Békés Megyei Népújság, 1974. március (29. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-14 / 61. szám

Az óvó néni Nagyon sokan így hívják már Szeghalmon Gál Gyuláné Csíki Katalint, aki ugyan tnég nagyon fiatalos, de 1953. július óta itt dolgozik. Amikor még kezében sem volt az óvónői diploma, már közöl­ték vele, hogy Szeghalomra ke­rül és azóta, 21 éve itt van egy helyen. Először mint beosztott óvónő tevékenykedett, majd 1962. év óta vezető óvónő. Mosolyogva emlékezik -vissza azokra az időkre, mikor nagyon kezdetleges körülmények között dolgoztak, a központi óvodában két csoport, míg az újtelepi óvo­dában egy csoport működött Viszont 1970 óta az óvoda már az általános iskola irányításából is kivált, önálló. Talán Jogos is ez a kiválás, mert jelenleg 310 kisgyermek jár rendszeresen az óvodába, 18 óvónő neveli őket. A három óvodában összesen 41. en tevékenykednek. A csoportok száma is ll-re növekedett. Gál Gyuláné a nagyközségi népi ellenőrzési csoport (NECS) elnöke is. Szervez és előkészít egy-ogy vizsgálatot. A Hazafias Népfront községi bizottsági tag­jaként pedig a kulturális mun­kában segít Nincs olyan községi rendez­vény sem, ahol ne lehetne látni mosolygós arcát. Mindenütt fel­szólal és éx-vel a közösség érde­kéért. Még sok mindenről szerettem volna kérdezni, dé csak a szak­májához tért vissza, amelyről a legszívesebben beszél. Nagyon sokat foglalkozik a fiatalok munkájával, tanítja és segíti őket és különösen arra büszke, hogy a 41 dolgozó kö­zött jó a közösségi szellem. Most az új óvoda építése utón már a játszóudvar kialakításán fáradozik, de a saját maga to» vábbtanulásról sem feledkezik meg. szeretné magát politikai­lag is tovább képezni. Beszélgetésünk közben ráné­zett az órájára, ami számomra figyelmeztetés volt, hogy a két­gyermekes anyukának — óvó né­ninek van még egy másik műszakja is, otthon. Ndtor János Megnyitó ma délután Űj helyen a képcsarnok A Képcsarnok Vállalat békés, csabai bemutatóterme új helyre költözik. A Tanácsköztársaság úti reprezentatív bemutatóter­met Munkácsy Mihályról nevez, ték el. Ünnepélyes megnyitása íha, március 14-én, csütörtökön délután öt órakor lesz. Megnyi­tó beszédet Babák György, a Városi tanács elnökhelyettese mond. Száznegyvenöt és íél millió forintos forgalom a sarkadí ÁFÉSZ-nél Nemrég tartották meg a sar­kadí Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetnél a részközgyűléseket. A Pelikán Étteremben az igazgatóság be­számolóját Simon Ferenc tar­totta. Eszerint 1973. december 31-ig összesen 4686 tagja volt az AFESZ-nek. Az ÁFÉSZ for­galma az elmúlt évben jelentő­sen növekedett. A kiskereskede­lemben az élelmiszer, a ruhá­zat és iparcikk forgalma Sarka­don például 117 millió 216 ezer Sorint volt. Kötegyán, Méhke­rék, Sarkadkeresztúr és Üjsza- lonta forgalmával együtt 145 millió 447 ezer forint Jó volt az ellátás elsősorban tejből és tejtermékekből, ami jelentős változás a korábbi évekhez vi­szonyítva. Köztudomású ugyan­is, hogy a kisebb községekben ezekből a termékekből korábban nem volt megfelelő a választék és az ellátás. Javult a zöldségelíátés is, eb­ben sokat segített az, hogy meg­alakult a zöldségtermesztési szakcsoport. Burgonyából 22, almából 31. egyéb zöldségből pedig 40 vagonnal vásároltak fel a szövetkezet dolgozói és tá­roltak a különböző raktárakban. Sajnos ugyanezt nem lehet el­mondani a húsellátásról, amely hiányos volt az elmúlt évben is. Ezenkívül az iparcikkek között is akadt olyan, amely hiánycikk­nek számított. Tavaly nyitották meg és nagy népszerűségnek örvend Sarka­don az olcsó áruk boltja, amely 100 ezer forintos forgalmat bo­nyolított le a megnyitás óta. A beszámolóban szó volt a különböző szakcsoportok mun­kájáról is. így például Sarkadon zöldségtermesztő, méhész és nyúltenyésztő, Méhkeréken zöldség Sarkadkeresztúron mé­hész. Kötegyánban pedig ba­romfikeltető szakcsoport műkö­dik. A részközgyűléseken határo­zati javaslatot fogadtak el az 1973. évi nyereségfelosztásról, valamint az 1074-es tervekről. Marik Mária Hiedelmek, varázslatok, babonák Megjelent dr. Krupa András újabb könyve Dr. Krupa András, a TIT Bé­kés megyei titkára ismeretter­jesztő munkája mellett helytör. téneti és néprajzi anyagok gyűj­tésével, írásával le foglalkozik. A napokban jelenik meg: Hie­delmek, varázslatok, babonák címmel 375 oldalas könyve « Békés megyei Tanács V. B. gon­dozásában, a megyében élő szlo. vák nemzetiség népi kultúrájá­nak, hiedelmvilágának. babo­náknak a gyűjtése. Ebben a! könyvében dr. Krupa András a békéscsabai, tótkomlóst ég caa- nádalberti szlovákok körében gyűjtött babonákat, hiedelme­ket, szokásokat adja közre. Könyvében hat fejezetben ve­zeti végig a* olvasót a három helységben élő szlovákok hie. delemvllágának változásén, alakulásán. A könyv — amely a gyulát Dürer Nyomdában készült — kétezer példányban kerül az ol­vasókhoz. Gyula Üzemek az iskoláért A gyulai 2. számú általános is­kola Dobó® István úttörőcsapa­tát szerződések értelmében há­rom helyi üzem, vállalat Is pat­ronálja, segíti. Az elmúlt évben a Húsipari Vállalat kollektívája az úttörők nyári táborozásának segítésére közel 10 ezer forintöt adtak az úttörőcsapatnak. Ez évben kom. mun Ista műszakokkal teremtet­ték elő a Húsipari Vállalat dol­gozói. KISZ-istál azt a 10 ezer forintot, amelyet a csapat a nyá­ri táborozás mellett a csapatott­hon szépítésére i* fordít. A gyulai nyomdaipari válla­lat és az ÁFÉSZ is jelentős se­gítséget nyújt az iskolának, az úttörőcsapatnak. Az anyagi Jel­legű támogatás mellett a válla­lat és a szövetkezet fiataljai fiz ifjúsági mozgalomban is együtt­működnek az Iskolával: a KtSZ- esek, Ifivezetők az út.törőrajok­nál. Röpülj Páva-kör alakult Mezőkovácsházán A közelmúltban a tnezőko- vácaházi járási Művelődési Köz­pont a helyi ÁFÉSZ támogatá­séval Röpülj Páva-kört alakí­tott. A népzene-kultúra ápolása és fejlesztése érdekében meg­szervezett kör felnőtt énekkara és cíterazenekar* minden héten kedden 18 órától, a gyermekkó­rus pedig szombatonként 18 órá­tól tartja próbált. Kivitelezésben gyakorlott Üzemi mérnököt, magasépítési technikusokat, építőmestereket és művezetőket felveszünk Jó kereseti lehetőség! SZÖVEPÍTÖ Szeghalom, Kinizsi út 2. x GYULAI ÉPÍTŐIPARI VALLALAT építőiparban jártas kalkulátor részére pályázatot hirdet A pályázatot kérjük írásban vagy személyevén leadni vállala­tunk központjában, Gyula, Henyei M. u. 19. szám. Minden A kulturális termékeket, így a könyvet, a képzőművészeti, a ze­nei alkotásokat munkával állít­ják elő, tehát értékük és áruk is van. Csakhogy! Ezeknek az áruknak elsősorban nem nye­reség-termelés a feladatuk. A lakosság szellemi és művészi igényeit kell kielégíteniük. Hogy csakugyan értékes, emberi gaz­dagító alkotások terjedjenek művészet címén, eladásukról hi­vatalosan döntenek, intézmé­nyek gondoskodnak a terjeszté­sükről. Nem maga az alkotó! Ez erkölcsileg is tisztább, mint ellenkezőleg, hiszen több okból lehet gyanús az, ha valaki ma­ga házal a kópéival, a szobraival. No, meg régi igazság a „jó bor­nak nem kell cégér”. Kíváncsi ember lévén, nemré­gen egy községi ta­nács papírkosarában ko­torásztam, Kíváncsi voltam, mi kerül oda. Nem eredményte­lenül, ugyanis találtam egy sok­szorosított eljárással írt levelet. Írója készséggel ajánlotta ma­gát, majd alkotásait a Tisztelt Cím figyelmébe. Ezután részle­tesen rátért a portéka kínálásá­ra, miszerint a kisméretű kis­plasztika ennyi, meg ennyi fo­rint, a nagyobb annyi, a még nagyobb amannyi, a politúro­zott ennyivel több, a sötétre csi­szolt annyival, a festett még drágább. A drágább festékkel bevont „mű”, ára ennyi forint annyi fillérért lenne Tisztelet­tel megszámolva. Az árkínálás eladó ? után némi garanciális állítás kö­vetkezett, majd a levelet író-al­kotó kitért a müvek eszmei mondanivalójára. A szövegből már csupán az hiányzott: aki nem vesz, ne Joab- rálja! Ezt viszont kár volt le­hagyni. Ezzel teljesebb lett vol­na a szóban forgó képzöbüvész önarcképe. Azt hiszem, az illető nem szá­mított arra, hogy levele egy vö­dör formájú, fonott Iratgyűjtőbe kerül. En viszont számftok ar­ra, hogy mások sem teszik ki az ablakba, és nem válaszolnak postafordultával. A művészeti alkotásokat nem szabad így terjeszteni. Akkor sem, ha értékük vitatható, vagy silány. (Még inkább nemi) Van azoknak államilag elismert, tisz­ta útjuk az emberekhez. Vagy talán attól fél az alkotó, hogy munkái ott nem kapnának sza­bad utal? Soha, sehol nem volt olyan le­hetőség a művészi alkotómun­kához. mint napjainkban van hazánkban. Teljes erkölcsi és anyagi megbecsülést élveznek (t szocializmus eszméihez hű al­kotók. Nem kell félniük ma már a nélkülözéstől, nem kell tehát mindent eladniuk piaci kofa módjára, egy kis pénzért( vagy nagyért?) Államunk gondosko­dik róluk és alkotásaikról. Fel­téve, ha igazi művészetről van szó. Ha nem, akkor viszont táv­irati gyorsasággal hagyjanak fel kétes üzelmeikkel. Köszönjük. Réthy István Évente 250 tonna kelme A negyedik Ötéves terv textilipari rekonstrukció első ütemé­nek befejezéséhez közeledik. A Békéscsabai Kötöttárugyár ennék értelmében némileg módosított korábbi piacpolitiká­ján. s így az idén csaknem 250 tonna kelmét gyárt. A közel­múltban Adták át a központi telephelyen az 1 300 négyzet- méteres üzemcsarnokot, ahol korszerű, nagy teljesítményű lánckötőgépek biztosítják a termelést. Képünkön: Botyánszki Judit már az új üzem csarnokban dolgozik (Fotó: Szekeres) Pályázat Humor fesztivál — 1974 A Magyar Rádió Szórakoztató Osztálya az Idén megrendezi a Rádió Kubarószin házának Hu- morfesztlválját. A nyilvános, háromfordulós pályázat célja, hogy az ismert szerzők mellé újakat toborozzanak, „ kabaré műfaját űj tartalmi és formai megoldásokkal gazdagítsák. A jeligés pályázatra a művek beküldési határideje májú« else­je. A Humorfesztívál döntője az 1974-es szilveszteri rádióműsor­ban hangzik majd el. A feszti­vál fődija 15 ezer forint, az elő. szőr előadásra kerülő művekért mindenki megkapja a szokásos jogdíjat és a Humorfesztívál emlékplakettjét. Mai tv-ajánlatunk 17.00: Honfoglalás Az 1663-ban bemutatott tv- film első részét láthatják ma délután a nézők, Az Illés Béla azonos című regényéből Thurzó Gábor forgatókönyve alapján készült film egy évtizede a tele. vízióban és a mozikban is si­kert aratott. A regény talán leg­izgalmasabb részletét dolgozta fel, az 1944. októberi 15-1 Horthy-proklamáci ót követő, sorsdöntő hónapok eseményeit A Honfoglalás Játékfilm:, de egyben dokumentum is. A filmet kiváló művészek ké­szítették rendező Mihályfl Imre, dramaturg Mészöly Tibor; az operatőr Hildebrand István, a történelmi szakta­nácsadó dr. Karsai Elek volt. A színészek árnyalt, szfngazdag alakítása közül is kiemelkedik a főszereplő, Páger Antal já­téka, aki Dálnoki Miklós Bélát személyesíti meg. (KS)

Next

/
Oldalképek
Tartalom