Békés Megyei Népújság, 1974. március (29. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-28 / 73. szám

' • •* Tetszett nem tetszett Jartunkban-keltürikben sok­szor tapasztalunk olyan jelensé­geket, amelyek ugyan nem nagy dolgok, mégis szót érdemelnek. Mi most egy békéscsabai séta űrügyén gyűjtöttünk össze több apróságot, amelyek tetszettek, vagy éppen nem tetszettek. Tetszett, hogy a gyulai végál­lomásról Budapestre induló esti gyors békéscsabai utasai meg­elégedéssel tapasztalhatták a rendkívüli tisztaságot. A vonat atasfülkéi, ablakai tisztára si­kálva várták az utasokat, a mosdókban törölköző és egyéb higiéniai felszerelés is volt. Nem tudjuk, hogy a gyulai vagy csa­bai takarítószemélyzetnek kö­szönhető, mindenesetre követen­dő példa, mert előfordul a nem­zetközi vonatokon is, hogy sem víz, sem törülköző nincs, sőt az ülések, ablakok piszkosak. Lám a gyulai vonat takarítószemély­zete példát mutatott, s cá bi­zonyíték arra, hogy ha kevés a munkaerő, akkor is van mód a higiéniai követelmények betar­tására. Nem tetszett, Hogy Békéscsa­bán á piacot idő előtt áthelyez­ték a Sallai utcába, ahol feldúlt állapotban van minden. Eláru- sitópadokat alig lehet elhelyez­ni. így a termelők kénytelenek a földön árusítani a zöldségen kívül más élelmiszereket is. — Szinte hinni sem akarok a szemeimnek — mondotta az egyik vendég március 23-án dél­ben a Csaba étteremben. Az tör­tént ugyanis, hogy menüt kért ebédre, s mivel nem volt étvá­gya, a második fogást nem ette meg. A pincér viszont — azt hí­vén, hogy a vendégnek nem íz­lett az étel — kérés nélkül má­sik adagot hozott. Udvariasság­ból, figyelmességből kitűnőre vizsgázott. Ugyanígy tetszett az, hogy a sarki, úgynevezett Libresszóban új, tetszetős, piros ülőgarnitúrá­kat szereztek be, s tették kényel­mesebbé az ott tartózkodási. Nem tetszett viszont, hogy egyes ,,vendégek” máris kárt. tettek ezekben. A szép foteleket ci­garettával több helyen kiégét- ték. . Az sem tetszett, Hogy a Kö­rös étteremben a másodosztály ellenére piszkos, ételfoltos asz­talterítőket találtunk és csik­kekkel teli hamutartókat. Ha új vendég érkezik, ezeket minden­kor cserélni kellene. Tetszett, hogy egyik-másik utcában a parkosítás, városszé­pítés jeleit láthattuk. Nem tet­szett viszont, hogy a szép par­kok még mindig üresek. A ko­rán érkezett tavaszban a napsü­tésben nem pihenhetnek az em­berek, mert a padokat még min­dig nem helyezték ki. Ügy lát­szik, az „illetékesek” ebben nem elég rugalmasak, pedig már nem­csak a meteorológiai, hanem a naptári tavasz is elérkezett. Tetszett, hogy a boltokban egyre-másra új cikkek jelennek meg, mint például a „Citrotea”, vagy pedig a zöldségek között a primőrök. Nem tetszett viszont, hogy egyes áruféleségek szőrén- szálán eltűnnek, mint a Plov­div cigaretta. Nemrég csökken­tették az árát 5 forintról 3,80-ra. Csak nem ezért hiánycikk? Kasnyik Judit si nehézségek eltúlzásával tar. tózkodott a nagyon előnyös szovjet gazdasági lehetőségek kihasználásától. A német külpolitikai orientá­ció fokozódása, baloldali moz­galmak miatti félelem annyira elvakította a magyar uralkodó körök tisztánlátásét, hogy még az alapvető nemzetbiztonsági tényezőket sem érzékelték. Em­lékezetes a szomorú dátum: 1941. június 22., a fasiszta Né­metország agressziójának kez­dete a Szovjetunió ellen. Más­nap (jún. 23-án) Molotov hivat­ta Xristóffy moszkvai magyar követet. Ismertette előtte a Szovjetunió álláspontját az új helyzetben. Kijelentette: „A szovjet kormánynak nincs kö­vetelése vagy támadó szándéka Magyarországgal szemben.” Ugyanakkor felvilágosítást kért a magyar kormány terveiről, stratégiai elképzeléseiről. Ekkor ugyanis Magyarország­nak még volt lehetősége a szov­jet kormány ajánlotta semleges­ség megőrzésére! Sem a német hadműveleti terv (Fall Barba­rossa), sem egyéb magyar—né­met államközi szerződések nem kötötték a magyar uralkodó­osztály kezét. A Bárdossy-kor- mány és a magyar királyi ve­zérkar azonban (Kassa provo­katív német, bombázását ürügyül felhasználva) csatlakozott a né­met támodáshoz. Ezzel orszá­gunkat végzetes pusztulásba rántották. A Szovjetunió mindezek elle­nére — biztos győzelmének kü­szöbén — is lehetővé tette, hogy magyar küldöttek 1944. októ­ber 11-én Moszkvában aláírják az előzetes fegyverszüneti egyezményt. A Szovjetunió kor­mánya és már magyar terüle­ten harcoló katonai parancsno­kai, mai- 1944 szeptember 33-a után kinyilvánították, hogy *a német—magyar fasiszta ura­lom alól felszabadított Magyar­országot nem tekintik ellensé­ges országnak, és hogy az elő­zetes fegyverszüneti feltételek teljesítése megnyithatja Ma­gyarország számára az utat, hogy a szövetségesek táborában fejezze be a háborút” (K. E-). Horthy és szűkebb környezeté­nek bizonytalansága miatt azon_ ban élveszteik azok az értékes hetek, napok, amelyek az ak­kori hadi helyzet realitása alapján még az előnyös fegy­verszünetet eredményezhettek volna. így vezetett a néptől idegen ellenforradalmi negyedszázad politikája a bátortalan taktiká­záshoz, ez pedig 1944. október 15-énék kudarcához, illetve az ország és fővárosunk nagy ré­szének pusztulásához. • » * A mi nemzedékünkre várt a fe­lelősségteljes feladat, hogy oko­san éljünk 1945. április 4-e. vagyis a felszabadulás adta te­hetőségekkel. Ettől fogva azon­ban már a szocializmust építő népek testvéri táborában, a dolgozók — a munkások, pa­rasztok, értelmiségiek, — a ma­gyar nép békés, biztonságos szocialista fejlődését biztosító Szovjetunió szövetségeseként. Népünk történetének utóbbi, minőségileg legfejlettebb há­rom évtizedes gazdasági, társa­dalmi fejlődése bebizonyította annak az internacionalista po­litikának magasabbrendűségét, amely a negyven évvel ezelőtti diplomáciai kapcsolatok felvé­telének is reményteljes eszmei gyújtópontja volt, s amely a szocialista világrendszer kiala­kulásához vezetett. Szarvas. 1974. március 24. Or Tóth Lajos Veteránokkal találkoztak Pusztai János a régi időkről, a harcokról beszél Békés főterén öles betűkkel több helyen is a járdára meszel­ve: FORRADALM IFJÚSÁGI NAPOK '74. A feliratokat kö­vetve érkezik el az ember a Ko­rona utcába, a KISZ Békési Vá­rosi Bizottságának épületéhez. Hétfőn délután az egyik klub­szobában rendezték meg a vete­ránok—KISZ-vezetők találkozó­ját. A barkás fűzfagallyak alatt a fotelokban ott ültek a törté­nelmet formáló idők harcosai, tanúi: Kecskeméti László, C. Ba­logh Sándor, Durkó Gergely, Dávid András, Deák János és Pusztai János. * * * A szavakká formálódott em­lékek szinte maguktól törtek elő; a Tanácsköztársaság re­ményteljes napjairól, az illega­litásról, az internálás keservei­ről, a felszabadulás utáni, első szabad választásról, a helytállás­ról, a napról napra fokozódó harcról, a szépről és a kegyet­lenről beszéltek, igazoltak, ta­nítottak, # üt * Pataki István, a KlSZ-bizott- ság titkára egy kicsit talán hosz- szúra sikerült tájékoztatóban mondta el a vendégeknek a moz­galomban dolgozó mai fiatalok életét, feladataikat, a problémá­kat. — Jó lenne minél gyakrabban találkozni azokkal az emberek­kel, akiknek harcos munkájuk eredménye a mi megváltozott életünk. Ha ismerjük is a küz­delmes sorsokat a történelem- könyvek lapjairól, KlSZ-fiatal- jainknak személyes élményei, benyomásai nincsenek. Mai ér­tékeinket pedig csak akkor tud­juk igazán megbecsülni, ha meg­ismerjük a hozzá kapcsolódó történelmet is. * * * — A mi politikai képzettsé­günk nem lehetett olyan nagy, mint most a tietek. Amit tud­tunk, azt a tiltott brosúrákból tudtuk. Az ifjúsági mozgalom résztvevője voltam én is 1919- ben. Tizennyolc évesen... — mondja Durkó Gergely, szavai vallomássá sűrűsödnek. Aztán hangja felerősödik: — Azon a március 21-én egy vers jelent meg a Békés megyei Népszavá­ban. Gulyás József szerkesztő írta, a címe Proletárkatonák, ria­PALYAZATI FELHÍVÁS! IBM Magyarországi Kit. felvételre Keres békéscsabai telephelyre érettségizett elektro­technikai gyakorlattal és német vagy angol aktív nyelvtudással rendelkező, 22—35 éves mechanikai műszerészt. Kiképzést biztosítunk. Jelentkezést és önéletrajzot kérjük, szíveskedjenek 1366 Bp. Postaitok 126. címre megkül­3 1874. MÁRCIUS -48. A találkozó két veterán-résztvevője: Durkó Gergely és C. Ba­logh Sándor (Fotó: Deményt 10 órakor Kizavarták a csend­őrök a szavazóhelyiségből... De ez is győzelem volt.., * » * Pusztai János bácsi az agrár- proletár-mozgalom harcosa: 1926 óta párttag. — A fiatalok helytállásán igen sok, szinte a minden múlott. S így van ez most is! Éljetek a le­hetőségekkel. becsüljétek meg. amiben éltek. * Hat óra is elmúlt, amikor megszakadt a beszélgetés. Nem befejeződött, mert nem lehet be­fejezni egy ilyen találkozót. Ta­lán ezért is volt az, hogy búcsú­zóul mindenki igy köszönt: — Viszontlátásra! (Nemesi) Szövetkezetünk felvételre keres öntő szakmunkásokat, minősített hegesztőket, betanított dolgozókat valamint segédmunkásokat Jó kereseti lehetőséget biztosítunk Vidékieknek útiköltségtérftést biztosítunk. Jelentkezni lehet: Gyulai Vasipari Szövetkezet, Gyula, Dobo® út 00119 ctó! volt. Még ma is kívülről tu­dom... — s Gergely bácsi szaval. Nekitüzesedve mondja a vers sorait. A mozgalom mai vezetői a vers után némán, kicsit megha­tódva ülnek. — Köszönjük, Gergely bácsi! — súgja alig hallhatóan valaki. • * * — Szívtuk magunkba a sötét­séget, és megalkottuk a világos­ságot. — idéz Kecskeméti Lász­ló. Majd a szocdemekről, az 1940-es békési internálásról be­szél. A keserű emlékek után megélénkül a hangja: — 1939-ben a választáson az 5 ezer szavazatból a járásban ezerhatvanat kapott a szocdem párt. Pedig a bizalmiakat már

Next

/
Oldalképek
Tartalom