lami. S hogy az egyes emberben kedvező irányba fejlődjön, abban különösen nagy szerepe van, le­het a szocialista brigádoknak. Tagjai személyes példájukkal és úgy is befolyásolhatják munka­társaik magatartását, hogy sar­kallják a még közömbösöket, fel­hívják figyelműiket az egyén és a közösség sorsának szoros össze­kapcsolódására. Ahogyan ez megtörténik Dobozon, s aho­gyan megtörténik Füzesgyarma- ton. Ez utóbbiról Tbrányi András számol be, az Aranykalász alap- szervezetének vezetőségi tagja, s hozzáteszi: — Ez a párttagokra is vonat­kozik. A szövetkezetben min­denki látja, hogy a párttagok között sok az átlagnál lényege­sen jobban dolgozó. És egy ki­vétellel — aki a kelleténél job­ban szeret a pohár fenekére nézni — a magánéletükben sincs komoly kivetnivaló. Ez jó ha­tással van a többiekre is. Lassan odaérünk a beszédben, hogy a .kialakulóban levő kom­munista erkölcs” azt jelenti: egyesek lényegében már most is a kommunista erkölcs nor­mái szerint élnek. Vajon ismer­nek-e ilyen embert a beszélge­tésben résztvevők?... Pár pilla­natnyi csend következik. Meg kell gondolni, kit érdemesítenék arra, hogy úgy beszéljenek róla, mint aki megközelítette vagy elérte a még csak évtizedek múlva általánossá váló erkölcsi eszményt. Brlás Pál szólal meg először, a szarvasi Élelmiszer-kiskeres­kedelmi Vállalat alapszerveze­tének titkára. Lassan fogalmaz, érezni, nem akar elhamarkodott ítéletet mondani: — Ügy gondolám, van ilyen munkatársam. Politikailag és szakmailag egyaránt jól képzett. Megfelelően érvényesíti munká­jában a kollektív vezetés és az egyéni felelősség elvét. Nagyon fontosnak tartom, bogy a két dolog egyszerre, egységesen, egy­mással összefüggésben érvénye­süljön. Emellett — vagy talán éppen ezért — az illetőnek na­gyon jó a kapcsolata a körülöt­te dolgozókkal. Paulik János gyorsabban kész a válasszal. Az ő jelöltje társa­dalmi vezető, aki őszintén bízik a fiatalokban, feladatokat ad ne­kik és segíti őket a végrehajtás­ban. Nem él vissza azzal, hogy funkcionárius, társadalmi meg­bízatásának munkája elvégzése mellett tesz eleget. Hasonló ökok motiválják Molnár Ferencné választását. A fentiek mellett sorolja még a rendezett magánéletet. Ibrányi András azt az embert becsüli légióként, aki nemcsak együtt­érez a közösséggel, hanem a le­hetőségekhez mértan sokát is tesz érte. Varga Márton két munkatársa nevét mondja. Egyi­két, mert az illető tudatosan dol­gozik. A másikét, mert hittel, hívatásszeretettel végzi a mun­káját, s áldozatoktól sem vissza­riadva neveli gyerekeit. .„Az említettek között nincs egyetlen olyan ember sem, aki valamiféle, mindeniá mástól el­térő tulajdonságokkal felruhá­zott „szuperlény” lenne. Mind­annyian a mai valóság emberei, annyiban különbözve az átlag­tól, hogy jobban, tudatosabban és hittel dolgoznak, erőteljeseb­ben figyelnek a közösség életére és egyebek mellett ezért lehet harmonikus a magánéletük. Legalábbis így határozták meg — ha nem is szó szerint így ki­mondva — a kommunista er­kölcs szerint élő ember maga­tartásának jellemzőit a tanuló­szoba felnőtt diákjai. S nagyot nem tévedhettek, hiszen ha tá­volabb van is még a kommu­nizmus társadalma, a lényegét ismerjük. S az ismert erkölcsi normákhoz sem valószínű hogy lényeges újabbak sorakozzanak. Ezért lehet már ma a „jövő embere” a „jelen embere”. Ezért nem puszta utópia, hogy a szo­cializmus társadalmi-gazdasági alapján valaki — s ez a „valaki” talán tíz- vagy százezreket je­lent — a kommunizmusban ál­talánossá váló erkölcs lényege szerint éljen. Ennek valameny- nyien csak örülhetünk. S éppen ez okból nagy figyelmet kell fordítani a másik oldalra, ahol még sokan vannak, akik az in­dokoltnál jóval távolabb állnak az erkölcsi eszménytől. Másfe­lől pedig: a megkérdezettek míg sorolhatták volna tovább is pél­dáikat... Három évtized a sarkadi Lenin Tsz-ben A megyénkben elesőként meg- ] alakult közös gazdaság, a sarkadi Lenin Tsz kollektívája lassan már három évtizedet tudhat ma­ga mögött. Az utánuk alakult termelő­szövetkezetekhez hasonlóan ren­geteg gonddal-bajjal, elemi csa­pással megküzdve kellett gazda­ságukat felvirágoztatniuk. A leg. utóbbi nagy csapás 1970-ben az ár- és belvíz idején érte őket. Ekkor csaknem 19 millió forint vesztetsegigel zártaik az évet, a negyedszázados jubileum esz­tendejét. A hamúneéves szövetkezeti gazdálkodás gyakorlata azutan sokat segített abban, hogy vesz­teségüket kiheverjék, sőt az el­múlt évben már mintegy nyolc­millió forintos nyereséget értek el. Növénytermesztésük termelé­sét egy év alatt 16 százalékkal — 21,5 millió forintról 25,5 mil­lió forintra — emelte. Az őszi búza 31,2 mázsát, a cukorrépa 343 mázsát, a kukorica 53 má­zsát. a napraforgó pedig 17 má­zsát termett hektáronként 1973. ban területükön. Ezzel egyidő- ben jelentősen megnövekedett a műtrágya-felhasználás is. amely nemcsak, a tavalyi ered­ményekben, hanem előrelátha­tólag az idei hozamokban is meg­mutatkozik majd. 1973-ban tér­tek át egyébként a cukorrépa iparszerú termesztésére, mely­nek első évi eredménye a veze­tőséget és a tagságot egyaránt arra ösztökéli, hogy a zárt rend­szerű technológiát a kukorica- és napraforgétermesztésnél is beve­zessék. Három évtized után az állatte­nyésztés is a növénytermesztés­hez hasonló szép eredményeket hozott A tehenek számának gya­rapításéval egyidőben az egy te­hénre jutó évi tejtermelés a megelőző évi 2150 literrel szem­ben 1973-ban már 2660 liter volt. És minden remény meg­van arra, hotgy az idén a 300 tehén éves átlagban 3000 liter tejet ad majd. Az eredmények felsorakozta­tása mellett a teljesség kedvéért arról is említést kell tenni azon­ban. hogy az állattenyésztésben a sarkadi Lenin Tsz a tenyész­tési munka eredményességében nem érte még el az elvárható szintet. Ebben az ágazatban a legalacsonyabb a termelékeny­ség növekedése. Egyebek mellett ez is oka még annak, hogy az állattenyésztés összességében ép­pen csaík hogy nem vesztesé­ges. Mindent egybevetve az ez ér április 22-én 30. évébe lépő kö­zös gazdaság az elmúlt egy év­ben 10,5 millió forinttal növel­te közös vagyonát, az egy tíz­órás munkanapra jutó jövede­lem ez idő alatt 86 forintról 96 forintra emelkedett, míg a 19,5 milliós bruttó jövedelemből mintegy nyolcmillió forintot tudtak fejlesztésre elkölteni. A sarkadi Lenin Termelőszö­vetkezet 719 tagja közül ma már csak 443 dolgozik aktívan; Az alapító tagok közül a dolgo­zók sorában már egyet sem ta­lálunk. Ugyanakkor a harminc éven aluli fiatalok száma az 1972. évi 137-ről 1973-ban 163- ra emelkedett. Ez azt jelenti, hogy Békés megye legelső kö­zös gazdaságában a dolgozók­nak több mint egyharmacla fia­talabb, mint a tsz. (Kőváry) Belvízrendezésre 78 millió forint A sarkadi Kossuth Termelő­szövetkezetben Csukás Gyula elnök s Árgyelán János párt- titkár a termelőszövetkezet fej­lődéséről és az ez évi tervekről adtak tájékoztatást. A szövetkezet az elmúlt évek­ben különösen sokat fejlődött az 1971-hez' viszonyítva. Akkor a szövetkezet veszteséggel zárt, 550 hold föld vetetlen maradt. A korábbi években pedig a belvíz okozott sok kiesést. A rossz talajviszonyok mellett, a szervezési elavultság is hozzá­járult a mérleghiányos zárszám­adáshoz — mondotta beszélge­tésünkkor az elnök. A statiszti­kai számok hűen tükrözik az azóta eltelt évek eredményeit. Néhány fontos növényben pél­dául különösén jó eredményeket értek el. Búzából 1970-ig pél­dául csupán 19,5 mázsa volt a hektáronkénti átlag, 1972-ben már 26,3, tavaly pedig 28 3 'má­zsa. öszá árpából 1970-ben 25 mázsa termett hektáronként, tavaly 35 mázsa. Kukoricából a korábbi évek átlaga 16,3 má­zsa volt, 1972-ben viszont már 24,3, 1973-ban pedig kimagasló eredményt értek el, hektáron­ként átlagosan 56.4 mázsa ku­koricatermést. Jó eredmény volt a cukorrépa-termelésben is. De mivel az idén áttértek a .gépi permetezésre és betakarí­tásra, ebből is nagyobb termést kívánnak betakarítani. A hal­mozott termelési érték a nö­vénytermesztés és állattenyész­tés összességében 1972-ben 24 mülió 800 ezer forintot tett ki, tavaly pedig 30 millió 800 ezer forint volt Alapvetően nőtt az állattenyésztés árbevé­tele, ezen belül jelentős a puly­ka és pecsenyeliba értékesítése. Az eredmények természetesen azt is jelentik, hogy javult a szövetkezet tagságának jövedel­me is. A kifizetett összmunka- bér 14 százalékos emelkedést mutat a korábbi évekhez viszo­nyítva, s a tsz-tagok napi át­lagkeresete 96 forint. Az idei tervekről az elnök elmondotta, hogy a növényter­mesztésben általános fejlesztést kívánnak elérni, s a következő években ötmillió forintot költe­nek a gépek vásárlására, erre az idén 2,5 millió forintot fordí­tanak. Különösen jelentős a belvízrendezés, melyre nagyará­nyú komplex út-, csatorna- és bel vízrendezési tervet készítet­tek. Az elképzelések szerint 1977-ben fejeződne be a munka, melyre összesen 78 millió fo­rintot fordítanak. Ehhez nagy kedvezményt és segítséget kap­nak az államtól. Tovább kíván, ják növelni a szarvasmarha­állomány létszámát, a tervek szerint 300-ra. Árgyelán János párttitkár a tagság munkájáról, a szocialista brigádmozgalom kialakulásáról és a fiatalokról, a KlSZ-szer- vezet munkájáról adott tájé­koztatást. Ezenkívül elmondot­ta, hogy jó a szövetkezet szakgárdája, három üzemmér­nök, hat technikus dolgozik, át­lagos életkoruk 30 év. A fel­tételek adottak arra, hogy az idén még jobb eredményeket is elérjen a szövetkezet az előző évinél. (dMiM Marik Mária

Next

/
Oldalképek
Tartalom