Békés Megyei Népújság, 1974. április (29. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-03 / 78. szám

Elutazott hazáBkbó! a Vietnami Demokratikus Köztársaság küldöttsége Nguyeji Duy Trinh minisz­terelnök-helyettes, a Vietnami Demokratikus Köztársaság kül- > ügymmisztere hivatalos tárgya, lásainak befejeztével, kedden elutazott hazánkból. Búcsúzta- fására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Púja Frigyes külügy­miniszter. valamint a Külügy­minisztérium más vezető sze­mélyiségei. Jeleli volt Nguyen Manh Cam, a VDK budapesti nagykövete is. KÖZLEMÉNY Púja Frigyesnek, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága tagjának, a Magyar Népköztársaság kül­ügyminiszterének meghívására ,1974. március 20. és április 2. 'között hivatalos baráti látoga­tást tett a Magyar Népköztár­saságban Nguyén Duy Trinh, a Vietnami Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja, a Vietnami Demokratikus KöZr 'társaság miniszterelnök-helyet­tese és külügyminisztere. Nguyen Duy Trinht bargt] beszélgetésen fogadta Kádár János, az MSZMP Központi Bi­zottságának első titkára, Lo- sonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Fock Jenő, a Minisz­tertanács elnöke. Púja Frigyes és Nguyen Duy Trinh megbeszéléseket folyta­tott a két ország baráti kap­csolatainak és testvéri együtt­működésének erősítéséről, va­lamint a feleket kölcsönösen érdeklő egyéb kérdésekről. A szívélyes barátság és a kölcsö­nös megértés szellemében lezaj­lott eszmecseréken teljes né­' zetazonosság nyilvánult meg a megtárgyalt kérdésekben. A két ország politikai, gazdasági, kulturális és egyéb kapcsola­tainak áttekintése során a két külügyminiszter egybehangzó­an megállapította, hogy azok sokoldalúak, eredményesen fej­lődnek, ahogyan azt a Pham Van Dong, a Vietnami Dolgo­zók Pártja Politikai Bizottsá­gának tagja, a vietnami Demok. ratikus Köztársaság miniszter­elnöke vezette párt- és kor­mányküldöttség magyarországi látogatásakor elfogadott ma­gyar—vietnami közös közle­mény és megállapodások elő- irányozták. A testvéri együtt­működés erősödése és állandó elmélyítése teljességgel megfe­lel a két ország alapvető érde­keinek, hozzájárul a szocialis­ta országok erejének és egysé­gének erősítéséhez. A magyar fél ismételten tel­jes támogatásáról biztosította a Vietnami Demokratikus Köztár­saság kormányának és a Dél-vi­etnami Köztársaság Ideiglenes Forradalmi Kormányának a Vi­KUiinícfcsck április 4. alkalmából (Folytatás az 1. oldalról.) Hidasháti Állami Gazdaság ser- tésgomdozója, Dákány Viktória, Szarvasi városi Tanács V. B. ihb. csoportvezetője, Domokos llAszló, a Békés megyei Tanács Vegyesipari Vállalata vízveze­tékszerelője, Elekes István, az eleki Lenin Tsz gépszerelője, Falast László, a Békés megyei Tanács 2. sz. Sütőipari Válla­lata dagasztó-csoportvezetője, Malatinszky György, a Sarkadi Cukorgyár főmérnöke, Meleg József, a Békéssámsoni községi , tanács V. B. titkára, Nagy - Istvánná, a Zsadányi községi Tanács V. B. titkára, dr. Pálfy Sándor, a csárdaszállást Űj I Alkotmány Tsz elnöke, Sebők Pál, a Mezőkovácsházi Járás Termelőszövetkezetei önálló Közös Építési Vállalkozásának szocialista brigádvezetője, Szujó Gergely, a Békés megyei Gabonafel vásárló és Feldolgozó Vállalat körzeti üzemvezetője, Várai Pál, a Békéscsabai Ba- • romfi feldől gozó Vállalat minő­ségellenőre. v Felszabadulásunk 29. évfor- 1 dulója alkalmából tegnap, ápri­lis 2-án a Művelődésügyi Mi- , misztériumban négy Békés me­gyei pedagógusnak kitüntetést • nyújtottak át Több évtizedes kimagasló ok- tató-nevelőmunkája elismerése­képpen Hrabovszki Pál, a bé- <t késcsabai Áchim L. András f‘‘ Szlovák Kollégium igazgatója; íj Mészáros Margit, a gádorosi ál- •• 'alános iskola tanára; dr. Fe­kete Antalné, a békéscsabai MüM. 611. számú Ipari Szak­munkásképző Intézet igazgató- helyettese és Borbély Ferencné, i sarkadi gimnázium és szak- közénisko’a igazgatóhelyettese a Munka Érdemrend bronz foko­zatát kapta. # Hótf’őn az Országiház vadász­termében ünnepélyesen kiosz­tották az idei irodalmi és mű- ■ vészeli díjakat, ahol Simányi Imre gyulai költő Orbán László államtitkártól vette át a Jó­zsef Attila-díj II. fokozatát. Ünnepi társulati ülést ren­deztek tegnap délelőtt a békés­csabai Jókai Színháziban, fel­szabadulásunk 29. évfordulója alkalmából. Az ünnepségen Lovas Edit színházigazgató kö­szöntötte a társulat tagjait, majd Székely Tamas színmű­vész emlékezett meg a felsza­badulási évfordulóról. Ezután Csende Béla, a megyéi tanács vb művelődésügyi osztályának csoportvezetője adott át kitün­tetéseket. A művelődésügyi mi­niszter „Szocialista kultúráért” kitüntetést adományozott Fel- kay Eszter színművésznőnek, a népművelés terén kifejtett I munkásságáért. Miniszteri di­cséretben részesült Gyebrov- szki Andrásné vezető könyvelő. „Kiváló Dolgozó” kitüntetést kapott Lakatos Károly, a szín- 1 ház fodrásza. A Békés megyei Tanács V. B. átlal alapított Justh Zsigmond- díjat az idén Székely Tamás színművész, a Békéscsabai vá­rosi Tanács V. B. nívódíját Bángyörgyi Károly színművész, V ágvölgyi Ilona jelmeztervező és Flórián Antal színművész kapta meg. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa hazánk felsza­badulásának 29. évfordulója al­kalmából a sajtó, a tömegtájé­koztatás területén kifejtett eredményes munkásságuk elis­meréséül 38 személyt részesí­tett kitüntetésben. A Minisztertanács Tájékozta­tási Hivatalának elnöke ki­emelkedő újságírói tevékenysé­gük elismeréséül a Rózsa Fe- renc-díj I. fokozatát adomá­nyozta Sugár Andrásnak, a Magyar Rádió és Televízió fő­munkatársának. A díj II. foko­zatában részesült Mítrai-Be- tegh Béla, a Magyar Nemzet rovatvezetője, Vajda Péter, a Népszabadság rovatvezető-he­lyettese, Zsgimondi Mária, a Nők Lapja rovatvezetője. A III. fokozatot kapta Czirfusz János, a „Csepel” szerkesztője, Rácz 1 Lajos, a Csongrád megyei Hír­lap főszerkesztője és Soltész István, a Magyar Hírlap rovat­vezetője. etnamről szóló párizsi megálla­podás következetes és maradék­talan végrehajtására vonatkozó helyes álláspontját. A két fél követeli, hogy az Amerikai Egye­sült Államok és a saigoni admi­nisztráció hasonlóan cseleked­jék. A két külügyminiszter üdvö­zölte és teljes támogatásáról biztosította a Dél-vietnami Köz­társaság Ideiglenes Forradalmi Kormányának 1974. március 22- én közzétett javaslatát, amelyet újabb jelentős hozzájárulásként értékelt a béke és a nemzeti megbékélés megvalósításához Dél-Vietnamban. Magyar részről őszinte meg­elégedéssel fogadták, hogy a vi­etnami nép marxista—leninis'a forradalmi élcsapatának irányí­tásával nagyszerű eredményeket ért el a háború által okozott se­bek begyógyításában, a szocia­lizmus további építésében a Vi­etnami Demokratikus Köztársa­ságban. Az egész magyar nép nagy örömére szolgál, hogy nap­ról napra erősödik a Vietnami Demokratikus Köztársaság te­kintélye, szélesednek külkapcso- latai, növekszik nemzetközi be­folyása a világ békéje és az egész emberiség javára. A vietnami fél őszinte köszö­netét fejezte ki a Magyar Nép- köztársaságnak a nemzetközi ellenőrző és felügyelő bizott­ságban való részvételéért és azért, hogy aktív tevékenységet fejt ki a Vietnamra vonatkozó párizsi megállapodás maradék­talan végrehajtása érdekében, közvetlenül hozzájárulva a béke fenntartásához és megszilárdítá­sához Dél-Vietnamban. A vietnami fél örömmel álla­pítja meg, hogy a Magyar Nép- köztársaság nemzetközi tekinté­lye növekszik, és őszintén kí­vánja, hogy a magyar nép újabb eredményeket érjen el a szocia1 izmus építésében, aktív szerepet töltsön be az európai békáért .és biztonságért folyta­tott harcban, vegye ki részét a viiág népeinek a békéért, a nemzeti függetlenségért, a de­mokráciáért és a szocializmusért folytatott közös erőfeszítéseiből. Trieszt Jugoszlávia dolgozói ország­szerte feliháborodva utasítják vissza az olasz kormány 1974. március 11-i jegyzékét. A jegy­zékben kifejezésre jut Olasz­ország Jugoszláviával szemben támasztott területi követelése, amely szerint a jugoszláv Kő- per és Buja olasz területet ké­pez. A közel' 300 ezer lakosú Trieszt jelentős iparváros, köz­lekedési csomópont. Auszitria „tengeri” kapuja, fontos kő­olajkikötő. 1966-ban 6,2, 1962- ben 42,1 millió tonna kőolajat továbbítottak innen Ausztria és az NSZK kőolajfinomítói felé. A város és környéke a rómaiak idejében fontos koló­nia, a középkorban túlnyomó­részt független, de Velencével szemben kevésbé érvényesült. 1382—1918 között Ausztriához tartozott. A város és a kikötő fejlődése az Osztrák—Magyar Monarchia iparosításával, vala­mint a Szuezi-csatorna megnyi­tásával vett új lendületet. 1913- ban a kikötőforsalom 6,1 millió tonnát ért el. Trieszt volt az osztrák kereskedelmi flotta leg­fontosabb kikötője, kedvező földrajzi fekvése következté­ben. Különböző hajógyárak,’ fémfeldolgozó- és textilüzemek települtek ide. Az Osztrák—Masvar Monar­chia összeomlása óta vita folyt Trieszt és környékének hova­tartozásáról, Olaszország és Jugoszlávia között. A II. vi­lágháborút lezáró, 1947. feb­ruár 10-én megkötött párizsi békeszerződés rendezte a triesz­ti problémát is. A Jugoszláv Néphadsereg által felszabadí­tott Isztriai-félsziget, a hozzá tar­Amerika tovább segíts Izrael fegyverkezését Dajan, izraeli hadügyminisz­ter, aki a Szíriái—izraeli csapat­szétválasztások előkészítésének jelszavával utazott Washington­ba, hétfőn este véget ért tárgya­lásai után elégedett hangon szólt azokról az amerikai ígére­tekről, amelyek továbbra is számottevő katonai segélyt he­lyeznek kilátásba Tel Aviv szá­mára. Az izraeli hadügyminiszter hétfőn előbb amerikai kollégá­jával, 'Schlesingerrel tárgyalt, majd a szenátus hadügyi bizott­ságának tagjaival találkozott zárt ajtók mögött Jerry W. Friedheim, a Penta­gon szóvivője ugyan nem volt hajlandó a két hadügyminiszter tárgyalásainak részleteit nyilvá­nosságra hozni, a hadügyminisz­térium illetékesei azonban ma­gánbeszélgetésekben elmondták, hogy az októberi háború óta az Egyesült Államok másfél mil­liárd dollár értékben juttatott fegyvert és hadianyagot Izrael­be. A kongresszus még az el­múlt év végén 2,2 milliárd dol­lár értékű rendkívüli katonai segélyt szavazott meg Izrael­nek, s az ebből még hátralévő hétszázmillió dolláros támogatás formája volt a Washingtonban 1 hétfőn veget ért izraeli—ameri­kai tárgyalások központi témája, Minthogy a kongresszus koráb­ban úgy döntött, hogy az Izrael­nek megszavazott katonai se­gélyből csak másfél milliárd dol­lár érteket szabad fegyverekben és hadianyagokban szolgáltatni, a szóban forgó hétszázmillió dol­lárt Washington katonai hitel formájában bocsátja majd Tel Aviv rendelkezésére. Miközben az izraeli hadügy­minisztérium vezetője Washing­tonban alkudozott Izrael harci potenciáljának további növelé­séről, Tel Aviv-i illetékesek a Golan-fennsíkon három hete nem szűnő feszültségre hivat­kozva, hétfőn közölték, hogy a frontvonal mentén elhelyezett katonai alakulatokat megerősí­tették, s a polgári lakosságot is felkészítették a rendkívüli helyzetre. Az izraeli rádió ka­tonai kommentátora, Haim Her­zog, a katonai felderítés egykori vezetője a háborús pszichózist szító helyzetmagyarázatában is félreérthetetlenül fenyegetőzött: ha az izraeli tüzérség tevékeny­sége nem éri el a kívánt hatást* „kénytelenek leszünk az eddigi­eknél keményebb eszközökhöz folyamodni”. Kőzet-keleü hírek A Palesztinái Nemzeti Tanács (parlament) április 25-én Kairó, ban ül össze, hogy megvitassa a palesztin probléma legújabb fejleményeit — adja hírül keddi számában az A1 Ahram. A lap értesülést közöl arról is, hogy az ülésszak megnyitására a Pa­lesztinái Felszabadítási Szerve­zet Anvar Szadat egyiptomi el­nököt kérte fel. A megbeszélé­sek központjában a genfi béke­konferenciával. kapcsolatos pa­lesztin álláspont kidolgozása áll. A Líbiai Forradalmi Parancs­nokság Tanácsa Líbia lagmaga- sabb katonai kitüntetését, a „Bátorság Érdemrendet” adomá­nyozta Ahmed Iszmail egyipto­mi hadügyminiszternek, a cio­nista ellenség ellen az arab egy­ség megteremtéséért vívott harca elismeréseként New York Az ENSZ Biztonsági Tanácsa pénteken tűzi napirendre a Kö­zel-Keleten állomásozó rendkí­vüli ENSZ-erők mandátumának meghosszabbítását. Ezt megelő­zően. kedden, Kurt Waldheim, a világszervezet főtitkára jelen, tésben számol be a Biztonsági Tanács október 25-i határozatá­ra létrehozott hétezer fős ENSZ- alakulat csaknem hathónapos tevékenységéről. tozo összes szigettel, Jugoszlá­via részévé vált. Trieszt városát és környékét (715 négyzetkilométer terület, 380 ezer lakos) a békeszerző­dés saját önálló törvényhozó testülettel, kormánnyal es kor­mányzóval rendelkező „Szabad állammá” nyilvánította, amely az ENSZ Biztonsági Tanácsá­nak felügyelete alá tartozott. A területet egyidejűleg két zónára osztották- az A-zóna (Trieszt városa a kikötővel, 223 négyzetkilométer terület, 305 000 lakos angol—amerikai, a B-zona (Trieszt környéke és az isztriai partvidék 482 négy­zetkilométer, 75 000 lakos) ju­goszláv katonai Igazgatás alá került. Az A-zóna igazgatását az an­golok és az amerikaiak 1952- ben egyoldalúan Olaszo -szágra ruházták át. Az 1954. október 10-én Nagy-Britannia, az Egye­sült Államok, Jugoszlávia és Olaszország által aláírt memo­randum, a területileg kissé csökkentett A-zóna olasz, a B- zóna jugoszláv polgári közigaz­gatás alá kerülését rögzítette.

Next

/
Oldalképek
Tartalom