Békés Megyei Népújság, 1974. április (29. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-23 / 93. szám
Tito elnök lazánkba látogat A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Népköztársaság Elnöki Tanácsának meghívására Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöke, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének elnöke a közeli napokban baráti látogatásra a Magyar Népköztársaságba érke., zik. (MTI) Egységes ál lásponton 1 Szakszervezetek Országos Tanácsának, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának és a KISZ Központi Bizottságának felhívása Közlemény a 3-a§ oldalon Huszár István látogatása a Budapesti Nemzetközi Yásar°kozpontban A szocialista országok nézetei. Kék és cselekedeteinek egysége ® béke állandó és dinamikus tényezőjévé vált, A fokozott együttműködés, a gazdaság, a politika és az ideológia különböző területein a világszocia- lizmus fejlődésének szükségszerű feltételéből mindinkább e fejlődés törvényszerűségévé alakul át A szocialista államok egységének szilárdítása nem automatikus folyamat ami előre meghatározott formula szerint önmagától elvezetne a kívánt «eredményhez. Ehhez kollektív gondolkodás, a marxista—leninista pártok szilárd akarata és állandó alkotó munkája szükséges. A szocialista országok ' kommunista-, és munkáspártjai, : »melyek szüntelenül arra töre- ' feedneik, hogy a szocialista vi- ] Regrendszer az új társadalmat | együtt építő és védelmező, egymást tapasztalatokkal és ismertetekkel kölcsönösen gazdagító népek egységes családja legyen, következetesen megvalósítják a két- és' több oldalú pártközi érintkezések kiszélesítésére, az államközi gazdasági integrációsra, valamint a hatékony ideo- i lógiai és külpolitikai együttműködésre irányuló politikai fonalat A világ ismeri az Imperialista erőpolitiicát. ismeri egyes tó. , ísés államok semlegesség! poli- , Bikáját, az el nem kötelezettségi mozgalmat, amelynek élét a S mozgalomban részt vevő számos tfejlődő ország és olyan szocia- ílista állam, mint Jugoszlávia, mindinkább az imperializmus és a neokolonializmus ellen fordítja. A történelemben elsőnek azonban a szocializmus teszi lehetővé a népek számára, hogy íné legyenek többé a tőkés nagyhatalmak politikájának eszközei és, hogy saját békes-zerető, gó szomszédi és együttműködési politikájuk egyenrangú alkotói- 1 pá válhassanak. I A szocialista államközőseég keletkezése, megerősödése és fejlődése, amely minden egyes országban létrehozott azonos típusú gazdasági alapra — a termelőeszközök társadalmi tulajdonára, azonos típusú állami rendszerre —, a munkásosztály vezette nép hatalmára és azonos ideológiára — a marxizmus—leninizmusra épül, új, magasabb típusú nemzetközi kapcsolatok kialakulását hozta létre. E kapcsolatokban kifejezésre jutnak a szocialista internacionalizmus elvei: az államszuverenitás, a függetlenség és a nemzeti érdekek kölcsönös tiszteletben tartása, az egymás belli gyeibe be nem avatkozás, a teljes egyenjogúság betartása, a kölcsönös előny és az elvtársi segítségnyújtás, az együttes védekezés imperialista agresszió esetén. A kollektív erőfeszítések eredményeként létrejött a szocialista országok közötti sokoldalú együttműködés szilárd rendszere. Ez az együttműködés a részt vevő országok életének mintegy természetes formájává vált. A szocialista országok megtanulták, hogyan kell napról napra együtt dolgozni, hogyan lehet megtalálni az olyan kérdések igazságos megoldását, amelyek a kapitalizmus viszonyai között —- mint az egyes íiőkés tömbSk és zárt gazdasági csoportosulások válsága mutatja — megöl (ihatatlanok. Amikor, több mint ötven évvel ezelőtt a történelem felvetette a szovjet köztársaságok egyesülésének kérdését, Lenin rámutatott: azért kell egyesülniük, hogy szembe tudjanak helyezkedni az imperializmus nyomásával, meg tudják védeni a forradalom vívmányait és közös erővel sikeresen meg tudják oldani a szocialista építés békés és alkotó feladatait. Elvileg ugyanez vonatkozik a KGST-ben, a Varsói Szerződés szervezetében egyesült szuverén szocialista államok testvéri közösségére is. „Ezt a közösséget — mint Leonyid Brezsnyev. az SZKP főtitkára mondotta —? mindenekelőtt azért hoztuk" létre, hogy elhárítsuk az imperializmus fenyegetését, szembeszálljunk az imperializmus által létrehozott agresszív katonai tömbökkel, hogy közös erővel védelmezzük a szocializmust és a békét." Nyugaton még ma is hallhatunk olyan borúlátó kijelentéseket, hogy a két ellentétes társadalmi, gazdasági és politikai rendszer — a szocializmus és a kapitalizmus — létezése elkerülhetetlenül harmadik világháborúhoz vezet Gyakran elhallgatják azonban, hogy mind az első, mind a második világháborút ugyanannak a társadalmi rendszernek, vagyis a kapitalizmus államai közötti konfliktusok okozták. Valamennyien emlékszünk, hogy milyen lépéseket tettek a hidegháborús stratégák annak érdekében, hogy gátolják a szó. cialista építést azokban az országokban, amelyek a második világháború után népi demokratikus államok lettek. Odáig mentek, hogy megpróbálták a kelet-európai szocialista államokat megfosztani attól a jogtól, hogy Európa történelmileg integrált részének tekintsék magukat Valójában ez csupán ahhoz vezetett,' hogy Nyügat-Euró- pa hosszú időre az úgynevezett „atlantizmus” hídfőállásává lett. Az atlanti gondolat alapját a kommunlstaellenes- ség képezte, amely akadályt Igyekezett gördíteni a szocialista eszmék terjedésének út- jába, azt állítván, hogy ezek az eszmék ellentmondanak Európa fogalmának és az atlanti civilizációnak. A világ azonban oszthatatlan. A távoli és a közeli, a kicsiny és a hatalmas országokat manapság ezernyi szál köti ösz- sze. E szálak a politikai légkör javulása mértékében mind tar- tósabbá válnak. Most már a tartós nemzetközi biztonság és a sokoldalú nemzetközi együttműködés teljes megalkotásáról van sző. A megoldásokhoz példát mutatnak a békeprogramot meghirdető Szovjetunió és a testvéri szocialista országok. Bővülnek a kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatok a szocialista és a tőkés országok között, a korábbinál kedvezőbb távlatok nyílnak újabb konstruktív lépések megtételére, amelyek előmozdítják a béke és a nemzetközi biztonság szilárdu- lását. Kiállítás a Központi Lenin Múzeom j műkincse böl i Vlagyimir Iljics Lenin születésének 104. évfordulója alkalmából először rendeztek Buda-' pesten kiállítást a moszkvai Központi Lenin Múzeum anyagából. A csaknem 12 ezer műkincset őrző múzeumból több, mint 50 művész alkotását állították ki hétfőn a budapesti Szovjet Kultúra és Tudomány Házában. A tárlaton látható festmények, szobrok, hímzések, szőtteseik és fafaragások a szovjet állam megalapítójának életét, forradalmi tevékenységét idézik. Különösen értékesek Nikolaj And- rejev szovjet szobrászművész Leninről készült szobrai. A művész 1920 májusától gyakran találkozott a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő személyiségével, s ettől kezdve egyetlen művészi célt tűzött maga elé: mind sokoldalúbban, hűen megmintázni a nagy forradalmár alakját, sokszínű egyénisé. I gét. Ma is őt tartják a legna- j gyobb Lenint ábrázoló művész-1 nők. a A kiállítás érdekes látnivalói közé tartozik Ivanov festőművész „Lenin a kommunista szombaton” című munkája, amely a munka örömét mutatja be. (MTI) Huszár István, a Miniszter- tanács elnökhelyettesé hétfőn a Kőbányán épülő Budapesti Nemzetközi Vásár-központba látogatott. A vendéget Szalal Béla külkereskedelmi miniszterhe. lyettes és Földes László, a HUNGEXPO vezérigazgatója Tegnap, április 22-én ünnepelték szerte a világon Lenin születésének 104. évfordulóját Ezen a napon helyezték el a megemlékezés koszorúit a békéscsabai és a gyulai Lenin- szobroknál a megye s a két város lakóinak nevében a párt-, állami és KISZ-szer vek képviselői. a megyeszékhely fiataljai. Délelőtt 11 órakor úttörő íanfárosok szignáljával kezdődött a békéscsabai ünnepség. Lapunk olvasószerkesztője. Varga Dezső emlékezett a proletárforradalom s az első szocialista állam vezetőjére, elevenítette fel az elmúlt évtizedek történelmének jeles — Lenin szellemétől vezérelt — eseményeit. szólt a marxizmus—lenikalauzolta végig az alig ®gy hónap múlva megnyíló BNV építkezésén. Huszár István megtekintette a vásárközpont pavilonjában megrendezett HUN- GAROPLAST 6. nemzetközi műanyagipari szakkiállítást is (MTI) nizmus, a szocialista világrend- szer korunkban született sikereiről, eredményes fejlődéséről. A megemlékezést követően a 9, számú általános iskola kórusa énekelt, majd a városi fúvós zenekar indulóinak hangjára koszorúztak a megyeszékhely veteránjai és úttörői. Az ünnepség — amelyen részt vet. tek a városi párt-, állami és tömegszervezetek vezetői s több százan a békéscsabai úttörők. valamint a város lakói — az Intemacionálé . hangjaival ért véget. Ugyancsak tegnap délelőtt helyezték el koszorúikat a gyulai Lenin-szobomál a járási és városi párt-, állami és KISZ. szervek képviselői. Sok &zaz®m hallgatták a Szabadság térem az ünnepi beszédet 4*'®«®; iiememy Gyrate) A IPA, fevfordutö; Megemlékezés a békéscsabai és gyulai Lenin-szoborná!
