Békés Megyei Népújság, 1974. március (29. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-26 / 71. szám

Békéscsaba tisztaságáért mozgalom Az elsó helyezést elért kerület díja ISO ezer forint Továbbfejlődik Békéscsabán a két éve kezdődött tisztasági mozgalom. Az elmúlt héten en­nek útját-módját tárgyalta meg a megyeközpont 104 üzemének, intézményének vezetője és KISZ-titkára a városi tanács nagytermében. Az eredményről Araczkí János tanácselnök tá­jékoztatott» Elmondta» hogy a város tava­szi nagytakarítása az elsődle­ges féladat. Ez ma már nem­csak a város vezetőinek a gondja» hanem üzemi kollek­tíváknak és a lakosságnak is, akik az elmúlt tavaszon is bi­zonyították társadalmi munká­jukkal a városhoz való ragasz­kodásukat Arról is számot adott az elnök, hogy jelentős feladat hárul a vendéglátóipari és a kereskedelmi vállalatok boltvezetőire, mivel üzleteik előtt sok esetben nincs meg a tisztaság az utcán, járdán. A múlt heti megbeszélés alapján az üzemek, intézmények kollek­tívái saját portájuk előtt hoz­zák rendbe a területet A vé­re« gondja az utak, utcák rendbe hozatala, beleértve a földutak simítását is. A lakos­ságot pedig arra kérik, hogy ' — mint az elmúlt két évben, úgy most is — segítse a moz­galmat társadalmi munkájá­val. Ennek már szép példáját mutatták meg a lakótelepeken élők, akik vasárnap sok helyen hozták rendbe a parkokat, ját­szótereket A város tavaszi nagytakarítását március 30-ig szükséges elvégezni, mert azt követően március 31-én és áp­rilis 1-én indulnak útjukra a felgyülemlett szemét elhordá- séra a köztisztasági vállalat, va­lamint 12 üzem és intézmény teherjárművei. A játszóterek, parkok, közte­rek fenntartási munkálataihoz 19 vállalat ajánlotta fel a se­gítségét Gépkocsijaik hordják majd a gyöngykavicsot és a ho­mokot a közterekre, játszóte­rekre, szakembereik festik át a padokat szemétgyűjtőket és az útburkolati jeleket Űj játszó­szereket, tornaszereket, díszke- rítéseket készítenék a terekre. —• Miután április 1-re váro­sunk tavaszi nagytakarítása be­fejeződik, társadalmi tisztasági őrjáratok ügyelnek majd a rend megtartására. Ezenkívül lesznek hatósági őrjáratok is, akiknek feladata, hogy következetesen betartassák a Békéscsabai vá­rosi Tanács köztisztasági ren­deletét — mondta Araczki Já­nos. Végül arról tájékoztatott, hogy a múlt évi tapasztalatok alapján a város kerületei között versenyt hirdettek meg. Az el­ső helyezést elért kerület díja 150 ezer, a második helyezést elért kerületé 100 ezer, a har­madiké 50 ezer forint. A leg­jobb eredményt elért utca díja házanként 2-2 színházbérlet. A legjobb eredményt elért válla­lat, üzem, iskola, intézmény díja 20—20 ezer forint. A ver- senymozgalmat november 7-én értékelik. Botyánszki János Műszaki átadás előtt 61 milliárd forintos árbevétel A fogyasztási szövetkezetek az életszínvonal-politika megvalósulásáért Dr. Szilvasén Pál „ SZÖVOSZ elnökség tagja, az ÁFÉSZ köz- gazdasági főosztályvezetője a közelmúltban ismertette a raun, ka- és üzemszervezés eredmé­nyeit, valamint az ÁFÉSZ-ek elmúlt évi fejlődését és az 1974_ es feladatokat. Mint ismeretes, a fogyasztási szövetkezetek 1971-es kongresz. szusán hangzottak el — a párt és a kormány gazdaságpolitika, jával összhangban — azok a főbb útmutatások, amelyek meghatározták az ÁFÉSZ-ek munka- és üzemszervezési ten­nivalóit. Nyilvánvalóvá vált ugyanis, hogy népgazdasági ér­dek a fogyasztási szövetkezetek által felhasznált anyagj erőfor­rások gazdaságosabb kihaszná­lása. Lépést kell tartanj a fejlő­déssel, s a már vidéken is je­lentkező munkaerőgondokat a szovjet kormány és nép felbe­csülhetetlen támogatást nyújtott a magyar dolgozóknak, amikor jelentős áru-, nyersanyag-, fél­kész- és késztermék szállítmá­nyokat incjított útba hazánk felé. A további kapcsolatok alaku­lására nagy jelentőségűek vol­tak azok a tárgyalások, amelyek a Kádár János vezette magyar párt- és kormányküldöttség és a szovjet vezetők között 1057 márciusában folytak, és amelye­ken minden oldalról megvizsgál­ták a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság kapcsolatainak szerteágazó kérdéseit. Az akkor aláírt dokumentumokban meg­állapodtak abban, hogy a prole­tárinternacionalizmus, az önzet­len barátság és egyenjogúság alapján sokoldalúan tovább fej­lesztik a magyar—szovjet együttműködést. Ezt követően ugrásszerűen megnőtt a kor­mány- és tárcaközi szerződések, egyezmények, megállapodások száma. Kibővültek és minőségi­leg új tartalmat kaptak a gazda­sági és műszaki-tudományos kapcsolatok, rendszeressé, szer­vezetebbé váltak a találkozások, a kormányok és a pártok között közvetlen munkakapcsolat te­remtődött. A Szovjetunió a meg­kötött szerződések értelmében, a hatvanas-hetvenes években tovább növelte a nyersanyagok, félgyártmányok, berendezések és egyéb, a magyar népgazda­ság számára, valamint a lakos­ság szükségleteinek kielégítésére szolgáló áruk szállítását. Gyakoribbá és közvetlenebbé váltak á két ország társadalmi, j tömegszervezeteinek és tömeg-: mozgalmainak kapcsolatai, a ba- • ráti találkozások. Ennek egyik; bizonyítéka pl. a magyar ég S szovjetunióbeli városok és me­gyék rendszeres baráti, politikai 1 kapcsolatának, a testvérváros­mozgalomnak á kibontakozása. A 253 dokumentum közül 237 az 1948-tól 1970-ig terjedő idő­szak államközi, pártközi kapcso­lataira vonatkozik, míg a fenn­maradó 16 az ezt követő két és fél év legfontosabb eseményei­hez fűződik. A kötetben a hiva­talos egyezményeken, megálla­podásokon, szerződéseken, jegy­zőkönyveken, felhívásokon stb. kívül számos más, színesebb és oldottabb stílusú dokumentum, irat található. A kötet érdekes­sége, hogy a dokumentumok kö­zül 70 Mágyarországon először jelenik meg .Az olvasó a két or­szág együttműködésének, kap­csolatának történetéhez, a doku­mentumokon kívül sok érdekes adatot találhat a bő jegyzetappa­rátusban, amely szervesen kap­csolódik a gyűjtemény iratanya­gában fellelhető eseményekhez, jól kiegészítve ezeket. A két ország külügyminiszté­riumának közös kiadványa, a közzétett két és fél száz doku­mentum is bizonyítja, hogy a két nép együttműködése a szo­cializmust építő magyar nép leg­közvetlenebb érdekeit szolgálja, további fejlődésünknek legbiz­tosabb záloga. SttQssehreiter Erzsébet korszerűbb munkaszervezéssel i lehet megoldani. Mint őr. Szilvasán Pál tájé­koztatójából kiderült: 1973-ban jó évet zártak az általános fo­gyasztási és értékesítő szövetke. zetek. Az összes árbevétel (a forgalom és a teljesítmény együtt) 61 milliárd forintot ért el és ez az 1972. évinél 8,6 szá­zalékkal több volt. Az összes bevételből 55 milliárd forintot tett ki a bolti és vendéglátóipa­ri forgalmi és hatmilliárd fo­rintot a mezőgazdasági termé­kek értékesítése, valamint az ipari-szolgáltatási tevékeny­ség, Az utóbbi hat év legjobb teljesítményeként burgonyából, zöldségből ess gyümölcsből az ÁFÉSZ-ek csaknem 30 ezer va­gont vásároltak fel, és értékesí­tettek. Az élelmiszerforgalom 12 százalékkal növekedett, s ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a községekben aZ ellátás zavar­talan, és választékban, valamint minőségben is javult a helyzet Külön kell foglalkozni a tartós fogyasztási cikkek értékesítésé­vel, hiszen ezek összege 4,6 mil­liárd forintot tett ki. Gáztűz­helyekből, kerékpárokból, mo­torkerékpárokból, olajkályhák, ból, vízvezetékszerelési cikkek­ből ezekben az években roha­mosan megnövekedett a vásár­lási igény, az említett cikkek több mint 50 százalékát a szö­vetkezetek hozták forgalomba. Hozzá kell tenni, a kereskede­lem ezekből nem kapott elegen­dő mennyiséget. Az ÁFÉSZ-ek 1973 végén 2,3 millió négyzetméter bolti-. és vendéglátó üzleti térrel rendel­keztek. örvendetes, hogy je- jelemtösen megszaporodtak a nagyobb, 2—300 négyzetméter alapterületű egységek (mintegy 2500), de r boltok 80 százaléka még egy-há romszemélyes kis egység.Tavaly az üzembehelye­zett beruházások értéke csak­nem 600 millió forint volt, s többek között üzembe lépett 40 új ABC-áruház, 15 vendéglő­étterem, kilenc sütőüzem. 44 fűtőolajtelep, 11 kisebb vágó­híd, illetve húsfeldolgozó. Kü Ionosén a sütőüzemek és a hús- feldolgozók javították számot­tevően a lakosság ellátását. Hogy az ÁFÉSZ-e!k 1973-ban eredményes évet zártak, azt mi sem bizonyítja jobban, mint­hogy 7,6 százalékkal nagyobb volt a gazdálkodás nyeresége, mint 1972-ben és csaknem el­érte az 1950 millió forintot Különösen pozitív szám ez ak­kor. ha elípopdjuk, hogy e* az összeg főleg kereskedelmi tevé­kenységből tevődik, míg a gyak. ran — és több esetben jogosan — kifogásolt kiegészítő tevé­kenység nem érte el az 1972- es szintet. Az egy ÁFÉSZ-re ju­tó átlagos forgalom ma már meghaladja a 100 millió forin­tot (a legnagyobb szövetkezetek­nél 3—500 millió forint forga­lom is gyakori, míg tíz évvel ezelőtt egy szövetkezet átlago­san alig érte el a 20 milliót!) Növekedett tehát a felhasznált eszközök mennyisége és a fog­lalkoztatottaik száma, ami mind sürgetőbbé tette az intenzív fejlesztés módszereit, a szerve­zés javítását. Mint az ÁFÉSZ közgazdasá­gi főosztályvezetője elmondta a vállalati szervezés korszerűsí­tését jelenleg 130 szövetkezet tűzte ki célul és folytatja ered­ményesen. Ezek a szövetkeze­tek az összforgalom 40 százalé­kát bonyolítják le. A fő tenni­valók: a nagy egységek és a kis üzletek összekapcsolása, az áru­beszerzés korszerűsítése, a szö­vetkezeti önkormányzat erősí. tése. Ezeket a célokat szolgál­ják többek között a területi gazdasági alapegységek, ame­lyek a napi közszükségleti ellá_ tást és a vendéglátást fogják össze, valamint a szakmai alap­egységek, melyek elsősorban az iparcikk-kereskedelem árube­szerző tevékenységét hivatottak szervezni és ellenőrizni. A vál­lalati szervezés korszerűsítésé­nek tapasztalatai biztatóak. 1972-ben az új modell alapján dolgozó szövetkezeteknél 12 szá­zalékkal volt több a nyereség, mint a korábbi esztendőben. 1974-ben áz AFÉSZ-eknek nö­vekvő feladatokat kell ellátni­uk. A szövetkezeti tervek sze­rint az árbevétel az 1973. évi­hez képest 8 -százalékkal növek_ szik. Az idei év tervei szerint 140 ezer négyzetméter új üzlet­teret építenek az AFÉSZ-ek, mindenekelőtt az élelmiszer- és napicikk árusító üzlethálózat bővül, bár ebből 40 ezer négy­zetméter a szanált üzletek pót­lását szolgálja. Az ÁFÉSZ-be. ruházásek az idén a tervek szerint megközelítik az egymil- liárd forintot. Szükség is van erre. hiszen tisztában vagyunk azzal, hogy az általános fogyasz­tási és értékesítő szövetkezetek a párt és a kormány életszín­vonal-politikájának helyi meg­valósítását szolgálják —■ fejezte be tájékoztatóját az ÁFÉSZ közgazdasági főosztályvezetője, HkkSWV'í' ;* Elkészült, s a jövő héten mű­szaki átadásra kerül Békésen az új autóbuszállomás. Az új létesítményt a jövő hónap kö­zepén, Békés várossá alakulásá­nak egyéves évfordulójára ad­ják át rendeltetésének. Fotó: Deménr Népdalverseny Szarvason A szarvasi óvónőképző inté­zet ének-zenei szakcsoportja március 27-én, szerdán este fél 7 órakor rendezi meg a hagyományos népdaléneklési versenyt. Az elődöntőkben a legjobb teljesítményt nyújtó hallgatók — hét egyéni énekes és három kamarakórus — mu­tatkoznak he szerdán este. A zsűri által legjobbnak ítélt első három előadó, illetve kó­rus képviseli az oktatási inté­zetet a keszthelyi országos fő­iskolai folklór-fesztiválon. A Gyulai Vízművek Fenntartási és Fejlesztési Osztálya felvételre keres gyakorlott vákuum­gépkezelőket, csőszerelőket, éjjeliőrt. Bérezés megegyezés szerint. Jelentkezés: a vízművek Henyei úti telepén. Az általános iskola 8. osztályát elvégzett vagy jelenleg végző fiúkat ipari tanulónak szerződtetünk az 1974-75-ös tanévre kőműves, ács, asztalos, burkoló, festő, villany­szerelő és víz-gáz. szerelő szakmában. A kőműves ipari- tanulóknak tanuló- otthoni elhelyezés. Jelentkezés Írásban vagy személyesen: „ÁPRILIS 4” ÉPÍTŐIPARI SZÖVETKEZET, Budapest, VIII., Auróra u. 23. Munkaügy.

Next

/
Oldalképek
Tartalom