Békés Megyei Népújság, 1974. április (29. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-02 / 77. szám
MA; HUSZONÖT ÉVES A BÉKÉSCSABAI SZLOVÁK KOLLÉGIUM (4. oldal) LOTTÓTARGYNYEREmény-sorsolas (6. oldal) SPORTESEMÉNYEK (!<• 8., 9. oldal) EGYÜTTES ERŐVEL Ügy hisszük, mindenki előtt, aki áttanulmányozta az MSZMP X. kongresszusa után megjelent dokumentumokat, már 1970 őszén nyilvánvaló volt, hogy a isenne felvetett megannyi feladat teljesítése csupán egy hosszú folyamat eredménye lehet. A kongresz- szusi határozat nem mindennapi, konkrét kérdéseket boncolgat, nem operatív teendőket sorakoztat, hanem summázott áttekintést ad a kül- és belpolitikai helyzetről, kiemeli a legfőbb kérdéseket, irányt jelöl a további munkának, bátorít a konkrét kérdések kimunkálására, megoldására. Az MSZMP Központi Bizottsága 1972 őszétől mostanáig, alig másfél év leforgása alatt, háromszor, kibővíte.t ülésen vetette össze a gyakorlati munkát a X. kongresszuson megfogalmazott elvekkel. A mérleg kedvező: politikai irányvonala töretlen, a X. kongresszus határozatai áthatják mindennapi munkánkat, ezek szellemében készülünk az MSZMP következő, 1975 márciusára meghirdetett kongresszusára. Természetesen ez politika, nem dogma, részleteiben, a konkrét helyzettől függően szüntelenül változik. Nagyon röviden, leegyszerűsítve azt mondhatjuk: pártunk mindennapi tevékenysége úgy változik, hogy közben általános politikája mégújulva marad a régi. És ez nem csak olyan szellemes játék a szavakkal. Lényegére utaló példa pártunk munkáspolitikája. Pártunk mindenkor megkülönböztetett gondossággal tanulmányozta a munkásosztály véleményét, javaslatait, igényeit. Ezt tette a Központi Bizottság legutóbbi, 1974. március 19— 20-i ülésén is. Természetes ez a megkülönböztetett gondossság, hiszen a mi pártunk a munkás- osztály pártja, marxista-leninista párt. Kommunista párt csak úgy elemezheti reálisan a társadalomban végbemenő folyamatokat, úgy adhat számot a fejlődés irányáról és nagyságrendjéről, ha a társadalmi haladás jellegét megszabó, a társadalmat vezető, a hatalmat gyakorló mukásosztály helyzetéből és érdekeiből indul ki. Pártunk osztályütközetekben megvívott harca, történelmi tapasztalata azt bizonyítja, hogy újból és újból, a társadalmigazdasági haladás minden egyes szakaszában világossá kell tennünk a politikai és gazdasági döntések osztálytartalmát. Ez hatalmi érdek, gazdasági érdek, erkölcsi érdek. Ebből az alapelvből indult ki pártunk Központi Bizottsága most is, amikor ismételten elkészítette a X. kongresszus óta végzett munkánk mérlegét. Az elmúlt hónapok társadalmi tapasztalatai még inkább megerősítik, hogy a pártnak állandóan elemeznie kell a munkásosztály összetételében végbemenő változásokat; az osztály belső rétegződését; a munkásosztály különböző rétegeinek gazdasági, szociális helyzetét és politikai aktivitását Rendszeresen elemeznünk kell. hogyan változik a munkásosztály helye szocialista társadalmi struktúránk egészében, hogyan alakul a munkásosztály viszonya a társadalom többi osztályához és rétegéhez, figyelembe véve azt is, hogy milyen változások mennek végbe a többi osztály és réteg helyzetében, összetételében. A munkásosztály nem zárt, mozdulatlan tömb. Számszerű növekedése, politikai, szakmai és általános műveltségének gyarapodása, társadalmi befolyásának és tekintélyének növekedése szüntelen változó folyamat Egész társadalmunkban fokozatosan szélesedik a tudatos és tettre kész aktív munkástömegek köre, erősödik ezek hangja, közéleti tevékenysége. Ezzel együtt társadalmi méretekben erősödött meg az a felismerés, hogy a szocialista fejlődésnek abban a magasabb szakaszában vagyunk, amikor céljaink megvalósulását az eddiginél is elsődlegesebben határozza meg a munkásosztály tevékenysége, a társadalomban elfoglalt vezető szerepének érvényesülése, az osztály tagjainak politikai tudatossága, felelősségérzete, hangulata és tettre- készsége. Az elmúlt időszak kiemelkedő társadalompolitikai eseménye: a munkástömegek nagyarányú aktivizálódása. Ez éppúgy kifejeződik a munkában, a munkahelyi kezdeményezésekben, mint a közéleti tevékenységben. Tavaly március— . áprilisban például a munkások százezrei vettek részt a választói jelölőgyűléseken és nagygyűléseken, s ma is ezrek és tízezrek hallatják szavukat a közélet különböző fórumain, népfront-eszmecseréken, brigádgyűléseken, szakszervezeti megbeszéléseken. De — amint ezt a Központi Bizottság legutóbbi üléséről kiadott közlemény kimondja — pártunk szükségesnek tartja olyan átgondolt intézkedési rendszer kidolgozását, amelynek eredményeképpen tovább növekszik a munkások szerepe a társadalom mindennapi életében. A Központi Bizottság 1972 novemberi ülése óta szembetűnően növekszik a párt és a munkásosztály megbecsülése és tekintélye társadalmunkban. A szövetkezeti parasztság, de az egyes társadalmi rétegek is megértették és alapvetően pozitívan fogadták a párt 1972. évi álláspontját, hogy minden területen növelni kell a munkás- osztály politikai súlyát, befolyását, valamint a munkásbérek emelésével és a munkások szociális — elsősorban lakásviszonyainak — javításával kapcsolatos intézkedések megvalósítása révén, javítani kell gazdasági helyzetüket. 1973 januárjában anyagi lehetőségeinkhez mérten emeltük egyes dolgozó rétegek, főként a nagyipari munkásság bérét. Sikeresen bevezetjük és újabb dolgozó rétegekre terjesztjük ki a 44 órás munkahetet. Több fontos intézkedést hoztunk az anyák és a nagycsaládosok fokozottabb támogatására, életkörülményeik javítására. Lakosságunk áruellátása kielégítő, tovább gyorsul a nagymérvű lakásépí ke- zés. A munkásosztály szép üzenettel, tettekkel felel pártjának: bízunk az MSZMP politikájában, igent mondunk a kormány intézkedéseire, amelyek fel- emelkedésünk biztosítékai. A munkásosztály vezető szerepét oly módon kell erősí eni, hogy az szilárdítsa szövetségi politikánk hatékonyságát is. Pártunk minden döntését annak tudatában hozza, hogy az egész társadalmat vezeti, tehát felelős az egész társadalom helyzetéért, fejlődéséért, a társadalomban végbemenő folyamatokért, az egész nép boldogulásáért, a szocializmus keretei, a proletárdiktatúra viszonyai között. A szövetségi politika erősítése — ezen belül elsősorban a munkás-paraszt szövetség erősítése — mind a két osztálynak alapvető érdeke. Ennek az érdeknek a felismerése, érvényesülése azonban nem megy végbe valamifajta automatizmus útján. Kádár János elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára írja A szocializmus teljes győzelméért című könyvében: „Világosan meg kell különböztetnünk az érdekazonosságot a véleményazonosságtól, mert ezek — társadalmi osztályok esetében — nem mindig esnek egybe... A parasztság jó része korábban nem értette meg, hogy a szocializmus elégíti ki a legteljesebben az ő igényeit is, s véleménye a szocializmusról nem egyezett teljesen a munkásosztály véleményével. Ezért az alapvető érdekazonosság ellenére eddig fennállott bizonyos véleményeltérés is. A szocialista átszervezés befejezése arról tanúskodik, hogy a munkásosztály és a parasztság között most már nemcsak érdekazonosság, hanem véleményazonosság is van a «rzocial'.—nust Illetően”. Pártunk vezető testületé ismételjen leszögezte: a munkás- osztály és a parasztság testvéri szövetsége — a munkásosztály vezetésével — változatlanul a társadalom legjelentősebb ereje. Népünk helyesli és támogatja azt a következetes, szilárd és elvhű marxista—leninista politikát, amelyet a Magyar Szocialista Munkáspárt másfél évtizede lankadatlan erővel folytat, amelyből jottányit sem enged, s amely megszabja a követendő utat. Értelmiségünk döntő többsége is látja, érzékeli, hogy a Központi Bizottság állásfoglalása az egész nép ügyét szolgálja. A magyar értelmiség nem külső szemlélője a korszakalkotó társadalmi, gazdasági változásoknak. Elfogadva a munkásosztály vezető szerepét, az értelmiség is gazdája országunknak, alkotó, anyagi és szellemi értékeit gyarapító, újat kereső, tervező gazdája. Tervei, elképzelései csak úgy lehetnek ha'jéko- nyak, ha gondolatait egyezteti a párt, a munkásosztály céljaival. A munkások1., közegében élő értelmiségi - - lett légyen az mérnökember vagy tisztviselő — kézzelfogható jelét tapasztalja, hogy a kétkezi munka az egész ország — közötte az értelmiség — anyagi és erkölcsi gyarapodását szolgálja. Az MSZMP hagyományt vállal és folytat, amikor arra kéri, ösztönzi az értelmiséget, hogy gazdag tapasztalatát ötvözze a munkások kiapadhatatlan leleményességével, áldozatvállalása, val, tenniakarásával. Pártunk hagyományt vállalt és foly'at ak. kor is. amikor kéri hogv kommunisták és pártonkívüliek, munkások, parasztok, értelmiségiek, továbbá a városi kispolgári rétegek is fogjanak össze ennek a felismerésnek a jegyében: a nemzet boldogulását szolgáló szocialista céljainkat csak együttes erővel érhetjük eh Biszku Béla ünnepi köszöntőié a rádióban és a televízióban Felszabadulásunk ünnepének előestéjén hangzik el a rádióban é> a televízióban Biszku Bélának, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárának ünnepi beszéde. A köszöntőt április 3-án 18.20-kor sugározza a Kossuth-adó, a televízió pedig 19.15-kor közvetíti. (MTI) B kedvezményes tnünkáslakás-épilés első fn: 2184 munkáscsccléd kapott új otthont Elkészült az összesítés az állami vállalatoknál dolgozó mun. kásák lakásépítésének — lakás- vásárlásának — támogatásáról, tehát az első évi mérleg, hiszen ezek az intézkedések az MSZMP KB 1972. novemberi határozata alapján a Minisztertanácsnak 1973. január végén kiadott határozatában jelentek meg. A tapasztalatok szerint az új rendelkezés arra ösztönözte a vállalatokat, hogy jóval nagyobb erőfeszítéseket tegyen k lakásépítési alapok képzésére. Korábban ugyanis sok gondot okozott, hogy a vállalatok rendelkezésére álló lakásépítési alapból egy_ egy dolgozó lakásgondjának megoldásához viszonylag nagy, 100 000—129 000 forint körüli vállalati támogatásra volt szükség. Az új intézkedés kedvezőbbé tette a munkáltatói támogatás és az OTP-kölcsön arányát. Ezenkívül a munkáslakáshoz nyújtott 40 000—80 000 forint értékű állami támogatás, s az ugyancsak jelentős szociálpolitikai kedvezmény csökkentette a vállalatoktól igényelt hozzájárulást, s ezért lényegesen több dolgozónak nyújthattak anyagi segítséget új otCho- naik megszerzéséhez. A kedvezőbb új körülmények alapján 1973-ban országosan 980 millió forint ér ékű vállalati la_ kásépítési alap képződött, ami lényegesen, 35 százalékkal nagyobb az előző évinél. A kedvezményes állami és vállalati támogatással végeredménybe» 1973-ban 2 184 munkáscsalád kapott új otthont Az adatokból egyértelműen kitűnik, hogy a munkáslakás-építés az országban a legkedvezőbb lakásépítési for_ ma. A tanácsi értékesílésű szövetkezeti lakásoknál ugyanis 1973-ban átlagosan 26 580 forintot kellett készpénz-előtörlesztésként befizetni a leendő tulajdonosnak, a kedvezményes műnk islakás.építésnél pedig mindössze 20 000 forintot. A munkáscsal idők ugyanig a szociálpolitikai kedvezményeken felül lakásonként átlagosan. 61 000 forint értékű állami támogatást kaptak, s a vállalati lakásépítési alapból pedig átlagosan 40 000 forint kamatmentes vállalati kölcsön támogatásban részesültek. '■MMMaaH9B9MMaae«iB8iaa9*9agaeMiiGitBtMBaeBMaHMae*H9seutiiiBei«MlMHlim ÁLLVÁNYOZÓK (IFotó; Demény) /