Békés Megyei Népújság, 1974. március (29. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-08 / 56. szám
Vita Hazafiság, forradalmiság, nemzetköziség Szarvas, főiskolai pinceklub, ■firut filmkamera fut végig tie— antetem a körben ülő arcokon, fényképezek. A kész képen megjelentik az értelem, a kíváncsiság, az életszeretek. Nem kell gondolkodni a címén: Ifjúság. Egy főiskolai docens a vita. vezető. Középkorú, de hivatásához tartozik, hogy jól üsse le' az első hangot. így is törtémük. j Röviden, tömören, a lényegről j beszél; — A hazafiságról és az internacionalizmusról lesz sző. A cél: megismerni egymás véleményét, tisztázni a fogalmakat. Nem könnyű feladat. E két: fogalom csak a történelmi képűén és együtt tárgyalható. KJ, mit ért ezen? A terem csöndje megrepedezik és darabokra törve hullik egy kupacba. Óriási a zsibon. gás. Egymással beszélget a 129 fiataL Izgulok, lesz-e kérdés? Igen, ott már emelkedik egy kéz: — Ki lehet az igazi hazafi? Dermedt csönd. Mindenkinek átvillanhat e pillanatokban agyán a tanulmányokból ismert hazafiak élete. Egy óvónőképzős lány valami furcsán magas ülőalkalmatosságról szólal meg hirtelen: — Szerintem, például egy tudós akkor is lehet igazi hazafi, ha nem a hazájában dolgozik... Mordul a terem, tiltakozó és igenlő szavakat hallani. Pereg a vita. A kérdés aztán a hétköznapok hazaflságára terelődik. Az anyanyelvre, a haza védelmére, a táj, a szülőföld ismeretére, történelmére és a napi munkára. Mindenkinek van véleménye. ifjabb kérdés következik. A vita vezetőhöz intézik: — Mi lelhet ma forradalmi tett? Vitavezető visszakérdez: — A szocializmus felépítése forradalmi tett? Többen: — Az. Vita vezető: — Aikkor annak hétköznapi munkái is for-1 radalmi tettek. Valaki: — De ez nem látványos. Nincs hídépítés, széncsata, romeltakarítás... Egy lány: •— Nem csak a látványos tett az értékes. A tettek értékét az adott történelmi szükséglet szabja meg. A válasz csendet teremt, ifjabb kérdés hangzik el: — Van-e rangsor a három tavaszi forradalmi ünnep között? A vitavezetőnek tetszik a kérdés. Megismétli. A széksorokból várja a választ... Egy fiú: — Szerintem lehet. A célokat kell nézni. Ezemyolcszáznegyven- nyolc értékelhető, de nem... (Nem folytatja, elbizonytalanodik, rájött valamire.) Egy lány: — Szerintem nem lehet rangsorolni ezeket az évfordulókat. Mind értékes. Egyik sem tehetett többet, hiszen nem ugor- hatta át a történelmi szakaszokat. Persze 1919 fontosabb, mint 1848, de negyvennyolc nem tehetett mást. A bárpultnál: — Negyvenöt és tizenkilenc hasonló. Negyvennyolc hasonló és különböző. Hátul: —- Mind a három a függetlenségért harcolt. Egy fiú: — Időrendi sorrendet lehet csak felállítani. Vita vezető: — Ha megengedik ... Adott körülmények és (Fotó: Nagy Béla) események között lehet csak megítélni mindegyiket. Ez a marxista történelmi vizsgálódás alapja. A maga korában mind nagy esemény volt. Nem lehet minőségi sorrendet megállapítani. Egymás nélkül el sem képzelhetők.. És most ber széljünk az internacionalizmusról. Mi a véleményük a nemzeti önállóságról és a nemzetközi egységről?. Egy fiú: — Egyedül semmi nem megy úgy, minit együtt. Másvalaki: — összefüggnek. Nincs ellentét közöttük. A rész és az egész elválaszthatatlan kapcsolata vonatkozik a haza- fieágra és az internacionalizmusra. Egy hosszú hajú fiú: — A nyáron a Szovjetunióba megyünk dolgozni. Ez mindkét fogalomba belefér — mondja. Elteszem a tollat, a jegyzet- blokkot. Ezt a kérdést értik, érzik és alaposan ismerik. A forradalmi ifjúsági napok vitáján. 1974-ben, ez már nem vitatéma. Réthy István Orosházi rajztanár-festőművész kiállítása Lapunk szerkesztösegében szerdán délután 3 órakor Beck Zoltán nyitotta meg Pirer Gyula orosházi rajztanár-festőművész kamarakiállítását. Pirer Gyula olaj., akvarell- képekkel és monotípiákka! mutatkozott be » szerkesztőség hagyományos tárlatsorozatán. A megnyitón közreműködött es nagy sikert aratott a békési IL sz. általános iskola aranyérmes úttörőkórusa is. A kórus vezetője Bérezi Józseíné. (Fotó; Demény) Munkaidő-csökkentés a belkereskedelemben 1. Lessünk a pult mögé A percenként berregő telefonok, a ki-be siető munkatársak főhadiszálláshoz teszik hasonlóvá ezekben a napokban a Belkereskedelmi Minisztérium munkaügyi főosztályvezetője, Kaszó Károly irodáját. Budapesten április 1-én, az ország többi részén pedig július 1-ével lép életbe a belkereskedelemben a rövidített, 44 órás munkahét. A szocialista ipar, valamint a közigazgatás dolgozói, tehát a kereső lakosság jelentős része, már élvezi a rövidített munkaidővel járó előnyöket, s most a belkereskedelem dolgozóin a sor Jár nekik, mint ahogy másoknak is jár, de mivel a közel 400 ezer belkereskedelmi alkalmazott az egész lakosság közellátását végzi, így a csökkentett munkaidő bevezetése itt több gonddal, más jellegű feladatokkal társul, mint az egyéb területeken. Munkaerő-vándorlás Lessünk a pult mögé ez egyszer, hogy megismerjük a belkereskedelmi dolgozók jelenlegi munkaikörülményeit. Koszó Károly főosztályvezető adatai szemléletesek: A csaknem 400 ezer belkereskedelmi dolgozó helyzetét jelenleg saját ítéletük jellemzi a legkifejezőbben: ezen a területen a legmagasabb a munkaerő-vándorlás vagyis magyarán mondva munkakörülményeiket más iparágakhoz képest rosszabbnak minősítik. Amíg 1972-ben a munkaerő-hullámzás intenzitása népgazdasági szinten 32 százalékot ért el, addig a belkereskedelemben ez a mutató 50 százalékot jelzett. Durván fogalmazva, ez a szám azt mutatja, hogy például egy adott áruházban, boltban vagy étteremben kétévenként teljesen kicserélődik a személyzet. A kiszolgálás, illetve eladás egyébként is nehéz munkáját a több műszakos munkarend és sok helyütt a vasárnapi elfoglaltság is terheli. A vasárnap is nyitva tartó boltok 7 000 munkahelyére érthetően nem könnyű embert találni és az éttermek, szállodák dolgozóinak jelentős részét a sajátos igények ugyancsak megfosztják a más területeken egyébként természetes hét végi pihenőnap jogától. Ha most ehhez hozzávesszük a szabad szombat hiányát, tiszta kép áll előttünk, amelyben nemcsak az látható, hogy a belkereskedelmi dolgozók munkakörülményei több tekintetben nehezebbek az országos átlagnál, hanem az is, hogy ez a helyzet a vásárlók életét is megkeseríti. Lehúzott redőnyök Egv budapesti adat szerint 1973-ban 1 200 bolt — a fővárosi hálózat 45 százaléka — volt kénytelen hósszabb-rövidebb ideig lehúzott redőnyökkel elutasítani a vevőket, mivel nem volt kiszolgáló személyzet A fáradt, rosszkedvű eladók, pincérek megnehezítik a bevásárlást, a kulturált fogyasztást. Az eladók kiszolgálják a vevőket, de ugyanakkor vevők és eladók egyaránt kiszolgáltatottakká válnak, így a helyzet megváltoztatása közérdek. Egy párthatározat nyomán 1973 decemberében született kormányszintű döntés a belkereskedelmi dolgozók munkaidőcsökkentésének gyors végrehajtásáról. „Ez az intézkedés jelzi — értékelte ezt a kormányhatározatot Szurdi István belkereskedelmi miniszter —, hogy a társadalom elismeri a kereskedelmi dolgozók munkáját és lehetőségeihez képest igyekszik javítani munkakörülményein.” A belkereskedelemben a foglalkoztatottak 64%-a nő, és arányuk a vendéglátóiparban még ennél is magasabb : 80 százalék, így a 44 órás munkaidő több százezer család életkörülményeit befolyó - solja kedvezően. A heti 4 órás munkaidő-csökkentés valójában még ennél is nagyobb időnyereséget jelent, mivel a szabadnap biztosításával a munkába járásra, közlekedésre, illetve a felkészülésre fordított idő lecsökken. Az intézkedéstől így azt is elvárjuk, hogy e fontos szakág vonzóbbá váljék, s így a munkaerőgondok csökkenjenek — ezzel pedig alapot teremtünk a közellátás színvonalának fejlesztéséhez. Kecske és káposztát Ezt várjuk, de hogyan érhető el a fent vázolt kettős cél. A 44 órás munkahét bevezetése a rideg számok szerint azt is magával hozza, hogy országos méretekben 33 ezer kereskedelmi dolgozó egyévi teljes munkaidejét kell pótolni. És nem 33 ezer új munkaerő beállításával, mivel nincs ennyi újonnan bevonható munkaerő, és ugyanakkor a népgazdaság más ágaihoz hasonlóan a belkereskedelemre is érvényes az alapelv: a munkaidő-csökkentés nem ronthatja sem a dolgozók keresetét, sem pedig munkájuk eredményességét. Szerencsére azonban nem a kecske és a káposzta régi dilemmájával állunk szemben. Átgondolt. több éve folyó előkészítő munka vezette be a rendelet megszületését és a végrehajtás jelenlegi tennivalói bár bonyolultak, de — mint ahogy azt szemléltetni igyekszünk a következőkben — megoldhatóak. B. T. (Következik: Alkalmazkodni a forgalomhoz) L A munkaidő-csökkentés vásárlók és eladók érdekelt egyaránt szolgálni kívánja. Így kerülhet „korona” a pult mindkét oldalán állók fejér©
