Békés Megyei Népújság, 1974. március (29. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-03 / 52. szám
Hétköznapok forradalma Lakatos Páterre emlékeztek Posztaottiakán Pusztaotüla- kai nincstelen parasztcsalád gyermekeként született Lakatos Péter élv- társ, ötven évvel ' ezelőtt, március 3-án. A felszabadulásig földmunkásként dolgozott és utána kapcsolódott be a mozgalmi munkába. Elnöke volt a pusztaotüakai földosztó bizottságnak és egyben a kommunista párt helyi titkára. Később, 1948- tól a mezőkovácsházi járási pártbizottság munkatársa volt. Az alig o <ig húszegynéhány éves Lakatos Péter járta a lázadók a Budapesti Pártbizottság épületét támadták, fegyverrel a kezében esett el. Amikor feleségétől aznap délelőtt elbúcsúzott, megfogadta, hogy neim lesz áruló, ha kell, élete feláldozásával is védi a párt eszméjét. Megtartatta szavát. Nem árulta el a pártat, élete utolsó pillanatáig használta fegyverét/ ' Emlékét őrzik a mezőkovácsházi járásban és szülőfalujában, Pusztaottlakán. Róla nevezték el a mezőkovácsházi járási munkásőr zászlóaljat és az ő nevét viseli a pusztaottlakai úttörőőrs. ííálif tÉlI a lig két hete, hogy szeghalmi. a sárréti sziken nevelődő parasztemberekkel beszélgettem. Olyanokkal ültünk egy asztalnál, akik annak idején egyféleképpen fejezték ki sorskeservüket: „Szegény embert az ág is húzza”, vagyis bármily vál_ lalkozásba kezdett, balul ütött a sors. A részes arató, a kubikus munka után kajtatott. Tizedén, tizenkettedén is aratást vállait „gyengie gazban”, hogy legyen kenyér, betévő falat a családnak. A kubikus országrészeken át kergette a talicska kerekét, hogy csatk máról holnapra is tengődhessen a család. Voltak (köröttük olyanok is. akik hajdanán — földdel bírtak, de olyan földekkel, amelyekre ritkán fordította a »mennybéli” a figyelmét S ha nem fordította, akkor a tücsök is megdöglött rajta. S ha így volt, évekre odalett a földtulajdonosi egzisztencia. Mondom, Ayes emberekkel beszélgettem. Zárszámadás utáni hangulat volt Csak úgy megszokásból összeverődtek, mert elmaradt a hagyományos bankett De hát ilyenkor úgy szokás, hogy a hivatalos bejelentésen túl még a közeli barátokkal is meghány_ ja-vesse a dolgokat az ember. Egy cimbora portáján zajlott a diskurzus. A vendéglátó — volt kubikus — menye villanygépen kávét főzött. A hűtőmasinából saját főzésű kisüsti került elő, a gázsütőből meg meleg tepertős pogácsa. A beszélgetés 60- rán kiderült, hogy ® Rákócziban csendes volt ez a zárszámadás. Életükben a huszonegyedik. Eddig valamennyi zajos volt Különösen a kezdeti években. S ahogy telt az idő, úgy esendesültak az emberek. Mondják, csendes volt csendes, meglepően. Azért, mert a Rákócziban — de mondják, a Petőfiben is — a tervezettnél többre futotta a jövedelem. A Rákócziban egy tagra átlag huszonhatezer forint. Egy tízórás munkanapra százkilenc forint jutott Volt olyan család, amelyik a közösből csaknem 100 ezer forintot mondhat magáénak, házat épít gépkócsinyeremény-betétköny- ve van, háztartási gépekre is futja már úgyannyira, hogy amikor megkérdeztem: kinek a felesége mos még ma is a régi mosóteknőben és kié dagaszt kenyeret nyárfateknőben —- kinevettek. Azok kedvéért, akik azt kérdezik, a jólét ilyen látható jelei között ugyan miféle társadalmi tevékenységre képesek ezek az emberek, elmondhatom: az egyik tanácstag, a másik párt- bizalmi, valamennyien alapitól tsz-tagoík. 1956-ban is megállási Ä békési Október 6. Tsz az elmúlt öt esztendőben mindig a veszteségesen gazdálkodók között szerepelt. A korábbi évek mérleghiányt okozó termelési és vezetési gondjai, majd az 1970-es nagy belvíz, a 12 millió forintos kár után méltán mondták a tsz-re, hogy „jól benne van a vízben”. Mindenesetre a mentőakciónak a békési Október 6. Tsz- ben teljes erejükből nekiláttak. A termelőtevékenység javítására egyetemet és főiskolát végzett szakembereket állítottak az ágazatok és a számvitel élére. Az amortizációs alapot a lehetőségek szerint génvásárlásra fordították. Javították a föld tápanyaga visszapótlásának színvonalát, kiterjesztették az 3 átmossa *OT4, MÁRCIUS st nélkül dolgoztak. Foggal-körömmel védték a szövetkezetei. Hitet öntöttek a hütetlenkedőkbe. Igaz, néha ők maguk is félhittel voltak. Sokszor ültem velük egy asztalnál ég késhegyre menő vitákban győzködtük ' egymást, hogy hit és akarat nélkül sem/ mi sem lehet, ök akkor — mint vezetőségi tagok — a „fent”-tel vitatkoztak. Kértek, vártak, aggályaik voltak. Osztani akartak mindenáron, akkor is. amikor szűkös volt a szövetkezet kamrája. Két harang kondult bennük. És ők a tisztább kongású- na hallgattak. Nos. hát mondjuk ki: g társadalmi rend szeretete egy másodpercre sem kerül ma náluk ellentétbe, sem a tévéantennákkal, sem * hűtőszekrénnyel. Munkájuk, ha nem is látványos, — egy forradalmi folyamat része. Hogy mennyire így van, azt néhány őszinte és a múltról vallott mondatuk világította meg igazi meleg fénnyel. Egyikük a szülői házról, az öreg tanyáról beszélt, amelyet a Berettyó zabolátlan vize sodort el örökre. A bérlők uralmáról, akik fillérek, kel fizettek ég pengőket raktak zsebre. Ezek az emberek ma nagyüzemben élnek. 'Amikor csipkelődő megjegyzéseket tettem, ők büszkén invitáltak: men_ jek velük, s, meglátom, mit műveltek. Milyen szép látványt nyújt a nagy központi major. Milyen szépen illeszkedik majd hozzá a hideglevegős:, szénaszárító rendszer, az új takarmány- feldolgozó üzem. S hogy mit változtak az emberek? Akik hajdanán a csajkarendszerről festettek rémképeket, '-azok ma mindenáron üzemi konyha mellett kardoskodnak. Nagyüzemben élnek hát A traktor, a kombájn, a háztájiban a motoros daráló az istenük. S miközben egy ősi szakma forradalmát hajtják végre, a tanya- rendszer is újfajta társadalmi közösséggé emelkedik. Tanulnak, Ők ás. de a gyermekeik csaknem mind. És joggal mondják: ha az öreg szeghalmiak feltámadnának, nem ismernének rá a falura, de a családokra sem, A régi falut három jelzővel illetik a tanácsi emberek: küszködés, nádfedeles kis házak gólyafészekkel és léckerítés vagy még az sem. És most sorolják: tizenöt évvel ezelőtt még nyolc, százharminc nádfedeles ház volt Szeghalmon, ma már csak kétszáznegyvenkettő van. Ez idő alatt százötvenhét család költözött új emeletes bérházi lakásba. Száznegyvennyolcat pedig most építenek. A nádfedeles hajlékok tetejét egyre többen „ütik le” és cserepesei, sátortetősei öntözést, felszámolták a veszteséges ágazatokat. A jól megalapozott változtatások kedvező hatása a termelés eredményeiben is, megmutatkozott. A 740 hektáron vetett búza 7 mázsával termett többet a tervezettnél. A csaknem 30 mázsás átlagtermés bizonyította azt is, hogy ezen a rossz főidőnek tartott területen is van még fejlődési lehetőség. A cukorrépa 53 mázsával hozott többet a vártnál, és a pillangósok termése is felülmúlta az előirányzatokat. Az állattenyésztésben elsősorban a lúdtenyészet váltotta be a hozzáfűzött reményeket. A tervezett 150 ezer tojás helyett a hatezres állomány az elmúlt évben összesen 154 000 tojást „termelt”. A szarvasmarha-tartásban egyedül a marhahizlalás terén tett eleget feladatainak az állattenyésztés. A 184-es tehenészet a tejtermelés kívánt szintjét még nem tudta elérni. A tsz háztáji gazdálkodása a kőháznak, nemes vakolat burkolja a falat Ki-ki a maga portája vagy bérházi lakása elé facsemetét ültet. Ápolja, gondozza. A csemetéket a tanács ingyen adja. A régi főutca mögött új községközpont van kialakulóban. Középen az impozáns, könnyű- szerkezetből épített óvoda. Az ifjú generációé. Az emeletes házak tövén, mint kotlós szárnya alatt a csibék, öt kis lakás épült. Orvosok kapták. A kis utca méltó elnevezése Semmelweis utca. És sorolják: Tizenöt évvel ezelőtt még nemigen lódult társadalmi munkára a szeghalmi ember. De ennek is nekiláttak. Tavaly már 1 millió 754 ezer forint értékű munkával segítették a község építését, szépítését. Fákat ültettek, parkokat létesítettek, gyermekjátszóteret s roi mindent csináltak. A megbecsülés jeleként két portré is díszíti a községi tanácsháza előterét. Barta Sándoré, aki tavaly 5510 és Köti Imre nyugdíjasé, aki 4725 forint értékű társadalmi munkával járult hozzá a község szépítéséhez. De valamennyien megérdemlik, hogy lejegyezzük: Szeghalmon az egy lakosra jutó társadalmi munka értéke 175 forint volt a múlt esztendőben! Mindezek látszólag unalmas munkanapok során születtek. Napokon, amelyeken a szövetkezetek tagjai, az állami gazdaság dolgozói, vontatóikon szállítják a megtermelt értékeket, g újra nekiiramodnak, szántanak, vetnek, aratnak, utána hazamennek és lebbencslevest vagy éppen be- tyárost főznek. A fiatalok tanulnak, motoroznak, udvarolnak Télevíziót néznek és azon Vitatkoznak. la a jobb táncdaléne- kes, melyik a legjobb tánczenekar és hogy a tavaszi nyitányban győz-e a MEDOSZ? A nap leszáll, az árnyak megnyúlnak. Este lesz. Eltelt egy nap. Ég közben nem látványosan, de mégis forradalmi dolgok történtek egy igyekvő faluban. Esetleg egy olyan család vett néhány jó könyvet vagy nézett meg egy jó műsort a tévében, akinek egy 4 filléres újságot sem tudtam eladni a 30-as években, mert arra sem tellett 1 ó érzés ezt látni érezni, Mert fordult az elet. Hördült, mert forradalom van. Ha nem is a barikádokon, hanem a faluban, a szántóföldeken. Ahol a pufajkás legény türelmetlen, mert áll a traktor egy apró alkatrész hiánya miatt. Forradalom van. Nem látványos, hanem hétköz/ napi. Az van itt, az megy végbe ezeken a sárréti hétköznapokon is. rabbi évekhez hasonlóan, tavaly is a szövetkezet egyik erőssége maradt. A háztáji 1973-ban csaknem 100 hízó marhát 1200 sertést, 83 ezer liter tejet adott át értékesítésre. Mindent egybevetve végül is a 2600 hektáros békési Október 6. Tsz 670 tagja 1970 óta most először zárta hiány nélkül az évet. K. E. P. Elsősök beiratasa a békéscsabai iskolákba ■Valamennyi békéscsabai általános iskolában az első osztályos, tanköteles gyermekek beíratása március 8-án, pénteken reggel 8 órától délután 6 óráig és március 9-én, szombaton reggel 8 órától délután 2 faráig lesz. járást, mindenütt ott volt, ahol felvilágosító, Okos szóra volt szükség. Oktatott, nevelt. Igazi pártmunkás volt. Tanult és tanított. Megszerezte az agrár-közgazdász képzettséget, és 1954-ben a budapesti pártdskolá- ra került tanárnak. Nemcsak barátai, közeli ismerősei, hanem a járás lakói is úgy vélekednek, „szerette az embereket, állandóan közöttük járt, a környék legnépszerűbb embere volt”. Volt. Mert 1956. október 30- áns amikor az ellenforradalmi gyón leegyszerűsítve annyit jelent, mint az igények és lehetőségek közötti összhangot, az arányosságot tudatosan fenntartani. At elmúlt esztendőben a bihar- ugrai Felszabadult Föld Tsz igyekezett is ennek a célkitűzésnek megfelelni. A tagok életkorának jelenlegi magas átlaga és az állatok takarmányellátásának helyzete eleve meghatározta a fez feladatait a növénytermesztésben. Egyrészt a búza, a napraforgó és a kukorica — amelyek együttesen 2000 hektáros szántónak a felét kötötték le — gépi,betakarításának, illetve termesztésükben a kemizáláe tökéletes megoldása tovább nem várathatott magára. Ezzel egyidősen nemcsak a veszteséges kultúrákat kellett a vetésszerkezetből száműzni, ha_ nem a szántó egynegyedén pillangósokat termesztve a megfelelő takarmánybázist is megteremteniük. A növénytermesztés 1973-a® terveit a tsz-nek az egymás után jelentkező visszahúzó erők — a kedvezőtlen időjárás, a szakmai hibák, a munkaszervezés hiányosságai, a hiányzó gépek és a betakarítási veszteségek — ellenére is sikerült teljesíteni. Ebben jelentős szerep jutott a búzának, amely 550 hektáron a gazdálkodás 14 évének nemcsak rekord termésátlagát, hanem rekord termés- mennyiségét is éppen az elmúlt évben hozta. A tervezett 23 mázsa helyett a kenyérgabona a biharugrai tsz- ben 28,7 mázsát termett hektáronként. Jól fizetett a zöldborsó is, ezért a fez a korábbi ve- tésterület megkétszerezését tervezi erre az évre. Az állattenyésztés a szövetkezetnek mindig is sok gondot okozott. Igaz, évről évre tapasz, * * * Róla emlékezteik meg tegnap, március 2-án, Pusztaottlakán az új iskola falán elhelyezett emléktáblánál. Az emlékünnepségen a mezőkovácsházi járási munkásőr zászlóalj parancsnoka, Zengő Ferenc mondott emlékbeszédet, majd a munkásőr zászlóalj parancsnokság koszorúját, a községi pártbizottság, a községi közös tanács, a Lakatos Péter úttörőőrs és a KlSZ-alapszer- vezet koszorúit helyezték el az emléktáblánál. B, J. talhatő némi javulás, de a tehenészetben a tejhozam, a juhászaiban a gyapjútermelés és a bárányszaporulat még mindig; elmarad a várttól. Mindez egyben meghatározza a további teendőket is: a juhászaiban a fejé« megszüntetésével és az állomány gyarapításával a bárány- értékesítést helyezik előtérbe, a 205 teheneg szarvasmarhatartás, ban pedig a minőségjavítás, illetve a további szakosodás az elsőrendű cél. A biharugrai Felszabadult Föld Tsz tagsága és vezetősége jól látja, hogy adottságai látványos gazdasági sikereket nem tesznek lehetővé. Tervszerűséggel azonban lépésről lépésre előrébb juthatnak, követve azt az utat, amelyen 1972-ben két-, millió, 1973-ban pedig több mint hárommillió forint tiszta jövedelemihez jutottak. ©entrum um Bébi, leányka és női tavaszi kabátok Deák Gyula 1970 óta először zárt hiány nélkül a békési Október 6. Tsz Lépésrőt lépésre Tervszerűbbé vált a biharugrai Felszabadult Föld Tsz gazdálkodása Tervszerűen gazdálkodni, na-
