Békés Megyei Népújság, 1974. március (29. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-03 / 52. szám

Á pfoíeklor bianco csekkje Ä mtfndemtftpil Sngaafi nagy®» ritkán figyel fel arra, kik és mit beszélnek a vonaton. Ne­kem viszont — falán foglalko­zásomból eredően — ha aka­rom, ka nem, fülem el-elkap egy-egy megjegyzést. így tör­tént a minap is, amikor a raä- göttdtn ülök beszélgetésére kény­telen voltara odafigyelni — ját­szópartnereim el is fogtak egy piros ultimat. Valami ügyük le­hetett, mert as egyik azt mond­ta: Ugyan, az megveszteget­hetetlen, Jobb lenne', ha »a & ÍTi äSS& ^8S©VC*& 22©S92 említett!) In­tézné.1* Szóval as egyik igylntésö — nevezzük annak jobb híján — megvesztegethetetlen, a másik pedig megvesztegethető. Es & Megjegyzés adta kezembe a 4oJ- Sat. Bár meggyőződéssel! állítom, a mi társadalmunkban s meg­vesztegethetetlen a több, & má­sik a kevesebb, de számuk nő­het, ha nem figyelünk jói ®d&, Ez esetben miről van szó? A közélet tisztaságáról. Fejlődé­sünk jelenlegi átmeneti idősza­kában a tiszta közélet megte­remtése » nehezebb feladatok közé sorolható. Bőven élnek — na meg importálják Is a polgári társadalom szokásait. Egyéb­ként a volt uralkodó osztály el­lenállásainak formái közé tarto­zik s közélet tisztaságára tett erőfeszítéseinkkel való szemben­állás. Olyan illúziók persze nin­csenek, hogy automatikusan ki­kapcsolódik életünkből a szeny- nyez© kórokozó. Legfőbb ered­ményünk eddig, hogy a közéleti ember többségének magatartá­sában uralkodóvá vált a tisztes­séges élet, a közéleti tisztaság féltése és megóvása. Kétségtele­nül ide tartoznak mindazok, akik akár társadalmi szervezet­ben politikai tevékenységet fej­tenek ki, ideértve azokat az ál­lami alkalmazottakat Is, akik közhatalmi jogosítvánnyal ren­delkeznek, vagy a törzsmegbi- zatást hivatásszerűen vagy tár­sadalmi munkában végzik. Nálunk a közéleti tisztaság ál­talános megsértéséről aligha be­szélhetünk, mégis érdemes né­hány jelenségre felfigyelni. A közéleti tisztaságot sértő maga­tartások indítéka az előnyszer­zés, ®s .esetek többségében a jogtalan vagyoni előnyszerzés. A Büntető Törvénykönyv helyesen mondja ki a korrupciós cselek­ményekre, hogy el kell kobozni azt, ami a vagyoni előnyszerzés tárgya volt — tea ez nem lehet­séges, ágy az értéknek megfele­lő összeg megfizetésére kell kö­telezni. A bíróságok ezt a ren­delkezést többé-kevésbé megfe­lelően alkalmazzák is. A buk­fenc akkor jön, amikor nem le­het érvényt szerezni aa ítélet­nek, mert a bűnös a vagyontár­gyakat rokonaira íratta. Sok esetben az ilyen úton szerzett gépkocsit stb. már letartóztatá­sa előtt átíratással biztonságba helyezte. A közvélemény az ilyen jelenségeket joggal ítéli el, mert a bűnös a „magántulajdon sérthetetlenségének” elve mögé bújva élvezi a jogtalanul szerzett vagyont, falán visszariasztő az is lehetne, hogy akár megvan még, akár nincs meg az így szer­zett tárgy, vagyon, az okozott kár többszörösének összegét fi­zettetnék vissza. Sajnos az anyagi siker túlér­tékelése, a „nekem is Jegyen ez- az” — dicsfény övezése nem ke­veseket ösztönöz arra, hogy kor­rupcióval szerezzék meg a java­kat. Némelyek még ügyes em­bernek Is nevezik őket. Bizo­nyára ennek is következménye az,-hogy aránylag kevés korrup­ciót lepleznek le közérdekű be­jelentéssel, többségüket a hiva­tásos bűnüldöző szervek derítik fel. Ez a kényelmes tartózkodás a feljelentéstől sok kárt okoz. Sok kárt okoz az Is, hogy a más sikkaszt© főkönyvelőt, pénztá­rost, tisztviselőt stb. később más helyütt ugyancsak olyan beosz­tásba helyezik. Eb számára éppolyan anyagi előnyt jelent, mint a korábbi A korrupció le- küzdéséhez jő eszköznek említ- | jük meg a rendszeres . ellenőr- f zést, amely a lelkiismeretesen ( dolgozókat segíti és erősíti, a I visszaéléseket pedig feltárja vagy éppen megelőzi Aztán van egy másik, a köz- S életi tisztaságot ugyancsak sértő j dolog, & protekció. Míg a kor- | rnpciónál kimutatható a meg­vesztegetett személy, a protek­ciónál már ritkábban. A Protek­tor leginkább toiane© csekket ál- | lit ki: „Te segítss engem, én se- gítlek téged”. Különösen a j másodállásnál burjánzóit es el nálunk. Nem az a baj, hogy jó képességű, kvalifikált szakem­bert protezsáí valaki valakinek a másodállás ellátására. Hiszen előfordulhat, hogy erre & mun­kára állandó keret sincs vagy év ss eltelhet, mire a hely betöltésé­re szakembert kapnak. A baj ott kezdődik: „Én elvégzem a te dolgod, te elvégzed az én dolgom” —- másodállásban. Gya­kori ugyanis az ilyen elvtelen megegyezés az összeköttetések ré­vén. Ugyan ki tenné szóvá, ha a szakmai berkekben egy igazgató kéri, ajánljanak üzemébe egy jó mérnököt? Senki, sőt ez helyes is, ha az ajánlott valóban jó szakember és nemcsak azért jó, mert valakinek a kicsoda-micso­dája, Miért veszélyes a kicsoda-mi­csoda? Mert a protektor bianco csekket ad, akinél protezsáí. A protekció révén hallgatólagos megállapodás jön létre: „Most te, majd aztán én pártfogollak”. Es a láncszem tovább bővül, vé­gül is az akad fenn benne, akinek nines protektora. Ilyenkor jön & sóhaj: „Hej. ha lett volna ne­kem Is fő ismerősöm!” Végül számos protezsálás azért törté­nik, mert sokan észlelik: más­képpen beszélnek vele a hiva­talban, az Iskolában és még sok ■helyütt, ha előzetesen valaki ajánlotta. Az emberiség történelmében szakadatlan a konfliktus a tisz­ta közélet Igény® és a valóság között. Erre utal már Platon is a törvényekről szóló munkájában, amikor azt tartja kívánatosnak, hogy halállal büntessék azt, aki megvesztegetni hagyja magát. Bár a jelenlegi társadalmunk­ban nem sokra lehetne ilyen büntetést kiszabni, létszámuk nem nagy, de társadalmi veszé­lyességük az. Mit tehetünk? Ne tápláljuk saját magunkban az efféle haj­lamosságot, azaz semmiféle for­mában ne töltsük ki a Protek­tor bianco csekkjét. Bocskár János A Békés megyei TamáesS ÉRTESÍTJÜK a lakosságot, Tervez® Vállalat, hogy a Bajza utcát Békéscsaba, Gyulai út 1, m ©sátor» elépítés azonnali belépéssel időtartamúra felvesz* lesárjuk építész árelemzőt, gépész Békés megyei VSs­árelemzőt és műszaki és Csatornamű rajzolót Vállalat X Bérezés megegyezés szerint. 1 97981 SzakkSrvezetSk továbbképzése B magyar élelmiszeripari cikkek sikere külföldön Világszerte a keresett termé­kek közé tartoznak a magyar élelmiszeripari cikkek. Évről ■ évre bővül e termékeink kivi­tele a szocialista én tőkés -or­szágokba. A napokban az NSZK 87 vá­rosában a Hertie és a Bilka cé­gek több mint 100 áruházaiban tartottak magyar élelmiszeripeL. rí áruházi heteket. As árusí­tással egybekötött bemutató­kon a TERIMPEX ssalámi, M~ báas, készételkonzenr, vágott baromfi, a MONIMPS3C ás a HUNGAROFRUCT bor, papri­ka, máz, valamint gyümölcs, és fözeléktkonzerr ex poritermékei - vei ismerkedhettek s nyugat­német vásárlók. Több mint 30 áruházbem magyar éttermet is nyitottak, az NSZK S nagy­városában a MAVAD rendezé­sében vadásztalálkozókat tar­tottak. A magyar élelmiszeripari küL kereekedeiiimá vállalatok részt vesznek a március elején meg- . rendezendő első bmoi nemzet­közi élelmiszer-kiállításon, a már hagyományos lipcsei tava sri vásáron, és a tripoli nem­zetközi vásáron is. A TERI1VL PEX Vállalat bemutatja ex­porttermékeit a márciusi hol­landiai nemzetközt élelmiszer­kiállításon, valamint a válla­lat legnagyobb tőkés piacán, Olaszországban, az évről évre megrendezendő veronai mező- gazdasági vásáron. A Hazafias Népfront Békés megyed Bizottsága, a Megyei Művelődési Központ és a gyulai. Járási Művelődési Központ már­cius 6-án, szerdán délelőtt 9 órától tarja Békéscsabán, az ifjúsági és úttörőházbam a házi­kert szakkörök vezetőinek to­vábbképzését A résztvevők há­rom előadást hallgathatnak meg. Először Demszky Károly ker­tészmérnök a szakkörök éves munkatervéről beszél, majd Bo­ros Lászlónak, a megyed tanács mezőgazdasági osztálya kerté­szed felügyelőjének Gyümölcs- termesztés a házikartben című előadása hangzik ©L Végül Sa. Nagy László, a Kertészeti Egye­tem tudományos munkatársa tart előadást a házikerti szőlő- termesztésről. leaaooQoeaaoQaeaooQaocaoooaBDaQGBcoaoacaooQaoeao aaoaoaooaeoasacooaosiBsons­Japán kereskedelmi küldöttség látogatása Gyomán Továbbfejlesztik a háziipari szövetkezet kötőüzemét A gyomai Háziipari Szövet­kezetiben 112 kötőgépen gyárta­nak pulóvert, kardigánt és gyér. mekruhát A kötőgépek csaknem fele (52) japán gyártmányú. Ezeknek az árát a szövetkezet Japántól érkező fonalból készülj termékekkel fizeti vissza. Február 26-án 14 tagú japán kereskedelmi küldöttség látoga­tott Gyomára. Olyan értékesítő szövetkezetei áruforgalmi veze­tői jöttefe el, amelyeknek a bolt­ja ba kerülnek majd a Gyomai Háziipari Szövetkezet pulóverei, kardigánjai. A küldöttség fogadásán meg­jelentek a község vezetői, az OKISZ, a HUNGAROCOOP Kül­kereskedelmi Vállalat és más kereskedelmi vállalatok .képvise­lői. A vendégeket Túri Miklós, a szövetkezet elnöke tájékoztat­ta arról az együttműködésről, amely a kötőgépek megvásárlá­sa ég beszerzése sprán a japán gyártó céggel létrejött. Bemutat­ta azokat a termékeket, ame­lyek a japán gépeken készülnek. Ezután „ küldöttség «tagjai az üzemben megtekintették az egész gyártási folyamatot. Nagy el.s- meréssel nyilatkoztak a gépeken dolgozó asszonyok, lányok szak­értelméről éti a jói szervezett munkáról. Érdekelte őket a hazai keres­kedelemnek gyártott sokféle áru is, amelyekben » Divattervező Vállalat, az OKISZ Labor, a gyo­mai divattervező részleg dolgo­zóinak és Balázs Klára textil­tervezőnek az elképzelései való­sulnak meg. ök tervezik a for­mákat, szíaekei, díszítésekéi. Balázs Klára elmondta, hogy igen jók a tervező lehetőségei, mert sokfajta fonallal és kitűnS A tájéka*i»íá®í ® v«n,| ««%­gépeken hozzáértő gárda dolgo­zik. Véleménye szerint szövet­kezeti szinten aligha van még egy ilyen korszerű üzem. A vendégék megtekintették még a megye lextiL. és cipő­ipari szövetkezeteinek minikiál­lítását a községi művelődési ház. ban, majd divatbemutatón vet­tek részt. Túri Miklós tájékoztatása sze­rint az idén a szövetkezet ter­melése értékben várhatóan 100 millió forint lesz A Könnyűipa­ri Minisztérium 1973-ban kiírt pályázata alapján a szövetkezet 48 millió forint fejlesztési Ss»- szaget kap. Ebből 10 milliót for­dít Gyomán egy új üzemrész építésére valamint a dévaványai üzem bővítésére, 26 millió fo­rintért pedig (olasz svájci és NDK-beli) síkkötőgépeket vásá­rol. A fejlesztéssel járó egyéb költségekre 2 millió a forgóalap növelésére 10 millió forint a ter­vezett összeg. A fejlesztés a szövetkezet éve« termelési értekének mintegy 50 millió for nttal való növekedését teszi majd lehetővé. a termékek pedig még korszerűbbek lesznek, b . ' \.<r ' '5 "f • '< js : •<' x. . SJ %■, x -XvV...i. ..... X- . ■ : . Sif ' ' ^ : •••-x ; ■SÍ \ 'ti Ozeihlát^alásoat

Next

/
Oldalképek
Tartalom