Békés Megyei Népújság, 1974. március (29. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-03 / 52. szám

Hétköznapok forradalma Lakatos Páterre emlékeztek Posztaottiakán Pusztaotüla- kai nincstelen parasztcsalád gyermekeként született Laka­tos Péter élv- társ, ötven év­vel ' ezelőtt, március 3-án. A felszabadu­lásig földmun­kásként dolgo­zott és utána kapcsolódott be a mozgalmi munkába. El­nöke volt a pusztaotüakai földosztó bi­zottságnak és egyben a kom­munista párt helyi titkára. Később, 1948- tól a mezőko­vácsházi járási pártbizottság munkatársa volt. Az alig o <ig húszegynéhány éves Lakatos Péter járta a lázadók a Bu­dapesti Pártbi­zottság épüle­tét támadták, fegyverrel a kezében esett el. Amikor fe­leségétől aznap délelőtt elbú­csúzott, megfo­gadta, hogy neim lesz áruló, ha kell, élete feláldozásával is védi a párt eszméjét. Meg­tartatta szavát. Nem árulta el a pártat, élete utolsó pillana­táig használta fegyverét/ ' Emlékét őr­zik a mezőko­vácsházi járás­ban és szülő­falujában, Pusztaottlakán. Róla nevezték el a mezőko­vácsházi járási munkásőr zászlóaljat és az ő nevét vi­seli a pusztaottlakai úttörőőrs. ííálif tÉlI a lig két hete, hogy szeghal­mi. a sárréti sziken ne­velődő parasztemberek­kel beszélgettem. Olya­nokkal ültünk egy asz­talnál, akik annak idején egy­féleképpen fejezték ki sorske­servüket: „Szegény embert az ág is húzza”, vagyis bármily vál_ lalkozásba kezdett, balul ütött a sors. A részes arató, a kubikus munka után kajtatott. Tizedén, tizenkettedén is aratást vállait „gyengie gazban”, hogy legyen kenyér, betévő falat a család­nak. A kubikus országrészeken át kergette a talicska kerekét, hogy csatk máról holnapra is tengődhessen a család. Voltak (köröttük olyanok is. akik haj­danán — földdel bírtak, de olyan földekkel, amelyekre rit­kán fordította a »mennybéli” a figyelmét S ha nem fordította, akkor a tücsök is megdöglött rajta. S ha így volt, évekre oda­lett a földtulajdonosi egziszten­cia. Mondom, Ayes emberekkel beszélgettem. Zárszámadás utáni hangulat volt Csak úgy meg­szokásból összeverődtek, mert el­maradt a hagyományos bankett De hát ilyenkor úgy szokás, hogy a hivatalos bejelentésen túl még a közeli barátokkal is meghány_ ja-vesse a dolgokat az ember. Egy cimbora portáján zajlott a diskurzus. A vendéglátó — volt kubikus — menye villanygépen kávét főzött. A hűtőmasinából saját főzésű kisüsti került elő, a gázsütőből meg meleg teper­tős pogácsa. A beszélgetés 60- rán kiderült, hogy ® Rákóczi­ban csendes volt ez a zárszám­adás. Életükben a huszonegye­dik. Eddig valamennyi zajos volt Különösen a kezdeti évek­ben. S ahogy telt az idő, úgy esendesültak az emberek. Mond­ják, csendes volt csendes, meg­lepően. Azért, mert a Rákóczi­ban — de mondják, a Petőfiben is — a tervezettnél többre fu­totta a jövedelem. A Rákócziban egy tagra átlag huszonhatezer forint. Egy tízórás munkanapra százkilenc forint jutott Volt olyan család, amelyik a közös­ből csaknem 100 ezer forintot mondhat magáénak, házat épít gépkócsinyeremény-betétköny- ve van, háztartási gépekre is futja már úgyannyira, hogy amikor megkérdeztem: kinek a felesége mos még ma is a régi mosóteknőben és kié dagaszt ke­nyeret nyárfateknőben —- kine­vettek. Azok kedvéért, akik azt kér­dezik, a jólét ilyen látható jelei között ugyan miféle társadalmi tevékenységre képesek ezek az emberek, elmondhatom: az egyik tanácstag, a másik párt- bizalmi, valamennyien alapitól tsz-tagoík. 1956-ban is megállási Ä békési Október 6. Tsz az elmúlt öt esztendőben mindig a veszteségesen gazdálkodók között szerepelt. A korábbi évek mérleghiányt okozó ter­melési és vezetési gondjai, majd az 1970-es nagy belvíz, a 12 millió forintos kár után méltán mondták a tsz-re, hogy „jól benne van a vízben”. Mindenesetre a mentőakció­nak a békési Október 6. Tsz- ben teljes erejükből nekiláttak. A termelőtevékenység javításá­ra egyetemet és főiskolát vég­zett szakembereket állítottak az ágazatok és a számvitel élé­re. Az amortizációs alapot a lehetőségek szerint génvásárlás­ra fordították. Javították a föld tápanyaga visszapótlásának színvonalát, kiterjesztették az 3 átmossa *OT4, MÁRCIUS st nélkül dolgoztak. Foggal-köröm­mel védték a szövetkezetei. Hi­tet öntöttek a hütetlenkedőkbe. Igaz, néha ők maguk is félhit­tel voltak. Sokszor ültem velük egy asztalnál ég késhegyre menő vitákban győzködtük ' egymást, hogy hit és akarat nélkül sem/ mi sem lehet, ök akkor — mint vezetőségi tagok — a „fent”-tel vitatkoztak. Kértek, vártak, ag­gályaik voltak. Osztani akartak mindenáron, akkor is. amikor szűkös volt a szövetkezet kam­rája. Két harang kondult ben­nük. És ők a tisztább kongású- na hallgattak. Nos. hát mondjuk ki: g tár­sadalmi rend szeretete egy má­sodpercre sem kerül ma náluk ellentétbe, sem a tévéantennák­kal, sem * hűtőszekrénnyel. Munkájuk, ha nem is látványos, — egy forradalmi folyamat ré­sze. Hogy mennyire így van, azt néhány őszinte és a múltról val­lott mondatuk világította meg igazi meleg fénnyel. Egyikük a szülői házról, az öreg tanyáról beszélt, amelyet a Berettyó za­bolátlan vize sodort el örökre. A bérlők uralmáról, akik fillérek, kel fizettek ég pengőket raktak zsebre. Ezek az emberek ma nagyüzemben élnek. 'Amikor csipkelődő megjegyzéseket tet­tem, ők büszkén invitáltak: men_ jek velük, s, meglátom, mit mű­veltek. Milyen szép látványt nyújt a nagy központi major. Milyen szépen illeszkedik majd hozzá a hideglevegős:, szénaszá­rító rendszer, az új takarmány- feldolgozó üzem. S hogy mit változtak az emberek? Akik haj­danán a csajkarendszerről fes­tettek rémképeket, '-azok ma mindenáron üzemi konyha mel­lett kardoskodnak. Nagyüzemben élnek hát A traktor, a kombájn, a háztájiban a motoros daráló az istenük. S miközben egy ősi szakma forra­dalmát hajtják végre, a tanya- rendszer is újfajta társadalmi közösséggé emelkedik. Tanulnak, Ők ás. de a gyermekeik csak­nem mind. És joggal mondják: ha az öreg szeghalmiak feltá­madnának, nem ismernének rá a falura, de a családokra sem, A régi falut három jelzővel illetik a tanácsi emberek: küsz­ködés, nádfedeles kis házak gó­lyafészekkel és léckerítés vagy még az sem. És most sorolják: tizenöt évvel ezelőtt még nyolc, százharminc nádfedeles ház volt Szeghalmon, ma már csak két­száznegyvenkettő van. Ez idő alatt százötvenhét család költö­zött új emeletes bérházi lakás­ba. Száznegyvennyolcat pedig most építenek. A nádfedeles haj­lékok tetejét egyre többen „ütik le” és cserepesei, sátortetősei öntözést, felszámolták a vesz­teséges ágazatokat. A jól megalapozott változta­tások kedvező hatása a terme­lés eredményeiben is, megmu­tatkozott. A 740 hektáron ve­tett búza 7 mázsával termett többet a tervezettnél. A csak­nem 30 mázsás átlagtermés bi­zonyította azt is, hogy ezen a rossz főidőnek tartott terüle­ten is van még fejlődési lehe­tőség. A cukorrépa 53 mázsá­val hozott többet a vártnál, és a pillangósok termése is felül­múlta az előirányzatokat. Az állattenyésztésben első­sorban a lúdtenyészet váltotta be a hozzáfűzött reményeket. A tervezett 150 ezer tojás he­lyett a hatezres állomány az elmúlt évben összesen 154 000 tojást „termelt”. A szarvasmarha-tartásban egyedül a marhahizlalás terén tett eleget feladatainak az ál­lattenyésztés. A 184-es tehené­szet a tejtermelés kívánt szint­jét még nem tudta elérni. A tsz háztáji gazdálkodása a kő­háznak, nemes vakolat burkolja a falat Ki-ki a maga portája vagy bérházi lakása elé facse­metét ültet. Ápolja, gondozza. A csemetéket a tanács ingyen ad­ja. A régi főutca mögött új köz­ségközpont van kialakulóban. Középen az impozáns, könnyű- szerkezetből épített óvoda. Az ifjú generációé. Az emeletes há­zak tövén, mint kotlós szárnya alatt a csibék, öt kis lakás épült. Orvosok kapták. A kis utca mél­tó elnevezése Semmelweis utca. És sorolják: Tizenöt évvel ez­előtt még nemigen lódult tár­sadalmi munkára a szeghalmi ember. De ennek is nekiláttak. Tavaly már 1 millió 754 ezer fo­rint értékű munkával segítették a község építését, szépítését. Fá­kat ültettek, parkokat létesítet­tek, gyermekjátszóteret s roi mindent csináltak. A megbecsü­lés jeleként két portré is díszíti a községi tanácsháza előterét. Barta Sándoré, aki tavaly 5510 és Köti Imre nyugdíjasé, aki 4725 forint értékű társadalmi munkával járult hozzá a község szépítéséhez. De valamennyien megérdemlik, hogy lejegyezzük: Szeghalmon az egy lakosra jutó társadalmi munka értéke 175 fo­rint volt a múlt esztendőben! Mindezek látszólag unalmas munkanapok során születtek. Napokon, amelyeken a szövetke­zetek tagjai, az állami gazdaság dolgozói, vontatóikon szállítják a megtermelt értékeket, g újra ne­kiiramodnak, szántanak, vetnek, aratnak, utána hazamennek és lebbencslevest vagy éppen be- tyárost főznek. A fiatalok tanul­nak, motoroznak, udvarolnak Télevíziót néznek és azon Vitat­koznak. la a jobb táncdaléne- kes, melyik a legjobb tánczene­kar és hogy a tavaszi nyitány­ban győz-e a MEDOSZ? A nap leszáll, az árnyak meg­nyúlnak. Este lesz. Eltelt egy nap. Ég közben nem látványo­san, de mégis forradalmi dol­gok történtek egy igyekvő falu­ban. Esetleg egy olyan család vett néhány jó könyvet vagy né­zett meg egy jó műsort a tévé­ben, akinek egy 4 filléres újsá­got sem tudtam eladni a 30-as években, mert arra sem tellett 1 ó érzés ezt látni érezni, Mert fordult az elet. Hör­dült, mert forradalom van. Ha nem is a barikádokon, hanem a faluban, a szántó­földeken. Ahol a pufajkás le­gény türelmetlen, mert áll a traktor egy apró alkatrész hi­ánya miatt. Forradalom van. Nem látványos, hanem hétköz/ napi. Az van itt, az megy vég­be ezeken a sárréti hétköznapo­kon is. rabbi évekhez hasonlóan, ta­valy is a szövetkezet egyik erőssége maradt. A háztáji 1973-ban csaknem 100 hízó mar­hát 1200 sertést, 83 ezer liter tejet adott át értékesítésre. Mindent egybevetve végül is a 2600 hektáros békési Októ­ber 6. Tsz 670 tagja 1970 óta most először zárta hiány nél­kül az évet. K. E. P. Elsősök beiratasa a békéscsabai iskolákba ■Valamennyi békéscsabai ál­talános iskolában az első osz­tályos, tanköteles gyermekek beíratása március 8-án, pénte­ken reggel 8 órától délután 6 óráig és március 9-én, szom­baton reggel 8 órától délután 2 faráig lesz. járást, minde­nütt ott volt, ahol felvilágosító, Okos szóra volt szükség. Oktatott, nevelt. Igazi pártmunkás volt. Tanult és tanított. Megszerezte az ag­rár-közgazdász képzettséget, és 1954-ben a budapesti pártdskolá- ra került tanárnak. Nemcsak barátai, közeli isme­rősei, hanem a járás lakói is úgy vélekednek, „szerette az embereket, állandóan közöttük járt, a környék legnépszerűbb embere volt”. Volt. Mert 1956. október 30- áns amikor az ellenforradalmi gyón leegyszerűsítve annyit je­lent, mint az igények és lehető­ségek közötti összhangot, az ará­nyosságot tudatosan fenntartani. At elmúlt esztendőben a bihar- ugrai Felszabadult Föld Tsz igyekezett is ennek a célkitű­zésnek megfelelni. A tagok életkorának jelenle­gi magas átlaga és az állatok takarmányellátásának helyzete eleve meghatározta a fez felada­tait a növénytermesztésben. Egyrészt a búza, a napraforgó és a kukorica — amelyek együt­tesen 2000 hektáros szántónak a felét kötötték le — gépi,be­takarításának, illetve termesz­tésükben a kemizáláe tökéletes megoldása tovább nem váratha­tott magára. Ezzel egyidősen nemcsak a veszteséges kultúrákat kellett a vetésszerkezetből száműzni, ha_ nem a szántó egynegyedén pil­langósokat termesztve a meg­felelő takarmánybázist is meg­teremteniük. A növénytermesztés 1973-a® terveit a tsz-nek az egymás után jelentkező visszahúzó erők — a kedvezőtlen időjárás, a szakmai hibák, a munkaszerve­zés hiányosságai, a hiányzó gé­pek és a betakarítási vesztesé­gek — ellenére is sikerült tel­jesíteni. Ebben jelentős szerep jutott a búzának, amely 550 hektáron a gazdálkodás 14 évé­nek nemcsak rekord termésát­lagát, hanem rekord termés- mennyiségét is éppen az elmúlt évben hozta. A tervezett 23 mázsa helyett a kenyérgabona a biharugrai tsz- ben 28,7 mázsát termett hektá­ronként. Jól fizetett a zöldbor­só is, ezért a fez a korábbi ve- tésterület megkétszerezését ter­vezi erre az évre. Az állattenyésztés a szövet­kezetnek mindig is sok gondot okozott. Igaz, évről évre tapasz, * * * Róla emlékezteik meg tegnap, március 2-án, Pusztaottlakán az új iskola falán elhelyezett em­léktáblánál. Az emlékünnepsé­gen a mezőkovácsházi járási munkásőr zászlóalj parancsnoka, Zengő Ferenc mondott emlékbe­szédet, majd a munkásőr zász­lóalj parancsnokság koszorúját, a községi pártbizottság, a közsé­gi közös tanács, a Lakatos Péter úttörőőrs és a KlSZ-alapszer- vezet koszorúit helyezték el az emléktáblánál. B, J. talhatő némi javulás, de a te­henészetben a tejhozam, a ju­hászaiban a gyapjútermelés és a bárányszaporulat még mindig; elmarad a várttól. Mindez egy­ben meghatározza a további te­endőket is: a juhászaiban a fe­jé« megszüntetésével és az állo­mány gyarapításával a bárány- értékesítést helyezik előtérbe, a 205 teheneg szarvasmarhatartás, ban pedig a minőségjavítás, il­letve a további szakosodás az elsőrendű cél. A biharugrai Felszabadult Föld Tsz tagsága és vezetősége jól látja, hogy adottságai látvá­nyos gazdasági sikereket nem tesznek lehetővé. Tervszerűség­gel azonban lépésről lépésre előrébb juthatnak, követve azt az utat, amelyen 1972-ben két-, millió, 1973-ban pedig több mint hárommillió forint tiszta jövedelemihez jutottak. ©entrum um Bébi, leányka és női tavaszi kabátok Deák Gyula 1970 óta először zárt hiány nélkül a békési Október 6. Tsz Lépésrőt lépésre Tervszerűbbé vált a biharugrai Felszabadult Föld Tsz gazdálkodása Tervszerűen gazdálkodni, na-

Next

/
Oldalképek
Tartalom