Békés Megyei Népújság, 1974. március (29. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-31 / 76. szám
Med gyesi riport, optimista kicsengéssel IBődis M. felv.) Az ifjúsági klubba® Kőcser», Lajes Igazgató mmá- ja K medgyesegyházi művelődési ház irodájában: „..Most már úgy érzem, kezd érni a termés. Néhány évvel azelőtt még nagyon nehéz dolgom volt Olyan gond, amivel a legtöbben küzdenek vagy inkább küszködnek: kevés volt a pénzem.*’ — És most? sirMost yan. A kuitűrházai az egés2 község tartja fent. Ez egyenesen nagyszerű dolog. Elmondom a történetet.” e Ötödik éve, hogy arra kérte a község vezetőit: támogassák a törekvést, hogy a szövetkezetek, a tez-ek, az ÁFÉSZ adják át kulturális alapjuk egy részét a kultúrháznak. így a megnövekedett anyagi erő nyilván emeli majd a színvonalat, nagyobb lehetőségeket tár fel. A kezdeti sikerek szerények voltak, és a fiatal igazgató sem talált mindenütt egyértelmű jóindulatra. Ismerős dolog ez persze^ hiszen a „mit akar itt ez az ember?!” szemösszehúző hiúság nem idegen dolog Med- gyesen sem. Legalábbis akkor nem volt az. Hogy Kucsera Hajos mégsem adta fel, kezdtek jobban odafigyelni rá a szakmabeliek is meg a községbeliek. A vezetők úgy, hogy egyre szívesebben támogatták, a lakosság meg úgy, hogy erre is elment, meg arra is, a végén egy-két év, és úgy beszoktak a művelődési házba, hogy ma már az a keserűség, hogy alig van hely. „A pénz azonban nem minden” mondja most is az igazgató. Roppant sok áttöprengett nap van mögöttem, amikor másra se gondoltam, csak arra, hogy mit találjak ki? Valami újat, érdekesebbet, hogy bejöjjenek a fiatalok, elsősorban. Tény, hogy Medgyesen sem le. hét akármivel kezdeni. Gazdag község, annyi a televízió meg a rádió, hogy két hasonló nagyságú községnek elég lenne. Itt aztán valóságosan a tévétől kell felállítani az embereket, és beinvitálni a kultúrházba. Mit gondolt ki Kucsera Lajos? Először Is azt, hogy Medgyesen a mezőgazdaságban dolgozó fiataloknak van legnagyobb szükségük arra, hogy művelődjenek. Klubot szervezett. járta a téeszt, a közeli és idetartozó Bánkúti Állami Gazdaságot Egymás után jól sikerültek a programjai. Gyarapodott a szakkörök létszáma. Észrevette a törekvést a megye is, és amikor megkezdődött a nagy kísérlet, a bázis-munka, a medgyesi kultúrház évi 30 ezret kapott, hogy szervezze és munkálja ki a (mezőgazdasági fiatalok szabad idejének hasznos kitöltését De úgy, hogy a táj sztalatok más községekbe is elérjenek, mert a bázis értelme elsősorban ez. Hosszadalmas lenne a történet ha sorra vennénk minden állomását. A tavalyi, az 1973-as kép igencsak kifejező. Folytassuk itt © Jól zárták az évet az évad közepén. A Bánkúttal együtt 5300 lakosú Medgyesegyházán 38 ezer 398-an fordultak meg a művelődési házban. Ezek közül a szakköri tagok g ezer 720 alkalommal. Jő adatok, sokat mondanak. Nem rajongok ugyan a statisztikai számok viszonyításához, mert ezek csak részben tükrözik a valóságot az azonban mégis érdekes, hogy — ha azt vesszük — Medgyes apraja- nagyja, csecsemőktől az öregekig átlagban hétszer ment el 1973-ban a kultúrházba! A valósághoz meg közelebb van, ha a dolgozó felnőttek számával — körülbelül 2 és fél, 3 ezerrel osztjuk a 38 ezret; nos, akkor az átlag már 12 művelődési alkalom! Egyáltalán: ebben a kul túrházban azt tapasztalja az ember, hogy nagyon tudatos az irányítás, a szervező munka, az igények feltárása és formálása, alakítása is. Hogyan jut mindenre ideje? „Van néhány munkatársam, és sok aktíva, ahogy mondani szokták. Ezek pedig azért dolgoznak szívük szerint, hogy minél kevesebb legyen a pasz- szívák száma” — mosolyog, mert a tréfa is jó do’og, sava- nyúkáposztó-népművelőre senki se figyel oda. De arra sem, aki folyton csak morog, meg a nincsre hivatkozik. Kucsera nem hivatkozik erre. Mert megteremtette a község vezetőinek segítségév«! aat a „vágya lctn-modellt”, hogy & sikerek alapja az erők összefogása — koordinálása, akinek az idegen szó tetszetősebb; de azért magyarán szólva is nagy dolog, amit Medgyesen csináltak. Amikor tódoigcBíák *811874-®* év költségvetési tervét, abban ilyen adatok szerepeltek: helyi tanács 105 ezer, BÖRTEX 10 000, Vasipari Szövetkezet 15 ezer, ÁFÉSZ 12 ezer, Haladás Tsz 20 ezer (ezt közben gyorsan 40 ezerre emelte), Bánkúti Állami Gazdaság 6 ezer. Jött ehhez még 30 ezer a megyétől a már említett bázisfeladatokra, 70 ezer a munkásművelődés támogatására. Még alig állították őasne a költségvetés-tervezetet, újabb módosítások következtek. A két ipari szövetkezet elhatározta, hogy egy évre szóló teljes kulturális alapját, mintegy 30—30 ezer forintot úgy ahogy van, átutalja a művelődési háznak, két részletben. A végeredmény könnyen kiszámítható: a köz- művelődésre fordítható medgyesegyházi pénzek 80—85 százalékával a kultúrház rendelkezik, irányíthatja, szervezheti a község művelődési életét, Ha jól csinálják — márpedig ez eddig így volt —, akkor ebben a községben igazán megvadultnak mondható a kul- túrház közös fenntartásai y,Ifjúsági ház nincs a községben, folytatja Kucsera Lajos. A fiatalság teljesen idesaokotí hozzánk. A nagyközség tanács külön 60 ezer forintot szán egy évben arra, hogy itt pótoljuk azt, hogy nincs ifjúsági ház, ahol a fiatalok összejöhetnének. Kapunk még más támogatást is, a klub számára és más feladatokra. Nyugodtak vagyunk, saját bevételi tervünket lehet, hogy 50 százalékkal túlteljesítjük.” Később két fontos feljegyezni való, csak azért, hogy a „medgyesegyházi munkastílust® érzékeltessem: 1974-re 60 ismeretterjesztő előadást kötöttek le. Ezek nagy részét a munkahelyeken tartják meg. Az emberek elé mennek. Mert aki a munkahelyén munka után meghallgat egy kitűnő előadást, legközelebb a művelődési házba la elmegy™ G Az az igazság, hogy riportsorozatot lehetne innen írni. Külön arról, hogy a Tudományos Ismeretterjesztő Társulattal és az Uránia Csillagvizsgáló Intézettel közösen csillagdát építenek a kultúrház tetőteraszán; hogy megyére szóló vetélkedőt szerveznek a mezőgazdaság szocialista brigádjainak; hogy a társadalmi vezetőség három szekciója és a hivatásos népművelők együtt gazdái a község közművelődésének, és hc\ty ebben a három szekcióban nem formalitás csak a munka, hanem — nagy szó, hiába! — jövőt és embereket alakító. Ennyi a történet Medgyesről. És még annyi kívánkozik ide, hogy Kucsera Lajos, a fiatal igazgató végleg úgy döntött: itt telepedik le kis családjával. Lakást vásárolnak. Íme. egy népművelő élete- sorsa, igazán optimista kicsengéssel. Ritka még, de ez az igazi... gass lEffwte Capék-kom édia a színházban KéoeV A rabló bemutatóióról Két kitűnő komikus figura: a Szomszéd szerepében Pólyák Zoltán és Sefl: Vajda Károly, A pio.es.,/or és kétségbeesett neje, aki ezúttal nincs is any- nyira kétségbeesve: Bar ez* Éva, Széplaky Endre. gDesnény Gyula felvételei)
