Békés Megyei Népújság, 1974. március (29. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-31 / 76. szám
Táncsics-emiékülés április 8-án, Orosházán Másnap a TIT Történelmi Választmánya tanácskozik Táncait* Mihály születésének 175. évfordulója alkalmából a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Történelmi Választmánya, Békés megyei és orosházi városi szervezete, az Orosházi városi Tanács Végrehajtó Bizottsága és a Hazafias Népfront orosházi városi bizottsága 1974. április 8-án és 9-én emlékülést és választmányi ülést taxi Orosházán. A Táncsios-emlékülés programja április 8-án, hétfőn fél 10 órakor Táncsics Mihály szobrának koszorúzásával kezdődik, majd a városi tanács dísztermében dr. Szegvári Péter né, a tanács vb-titkára üdvözli az emlékülés résztvevőit Megnyitót dr, Benda Kálmán, a TIT Történelmi Választmányának alelnöke mond, Táncsics Mihály életpályájáról pedig Vörös Antal, a történelemtudományok kandidátusa, az MTA Történettudományi Intézetének tudományos fő- munkatársa tart előadást. Délelőtt 11 órakor „Táncsics és Orosháza” címmel dr. Szabó Ferenc, a Megyei Levéltár igazgatója beszél, délután pedig a kor- referátumokra kerül sor. Beck Zoltán muzeológus „Táncsics Mihály alakja a szépirodalomban, a képzőművészetben és a folklórban” címmel, Keller József gimnáziumi igazgató „A Tán- csics-hagyomány ápolása Oros- 1 házán” címmel, Kiss Géza főiskolád adjunktus „Táncsics' Mihály eszméi Baranyában” címmel fűznek jelentős adalékokat a két délelőtti előadásihoz. Az emlékülés délután meglátogatja az Orosházi Üveggyárat és este hat órakor részt vesznek a város múzeumában a Táncsics Mihály_emiékkiállítás megnyi_ tásán. Másnap, április 9-én, kedden délelőtt 9 órakor kezdődik a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Történelmi Választmányának r>T náris ülése a Petőfi Művelődési Központ klubjában. Érdekes esemény lesz, hogy a vándorgyűlésen a Táncsics évforduló alkalmából emlékbélyegzést szervez a posta. Megyei öntözési tanáeshoxám Legalább olyan ügvbnzgalommal, mint tavaly Március :29-én az állatná gazdaságok, a termelőszövetkezetek szakvezetői, az öntözéses gazdálkodás szervezői, a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság meghízottad összegezték azokat az if.973. évi tapasztalatokat, melyeket az öntözéses gazdálkodás szolgáltatott. Frankó János, a megyei tana« mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának ter- melésfélügyeleti csoportvezetője az öntözővíz hasznosságát emelte ki bevezető előadásában. Azokban az állami gazdaságokban és tsz-ekben, ahol a nagy szárazságban minden lehetőséget kihasználtak, vizet juttattak a művelt területekre, igen nagy terméshozamokat értek él. Az utóbbi tíz esztendőben még egyszer sem öntöztek meg az állami gazdaságok és a tsz-ak 58 ezer 742 holdat, csaknem 17 ezer holddal többet, mint 1972-ben. Bak József, a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság osztályvezetője a különféle öntözési módok alkalmazását, ezek hatékonyságát emelte ki. Megemlítette, hogy a felületi öntözőtelepek adta lehetőséget 50 százalékban sem használták ki az üzemek. A rét-, lege- lőöntözósben is a lehetőségnek 98 százalékával éltek. A hordozható esőztető berendezéseket viszont 131 százalékra használták ■ki a gyárilag megállapított maximális kapacitásához képest. Következett egy elgondolkoztató adat: az üzemekben levő 270 berendezés 80 százaléka 8—10 éves gép, műszakilag elavult, az ipar már nem is gyárt hozzájuk pótalkatrészt. Ezek fenntartása, üzemeltetése a szövetkezeti szakemberek, agronó- musok és gépészek találékonyságán múlott és múlik. a Vajon a műszakilag nem elavult berendezésekhez pótlásra milyen felszereléseket tud az AGROKER az üzemek rendelkezésére bocsátani? Évente 60 űj berendezést vásárolhatnak az állami gazdaságok és a tsz-ek. Az ipar ennyit szállít a Békés megyei AGROKER Vállalatnak. Ez azonban nem azt jelenti, hogy minden évben 60 űj géppel bővül a kapacitás, mert az öntözőberendezések értékének mintegy 20 százalékát a meghibásodott részek pótlására szükséges fordítani. Az öntözési kedv változatlanul nagy a megyében, amit az is tanúsít, hogy tavaly egész évben 90 ezer folyóméter öntözőcsövet adott el az AGROKER, most az év elején, az öntözési idény kezdete előtt 60 ezer folyómétert vettek át az üzemek. Jelenleg az AGROKER-nél 40 ezer folyóméter cső áll raktáron. A talaj nedvességtartalma a hosszan tartó csapadékhiány következtében igen alacsony. A felső réteg 15 centiméterében mindössze 4 százalékos a víztartalom. Ezért legalább olyan ügybuzga- lommal kellene már most, az idény előtt öntözni, mint amilyet a múlt esztendőben az üzemek felmutattak. Dr. Kereszturszki János, az ÖKI tudományos kutatója az öntözés munkaigényéről szerzett megfigyeléseket tárta a tanácskozás elé. Móricz Tibor, a Szarvasi Állami Gazdaság öntözéses szakmérnöke az üzemi tapasztalatokat ismertette, Bárányé Géza, a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság főmérnöke a vízügyi szolgálat segítőszándékát hangoztatta a kora tavaszi, a tavaszi és a nyári öntözések előkészítésénél, folytatásánál. D. K. A BUBIV Gyulai Bútorgyára női és iéril dolgozókat vesz fel azonnali belépéssel. A rövid ideig tartó betanítási idő alatt és azt követően jő átlag- kereseteket biztosít a gyáregység. Jelentkezni lehet: Gyula, Zrínyi M. tér 5. Munkaügyi csoportnál A tényekkel szembenézve A falépcső nyikorgására egy asszony érdeklődő arca tekintett le a padlásról. Gyorsan eltűnt. Amikor felkapaszkodtam az utolsó lépcsőre, félrelebbeat a gondozói szoba ajtaját takaró függöny. Az ajtóban az asszony állt. Beljebb egy fiatal lány igazította mellénykéjét, majd fésülködött. — Letelt a műszak, készülünk haza. — Rosszkor jöttem? — Á, nem, vagyis attól függ, kit keres? — A baramfigon dozókat — Azok vagyunk, A bemutatkozás sután, sikerült. Az ablakon, át beszűrődő erős fényben felismertem a törékeny alkatú Máthé Máriát, a TOT tagját. Először a tsz-ek második kongresszusán láttam, az Országházban. Az elnökségben ült félszegen, feszélyezet- ten. Akkor járt először Budapesten, s egyből az Országházban, a szövetkezeti mozgalom veteránjai, irányítói között kapott helyet. Már régen szerettem volna tőle megkérdezni: — Mit szóltak mindehhez a szülei? — Az apám sírt a meghatő- dottságtól. Édesanyám pedig nagyon boldog volt. Magához ölelt és csak csókolt, csókolt. — Azóta mi minden történt? — Regényt lehetne írni életem alakulásáról. Minden hónapban felutaztam Budapestre. A TOT versenybizottságában dolgozom. Szeretnénk a szövetkezeti mozgalomban teljesebbé tenni a szocialista munkaversenyt. a szociálisig briigádmozgalmat, elérni a falusi asszonyok és lányok állandó foglalkoztatását, jói jövedelmező termelőmunkával. Legutóbb a Dél-Békés megyei tsz-ek szocialista brigádvezetőinek mezőkovácsházi tanácskozásán hallottam felszólalását. Figyeltem, milyen meggyőzően érvelt a szocialista bri_ gádmozgalom mellett. Akkor kissé meglepődtem. Egy teenager korú fiatal kerek, világos, tömör mondatai sokunkban megragadtak. Fel kellene keresni kaszaperi munkahelyén, s hitelt érdemlően meggyőződni arról, hogy Máthé Mária aszerint él-e, mint ahogyan ott, akkor beszélt? — Az vagyok itt, a kaszaper ri Lenin Tsz-bem, aki. ott voltam. A társadalmi felemelkedés szószólója és tevékeny munkása. Van mit tennünk. Tele vagyunk gonddal és néha egy csipetnyi örömmel — elhalkul a hangja, szemét gyanakvóan rámveti. — Magát melyik érdekli? — Ez is meg az is. Órájára néz. — Feltartom? Talán elhűl az ebédje? — Nem tart fel, az ebédem sem hűl el, mert még meg sem főztem. — És az édesanyja? — A József Szanatóriumban van. Kikészült a szíve, pihennie kell. Az ő otthoni munkája rám vár. Boldogan csinálom. Nincs is rám panasza az apámnak. Ez jólesik a mamának. Gondolom, ez is segít a gyógyulásban. — Milyen érzés brigádveze- tősködni abban a kollektívában, ahol a leány vezeti az édesanyját? — Ügy vagyunk itt, mint egy nagy család. Meghallgatjuk egymás véleményét. Egyenlőek vagyunk egymás között. Jól beosztjuk a munkát. Én magam is dolgozom, mint a többi brj- gádtag. — Tehát nem függetlenített. — Nem. Nálunk olyan a munkaszervezés, hogy a barorn- fiágazat élén áll egy szakember. A tsz vezetése őt tekinti brigádvezetőnek. Ű iát el benniinfket munkával, én meg a brigádmunka szocialista részét szervezem. A társadalmi munka, s az apróbb örömök ková- csolója vagyok, no meg ha csirkeátadás van, engem küldenek Orosházára, a baromfifeldolgozóba. — Mondana ezekről bővebb bet? — Jaj, de kár, hogy nincs itt a napló. Azt is én vezetem. Belőle könnyű lenne felidézni mindent. De megpróbálom így, fejből. Társadalmi munka: tavaly paradicsomszedést vállaltunk a növénytermesztésiben Ki is mentünk egy hétre, de csak három nap lett belőle. Jött a csirke, etetni, gondozni kellett. Az idén is vállaltunk ilyen pluszmunkát. A keresetből bebútorozzuk a gondozói szobát. Székeket, asztalt, mosdótálait és térítőt vásárolunk. Legyen még otthonosabb a pihenőnk. Az Egy nap az iskoláért mozgalmat is magunkénak érezzük. Apróbb örömök: ilyen is van. Elhatároztuk egy idős asszony megajándékozását a nőnap alkalmával. Egyszeri kérésre mindenki adott 10—lj) forintot. Összejött 300 forint készpénz és egy tábla csokoládé. Ezzel lestük meg az idős asszony örömét... Közülünk ketten voltak Moszkvában, a bákevonattal, és ugyancsak; ketten az NDK-ban, a megye asszonyaival. Most egy északmagyarországi autóbusz-túrára mennek közülünk nyolcam — Maga nem megy? — Sajnos nem. Jönnek a viszgák, tanulnom kell. — Hova jár iskolába? — Orosházára, a szakközép- iskolába. — Hasznát veszi? — De még mennyire! Jő, ha a baromfigondozó szakmun- kásbizonyítvóny mellett ott van a szakközépiskolai képesítés is. Alaposabban bele tudok szólni a szövetkezet dolgaiba. El is várják tőlem a tagok, azért választottak be a vezetőségbe. Képviselnem kell választóim szövetkezeti érdekét — Kikkel szemben képviseli? — Az okoskodők és a megértést nem tanúsítókkal szemben! •— Hát lehet a szövetkezetben cíkoskodni, a szövetkezet érdekét nem megérteni? — Már hogyne lehetne? Példát mondok. De nem... hagyjuk ezt — csönd, majd kisvártatva —, bár mindegy. Az embernek szembe kell néznie a tényekkel, ha társaival egyetemiben többre törekszik, ha jobbat akar. Nékem ez a célom! Ügy érzem, akkor képviselem jói a mi brigádunkat, a mi szövetkezetünket, ha ezt teszem, és ha ezt meggyőződésből teszem. —- Bánatosan lehajtja fejét — most olyat mondok, amit nagyon szógyei- lek. Mindössze 36 százalékos az első osztályú pecsenyecsir- ke-termelésünk. Sok a kobzás és az osztozás a minősítésnél. A tsz-szövetségen belül mi adjuk a legsilányafob árut! Ott vagyok, látom. Azután a vezetőségi ülésen felszólalok. Elvtársak, kétszer annyi csirkét nevelünk fel egy négyzetméteren, mint szabadna. Az életteret nem biztosítjuk. Most is 30 csirke jut egy négyzet- méterre! Közbeszólnak. A gödöllői intézetben az egyik kutató egy négyzetméteren 40-et nevel! És egy cinikus megjegyzés: Mi van, Marika, már dolgozni sem tudunk? Az ember ö&szecsuklik, mint a colostok. De mindjárt kiegyenesedik és visszavág. Azzal a módszerrel tőlünk itt 60 csirkét követelnének négyzetméterenként! — Miért ez 3 nagy követelmény? Szegény a szövetkezetünk. Mindenből sokat akar, legalább kétszer annyit, mint amennyit biztonságosan lehetne. Erre fizetünk rá, ezt kellene végre megérteni; Másnap, amikor a munkában folytatjuk a vitát, igazat adnak azok, akik tegnap ellenkeztek velem. És akkor rá_ kérdezek: miért nem ezt mond_ ta el tegnap a kedves elvtárs? Miért tereli rossz irányba a vezetőség munkáját? S mit gondol, mit mondott erre: „Más a vezetőségi ülés és más az élet”. Én meg azt mondtam, és azt is akarom, hogy ne legyen más, hanem egységes legyen a munka a vezetésben éppúgy, mint máshol. A vezetőség lássa tisztán a helyzetet, mert csak így tud olyan határozatot hozni, ami a munkát előbbre viszi. Nyikorog a lépcső. Ketten jönnek. — Itt a váltás, lányok — mondja egyikük alighogy felért, s amikor a küszöbig jön, visszalép, — Gyertek csak, lányok, nagyon jót beszélgettünk — mond_ ta a Törőcsik Maiira emlékeztető arcú Máthé Mária. Kezet; nyújtanak. Patyi An- talné és Kőszegi Mária; Miária a homlokához kap. — Szent isten! Hát maga újságíró. Én meg mennyi mindent elmondtam... Ezeket mind megírja? Na, lesz akkor nekem éppen elegem. Majd mondják, hogy már oda is panaszkodtam. Pedig amit mondtam, nem panasz, mind igaz. Dolgozunk, igazunkért vitatkozunk, tanulunk. Ilyen a mi életünk, s közben 32-en, a Kun Béla nevét viselő szocialista brigád évente 13—14 millió forint árbevételt tesz le a közösség asztalára, az állattenyésztési bevétel felét. Dupsi Károly TlI'Csoport alakult Szarvason Március 29-én. pénteken délután Szarvason, a két felsőoktatási intézet oktatói karának és hallgatóinak ismeretterjesztő munkájuk hatékonyabbá tétele érdekében helyi TIT-csoportot avattak. Ez alkalomból dr. Jenei Jenő, a TIT főtitkár-helyettese tartott előadást művelődéspolitikánk feladatairól, a közművelődés fejlesztéséről. Az általános Iskola 8. osztályát elvégzett vagy jelenleg végző fiukat ipari tanulónak szerződtetünk az 174-75-is tanévre kőműves, ács, asztalos, burkoló, festő, villanyszerelő és víz-gáz. szerelő szakmában. A kőműves ipari tanulóknak tanulóotthoni elhelyezés. Jelentkezés írásban vagy személyesen: „ÁPRILIS 4» ÉPÍTŐIPARI SZÖVETKEZETT, Budapest, VIII., Auróra u. 23, Munkaügy. 3 mmsm ™ m március n \
