Békés Megyei Népújság, 1974. március (29. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-27 / 72. szám
Műszerészképzés korlátozott munkaképességűek számára 996-ban Géza fejedelem ala-' pította és I. István megerősítette, folytatta a létesítmény fejlesztését. A Szent Benedek Szerzetesrend központjának műemléképületei országszerte ismertek. A klasszicista stílusú könyvtárépületet a tudománykedvelő turisták százezrei látogatják. A könyvtári és levéltári értékek feldolgozását jelenleg is végzik. Érdemes érzékeltetni, hogy mi mindenre derül fény az iratok közötti kutatómunkával. A legutóbbi időkig a történészek úgy tudták, hogy Szent Márton hegyének a Pannonhalma nevet a neves nyelvújító, a magyar jakobinusok kiválósága, Kazinczy Ferenc adta. Dr. Jenei Ferenc győri helytörténeti kutató 1932-ben megjelent műve „Kazinczy útja Pannonhalmára” ezt a feltevést azzal igyekszik erősíteni, hogy Kazinczy egykori lakóhelyét, Bányácskát Széphalomnak nevezte el. „Szép tavaszi reggel indultak. Útközben Kismegyeren pihenőt tartva megtekintették a franciák nyomait, a győri csata emlékeit — írja dr. Jenei, majd így folytatja —, tovább haladva előttünk a Szent Benedek-rend ősi monostora, Pannonhalma, ahogyan Szent Márton hegyét éppen Kazinczy nevezte el, Széphalom analógiájára.” Jenei szerint Kazinczy 1831. április 9. és 13-a között adta az iménti elnevezést. A pannonhalmi főkönyvtár munkatársa, Tibold Attila rátalált arra a dokumentumra, amely egyértelműen bizonyítja, hogy a Pannonhalma elnevezés a Jenei által feltételezettnél korábbi és Guzmics Izidor munkálkodásához fűződik. Guzmics Izidor is nyelvújító, költő és műfordító, Kazinczy egyik közismert tisztelője. 1831. április 9. és 13-a között a két neves irodalmár éppen Szent Márton hegyén találkozott is. A Sl MIÉ, mentei 1974. MÁRCIUS 27. két férfiú levelezéséből alakiüt ki Tibold Attila ama felfedezése, hogy Pannonhalmának valójában ki is adta a nevét. „Kazinczy Ferencnek, az igen tiszteltnek... Pannonhalma erántad támadt szeretetemből... Guzmics Izidor Kelt Pannonhalmán, márcz. 15- én, 1824.” E sorók, Guzmics Izidornak Kazinczyhoz írt levele, teljes bizonysággal erősítik még azt a felfedezést, miszerint Szent Márton hegye nem 1831, hanem már 1824-ben kapta a ma is használatos nevét. Az igazsághoz * tartozik, hogy Kazinczy és Guzmics levelezését már a múlt században egyszer feldolgozták és nyomtatásban is megjelent, de erről elfeledkeztek. Ez a magyarázata az ismételt felfedezés értékének. Ugyancsak a napokban vált köztudomásúvá, hogy Pannonhalmán van II. Rákóczi Ferencnek Bártfa város magyar nyelvű levelére írt válasza. A levél háttértörténete a következő: 1708 augusztus, szeptember táján II. Rákóczi Ferenc azt tervezte, hogy a sziléziai Frigyes Vilmossal erős szövetséget hoz létre az osztrák császári hatalom ellen. Természetesen II. Rákóczi Ferencnek is meg kellett mulatnia, hogy komoly erővel rendelkezik. Népszerűségét és anyagi lehetőségeit felhasználva tízezres sereget toborzott. A kuruc csapatok — Ocskay és Révay Gáspár árulása révén — Trencsén alatt vereséget szenvedtek. Ez azonban II. Rákóczi Ferenc iránti bizalmát nem szüntette meg. Vali Bottyán, Béri Balogh Ádám seregei kitartottak és a Dunántúlon a császáriakra súlyos csapást mértek. Különösen a felvidéki falvak, városok — a császári és labanc sanyargatás ellenére is bizonyítgatták hűségüket II. Rákóczi Ferenc mellett. Bártfa városa is ezt tette. De súlyos helyzetében kénytelen volt a fejedelemtől adóhátralékot kérni. „Igaz hűségünket továbbra is tartjuk Nagyságod iránt, de ellenségeinktől tűzt szenvedtünk, labancz név alatt lappangó tolvajok a hegyekben, borunkat eladni nem tudjuk Lengyelországban, mert pestis pusztít... Könyörgünk, hogy a hatezer dU ák elviselhetetlen nagyságát csökkentse, mivel fizetni nem tudunk...” (Dlka, az adózás II. Rákóczi Ferenc idejei mértékegysége volt.) így hangzik a bártfaiak levele, amelyet a fejedelem Sárospatakon kapja kézhez, ahol akkortájt a trencséni csatában elszenvedett sebeit gyógyittatja. 1708. december 13-án válaszol a bártfaiaknak és közli a város polgáraival: súlyos káraikat megérti és kérelmüket készséggel teljesíti. Rákóczi azért is tartózkodott Sárospatakon, mert 1708. november 28-tól december 17-ig ott tartotta az általa összehívott országgyűlést. A pannonhalmi főkönyvtár levéltári munkatársa, Tibold Attila természetesen más eredeti Rá- kóczi-levelek alapján hitelesítette az általa megtalált értékes magyar történelmi dokumentumot. így gazdagodott nemzetünk egy értékes írásos anyaggal. A kutatómunkához kedvező feltételeket teremt az, hogy az irattári tudományos munkatársak jól együttműködnek a könyvtár dolgozóival. Jelenleg a 17—18. századi kéziratok.’ és nyomtatott kiadványok feldolgozásán fáradoznak. Ennek során egyebek között azt tapasztalták, hogy a törökök által 1683-ban felgyújtott Szent- Mártonban az élet gyorsan helyreállt és hat évvel később, 1689- ben már a könyvtárállomány nagy értékkel rendelkezett. Egyebek között megtalálták a betegek kézikönyvét. A különböző betegségek gyógyítási módjáról az adatokat Lencsics Bonifác kézzel jegyezte fel. A sok száz oldalas, kézzel írt „gyógyászati szakkönyv” betekintést ad abba. hogy a 17. században milyen betegségeiket ismertek és azok gyógyításával hogyan próbálkoztak. A pannonhalmi főkönyvtár levéltárában számos dosszié vár feldolgozásra. Bizonyosra vehető, hogy a közeli jövőben újabb leletek válnak közkinccsé. Lányai Sándor A Budakeszin működő Fodor 1 József Gyógyintézetben a műszerészképző tanműhely korlátozott munkaképességű férfiak részére szakmiunkástanuló-tanfolyamot indít 1974. augusztus 1-től. A tanfolyamra 1974. április 15-ig azok a tbc-ből, vagy más betegségből gyógyult egyének jelentkezhetnek, akik önellátók, nem súlyosan mozgás- korlátozottak, nem szenvednek eszméletvesztéssel járó betegségben, érettségivel vagy 8 általános iskolai végzettséggel rendelkeznek, 18. életévüket betöltötték és 40 évnél fiatalabbak. A képzés ideje ? év, fémipari alapszakmával (lakatos, gépszerelő stb.) és az ilyen jellegű szakközépiskolai végzettséggel rendelkezők számára *1 év. A képzési idő elteltével a tanulók szafcJ munkásvizsgát tesznek. A jelent« kezőket április végén megbeszélésre hívják be, ahol szakorvosi felülvizsgálat és a pályaalkalmasság megállapítása után döntenek a felvételről. Vidékiek és az arra rászorulók ingyenes kollégiumi elhelyezést, térítés ellenében napi étkezést kapnak. A szakmai és tanulmányi munkától függően az első évben 600, a másodikban 1000 forintig terjedő jövedelmet biztosítanak. Rokkantsági nyugdíjasok nyugdijukat a képzés időtartamára teljes egészében megkapják. Az érdeklődők részletes felvilágosítást a Békés megyei Pálya- választási Intézetben kaphatnak. Ki a nevezetes hely megfogalmazója? II. Rákóczi Ferenc levele A munka folytatódik Pannonhalmi levéltári kutatások Tárgyalóteremből meglopták sí tolvajt Váradi Mihály Békéscsaba, Tanya 1752. szám alatti lakos már többször volt büntetve. Legutóbbi szabadságvesztését 1973 novemberében töltötte le. Ekkor fogant meg benne, hogy változtat életmódján. A nemes elhatározást nemes tett követte. Egy estébe hajló délutánon találkozott egy magányos férfival, U. György békéscsabai lakossal. Kedvességével, udvari, as modorával belopakodott U. György szívébe. A magányos férfi meghívta lakására. S ott köücsönöse’n elregélték egymás életét. Váradi természetesen nem dicsekedett sötét múltjával. Nagyon jól tudta mivel hathat a vendéglátójára. Képzeletét szabadjára engedte, és szívszorító szavakkal ecsetelte megrendítő sorsát. Természetesen visszatérő refrénként hangoztatta tisztességes és becsületes mivoltát Az éjszakát U. György lakásán töltötte. Pár nap múlva pedig véglegesen beköltözött az egyik szo„ bába. Ezután már csak a pénz hiányzott, hogy teljes legyen „boldogsága”. Néha ugyan vállalt alkalmi munkát, a pénz azonban gyorsan kifolyt a markából. 1973. december 12-én U. György megbetegedett és kórházba szállították. Másnap a 29 éves fiatalembernek italozás közben nagyszerű ötlete támadt. Szétnéz egy kicsit U. György lakásában. Hátha pontosan ott van elzárva az ő szerencséje. Még akkor éjszaka lefeszítette a külső ajtó lakatját Alapos munkát végzett. Az egyik szekrény alján egy csomagot talált Felbontotta. Huszonhatezer forint volt benne. Ennyi pénzzel sok mindent lehet kezdeni. Váradinaki azonban eszébe sem jutott, hogy mást csináljon, mint amit eddig tett. Italozott, szórakozott Élete célja erre a két dologra szűkült le. Sorra járta Békéscsabán a szórakozóhelyeket, majd Pestre utazott, öt napig tartott az aranyélet Az ötödik: napon az éjszakát Budapesten a Keleti Pályaudvar egyik pad_ ján töltötte. Még 15 ezer forint) volt nála. A táskát, amelybe a pénzt tette, a feje alá helyezte, hogy el ne lopják. ’ Ám mégis megtörtént. Valamelyik italozó társa meglopta. Mikor a rendőrség letartóztatta, már egy fii-: lér sem volt nála. A bűnügyet a napokban tárgyalta a Békéscsabai városi Bíróság. Többszörösen visszaeső által elkövetett lopás bűntette miatt Váradi Mihályt, két év nyolc hónap szabadságvesztésre ítélte. Mellékbüntetésként 3 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Ezenkívül kötelezte, hogy az okozott kárt, 26 ezer 600 forintot térítse meg U. Györgynek. A szabadságvesztést fegy- házban kell letöltenie. Mivel bizonyságot nyert, hogy a vádlott italozó életmódot folytat, a bíróság kényszerelvonó kezelésre is kötelezte. Súlyosbító körülményként értékelte büntetett előéletét, enyhítő körülményként vette figyelembe a bűnösségre is kiterjedő beismerő vallomását. Az ítélet nem jogerős. (Serédi) Az Orosházi Üveggyár autódarusokat, forgó-rakodógépkezelőket, és dömpereseket keres felvételre Felvételre keres továbbá a gyár kedvező kereseti lehetőség mellett a Hungaropán üzemébe férfi és női munkásokat forrasztó munkakörbe, amely rövid idő alatt betanulható, betanulási időre biztosított bért fizet a gyár. Jelentkezni lehet a gyár felvételi irodájában. MBtt
