Békés Megyei Népújság, 1974. március (29. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-30 / 75. szám

A MEGY EI*P ÁRT IU ZOT T S ÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1914. MÁRCIUS 30. SZOMBAT Ara; L— P4 XXIX. ÉVFOLYAM, 75. SZÁM Mfli EGY NÉPMŰVELŐ PORTRÉJA (3. old.) LAKÁSUNK MA ÉS HOLNAP <1. old.) SZERKESSZEN VELÜNK* (7. old.) Rendületlenül megyünk tovább történelmi ultinkon Hadar lemos @Ivfars beszéde a nyíregyházi párfakfíva-gyűlésen Kádár János, as MSZMP Központi Bizottságának első tit­kára — mint jelentettük — Szabolcs-Szatanár megyei látoga­tása során csütörtökön Nyíregy­házán részt vett és felszólalt a megyei pártakitíván. Kádár János beszéde elején köszönetét mondott az aktíva résztvevőinek, a megye dolgozó népének a szívélyes, meleg fo­gadtatásért, amelyben — mint mondotta — a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Magyar Népköz- társaság kormánya, rendszerünk politikája iránti bizalom és egyetértés fejeződött ki. Átadta a megye munkásosztályának, szövetkezeti parasztságának, ér­telmiségének, egész lakosságá­nak a Központi Bizottság szívé­lyes üdvözletét és legjobb kí­vánságait. — A megyei párt- és társadal­mi szervezetek, dolgozó kollek­tívák tevékenységéről itt-tartóz- kodásunk idején, egyebek közt itt, az aktíván is, ahol a rövid felszólalások lényeges kérdése­ket érintettek, sokoldalú és pon­tos tájékoztatást kaptunk. A Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága március 19—20-i ülésének napirendjéből kiindulva általánosabb közös dolgainkról szeretnék szólni — mondotta bevezetőként, majd így folytatta: A Központi Bizottság ülésé­nek napirendjén szerepelt a nemzetközi helyzet elemzése. Szinte nincs olyan központi bi­zottsági ülés, ahol ez ne lenne napirenden. A nemzetközi hely­zet nagy figyelmet, gondos elem­zést, sok munkái és cselekvést követel pártunktól, kormá­nyunktól, és minden intézmé­nyünktől. szervezetünktől, amely nemzetközi síkon tevékenykedik. Legutóbbi ülésén a Központi Bizottság úgy ítélte meg a nem­zetközi helyzetet, hogy az a ma­gyar nép számára a szocializ­mus építésének eredményes foly­tatásához kedvező. A mostani nemzetközi helyzet fő jellemző­je, legfontosabb mégha tárózó té- , nyezője az, hogy a szocialista vi­lágrendszer országai évről évre lerősödnek, gyarapítják gazda­sági erőikét, növelik népük kul­túráját és műveltségét. Erejük az új világháború megakadá­lyozásának és a béke fenntartá­sának legfőbb biztosítéka. Ugyanakkor a kapitalista or­szágok, köztük a legfejlettebb országok mély válságban van­nak. Helyzetüket a rohamosan gyorsuló pénzromlás, az infláció jellemzi; a kapitalista világ energia- és nyersanyag-krízissel küzd —, és a vezető kapitalista országokban mélyül a politikai és a kormányzati válság. Mind erőteljesebb és haté­konyabb az úgynevezett harma­dik világ országainak törekvése, hogy gazdasági tekintetben is függetlenítsék magukat az im­perialistáktól. és az önálló fej­lődés útiára lépjenek. A világ fejlődésére na.ev hatással van a szocialista országok és a fejlődő országok együttes harca az im­perializmus ellen a gyarmati uralom maradványainak felszá­molásáért. A nemzetközi politikába» ben meg lehet vele egyezni. De azt is tudják, hogy hazánk a Szovjetunióval testvéri ba­rátságban és összeforrottságban él és harcol, hű a Varsói Szer­ződéshez. Pártunk kötél bégé­nek tartja, hogy ezt a tekin­télyt, megbecsülést megőrizze és a jövőben még tovább gya­rapítsa. Kádár János ezután belpoli­tikai kérdésekről szólt — A Központi Bizottság ülé­sének napirendjén szerepelt a munkásosztály helyzetének elemzése, értékelése. önök minden bizonnyal tudják, hogy az utóbbi években nemegyszer szerepet ez a téma a Központi Bizottság üléseinek napirend­jén. Ezen a mostani tárgyaláson a párt tisztázott néhány fogal­mat, alapvető kérdést a mun­kásosztállyal kapcsolatosan. A dolog lényegét azonban nem abban látjuk, hogy a munkás- osztály helyzetéről minél gyak­rabban,, önálló napirendi pont­ként tárgyaljunk. A munkás- osztállyal való törődésnek az egész politikát át kell hatnia. A Központi Bizottság a mun­kásosztály helyzetét a politikai vezető szerepének érvényesülé­sétől kezdve az anyagi körül­ményekig, a lakásviszonyokig, a műveltség, iskolázottság téma­köréig sokoldalúan elemezte. Olyan határozat született, amely biztosítja az említett kérdések megfelelő kezelését a jövőben is. De amikor a munkásosztály helyzetéről szólunk, akkor az első és a legfontosabb, amit fi­gyelembe kell venni, hogy a Magyar Népköztársaságban a munkásosztály van hatalmon, a munkásosztály a magyar társa­dalom vezető osztálya, s ha­zánkban eredményesen épül a szocializmus. Ez munkásosztá­lyunk helyzetének fő jellemző­je, s ha a munkásosztály ügyeit rendben akarjuk tartani, elő­ször mindig erre gondoljunk. Ez a döntő és meghatározó a munkásosztály helyzetének meg­ítélésében. A legfontosabb az., hogy a munkáshatalom szilárd legyen, a munkásosztály vezető szerepe érvényesüljön társadal­munk minden területén, s hogy a munkásosztály történel­mi célja, a szocialista társa­dalom felépítése megvalósuljon. Aki ebből indul ki s ezt kö­veti, az törődik a legjobban és a legmegfelelőbben a munkás- osztály helyzetével. Belpolitikánk alapvető törek­vése a szocialista demokrácia továbbfejlesztése. Mi nem félt­jük a hatalmat attól, hogy a dolgozó emberek beleszólnak a döntésekbe, ellenkezőleg: a szo­cialista demokrácia továbbfej­lesztésén azt értjük, hogy a munkások, a parasztemberek, az értelmiségiek, általában mi­nél több dolgozó — megfelelő fórumokon és módon — bele­szólhasson az irányítás, a veze­tés kérdéseibe. Rendszerünk sajátossága, fontos vonása, hogy minél több eszmeileg tisztán látó, a szocializmus cél­ját vállaló, érte tenni képes és tenni akaró ember hallassa szavát a közösség ügyeiben. Azt hiszem, minden párt­munkás tudja, milyen nagy mozgósító erőt jelent, ha ko­molyan vesszük a dolgozók köz­vetlen tapasztalatait, észrevéte­leit. s hogv ez milyen nagy (Folytatás a 2. oldalon) Tavaszi jelentés a Szabadság és a Felszabadult Föld Tsz-ekből Hatalmas, végeláthatatlan táblákon járnak a traktorok. Dohogva járják a kilométere­ket a határban. Megélénkül­nek a majorok is. Takarítják az utakat, meszelik a gazdasá­gi épületek falait. Mégis az el­múlt évek időjárását figyelem­be véve csak a naptár szerint beszélhetünk tavaszról. A hő­mérséklet ugyanis szinte már júliusi, a csapadékhiány pedig egyenesen augusztusi volt. Ha másnak nem is, a tava­szi munkáknak az időjárás fel­tétlenül kedvezett. Tekintettel a közelgő ünnepi évfordulóra, keressük fel most azokat a kö­zös gazdaságokat, amelyek ne­vükben 1945. április 4-ének emlékét idézik, s kérjük fel vezetőiket egy-egy rövid tava­szi jelentésre. A békéscsabai Szabadság Tsz-ből Bagyinka György el­nök: — Az idő „sajnos” nagyon is kedvez a tavaszi munká­nak. Az őszi kalászosok tava­szi ápolását és műtrágyázását 1240 hektáron már be is fe­jeztük. Ugyanígy elkészültünk a 420 hektárnyi rét és legelő, valamint a 220 hektár lucerna tavaszi ápolási munkálataival, illetve a 320 hektárnyi zöld­borsó-vetésterület vegyszerezé­sével. Jól haladunk a burgonya ve­tésével is. A tervezett 120 hek­tárból alig egy-két hektár maradt már csak vetetten. Ta­vaszi árpát 70, zabot 35, takar­mányborsót pedig 25 hektáron vetettünk. Zöldborsóvetőmag ezen a tavaszon 335 hektárra kerül majd. Ebből több mint alapvető irányzat, hogy a béké­ért és a szabadságért küzdő erők előretörnek, a szocialista és a kapitalista államok viszonyában pedig tért hódít a békés egymás mellett élés. A szocialista or­szágok azért küzdenek, hogy az elért eredményeket megszilár­dítsák, s e történelmi folyamatot visszafordíthatatlanná tegyék. Központi Bizottságunk múlt heti ülésének határozata a nem­zetközi helyzet értékelését az­zal összegezte, hogy rendületle­nül megyünk tovább történelmi utunkon, a nemzetközi munkás- mozgalom és a külpolitika te­rületén egyaránt Külpolitikánk fő jellemzője, kiindulópontja és célja, hogy a magyar nép nemzeti érdekeit szolgálja és biztosítsa a békét Külpolitikai tevékenységünk másik sarkalatos élve az inter­nacionalizmus, a népek közötti barátság és együttműködés esz­méje. Rendületlenül kitartunk tehát nemzeti érdekeink és ér­zelmeink — jelképesen szólva —, a piros-fehér-zöld zászló mellett, és egyidejűleg hűek vagyunk a nemzetközi szolida­ritást kifejező vörös zászlóhoz. Politikánkat mindig a nyíltság, az egyértelműség jellemezte Senkiben sem hagytunk soha kétséget politikánk alapvető kérdéseiben. Mindenkor őszin­tén és nyíltan megmondtuk, mit kíván, mire törekszik pártunk ég népünk. így volt, van és lesz ez a kül- és a belpolitika alap­vető kérdéseiben egyaránt. Mi azt tartjuk, hogy szocialista or­szág kétkulacsos politikát nem folytathat; marxista—leninista, kommunista párt kétértelmű po­litikát nem képviselhet sem sa­ját osztálya, saját népe, sem mások előtt. Mi azt valljuk, az emberek akkor hallgatnak ránk és bíznak bennünk, ha egyazon kérdésről Budapesten, New Yorkban és Moszkvában ugyan_ azt mondjuk ás nem helynek megfelelően variálunk, önök emlékezhetnek rá, a külpolitiká­ban még a legnehezebb időben is mi mindig nyíltan a Szov­jetunió mellett léptünk fel. Megmondtuk, hogy a nemzet­közi kommunista mozgalomban élenjárónak, zászlóvivőnek, út­törőnek a Szovjetunió Kom­munista Pártját tekintjük. A Szovjetunió Kommunista Párt. jával, s természetes«! vala­mennyi kommunista és mun­káspárttal a testvéri egvség szellemében, közös elvek alap­ján harcolunk a nemzetközi küzdőtéren. A magyar nép be­csületes és tisztességes szolgála­ta, a magyar nép érdekeinek képviselete nem képzelhető el másként, csak a Szovjetunióval való testvéri barátság és együtt- működés szilárd, határozott fenntartásával és szüntelen to­vábbfejlesztésével. Ez az elvi szilárdság az alap­ja annak, hogy a Magyar Szo­cialista Munkáspártnak, a Ma­gyar Népköztársaságnak becsüle­te és tekintélye van a nemzetközi életben. Barátaink biztosra ve­hetik, mi valóban igazi barátaik vagyunk. Kapitalista partnere­ink is tudják: a Magyar Nép- köztársaság szolid partner, le­het vele tárgyalni, sok kérdés. 200 hektárnyival vagyunk már I készen. I Befejezéshez közeledik 20 J hektáron a hagymadugványo­zás, a fóliasátrak alól már szedjük a salátát, a retket. Elsimítóztuk az őszi szántáso­kat, sőt a kukoricavetésre elő­irányzott 700 hektár előkészí­tésével is túljutottunk a mun­kák nagy részén. Ezenkívül még 1 270 hektárnyi kalászt« vegyszerezése maradt hátra. Az orosházi Szabadság Tsz- ből Keresztes Sándor üzem­gazdász; — A tavaszi vetések előké­szítő munkáit befejeztük. Eb­ben az évben mintegy 380 hek­tárnyi tavaszi vetés vár ránk. Emellett elő kell állítanunk 42 hektáron hibridkukorica-vető­magot, 52 hektáron pedig ta­karmánynövényeket, 60 hektá­ron cukorrépát vetünk. Elké­szültünk a 29 hektárnyi új lu­cerna telepítésével és csaknem 350 hektárra szórtunk műtrá­gyát. A kertészetben 11 hektárra került hagyma, a hajtatóház- ban 5000 négyzetméterre ültet­tünk ki uborkát. Ebből rövi­desen már a piacra is tudunk szállítani. Egyszóval a tavaszi munkákkal jól haladunk, de hozzá teszem, hogy nem bán­nánk, ha az eső legalább né­hány naoig akadályozná a munkálatokat a földön. A végegyházi Szabadság Tsz-ből Zsilinszki Emil íőag- ronómus: — Élttől az évtől termelő- szövetkezetünk is tagja a nád­udvari kukoricatermesztő egye­sülésnek. 700 hektáron vetünk majd zárt rendszerben kuko­ricát. K—700-as traktorunk ta­valy ősszel már jól előkészí­tette a talajt, amelyet most meg is műtrágyáztunk. Egy nagy gondunk van: a vegyszer és a John Deere gépsor máig nem érkezett meg. A búza 570 hektárján már műtrágyáztunk, a vegyszerezés sem tart sokáig. A 133 hektár­nyi cukorrépavetést befejeztük, 202 hektáron a kender vetését csütörtökön kezdtük meg. Ci­rok alá 120 hektárt készítet» tünk elő. Hibridkukorica-vető­magot 150, hibridcirok-vető- magot pedig 33 hektáron állí­tunk elő az idén. összegezve5 • a tavaszi alapmunkákat — a kukorica vetését kivéve —- jobbára befejeztük. A biharugrai Felszabadult Föld Tsz-ből Tóth Ernő el­nök: — Nálunk a tavaszi mun­kákból már csak a napraforgó és a kukorica vetése marad*; vissza. 300 hektáron befejeztük a vörösherével és lucernával való felülvetést, 80 hektáron a tavaszi árr% 50 hektáron a zab, 90 hektáron a borsó ve­tőmagja már a földben van. A cukorrépa 52 hektárját hét­fő óta öntözzük. Az őszi kalászosok és pillan­gósok összesen 1500 hektáron díszlenek ebben az évben, ezt a műtrágyázással is elősegít­jük. A napraforgó talaját 50(1 hektáron előkészítettük, a vegyszerezést a jövő hét ele­jén kezdjük meg. A kukorica 240 hektárját is előkészítettük már — fejezte be az elnök. Az eső meg majd megjön! (kép)

Next

/
Oldalképek
Tartalom